Turul 2020 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
2020 / 1. füzet - 2. Kisebb cikkek, forrásközlések - Schmidt Anikó: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 2019. évi iratanyag-gyarapodása
47 címereslevelét Zimányi Andrásnak és családjának a HUMNL-OL-R 64-1.-1102. jelzeten vettük állományba. A felekezeti viszályok elsimítására kínál érdekes példát Pálffy Miklós (1710–1773) országbíró levele Zichy Ferenc győri püspöknek, miszerint a Magyar Királyi Helytartótanács döntése alapján a karakószörcsöki evangélikus iskolaépületet a katolikusok és a protestánsok közösen használhatják. A levél 1769. május 28-án kelt és a HU-MNL-OL-R 302-4.-8.-63. jelzeten helyeztük el. A hercegi Esterházy család felvidéki uradalmainak igazgatását végző biccsei kerületi praefektorátus alá tartozó biccsei, és sztrecsényi provisorátushoz 1821-ben érkezett beadványok iktatókönyvét szintén vásárlás útján sikerült megszereznünk. A Prothocollum Exhibitorum Anni 1821 Dominiorum Districtus Bittsensis címet viselő kötet – mely tulajdonképpen az ügyek rövid kivonata, összefoglalása – jelentőségét az adja, hogy a benne szereplő esetekről eddig ez az egyetlen ismert forrásunk. Az anyag a HU-MNL-OL-R 322-33. jelzeten került elhelyezésre. Egy bűntényt örökít meg a nyírlugosi bírák magyar nyelvű bizonyságlevele és a hozzá kapcsolódó iratok egy 1835-ben történt halálos kocsmai verekedés ügyében. A bizonyságlevél rögzíti, hogy egy csapszékben bizonyos Nagy György gyilkos halálos sebet ejtett ifj. Tokár Lászlón, aki később meghalt. A gyilkost elfogták és a bírák elé vezették. Hozzá tartozik egy magyar nyelvű, aláírt „látlelet” a holttestről, valamint a gyilkos magyar nyelvű vallomása, miszerint a nyírabonyi születésű egy izraelita árendás juhász bojtárjaként Lugoson tartózkodó Nagy György Szent György napján szokás szerint a leányokat és asszonyokat öntözte, majd a tőlük kapott bortól megittasodva délután a csapszékbe ment. Az áldozat felesége, Dankó Mária „ottan ivott és tanult” a juhászbojtárral. A konfliktus abból adódott, hogy a férj a feleségéért jött, hogy hazavigye, ám a nő nem engedelmeskedett. A későbbi áldozat erre fejbe csapta a feleségét úgy, hogy Mária fésűje a földre esett. Utána a haragos férj a juhászhoz fordult, és megkérdezte, haragszik-e a történtek miatt. A juhászbojtár akkor nem reagált, ám miután a férj kifelé indult a kocsmából, a juhász pedig utánaeredt és botjával fejbe verte, amibe Tokár László kilenc óra múlva belehalt. A vizsgálat megállapította, hogy az áldozat vélhetően túlélte volna a támadást, ha időben orvost hívnak hozzá. A felek és a jelenlévők ittassága jelentősen megnehezítette az esemény részleteinek felderítését. Az irategyüttes érdekessége, hogy egyelőre ez az egyetlen forrásunk a nevezett ügyről. Az anyagot a HUMNL-OL-R 320-2.-11. jelzeten helyeztük el. Rendkívül dekoratív és informatív dokumentumunk V. Ferdinánd magyar király által az aradi puskaműves céh részére kiadott működési engedélye és alapszabálya. A bársony kötésű, pergamen lapokra írt, réztokos függő viaszpecséttel ellátott irat 1840-ben keletkezett és a HU-MNL-OL-R 276-465. jelzeten vettük állományba. 