Typographia, 1885 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1885-01-02 / 1. szám

/■ A fővárosi napilapok. A fővárosban az 1834. év végével megjelent 17 napilap statiszti­káját a következő táblázatocskában mutatjuk be olvasóinknak: E lapok az olvasó közönség tekintetében sokféleképen oszolnak meg; tulajdonképeni néplap csak három van: a két Volksblatt és a Budapest, s ezeknek az olvasói leginkább a fővárosi közönség köreiből kerülnek ki, még pedig sokkal több a német, mint magyar. Ez arány­­talanság azonban nem a főváros németsége mellett bizonyít, csak a mellett, hogy­ a tulajdonképeni nép, vagy még helyesebben a népnek lapokat olvasó része túlnyomólag német; még a német néplapokhoz lehet számítani részben a II. Pester Journalt is, mely szintén a főváros­ból kapja az olvasók nagy részét. Nem így áll azonban az arány a művelt olvasó­közönség számára szánt lapokat illetőleg: itt már határozottan a magyarok vannak túl­súlyban a Budapesti Hirlappal és Pesti Hírlappal, melyekkel szemben ár és irány tekintetében csak egy német lap, a Tagblatt áll, meg­lehetősen csekély példányszámmal; ehhez járul még, hogy a drágább és nagyobb politikai lapoknak is igen tekintélyes száma a fővárosban jön forgalomba. Ha tekintetbe ves­szük tehát ez utóbbi esetet, s különösen azt, a magyar lapok évenkint fokozatosan több és több példányban kelnek el a fővárosban, úgy a főváros örvendetes magyarosodása tisztán áll előttünk, oly eszme, melyet jó lesz fontolóra venni. Másrészt itt vannak az egy­letek, hiszen mi tudjuk legjobban, hogy egyeseknek ügyes-bajos dolga rendesen csak úgy orvosoltatnak, ha ily erkölcsi testületek lépnek a sorompóba. Tanácskozzék, hányja-vesse még ügyünket mindenik egylet, s az eredményhez képest adjon számot működéséről a nyilvánosság terén, ily módon bajaink orvoslására az egyesülés biztos gyógyszer leend, s­ a­mit sikerült kivívnia a testületnek, kiszámithatlan előnyére leend az az egyeseknek is. _­­ Kéthelyi M. m mm PTM • • Évfolyam A lap neve Van-e esti­­lapja ? Hol nyomják ? Hány szedd Hány fiú Hány példányban nyomják ? szedi ? 18 Egyetértés*....................... nincs Franklin 25 — 12,000 35 Pesti Napló .. ................... van Athenaeum 25 3 7,000 3 Nemzet................................4 » 20 3 4,000 5 Függetlenség ................... nincs Bartalits 9 1 1 5,000 4 Budapesti Hírlap..............» Budnyánszky 14 1 12,000 G Pesti Hírlap.......................» Légrády 16­ 2 6,000 9 Budapest*............................» Wodianer 7 1 18,000 24 Fővárosi Lapok ..............» Athenaeum 8 4 4,000 Magyar Állam...................esti lapHunyady Mátyás 4 12 2,000 Magyar Korona ..............hétfőn Athenaeum 9 4 2,000 Budapesti Közlöny.......... nincs ». 13 6— 5 Magyar Föld .................... Pallas 51 1 2,000 31Pester Lloyd*................... van Khór és Wein 23 — 11,000 13Neues Pester Journal* ..nincs1 24,000 Hungária >20 — 10Politisches Volksblatt* ..» 20,000 9Budapester Tagblatt .. ..» 