Turul 2005 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1-2. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Szluha Márton: Az Ajkay család
Péter, Crustol fia, Péter, Domsa és testvérei, Éles fia Máté és testvére, Pousa fiai, Marcell és Mihály, végül Ilárius fia, Péter osztoznak Ajka birtokán. Ebben az oklevélben már szerepelnek az említett 1284 évi birtokper egyes szereplői is. A család a későbbiekben nem nagyon lépi át a megye határát. Az oklevelekben három eltérő területre vonatkozó információk találhatók. Az első nagy terület a birtokügyeket öleli fel. Ebben osztályok, családon belüli eladások, elzálogosítások, az özvegyeknek járó hitbér kifizetése, birtokcserék, birtokperek, beiktatások szerepelnek. Az ajkai birtok nagyságáról tájékoztat egy 1488-ban történt beiktatás, amikor Imrének, a ma élő ágak ősének özvegyét három alsóajkai és hat felsőajkai telek birtokába iktatják be.10 Ha figyelembe vesszük, hogy ekkor a középkor végére a család nagyjából már csak két ágon virágzik, akkor Ajka községet mintegy 20 telek nagyságúnak becsülhetjük, ami mintegy 600 hold szántót és a kapcsolódó réteket, legelőket stb. jelenti. A községet a Bakony végtelen erdeje övezi. A későbbiekben nem szereplő Alsó- és Felsőajka megnevezés valószínűleg családi osztály emlékét őrzi. Megállapíthatjuk még, hogy az Ajkay család a középkor végéig Ajka mellett csak a szomszédos Rendeken (ma Ajkarendek), 1304-ben vétel útján szerez birtokot.11 Elismerésre méltó viszont, hogy a török időkig az ősi birtok egyetlen darabja sem kerül idegen kezekbe, ami szintén ritkaságszámba megy a családtörténetben. A középkori oklevelek másik csoportja a különféle kriminalisztikai ügyeket tartalmazza. 1291-ben Marcel fiai, Benjamin és Pál megsebesítik Saul atyját, Pált, és vérdíjat fizetnek.12312-ben István fia, István az Acsády Benedek megöléséért járó vérdíj fizetésére haladékot kapott Károly királytól.13 1348-ban Saul fia, Gergely fizetett 9 bécsi márka vérdíjat András fia, János szolgájának megöléséért.14 1430-ban István fiai gyilkossági kísérletért panaszt tettek Tamás fia, Benedek ellen.15 Ugyanilyen panaszt tesz 1479-ben Ajkay Elek Imre Ajkay Lénárd és Benedek ellen.16 Gyakoriak a civódások a szomszédos lődi (akkor lövöldi, ma Városlőd) karthauzi kolostorral. Már 1388-ban ellentmond a család a kolostor Ajkán történő birtokba iktatásának.17 1451-ben a kolostor befogadja Lénárd és Benedek három szökött jobbágyát.18 Ennek hosszas per a következménye idézésekkel, 1459-ben tett tanúvallomásokkal stb. Még 1469-ben is panasszal élt Benedek a kolostor ellen.19 A viszály úgy látszik később egészen elfajult, mert 1501-ben Imre fiai panaszt tettek a leveldi perjel ellen Péter testvérük megöletéséért.20 A harmadik csoportba sorolhatók a család tagjainak hivatalos ügyekben való részvételét tárgyaló oklevelek. A már említett, az 1214. évben prisztaldus,6 Lőrinc, 1237-ben Domokos szolnoki comes megbízottja,21 1297-ben András a szomszédos Henyéről származó Ladomér esztergomi érsek meghatalmazottja,22 1329-ben Band comes hegyesdi várnagy,23 1350-ben Ajkai Syke veszprémi és pozsonyi kanonok, aki ajkai részét Pál fia Jánosnak zálogosította el.24 A család emelkedését jelzi, hogy 1416-ban István fia, Miklós budai alvárnagy,25 1421-ben Péter veszprémi alispán és várnagy,26 1502-ben János megyei adószedő elszámolt a megyével a hadiadóval,27 János 1506-ban abai,28 Gáspár 1507-ben vázsonyi várnagy,29 1528-ban Ajkay Imre Choron András beiktatásánál királyi ember.30 Az oklevelekből eleven és hű képet kapunk egy középkori nemesi család életéről, birtokviszonyairól, közszerepléséről, problémáiról. A családfa felrajzolása után azt is megállapíthatjuk, hogy a már a 13. században 17 családtaggal megjelenő igen népes család a középkor végére erősen megfogyatkozik, és gyakorlatilag immár csak két ágon virágzik tovább. A következő korszak immár a török uralom miatti teljes gazdasági és társadalmi ellehetetlenülést mutatja. A hódoltsági területre eső birtokról a család és a jobbágyok elmenekültek, a falu elnéptelenedett. Szerencsére Imre személyében kiemelkedő személy született a családban. Imre, aki 1528-ban Devecserben királyi emberként részt vett Choron András beiktatásánál, 1541-ben a megye alispánja.31 Mint tekintélyes ember lépte át a megye határát, és Viczay Vera személyében előkelő Sopron megyei családba házasodott, majd felesége birtokára, az ottani Ebergőcre költözött. Fia, Gergely soproni esküdt 1586-ban már Ebergőcön osztozott 32 az anyai örökségen. Ambrus öccsével együtt Sopron megyébe nősült, és végleg elhagyta Veszprém megyét. Megkezdődött a használhatatlan ajkai birtokok elzálogosítása. Gergely soproni esküdt fiai, Gáspár és Ferenc 1617-ben Szabó alias Tompa Bálintnak és feleségének Benkő Katának, Bálint és Ajkay Kata leányának egy telket.33 1630-ban Gáspár Hatos Istvánnak egy további telket zálogosított el.34 1639-ben Pál, Mihály és János megosztoztak a nagyrészt elzálogosított ajkai örökségen.35 Pál 1648-ban további három ajkai telkét elcserélte egy ebergőci kúriára.36 Pál 1654-ben kelt végrendeletében elzálogosított ajkai örökségéről rendelkez ő