2019 legkiemelkedőbb iratvásárlása kétségkívül Kiss Ernő aradi vértanú 1849. október 5-én írt búcsúlevele féltestvéréhez, Julianna von Leuwenhez, aki hiába próbált közbenjárni bátyja érdekében férje, Alois Fedrigoni von Etschtal udvari kapcsolatait felhasználva Bécsben. Rendkívül érdekes tétel még Tomor Árpád bencés szerzetestanár és győri szerelme, Erzsi titkos levélváltásainak korabeli átirata, mely 1918 és 1919 között íródott, és a HU-MNLOL-R 385-96. jelzeten került elhelyezésre. A levelezésben csak Béla néven szereplő Tomor Árkád Béla (1887–?) 1912 és 1919 között tanított a pápai bencés főgimnáziumban. A tehetséges poétaként és több irodalomtörténeti vonatkozású publikáció írójaként is számon tartott tanár 1917. október 6-án lett az Irodalomtörténeti Társaság rendes tagja. Győri szerelmével, Erzsivel folytatott titkos levelezését korabeli átirat őrizte meg, amelyből azonban csupán a harmadik, negyedik és ötödik köteteket ismerjük. A füzetekből ugyanakkor kiderül, hogy biztosan volt egy hatodik kötet is. Az átirat a tiltott viszony mellett bemutatja az első világháború utáni Pápa és Győr mindennapjait: a spanyolnátha okozta veszteségeket, az őszirózsás forradalmat, a Tanácsköztársaság és az azt követő időszak feszültségeit. A most közölt részletben Tomor Árpád többek között arról ír, hogy 1918 decemberében, amikor a szerzetesrend feloszlatásáról és az iskolák államosításáról szóltak a hírek, a bencés szerzetestársakban is felerősödtek a kételyek saját rendjükkel és a papi nőtlenséggel kapcsolatban. Erzsébet válaszában a rossz közbiztonságra és a feszült hangulatra panaszkodik, valamint reménykedve latolgatja a papok nősülési engedélyének esélyét. A töredékes forrásanyagból 1919. december 2-áig követhető nyomon a pár története. Az utolsó fennmaradt levelekből úgy tűnik, Erzsi belefáradt a várakozásba, táncba és mulatságokba vágyott. Levelezőtársa nehéz szívvel, de áldását adja minderre, eközben azonban megvallja szerelme elvesztésétől való félelmét is. Tomor Árpád leveleiben többször utal rá, hogy nem akar már szerzetes lenni. Vélhetően az Erzsébettel való kapcsolata is közrejátszott abban, hogy az 1919 szeptemberében Kőszegre távozott tanár 1920 telén valóban elhagyta a rendet. A pár további sorsát egyelőre nem ismerjük. Jelentőségét tekintve ugyancsak kiemelkedő Rudnay Lajos 20. században keletkezett hagyatékának levéltárba kerülése, amely kiegészítette a már intézményünk őrzésében lévő Rudnay család iratanyagát. Rudnay Lajos (1883–1944) 1937– 1939 között rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter volt, aki Kairóban, Szófiában és Bécsben is teljesített rendkívüli szolgálatot. Az iratanyagában diplomáciai tevékenységével kapcsolatos iratok, előadások szövegei, történelmi témájú írások, feljegyzések, levelezés található. A hagyaték része IV. Károly lemondó nyilatkozatának két példánya is, melyből az egyik az uralkodó saját kézírása. Az iratanyagot a HUMNLOLP 1706-VI. jelzeten vettük állományba. Kéziratos térképek és tervek viszonylag ritkán kerülnek levéltárunk látóterébe. 2019-ben azonban mindkét irattípussal volt szerencsénk gazdagítani a gyűjteményünket. A Besztercei kerület. Carte von dem District Bistritz in dem Fürstenthum Siebenbürgen címet viselő, az erdélyi Beszterce vidékének keleti tájolású, színes kéziratos térképe igazi kuriózum: a 300x470 mm nagyságú lapot a 18. század egyik neves térképésze, Stephan Lutsch von Lachsenstein ezredes készítette 1752-ben, feltehetően az Erdélyi Kormányszék megbízásából. Egy fényképalbumot, 20 tervrajzot és három térképet tartalmaz a Juhos család zaguzsényi kastélyának és uradalmának . Erre ld. Németh György: Kiss Ernő búcsúlevele cikkét jelen füzetben.