Typographia, 1913 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-03 / 1. szám
1913 melyek a segélyző-egyesület üdvét és hasznát a jövőre nézve kétségessé tették. A segélyző-egyesület vezetősége azonban bölcsen oldotta meg a kabinetkérdést, az így van rendjén. Ha a beteg tagok meg is rövidülnek 30 fillér erejéig, hát az még nem olyan aggasztó jelenség, de ha a munkanélküliek segélyéből csípünk el pár garast, az már valami. Mert a munkanélküliek segélye — a szakegyesületivel együtt — még 20 koronát sem tesz ki, tehát 10—12 koronával kevesebb jut a munkanélküliségre kárhoztatott szaktársnak, mint a betegnek. Tehát azon segélyezésnél adjunk többet, hol kevesebb jut a szaktársaknak. Meg az utazási segély emelésének is már itt volt az ideje. Régóta sóvárognak utazó szaktársaink a viatikum felemeléséért, ami végre — az új központi vezetőség rendelkezése folytán — életbe lép. Az ideje még nincs megállapítva. Szintén a betegsegély leszállítása s a munkanélkülisegély felemelése sincs határozott dátumhoz kötve. A rokkantsági segélyről is szólhatunk valamit. A segélyző-egyesület pénzügyi viszonyaihoz mérten úgy döntöttek a kongresszuson, hogy minden II. osztályú tag 15 év után egyenlő jogot élvez az 1. osztályú taggal. Ez is érdemleges intézkedés. A beiratkozási karencidő meghosszabbítása, meg a munkanélküliek segélyénél az egyenjogúsítás szintén oly üdvös és hasznos intézkedések, melyek a tagok jogainak kiterjesztését — és nem jogcsorbítását — mozdítja elő. Összegezve mindazon előnyöket, azt láthatjuk, hogy kezd pirkadni az egyenjogúsítás hajnala. Lassan és óvatosan talán elérkezik az az idő, midőn a teljes egyenjogúsítás édes gyümölcsét élvezi majd minden tag. Csak a szaktársak becsüljék meg a megbecsülendőket, ne engedjék elprédálni jogaikat egy-egy kitörés által, hanem törekedjenek oda, hogy kitartó, rendületlen tagjai legyenek azon intézménynek, mely oly szép múlttal dicsekedhedik a munkásintézmények történetében. Tehát az ötvenéves egyesületünk jubilálása alkalmával belátta a vezetőség a viszonyokat s mérlegelte az előnyöket és hátrányokat, a tagok jogos és méltányos kívánsága részben kielégítést nyertek a fentebb vázolt segélyemelésekkel és egyéb reformok bevezetésével. Mindamellett e megszerzett vívmányokkal ne büszkélkedjünk, ne kérkedjünk, hanem egymás között ápoljuk és erősítsük azt az összetartó kapcsot, amely bennünket egymáshoz fűz. Az összetartozandóság szent eszméjét lépten-nyomon fejlesszük, mert azáltal tudtuk elérni azt, amire vágytunk: tisztességes munkaviszonyokat. Segélyző-egyesületünk is kivette oroszlánrészét a harcból és küzdelemből. Míg a szaktársakat csoportosította, egybevonta egy tető alá, oly elévülhetetlen érdemeket szerzett az összetartozandóság terén, ami például szolgálhat bármely hasoncélú egyesületnél. Ha egy-egy kétkedő, kishitű az anyaegyesület intézkedéséről megtévesztő állításokat terjeszt és hirdet, azt meggyőző argumentumokkal világosítsuk fel, hogy igenis az anyaegyesület megadja tagjainak azt, ami őket jogosan megilleti. Szóval emberséges gondozásban részesíti tagjait akkor, mikor azt a szükség úgy kívánja. Egy-egy félreértésből, vagy az illeték téves elkönyveléséből oly bizalmatlanságot tanúsít egyik-másik tag, hogy nem átalja széltében-hosszában az anyaegyesületről meg is fordultak, végtére is megunták a dolgot és az 1728 május 1-ére hirdetett nyomdászsztrájkra a felelet egy királyi rendelet volt, melyben a következőleg szabályozták a könyvnyomdászok sztrájkkedvét, amelyből drákói szigorúságánál fogva érdekes dokumentumként csak két szakaszt mutatunk be. A királyi rendelet 1728 május 10-én kelt és a következőleg szól: „... Toutes les peines, portées par le Art. 2, 3, 5, 6, 7, 8 et 9 de Notre présente Declaration contre les Imprimeurs auront également lieu suivant les different cas contre les Protes, Correcteurs et Compositeurs“. A 2. szakasz ezt mondja: „Seront condamnés pour la premiere fois au carcan, mome plus grande peine s’il échet; et en cas de récidive, les dits imprimeurs seront en outre condamnés aux galéres pour cinq ans, laquelle peine ne pour la pareilesment être remise n’y modérée“. (Mindazon büntetések, melyek rendeletünk 2., 3., 5., 6., 7., 8. és 9. pontjaiban a könyvnyomdászokra