6,000 8Neues Pol. Volksblatt ..» Schlesinger co © CM 12,000 Összesen .. ..213; 41 147,000 Egyleti tudósítások. Az országos nyomdász­gyűlést előkészítő bizottság. A nagyváradi könyvnyomdászok egylete, január hó 4-én tartja az országos nyomdász-egylet ügyében közgyűlését. Eddig az aradi, debre­ceni, szegedi, temesvári és pozsonyi egyletek tartottak e tárg­gyal foglalkozó közgyűlést, de e két utóbbiról értesítést még nem kaptunk. A kassai, pécsi, kolozsvári, szebeni és brassói egyletekről pedig még azt sem tudjuk, hogy egyátalán akarnak-e gyűlést tartani. Levelezések. Kaposvár, 1884. decz. 28. Mint régi előfizetője e lapnak, gyakran volt alkalmam oly czikkeket olvasni, melyek helyzetünkkel foglalkoznak. Ily czikknek írása nagyon szép és helyes, de — fájdalom — mégis hasztalan fáradozás, mert e czikkírók elpanaszolják ugyan szaktársaik­nak, hogy mikop áll a tanoncz-ügy, a piszokverseny és más efféle baj a vidéken, de azért mindnyájan tudjuk, hogy mi e bajon nem segít­hetünk, más pedig e lapot, mint nyomdász, nem olvassa; a jajkiáltást tehát nem hallja más, elhangzik az a pusztában. Azok a nyomdászok pedig, kik a jajveszéklést hallják és segíthetnének a bajon, nem sietnek segítségre, — tudják ők, hogy miért — sőt örülnek együgyűségünkön, hogy megelégszünk ennyivel is! Nem igy kell orvoslást keresni nyo­morult helyzetünkön! Lépjünk a nyilvánosság elé s ott panaszoljuk el, mi nyomja szivünket; ott aztán nem hangzik el pusztán a jajszó, meghalljuk tán ott is, honnét orvoslást várhatunk. Írjanak tehát a tehetségesebbek közülünk egy-két czikket a fővárosban és a vidéken megjelenő lapokba s ennek követkeménye az lesz, hogy azok a bizonyos főnökök is jobban reszelik a dolgot, s óvakodni fognak hasonló eljárástól. Ez az én véleményem, meglehet, hogy nézetem téves, de minden esetre * A csillaggal jelölteket rotácziós gépen nyomják. tÍt­­ J * Rövid­­ közlemények.­ ­ Pleitz Ferencz Pál, cs. és kir. szabadalmazott kő- és könyv­nyomdatulajdonos, meghalt deczember 26-án, élete 79. évében, Nagy- Becskereken. A megboldogult egyike volt azoknak a nyomdatulajdo­nosoknak, kik még a régi szabadalom alapján nyitották nyomdájukat. — Czégváltozás. Az esztergomi özv. Berényiné-féle könyvnyomda új évtől kezdve Tábori (Tauber) czég alatt fog tovább működni. Az új tulajdonos nem tanult nyomdász. — Uj lapok. Muraszombaton a magyarosodás terjesztése czéljából »Muraszombat és vidéke« czím alatt egy magyar és vend nyelven megjelenő hetilap indult meg január 1-én. Szerkeszti Takács István, kiadja és nyomatja G­rünbaum M. — Brassóban egy magyar lap indult meg »Brassó« czímmel, s hetenkint egyszer jelenik meg. Szerkeszti Herényi József (a »Nemere« volt szerkesztője). — Az »Összhang« dalegylet által a régi polg. lövölde termeiben rendezett Sylvester-estély, az uralgó fesztelen jókedvet és látogatott­ságot tekintve, eléggé sikerültnek mondható. Fájdalom, a műsorról a legjobb akarat mellett sem mondhatjuk ezt, miután az egyes számok közti nagyon is hosszú szünetek kemény próbára tették a jelenlevők türelmét. Az elég ügyesen összeállított műsorból kiválóan sikerültnek mondható mégis Plech Vilma k. a. és Mauer Ferencz ur czitera­­játéka s ez utóbbinak komikus bariton-fotója, továbbá a Kalmár Lajos, Korb János és Weinberger Lajos urnák komikus terzett-je. Éjféli tizenkét órakor aztán bombardon-puffogások jelezték az újév beköszöntét és a tánczot megszakasztott közönség szemei előtt feltárult egy csinosan összeállított allegorikus képlet, melynek hatását csak a nagyon szük­­markúan osztogatott bengáliai tűzfény kialvása rontotta el. Ezután sietett mindenki barátjainak, ismerőseinek boldog újévet kívánni s a boldog újév reményében kitűnő jókedvvel folyt a táncz kivilágos­­kivirradtig. — A világ legrégibb hírlapja a pekingi újság, mely 911-ben