Turul 1938 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló cikkek - Zolnay László: A zólyomvármegyei Zolnay-család

1508-ban. Halálos ágyán neje, Zolnai Szek Ilona és Lukay András zólyomvárosi esküdt, mint tanú előtt úgy végrendelkezett, hogy Rakitóc falu abban az esetben, ha arra a radványi egyház igényt tart, ennek az eredeti vételáron, 200 forin­ton visszabocsátandó, ellenkező esetben a Zolnai­családé marad. De alig húnyta le szemét, a rad­ványi pap és Radvánszky György kegyúr siettek a falut erőszakkal lefoglalni, jóllehet abba Zolnai Pétert a garamszentbenedeki konvent 1509-ben törvényesen beiktatta ; Thurzó György zólyomi főispán útján pedig az özvegytől és kiskorú fiaitól Sthek Konrád 1435 körmöcbányai jegyző olyértelmű vallomást csikartattak ki, mintha Zolnai Péter deák Rákitócot minden feltétel nélkül hagyta volna Radványra.­ Ilyen kétségbeejtő körülmények közt állt özvegy nővére mellé Zolnai Stek János. Zolnai Péter deák két elárvult fiát, István deákot és az ifjabb Pétert ő neveltette, nála talált otthont az özvegy és ennek három hajadon leánya is. Neki magának nem voltak fiai, csak négy lánya : a korán elhalt Fruzsina, Zsófia (1547), Orsolya (11562), Zolnai Csehy János neje és Lucia (1534—74), Gálfalvi Prekop István zólyommegyei szolgabíró neje.­ Zolnai István deák és Péter rakoncátlan fiatal­emberek voltak. 1516-ban összevesznek nagybáty­jukkal és egyben nevelőatyjukkal is, Zolnai Sthek Jánossal, egy zolnai rét miatt. Ez panaszt emel ellenük a megyei törvényszéken, az ördög fattyúi­nak (surculi diaboli) nevezi őket, sőt már hét éve halott atyjukról is azt mondja, hogy maga volt a megtestesült ördög. Az özvegy fiainak pártjára áll, mire fivére őt is rágalmakkal illeti.A Zolnai Szek Jánost egyébként II. Lajos király 1518-ban a féktelenkedő Dóczyak, Zólyomlipcse urai ellen szervezett megyei bizottság egyik tag­jává jelöli.­ 1521-ben vérrokonaival, Petőfalvi Illés Istvánnal, Osztroluczky Györggyel, Luka­viczai Domonkos Jánossal és Zolnai István deák­kal együtt 80 magyar dénáron elzálogosítja a Besztercebánya felett fekvő Urpin-hegyet a város­nak, hogy Lajos király írásbeli parancsára neve­zett rokonaival együtt személyesen szállhasson Kürtösi Radon comes 1223—1250 kir. prisztaldus I Zolnai Tamás 1336 zolnai földesúr I Zolnai András 1425 kódexiró, Zolna I Zolnai Péter deák 1494 — 1509 zólyomi várnagy Gáspár 1494—1495 körmöci kamaragróf és bíró­­ ,1 János 1510 pécsi orgonista Lénárd 1459 Boldizsár mester 1478—1519 selmeci jegyző, kereskedő és bányabirtokos I Gyermekek 1505 I Zolnai Sthek János 1466 — 1497 véglesi tiszt — Anna 1497 özv. I­II. János 1492-1529 szolgabíró László 1497-1501 Zolna a Zolnai-fiúk nevelőatyja — Nagyselmeczi Beatrix I Ilona 1494—1527 a Zolnaiak ősanyja Zolnai István deák 1512—1529 Zólyom vm. jegyzője, szolgabíró és zólyomi várnagy I Konrád­­ 1593 Bártfán az év iskola konrektora a Sárosi- és Gönczi-Zolnayak törzsatyja I Zolnai Szek II. Péter 1494—1580 több ízben Zólyom vm. alispánja I, I , I. István András Lukács Mihály 1550—1616 Liberchey Katalin III. Péter­­ 1593 Radvánszky Katalin Zólyomi utódai Utolsó fiúivadéka 1800 körül kihaltak. Zolnay Lajos Tőle erednek a ma is 1­­853 élő nógrádi Zolnayak 1 Z. lt. I. pr. 149—151, 232. — Garamszentbenedeki konvent K­. (ezentúl Gsztben. kvt.). Capsa F. fasc. 1. nr. 33-2 Z. lt. I. pr. 301. ; II. pr. 81. — Gsztben. kvt. fasc. 54. nr. 29. 3 Z. lt. I. pr. 66, 69, 87. 4 O. L. Dl. 23,103. 29

Next