Tűzoltók Lapja, 1946 (1. évfolyam, 7. szám)
1946-11-15 / 7. szám
e rűbb, ha a javítási munkálatokat maga a gépesített szervezet végzi, ami szinte természetes is. A hivatásos tűzoltóságok eddig is rendelkeztek kisebb -nagyobb, jól-rosszul felszerelt javító, vagy szerelő műhellyel. Minden hivatásos tűzoltóságnál volt és van is néhány műszaki (szerelő, géplakatos, stb.) képesítésű altiszt, vagy tűzoltó. A tűzoltótiszti pálya magától értetődően megköveteli a technikai ismereteket és azt, hogy a tűzoltótisztek egy része technikus (gépészmérnök, vagy szakiskolát végzett) legyen, máskülönben a műszaki vezetés nehezen képzelhető el. Újjászervezésünk és továbbfejlődésünk egyik legfontosabb célja éppen a gépesítés, a műszaki jelleg fokozatos megvalósítása, s ezzel párhuzamosan a műszaki követelmények és kiképzés megteremtése, elmélyítése. Ennek első feltétele a szerelő és javítóműhelyek felállítása, amire az idézett rendelettel az első lépés már meg is történt. A továbbiakban rajtunk a sor .Van rendeleti alap és lehetőség, hogy legalább a vármegyei székhelyeken életképes szerelő és javítóműhelyeket létesítsünk. Ha nem is máról holnapra megvalósítható, mégis komoly, céltudatos munkával, kis élelmességgel, aránylag rövid idő alatt megszervezhető a tűzoltósági javítóműhely. A javítóműhelyek jelentősége a szakképzés színvonalának emelése és a produktív foglalkoztatás szempontjából felbecsülhetetlen. A javítóműhely első feltétele természetesen: a szakember és a szerszám. A jó szakember kérdése a nehezebbik kérdés. A múltban sem sok jó műszaki képzettségű állástvállaló vonzódott a hivatásos tűzoltói pályára, éppen a kenyér vékonysága miatt. Ma ez a helyzet csak rosszabbodott. A jövő azt követeli, hogy csak műszaki képzettségű pályázó legyen hivatásos tűzoltó, s ez a körülmény a kenyér vastagodását és a hivatás fokozottabb megbecsülését is kell hogy maga után vonja. A jelenben, átmenetileg úgy segíthetünk magunkon, ahogyan épen tudunk. A vármegyei tűzoltósági javítóműhelyek működését azonban még szegődményes szakmunkások útján is biztosítanunk kell, ha másképen nem megy. Kocsi, mozdonyfecskendő javításához nem sok különleges szerszám szükséges. Egy vármegye területéről javítási munka bőven akad, csak felszínre kell hozni. Ez pedig a vármegyei parancsnok hantos kötelessége. Tömlőbekötések, tömlőpróbák, kézifecskendő javítások, kipróbálások, mint a legegyszerűbb feladatok, napirenden vannak. Azonban komolyabb szakmunka, mint például motoros szerek javítása, szerelése és kipróbálása is sok akad. Reális műhelyfejlesztési terv szerint és kevés leleményességgel a szerszámkészletet is elő lehet teremteni. A tűzoltósági javítóműhelyeket be lehat és be is kell vonni a városok (községek) máskzártyú javítási szükségleteinek kielégítésére. Természetesen csakis olyan módon és mértékben, ami legkevésbbé sem megy a készültségi állapot rovására. A 271.000/1946. B. M. számú rendelet 18.§. (10) bekezdése alapján a műhelybeosztottak törzsfizetésük 30%-áig terjedő műhelypótlásban részesítendők. Ezenkívül sok egyéb lehetőség is van még jó munkájuk megjutalmazására! A tűzoltó javítóműhelyek a tanfolyamok és a helyi kiképzés szempontjából is igen fontosak. Műszaki ismeretek hiányát rendszeres műhelygyakorlatok útján pótolhatjuk. Célszerű lenne legalább a vármegyei tűzoltósági javítóműhelyek számára a nyilvános műhely jelleget és tanonc felszabadítási jogot is biztosítani, hogy a tűzoltóságok „házilag”, saját szakképzési tervük szerint, műszakivá képezhessék jelenlegi és mindenkori személyállományukat. Az ország iparosítása és gépesítése szempontjából is fontos lenne, hogy ezen az úton is minél többen nyerjenek legalább segédlevelet például a rektorszexelői szakmában. A vármegyei tűzoltósági javítóműhelyek mellett a fővárosban meg kell teremteni egy központi javítóműhely alapjait. Ez azután a kényesebb, a nehezebb feladatokat és a központi műszaki kiképzést látná el. Ez a műhelyrendszer nem ábránd, hanem komoly adottság. Csak fel kell karolni a gondolatot, meg kell ragadni a lehetőséget, meg kell szervezni a tűzoltósági javítóműhelyeket. Ezt keveli az egységes magyar tűzoltóság érdeke. Ez az igazi hivatásfejlesztés, a műszaki tűzoltóságok megteremtésének egyik alapvető kérdése. Krisó Dénes, vernimm MmA SZALAY ÉS TÁRSA 1 JLií© .]?, © H TŰZOLTÓ FELSZERELÉSI, MŰSZAKI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÜZLET 1 BUDAPEST, IV., ALKOTMÁNY-U. 12. — V., SZALAY-U. 13, Telefon: 122-081. / —*——.*■ -- ű Ajánlja raktárról: % Az összes tűzoltó személyi és szakfelszereléseket. ú. m . szívó- és nyomótömlők, sugárcsövek, síorzó kapcsok, állvány csövek, kézi tűzoltókészülékek, fimaszó- és biztonsági övek,sisakok, létrák, moz- idony- és motoros fecskendők, mentőládák stb., fű stb., valamint az összes szerszám- és műszaki gj cikkeket. - 9