indult meg, de csak 1351 óta jelenik meg rendesen. Ez a khinai lap az utolsó időben lényegesen megváltozott s most három kiadásban jelenik meg. Az elsőnek czíme: King-Paou (Lakosok lapja); ezt sárga papirosra nyomtatják s a khinai császárság hivatalos lapjának tekintik. A második kiadás, a Chsina Papu (Kereskedelmi lap), szintén sárga papiroson jelenik meg s kereskedelmi híreket közöl; a harmadik kiadás, a Pitan- Paou (Vidéki lap) vörös papirosra van nyomtatva, s kivonatokat közöl a két előbbi lapból. — A »Helvetische Typographia« eddigi szerkesztője, Kleiber szak­társ, ismét megválasztatott 440 szavazattal 202 ellenében a nevezett lap szerkesztőjéül. — Az amerikai bírák különös büntetéseket szabnak ki. Pleysants John, a »Mail« czímű estilap kiadója Petersbourgban (Virginia), mert egy urat lapjában megsértett, 5 dollár pénzbírságra és egy perczig tartó fogházra ítéltetett. Az incriminált czikk írója hasonló büntetésben részesült. (Cp.) — A hirlapírók nyugdíj­intézete javára rendezett sorsjáték sors­jegyeinek húzása január hó 2-án megy végbe. A főnyeremény egy 5000 frt értékű ékszer, a második 1000 frt, a harmadik főnyeremény pedig 500 frt értékű ezüst teakészlet. — Phrisban »Journal des imprimeurs« czím alatt újévtől kezdve egy új szaklap fog megjelenni. Megrendelhető: Rue du Faubourg, St.-Honoré 225. sz. a. — Hamburgban, szintén újévtől, kezdve, Schloth­e szerkesztése mellett »Lithographische Rundschau« czímmel indul meg egy új szakfolyóirat, a könyvnyomdászat és rokonszakmák számára. — A krajnai nyomdászviszonyokról a»Correspondent«-ben a következő érdekes adatok jelentek meg: Krajnában jelenleg a legutóbbi felvett statistika szerint 8 könyvnyomda létezik, még pedig 6 Laibachban (Ljubljana), 1 Adelsbergben és 1 Rudolfswerthben. E nyolcz nyomdában működik: 5 ügyvezető, 3 favitnok, 58 szedő, 8 gépmester, 4 nyomó, 1 kőrajzoló és 2 kőnyomó. Továbbá 24 tanoncz, köztük két szedő­­gyakornok és 1 nyomó-tanoncz. A nyolcz nyomdában van: 15 gyors- és 4 kézisajtó, 2 taposó- és 5 kőnyomó-gép; továbbá 3 simító-, 3 vágó- és 7 pakoló­gép. A gyorssajtók közül négyet gázmotor hajt, 11-et pedig kézzel hajtanak. A személyzet közül 78 egyleti- és 7 nem egyleti tag; ezeken kívül van két főnök, a­kik segély­ző tagjai a kerületi egyletnek. A kerületi egylet (Kronlandsverein) pénztárába 7 nyomda fizet: fejenkint 5 krt, mint heti­ illetéket és a Millitz-féle üzlet ezenkívül még 10 frttal járul évenkint az önképző-osztály pénztárába. A segédek heti keresete átlag véve 11—13 frt, az ügyvezetőké pedig 16—17 frt. A rendes munkaidő 10 óra. Különórák: éjfél előtt a bizonyos pénzben levőknek 2 krral, éjfél után és vasár- vagy ünnepnap délelőtt 27a krral (minden forint után) kárpótoltatnak, a számolásban levők pedig 8 krt kapnak egy órára. Négy nyomdában légszesz-világítás van, a másik négyben pedig petroleum. Az üzleti helyiségek igen egészségesek és alkalmasak nyomdai műhelyekre.­­ Az egyleti életről az 1883-iki kimutatás szerint a következőket jelenthetik: Volt az egyletnek 17 betege, kik 297 napon át 339 frt 42 krral segélyeztettek. A rokkant-pénztár 3 forintot fizet hetenkint; az özvegy végkielégítése 50 frt, a temetési költség szintén 50 frt. 1883-ban azonban e három pénztárt nem vette senki igénybe. Laibachon átutazott 50, a­kik összesen 65 frtot kaptak; Rudolfs­werthben pedig 4 utazó 1 frt 60 krral segélyeztetek.

Next