Typographia, 1911 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-06 / 1. szám

Budapest, 1911 január 6/nv-C-35075 1. szám Megjelenik minden pénteken TYPOGRAPHIA Előfizetési ár a Gutenberg melléklettel együtt a fővárosban egész évre 15-60 a vidéken-----------------10­40 XLIII. évfolyam Egyes szám­ára a fővárosban------- 30 fillér a vidéken-------------- 20 fillér segédmunkásoknak - 10 fillér Telefon­szám 85—82 A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS BETÜÖNTŐK EGYESÜLETEINEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség: VIII. ker., Bérkocsis­ utca 1, félemelet, ajtószám 4 Hirdetések soronként 25 fillér, mely összeg előre beküldendő Kéziratok nem adatnak vissza Kiadóhivatal: VIII. ker., Bérkocsis­ utca 1, félemelet, ajtószám 4 Munkásbiztositás. nn. Néhány számcsoporttal megvilágítjuk a magyarországi munkásbiztositás jelenlegi helyzetét. Az országos munkásbiztositó pénztárnak (első cikkünkben már érintettük) a jelentés évében 915.742 tagja volt, melyből a válla­lati és magánegyesületi pénztárakra 161.176 tag esik. A fenmaradó taglétszám az ország 96 városában levő helyi szerveknél van biztosítva. Ebből a taglétszámból a VIII. osztályban, tehát olyan biztosításra kötele­zettek, akiknek napi átlagos keresete 7­50 korona, összesen 9184 van a pénztáraknál bejelentve. Ez a kimutatás még szomorúbb, ha tudjuk, hogy a magánegyesületi és vál­lalati pénztáraknál bejelentett 161.176 biztosí­tásra kötelezettből csupán 2832 szerepel a Vili. osztályban, holott az 1908. évi jelen­tésben 2971 szerepelt. Ha ez a kimutatás hű és megfelel a tényleges állapotoknak, ha elhihető volna, hogy a vállalati pénztárak tulajdonosai munkásaik bérét a tényleges keresetnek és a törvény rendelkezéseinek megfelelően jelentik be, akkor megállapít­ható, hogy az elmúlt esztendőben munkabér­csökkenés állott be. Ámde a gyakorlatban az­ történik, hogy a gyártulajdonosok mun­kásaikat a vállalati pénztáraknál alacsonyabb munkabérrel jelentik be azért, hogy a hozzá­járulás alacsonyabb összeget tegyen ki. A kerületi pénztáraknál a VIli. osztályban be­jelentett munkások száma egy­­ kevéssel emelkedett. Míg 1908-ban csak 5684 tag szerepelt, addig az 1909. évben ez a szám 6352-re növekedett. Ez a kimutatás még inkább megerősít bennünket abban a hitünk­ben, hogy a vállalati pénztáraknál szokásos hamis bejelentések okozzák azt, hogy a magasabb fizetési osztályban a jelentés évé­ben kevesebb a biztosításra kötelezett, mint az előző évben. A hamis bejelentés termé­szetesen kizárólag a munkások kára, akik megbetegedés vagy sérülés alkalmával kisebb betegsegélyben, illetve baleseti kártalanítás­ban részesülnek. E­miatt is indokolt, hogy a vállalati pénztárak, amelyek a munkásokra semmi előnyt, ellenben kárt jelentenek, minél előbb pusztuljanak. A 915.742 biztosításra kötelezett munkás napi bérosztályok szerint a következőképpen oszlik meg E kimutatásból rendkívül fontos és a magyarországi állapotokat jellemző tényt lehet konstatálni. Még­pedig azt, hogy Magyarországon az ipari munkások közül majdnem 200.000 napi 1 koronából tengeti életét és majdnem 300.000 olyan ipari mun­kás van az országban, akiknek napi átlagos keresete nem több 1 korona 50 fillérnél. De ha a 915.742 biztosításra kötelezett tag összkeresetének, a 2.178.375 koronának ki­számítjuk az átlagát, akkor kitűnik, hogy Magyarországon az ipari munkások átlagos keresete nem több, mint 2 korona 38 fillér. Ez az átlagos kereset is azonban csak akkor érhető el, ha betegség, baleset vagy más okból kifolyólag keresetképtelenség nem éri. És mégis azt mondják, hogy Magyarországon ilyen meg amolyan jó dolga van a mun­kásoknak. Ezek a számok azonban kétség­­­telenül bizonyítják, hogy az ipari munkások helyzete rettenetesen rossz és még igen sok a tennivaló, hogy elérjük azt az átlagos keresetet, ami Középeurópában az ipari munkásoknál szokásos. A jelentésből látjuk azt, hogy a jelentés évében 20.077 baleseti sérülés történt. A sérültek közül 19.080 férfi, 997 nő. (Magára a sokszorosító ipar'a 148 baleset esik.) A 20.077 baleset közül ideiglenes keresetkép­telenséget vont maga után 19.198, teljes keresetképtelenséggel járt 9, részlegessel 550 és halállal 330 sérülés végződött. Kor szerint a balesetek a következőképpen oszlanak meg: esetben. A baleseti számla terhére kifizetett táppénz és kórházi költség összege kitesz 503.769’22 koronát. A pénztár betegforgalmát a következő számok mutatják: keresetképtelen beteg tag volt 271.653, akik közül 232.128 férfi, 39.526 nő. Az