Turul 2012 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
2. füzet - 1. Értekezések - GÓCSÁNÉ MÓRÓ CSILLA: A Blaskovichok világa. A Blaskovich család útja a felemelkedéstől egy nemzeti közgyűjtemény megalapításáig
GÓCSÁNÉ MÓRÓ CSILLA A Blaskovichok világa Tanulmányomban egy kivételesen sikeres, igényes, a polgárosodó köznemesség rétegét reprezentáló család származását és rövid történetét kívánom felvázolni, egy olyan família históriáját, amelynek tagjai műveltségteremtők voltak és élen jártak a modern szellemű gazdálkodás kialakításában, majd a 20. században egy köznemesi család történetét és életét bemutató kivételes gyűjteményt hoztak létre. A Blaskovich család története későn induló, de nagy ívet ígérő, mégis tipikusan magyar köznemesi családi pálya. Első ismert őse a török kiűzése után, a 18. század fordulóján társadalmi rangban, előképzettségben és hivatali pozícióban ott tűnt fel, ahol a Grassalkovichok. A párhuzamos indulást személyi és családi kapocs is erősítette: Blaskovich Sámuel (1670-1738) Grassalkovich Juditot (1685 körül-1748), a később grófi rangra emelt és ragyogó karriert befutó, s a 18. századi új magyar arisztokrácia egyik legjelesebb és legtehetségesebb képviselőjének, Grassalkovich Antalnak a nővérét vette nőül. A család származása, eredete Az ebeczki Blaskovich család felemelkedése Blaskovich Sámuelnek volt köszönhető, akit III. Károly király 1712-ben emelt nemességre. Mi módon érdemelte ki e rangot? Kik voltak az ősei? A család származása a 17. századi források hiányában nehezen pontosítható. Eredetére vonatkozóan több feltevés is megfogalmazódott. Hipotézisem - Blaskovich György és János álláspontjához is kapcsolódva - az, hogy az ebeczkiek a horvátországi blaskoveczi Blaskovich családból gyökereznek. Ezt megerősíteni látszik egy, a család hagyatékában fennmaradt irat is. A Blaskovich Mártonhoz (Sámuel unokájához), a Hont vármegyei tábla ülnökéhez 1775. november 26-án Bátorfaluba címzett írás szerint a Zágrábban élő blaskoveczi Blaskovich András jezsuita pap a magyarországi Blaskovichokat valódi vérrokonainak ismerte el. Blaskovich András a Szent Katalin Szűz és Vértanú egyház vezetője azt állította, hogy még édesatyja, Péter 40 évvel korábbi elbeszélése alapján tudja: vérrokonaik vannak Magyarországon. Közölte továbbá, hogy egy 1564-ben kelt és általa olvasott Blaskovicz birtokbeikatatási okmányban nyolc Blaskovichot talált. A múzeumalapító Blaskovich fivérek szerint a család egyik ága a 16. század második felében Magyarországra szakadt. A Blaskovich család útja a felemelkedéstől egy nemzeti közgyűjtemény megalapításáig 1. kép. A Blakoveczi Blaskovich család címere (Másolat, tápiószelei Blaskovich Múzeum Történeti Dokumentációs Tára 68.1.328.) Grassalkovich Judit, Grassalkovich János (1656 k.-1716., Ürmény) és Egresdy Zsuzsanna (1662-1724) elsőszülött gyermeke. Az édesapa a kuruc időkben Bottyán János generális íródeákja, fogadott fia, majd 1710-ben hadbíró Ocskay László perében. Ld. erről Závodszky Levente: A Grassalkovichok. Turul, 45 (1931) 66-83. 2 A tápiószelei Blaskovich Múzeum Történeti Dokumentációs Tára (a továbbiakban: TBM Td.) 69.21.16. 3 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Blaskovich család iratai Fasc. 2. No. 3. (a továbbiakban: MKSZML BCs) A Blaskovich András által írt latin nyelvű eredetiről még 1927-ben a tápiószelei Blaskovich testvérpár megbízásából Hild Viktor főlevéltáros nagy gonddal és precíz munkával hiteles fordítást készített, ez a tápiószelei múzeumban ma is megtalálható. Ld. TBM, Td. 68.1.38. Blaskoviczi Blaskovich András jezsuita tanár (1726. nov. 28. Ivanic, Horvátország; 18 éves korában lépett a rendbe. (Ld. róla bővebben Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. k. Bp., 1891.1099.)