Turul 1939 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Herzog József: Skóciai Szent Margit származásának kérdése. (Szöveghasonmás-melléklettel)
SKÓCIAI SZENT MARGIT SZÁRMAZÁSÁNAK KÉRDÉSE. Skóciai Szent Margitnak, III. Malcolm király hitvesének élete, illetőleg anyjának, Agáthának származása régóta foglalkoztatja a magyar történeti irodalmat. Már a XVIII. században — számos középkori krónika adatait összegyűjtve — Cornides 1 tárgyalta a kérdést s azt kevéssel utóbb — Cornides adatai alapján — Pray2 és Katona 3 is érintette. A mult század második felében Kropf 4 — az addigi forrásokat további krónikák Albericussal kiegészítve — a kérdést újból tárgyalta. Utóbb, a már ismert adatok alapján Wertner , s azután Rézbányay is foglalkozott e tárggyal. Az említett írók nézete szerint Szent Margit atyja, az 1017-ben Edmund nevű testvérével együtt Svédországba száműzött Edvárd angol királyfi már 1018-ban vagy kevéssel utóbb magyar földre érkezett volna. Ebből következőleg Edvárd feleségét, Agáthát, az akkor uralkodó magyar király vagy római császár családja tagjának tekintették. Cornides szerint kétségtelen, hogy Agátha Szent István leánya volt, ezt azonban már kortársai sem fogadták el, amennyiben Pray 8 és Katona , II. Henrik császár Brúnó nevű fivére leányának mondották. Kropf valószínűnek tartja, hogy Edvárd királyfi ,Gizela királynénk testvérhugát.. . vagy a császári ház egy nőrokonát vette . Daniel Cornides : Regum Hungariae, qui saeculo XI. regnavere, genealogiam illustrat. . . Posonii et Cassoviae, 1778. 232—239. — Cornides a következő krónikákat ismerte: Florentius Wigorniensis (f 1118): Chronicon ex chronicis ; — Willelmus Malmesbiriensis (* 1080 körül, j 1142 táján) : Gesta regum Anglorum ; — Simeon Dunelmensis (f 1138 táján) : História de gestis regum Anglorum ; — Ordericus Vitalis (* 1075, f 1142 táján) : História ecclesiastica ; — Aelredus abbas Rievallis (* 1110, f 1167) : Genealógia regum Anglorum; — De vita et miraculis Edwardi confessons ; — Radulphus de Diceto (* 1120 és 1130 között, f 1202 táján) : Abbreviationes chronicorum ; — Rogerius de Hoveden (f 1201 és 1212 között) : Chronica seu annalium Anglicanorum libri duo ; — monachus Trium Fontium (f 1252 után) : Chronicon ; — Matthaeus Paris (f 1259 után) : História major ; — Matthaeus Westmonasteriensis (költött név) : Flores historiarum ab O. C.-1326 ; — Ranulphus Higden (f 1363 táján) : Polychronicon ; — Iohannes de Fordun (f 1386 táján) : Scotichronicon ; — Henricus de Knighton (1395-ben élt) : De eventibus Angliáé ; — Ingulphus abbas Croylandensis : História (XIV. századi hamisítvány) ; — Iohannes Brompton (XIV. század) : Chronicon. * Georgius Pray : Annales regum Hungáriáé, Vindobonae, 1764. I. 27—28; továbbá: História regum Hungáriáé, Buda, 1801. I. 21. 3 Stephanus Katona: História critica. Pest, 1779. I. 260—263 ; II. 97—107. 4 Kropf Lajos : Kik voltak az angol-szász hercegek Szt. István udvaránál s mi lett belőlök? (Századok 1887. évf. 783—792). A Kropf által használt újabb négy forrás : a Worcesterben keletkezett angol-szász krónika; — Adamus Bremensis : Gesta ; — a Theodorik, mások szerint Turgotus által írt Szent Margit-életrajz ; — a skót verses krónika. — Wertner Mór : Az Árpádok családi története. Nagy-Becskerek, 1892. 45—52. 6 Rézbányay József : Magyarországi Szt. Margit, Skótország királynéja. (Katholikus Szemle, 1896. évf. 68—97.) 7 Cornides szavai : «Agatham igitur, S. Stephani űliam, non levi conjunctura jam, sed scientia, ac veluti manibus oculisque tenemus.» (i. h. 239.) 8 Pray szavai : «Ceterum id nonnihil dubii obmovet, quod Eduardi conjugem Henrici fratris filiam fuisse perhibeat, qui utique alius a Brunone Augustano Episcopo esse non potiut.» (Annales I. 28.) 9 Katona szavai : «Eduardus Clito, uxor Agatha Brunonis filia.» (História critica II. 107.)