országos jelentésből nem állapítható meg pontosan, összesen hány megbetege­dési eset fordult elő a jelentés évében. Pedig szükséges volna tudni, már csak azért is, vajjon megfelel-e a valóságnak az orvosok­nak azon állítása, hogy munkájuk a meg­betegedési esetek szaporodásával megsok­szorozódott. E helyen említjük meg egyúttal az orvosi kérdés rendezését, mellyel a jelen­tés külön fejezetben foglalkozik. A kerületi pénztáraknál 2319 orvos van alkalmazva, akik a járulékbevételeknek 20 °­0-ában része­sültek. Az orvosok szervezkedésükkel hely­zetüket tetemesen megjavították. Míg 1907- ben a kerületi pénztáraknál alkalmazott orvosokra 646 korona évi átlagos díjazás esett, 1908-ban évi 116P9 korona, 1909-ben pedig már évi 1264­4 korona volt az orvosok átlagos évi díjazása. Egy-egy orvos 1909. évi díjazása az 1907. évi díjazáshoz viszonyítva 169,5%-kal emelkedett. Ez mindenesetre nagyon szép eredmény, amivel az orvosok meg lehetnek elégedve. Hiszen a munkás­­mozgalomban az orvosok példája egyedül­álló. Mi legalább nem tudunk arról, hogy bármely iparág munkásai 169%-kal javították meg gazdasági helyzetüket. Mindamellett nem sajnáljuk az orvosoktól ezt az ered­ményt, csupán azt kívánjuk, hogy egyrészt most már elégedjenek meg ezzel, nehogy — tekintettel a pénztárak teljesítő képességeire — a beteg munkások jogos és a törvény által szűkre szabott igényeit kelljen meg­nyirbálni ; másrészt azonban arról szeretnénk hallani, hogy az orvosok nemcsak a pénz­tárakkal szemben tudnak szervezkedni, ahol voltaképpen nem is töltenek be teljes kon­díciót, hanem a városi és állami hivataloknál is. Mert eddig azt tapasztaltuk, hogy ugyan­azok az orvosok, akik a pénztári szolgálaton kívül megyei, városi vagy állami hivatalt töltenek be, amikor a pénztári szolgálatot abbahagyják, elhagyják egyúttal gerincüket is és úgy lakájoskodnak, amire példa a hivatalnoki karon kívül egyetlen foglalkozási ágnál sem létezik. Az összes orvosok száma a jelentés évében 3420 volt, akik összesen 322.350 keresetképtelenséggel járó megbete­gedési esetet vettek kezelés alá. E számból 275.956 férfi volt, míg a nő tagok száma 46.394 volt. Hogy e keresetképtelenséggel járó beteg­ségi esetek mely iparágban, milyen, roíny­­ban mutatkoztak, azt a következő táblázat mutatja: A sokszorosítóipar 5173 megbetegedési esettel szerepel, ami tekintve az iparban foglalkoztatott munkások kicsi hányadát, aránylag magasabb számot tesz ki, mint például az építőiparban kimutatott 18.952 megbetegedési eset. Ezek a számok — ismé­teljük — csak a keresetképtelenséggel járó megbetegedési eseteket tüntetik fel, az összes megbetegedési esetek azonban legalább 50 °­ C-kal magasabbak. A halál is szépen aratott. A jelentés évé­ben az országos pénztár tagjai közül meg­halt 6010 biztosításra, kötelezett, akik közül 5297 férfi és 723 a női tag. Kórházakban ápoltak az 1909. évben 19.263 tagot, akik közül 17.350 férfi és 1913 nő volt. Fürdő- és üdülőhelyeken el­helyezett a pénztár 967 férfit és 176 nőt, összesen 1143 biztosításra kötelezettet. A kórházi, fürdő és szanatóriumi szolgálmány rendezésre szorul. E tekintetben a munkások részéről állandóan panaszos hangok hallat­szanak és hozzátehetjük, hogy jogos pana­szok. Mert gyakran fordul elő az, hogy a Osztály Tag Napibér egyenként Napibér összesen I. 184.055 i-— 183.739 II. 264.239 1-50 395.609 III. 237.551 2­ 50 594.017 IV. 118.663 3-50 416.431 V. 55.673 4-50 251.727 VI. 34.744 5-50 191.149 VII. 11.633 6-50 75.966 VIII. 9.184 7-50 69.737 44 éven aluli voit s^&iüit- ...........- 380 15—16 éves volt - — — — - — - - 1503 17—19 „ „ ----------- 2478 20—24 „ „....... .......­ .............. - 355 25-29 „ „------------- 3216 30—34 „ „----------------- 2241 35-39 „ „--------------- - - 1825 40-44 „ „ •-------------- - - - 1381 45-49 „ „ ------------- -..........- 1051 50 -59 „ „ - ----- ----- - ------- 1230 60-69 „ „ 345 70 éven felüli volt — — — — 39 Vas- és fémipar­­ — — —­­........... 26.665 Gépgyár, villany-, hangszeripar — — 17.173 Kő-, föld-, agyag- és üvegipar— — — 18.647 Pa- és csontipar — --- — — — 22.686 Bőr-, szőr-, toll-, ruggyanta- és viaszos­vászonipar —------ ------ — ------ 3.053 Fonó- és szövőipar — - — 12.515 Ruházati ipar------ — — — — — 29.366 Papíripar —­­.........- --- — 2.854 Élelmezési és élvezeti cikk gyári ipar 19.360 Vegyészeti ipar .......- -- — — 6.652 Építőipar — .......- — — .......- 18.952 Sokszorosító- és mííip­ar 5.173 Szállodás- és vendéglősipar — — 3.050 Egyéb foglalkozások —­­ — 127.258

Next