Turul 2004 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
3-4. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Bárány Attila: Egy bihari család, az álmosdi Csirék története
102 Toldiak, Monostorpályi nagy része a váradi püspöké lett, ahogyan Pocsaj harmada is, másik része pedig Korlátovith Péteré. Léta csaknem 100 portája Bátori Andrásé, Ősi az Ősieké, Vértes a Székelyeké lett. A váradi püspök szerzett részt Pocsajon és Fejértón.54 1552-re részbirtokot bírt a leleszi prépost is.55 Az Almosdi Csirék karrierje Álmosdi Csire Péter fiai alatt kezdődött meg a család felemelkedése a Zsigmond-korban. Mária királynő udvari ifjai Almosdi Csire Péter fiai, János (1384-1428) és László (1388) magisterek. Majd János a király hívének, Stibor vajdának a familiárisaként szolgált, s aradi alispán, illetve azzal együtt solymosi várnagy (1398-1400) lett.56 Péter fia János Borbála alatt visszatért a királynéi udvarba, sáfár (1412-18), majd újra udvari lovag (miles reginalis) lett (1425-28).57 Péter fia János dispensator 1425-ben Pocsajon várépítési engedélyt nyert.58 1350-ben már egy oklevél említi cwnajukat, de az 1425-ben megkezdett vár sem bizonyos, hogy már akkor kővár lett volna, Csorba Csaba szerint talán favár.59 A 15. századi udvarház castellum, az Almosdiak birtokközpontja is itt volt ezentúl (míg Dózsáék fel nem dúlták).60 I. Péter fia Almosdi Csire János ága Péter fia Almosdi Csire Barnabás alapozta meg az Almosdi Csire-ág felemelkedését Zsigmond alatt: királynéi pohárnokmester lett (1432).61 Zsigmond alatt királynéi szolgálatban szerepeltek Csire Barnabáson kívül testvérei, Zsigmond és István, valamint nagybátyjuk, László is. 1399-ben perhalasztást kaptak Zsigmondtól, mert hadi szolgálatba mentek Prokop ellen Morvaországba.62 Zsigmond tehát már nagyon korán katonaként is számított rájuk. Egy 1421-es oklevél már strenitusként címzi Péter fia Csire Jánost és Lászlót.63 A Csire Péter-fiak, János és László karrierjüket valójában királynéi szolgálatban, Borbála alatt kezdték kiteljesíteni, ezért is jutottak előre majdan Albert szolgálatában.64 János fia Barnabás és László királyi szolgálatban voltak Alberttel Sziléziában, 1438-39-ben több hónapig, amelyről több perhalasztó oklevél tanúskodik.65 Barnabás később Újlaki Miklós familiárisaként macsói vicebán (1444-45), baranyai ispán (1444-45) és tolnai alispán (1445-47) lett. A legmagasabbra, előkelővé, országgyűlésen résztvevő főrenddé, illetve pozsonyi várnaggyá 1447-ben, illetve 1450-ben emelkedett, amiben nagy szerepe volt annak, hogy Hunyadi híve volt, s a kormányzó szolgálatában többször is relatoraként működött közre.66 János harmadik fia, Álmosdi Csire István I. Ulászló alatt királyi ember, Biharban és Szabolcsban járt el birtokadományokban.67 A család klerikus tagja, János fia Álmosdi Csire Zsigmond hájszentlőrinci prépostból (1432-35) emelkedik szekszárdi apáttá (1439-59).68 Feltehetően annak köszönhette karrierjét, hogy Barnabás bátyja az Újlakiak tolnai familiárisa volt. Zsigmond apát 1447-ben előkelőként vett részt az országgyűlésen.69 A szekszárdi apát többször országos ügyekben is szerepet játszott. 1447-ben szerepelt azon országnagyok között, akik Hunyadi János kormányzó kezébe helyezik Buda várát.70 Ugyancsak ezen oklevél tanúja Almosdi Csire Barnabás, akit valószínűleg Zsigmond vitt be az országos politika színterére, közvetlenül az országnagyok után, de még a megyei követek előtt volt feltüntetve, amiből arra következtethetünk, a Csirék az 1440-es években is a mágnások alsóbb körével érintkező ún. udvarképes megyei nagybirtokossághoz tartoztak.71 Az Álmosdi Csirék a 15. században többször is hírhedtté váltak hatalmaskodásaikkal és birtokfoglalásaikkal. Ebből Zsigmond apát sem maradt ki. 1439-ben tíz fegyverese az ő megbízásából erőszakkal támadt a kalocsai káptalan tagjaira, bírói ülés közepette.72 Erőszakkal hajtott el jobbágyokat Baranyából; nem kisebb személyiséggel is harcba mert szállni, mint Kórógyi János macsói bán; nem volt hajlandó megfizetni az esztergomi érsek által a székesegyház felújítására kivetett adót; a kamara hasznát praedialis nemeseitől is behajtotta.73 Bátyja, Csire Barnabás tolnai alispán folytatta a hatalmaskodásokat, például a székesfehérvári keresztes konvent faddi birtokát erőszakkal vette magához.74 1446. március elején helyi nemesek felgyújtották a keresztesek házát, de a hónap közepén már Csire Barnabás kezére került egész Fadd.75 A konvent birtokainak további fosztogatását senki sem torolta meg, hiszen a bűnös maga az alispán volt, így került ügye végül a nádor elé.76 Nem tört meg azonban Csire alispán karrierje, 1445-ben még ő fékezett meg helyi hatalmaskodásokat.77 A 15. század második felében a Péter fia János-ág nem jutott országos pozíciókhoz. A helyi nemesség ügyes-bajos dolgaiban az Álmosdiak-Pocsajiak igen aktív szerepet vállaltak, sokszor szerepeltek fogottaí-