Tűzoltók Lapja, 1948 (3. évfolyam, 3-13. szám)

1948-03-15 / 3. szám

t­un"-.­­.. r- '--lT„........- . ■___ - _______ *1848—1849,1918—1919 és 1945 olsjg&titmvw vúv* ..r . Az ipf­evszam , mindegyike mer- s magyar szabadságmoz- n ffktnak ' történetében. Az első két, l­ paKBB xévszám­ Kosi erőfeszítéseik és b­etöltbséges' Bukások mérföldkövei, f 410nMegnézzülc' y két sikertelen- r­ségnéll látható ' és rejtett okait,­­ ezek rámutatnak a ma követhető k­ajotit­ikának egyedül járható út l ■ !'"Éá' rtifc'tfeiézzük a történelmi hát f tyététftméely d'Mattyar szabadság 1\ MJiMfjúk­rittkát aláfesti, akkor ez c ■éüociulista'i • történelemszemlélette íkselé térülünk. Látni fogjuk, hogy ? Másképen kell ma a történelmet­­ értékelni, mint ahogyan berniürt l 'két MZ iskolában erre tanítottak. . A történelem helyes szemlélete )­i arra tanít meg bennünket, hogy a törénylem folyamata nem más, ■ ) mint a gazdasági tényezők egymás ráhatásának, folyamatai A történe­­­tem e esem­ényei és a gazdasági erők gitkaira Szoros összefüggésben , fannak', hogy ha a történelmi ese­­mvények mögé­­ nézünk, mindig 'megtaláljuk azokat a gazdaság rugókat, amelyek ezeket a­z ese-, ''Prérigeket mozgatják. '• 18/It­-titin Európán ’végigfut a forradalom' lángja. A feudalizmus a tröghöz kötötte a jobbágyot, az, a­lföldbésorának engedélye nélkül nem tűléhetett a gyárakba munkásnak, a­mi polgári kapitalizmus érdekei itt, h ütköztek’össze a feudalizmus- rendi­­ széréhel, kenyértörésre ikerült fte\ i -fiát a­ sor. A francia~, olasza, né ■\ifuetfr Osztrák forradalmak­­ után ez történt Pesten, \ Magyarország fővárosában is. ,1‘" Á'r­ágyán szatadjá'áhaj-b valód\ jelentőségét' a Midi reakciós, törtél­nelemtartása ■ elkendőztei Azt fa! vitatták nekünk, hogy 48 18­0-ben csupán'.», nemzeti.,', függetlenség', . mQsgylgnii .poU, az osztrák elnyo­­más ellen. ^.Má.-a^vaLósÁg.l.... | hogy száz évvel ezelőtt nemcsak 5 szabadságharc folyta hanem, hatal- I mks. belhö, ‘ társadalmi - forratinterh I is. Ás mert ez a társadalmk.’mozs ■ 'fr fövifékezd­, j I­tés,nem‘X!volt eléggé forradalmi el kellett báncnia. . *. A száz év előtti Magyarorszá­gon nem volt olyan osztály, amely a­ forradalom élére állva, azt kö­vetkezetesen, szilárd célkitűzéssel fo¥MátnŰxulkkíMrii képes tette'vol­na. Polgári osztály alig, munkás­­'Pölt. A tár­sadalmi mozgalom élén álló középé­ve­resség nem mert következetes enni, ami két-három súlyos hibá­ban mutatkozott meg. Elmaradt a földreform, a politikai vezetők rossz nemzetiségi politikát foly­tattak, a forradalom politikai és katonai vezetése nem volt össze­hangolva, stb. A legsúlyosabb hiba, a földre­form elégtelensége eredményezte, hogy a szegény parasztság elfor­dult a szabadságmozgalomtól. 1918/ 191 ben csaknem kísértette módon megismétlődik a történe­lem: a magyar szabadságmozga­lom azonos hibákba esik, s az eredmény ismét a forradalom bu­kása- • 1­. A földreform hiányához ekko hozzájárult még a külpolitikai el­szigeteltség és a nemzetiségek el­­­lenszenve. A nemzetiségek az 1867-es kiegyezést ellenük történt árulásnak minősítették. A­ döntő hiba azonban 1918/19 ben is a földreform, a munkás-pa­raszt egység hiánya volt. 191­5. kiértékelte a múlt hibát és tanult azokból. Bár az ellen­erők ismét működésbe léptek m­e­gvalósította a földosztást és élt valósággá tette a munkás-parasz egységet. Minden törekvése ennek a szövetségnek a kibővítése, az értelmiség bevonásával. A haladó erők egyesítése, a politikai felsza­badulás után a gazdasági felsza­badulás megteremtése, ami a dél­gőzök eddig nem is képzelt élet­színvonal emelkedését jelenti hároméves terv keretében, a min­denkinek hozzáférhető kultúra, a tanulás lehetősége a célkitűzése a magyar népi demokráciának. Nem utolsósorban pedig törek­vésünk a céltudatos béke politiká­ja. A körülöttünk élő népekkel az őszinte barátságot kívánjuk. Egy­­másrautaltságunk, de a megújho­dott magyar géniusz is testvér összefogást akar és fog ter­em­ten­i Duna­­völgyében. Nagy szomszédunkhoz, a Szo ■­cialista Szovjetunióhoz a barátság érzésén kívül d­e hála érzése is fűz­­bennünket. A száz esztendő előtt Magyarországon járt cári hadse­reg eltaposta a magyar szabad­ságmozgalmat, a dicsőséges Vörös Hadsereg, amely összetörte a fa­sszikus legyőzhetetlen­nek látszó fegyvereitelhozta nekünk a sza­badságot. — így-­ Megvalósulás előtt a munkásegység A magyar szervezeti tűzoltóság üdvözli a SzDP 36. kongresszusá­nak határozatát, melyben kimon­dották azt, hogy meg kell kezdeni a két munkáspárt egyesülése irán­ti tárgyalásokat. A SzDP-nak ez a megnyilatko­zása a magyar munkásosztály éle­tében történelmi jelentőséggel bír. A MKP a munkásosztály egy­séges pártjának megvalósításáért már­ hosszú időn keresztül har­colt. Ez a céltudatos munka most végre megvalósulás felé halad. Mi szervezett tűzoltók a felsza­badulás óta állandóan azt hangoz­tattuk, hogy ha munkásosztály csak egy valn, nem egészséges az, hogy ugyanakkor két munkáspárt legyen, mert érdekeink nem két­félék, hanem csak egyfélék. A SzDP vezetőinek sikerült a jobboldali, elemek nagy részét a pártból eltávolítani, és csak ez tette lehetővé azt, hogy a 36. kon­gresszus ezt a határozatot életre hívhatta. A szakszervezetekben a mun­kásegység megvalósítása után döntő változás fog bekövetkezni, meg fognak szűnni az egymással szembeni viták, lényegesen csök­kenni fog a szakszervezeti funk­cionáriusok száma is, mert nem lesz szükség arra, hogy a paritás kedvéért mindenhova 2­2 sze­mélyt állítsunk egy és ugyanazon helyre. A SzDP ezen határozatáról minden józanul gondolkodó ma­gyar munkás csak a legnagyobb megelégedéssel beszélhet. Ez a ha­tározat csak azoknak nem tet­szik, kik a tőkés osztály oldalán állanak, mert nekik csak az a kedves, ha a dolgozók egymással szemben hadakoznak, létüket így tudják tovább fenntartani, „osszd meg és uralkodj” elv alapján. • A szociáldemokrata­­ pártnak még a hátralévő időben, meg kell tisztítani sorait, el kell tá­volítani azokat, akik akadályozzák az épí­tő munkát’. Az egységes mortikáid­­párt csak akkor tud a munkásosz­tály érdekében hatalmas építő munkát kifejteni, ha annak­­a pártnak minden egyes tagja a Marxi—Lenini elmélét alapján áll, mert ez az út vezethet a szo­cialista társadalom kialakulása felé. (M: ITT TŰZOLTÓK LAPJA

Next