vonatkoznak, egyaránt alkalmazandók a következő esetekben a faktorok, korrektorok és szedők ellen. A 2. szakasz: Elítélendők első ízben nyakvas (pellengér) hordására, még ha a legnagyobb bűnt (sztrájk) is elkövetik ; visszaesés esetén a nevezett nyomdászok elítélendők lesznek ötévi gályarabságra, amely büntetés sem le nem szállítható, sem meg nem változtatható.) tévesztő és gyalázó híreket terjeszteni. De hány van ilyen ! Ha valakinek sérelmei merültek fel, akkor forduljon ahhoz a felettes fórumhoz, ahol a hibát vagy a bajt kellőkép orvosolják. Nem pedig nagyhangon hirdetni, hogy így-úgy kijátszák a tagokat. Mindenki rója le kötelezettségét pontosan, a szabályokat tartsa be s ha ez megvan, akkor semmiféle konfliktus elő nem fordulhat. Mert nem fordulhat elő akkor, ha mindenki a szabályokhoz alkalmazkodva, teljesíti az egyesülettel és a szervezettel szemben a kötelességét. Ez úgy van és nem máskép. Ne legyen senkinek rémlátomása az egyesületekkel és a szervezettel szemben, hanem őszintén bizakodva, lankadatlan szorgalommal szolgáljuk az összesség szent ügyét. Ne tekintsünk félre, se jobbra, se balra, egyedül csak azt az ügyet szolgáljuk kitartó erővel, mely létérdekeinket védi. Az arany középút a jövőre nézve megtaláltatott s ezzel az anyaegyesületi tagok aggodalma szétoszlott. Az arany középuton haladjunk a másik félszázad megkezdésekor, törekedjünk oda, hogy az összetartozandóság méltó ápolásával minél erősebbé és nagyobbá neveljük azt az egyesületet, mely — őszintén mondva — atyailag gondoskodik rólunk! Dunántúli. * 1870-ben a pesti nyomdászok sztrájkba léptek. Itt-ott kenyértörésre is került a dolog, így az „Ungarisches Fremdenblatt“-nál is. A lap emiatt nem jelenhetett meg. A szedők nem voltak kapacitáhatók, hogy munkába álljanak, a lap pedig éppen a francia-porosz háború miatt kötelességeinek tartotta megjelenni, ami persze nem sikerült. A szerkesztőség dilemmában volt, hogy mit is csináljon. Végtére mentő ötletük támadt. Falragaszokon tudatták a közönséggel és az előfizetőkkel, hogy jelenjenek meg este a Vigadó nagytermében, ahol a lapot kéziratból fogják felolvasni, mert ezt kinyomatni a szedők sztrájkja miatt nem lehet. Haraszti József: TYPOGRAPHY Január 3 LEVELEZÉS, Debrecen, december 28. Jegyzőkönyv a helyi csoport november 24-én tartott rendkívüli közgyűléséről. Elnök üdvözli a szaktársakat, a gyűlést megnyitja, felkéri Simon szaktársat, hogy ismertesse a lakáskérdésben hozott választmányi határozatot. Simon kimerítően foglalkozik az üggyel, rámutat ama indokokra is, amelyből kifolyólag azt a választmány elfogadta. A határozat szerint egyesületünk, ha a bérbeadó részéről semmi aggály nem támasztatnék, az újabban létesített Munkás Otthonba költözik át. Végül felkéri a szaktársakat, hogy ez ügyben nézetüket nyilvánítsák. A választmány határozata mellett három, ellene négy felszólalás történt. Elnök elrendeli a szavazást, mikor is 16 szavazattal 12 ellenében a választmány határozatát megerősíti a rendkívüli közgyűlés, úgyszintén felhatalmazza a választmányt az ügy elintézésével. Erdélyi Károly: Kecskemét, december 16. Jegyzőkönyv a november 25-én tartott általános nyomdászgyűlésről. Szabó Imre elnöklete mellett jelen van 35 szaktárs és szaktársnő. Igazolatlanul távol: Rosner Géza, Luspay Gyula, Dobos József, Fészek J. Alfréd, Kiss Jenő, Galambos Judith, Horváth Juliska, Spitzer Dezső. — Napirend előtt elnök felolvassa ifj. Szabó György és Kondorossy János által beküldött nyilatkozatot, amelyben sajnálatuknak adnak kifejezést, hogy a múlt ülésen Stark Jenő szaktársat súlyos rágalmakkal illették, de meggyőződtek a vádak alaptalanságáról. Továbbá bocsánatot kérnek az általánosságtól amiatt, hogy elnöki figyelmeztetés ellenére zavarták a gyűlés menetét. Stark szintén visszavonja nevezettek felé felháborodásában szórt becsmérlő szavait, amit a gyűlés tudomásul vesz. — Elnök még megemlíti, hogy a Réti-nyomdában történt sztrájkból kifolyólag dr. Réti a “Ny. M."-ban alaptalanul megtámadta a békéltető-bizottságot. A gyűlés tudomásul veszi elnök jelentését. — Elnök előterjeszti, hogy a Sikari-cég személyzete panaszt tett a szervezőbizottságnál Horváth Ambrus ellen, mert a főnök előtt denunciálta. A bizottság az ügyet választott bíróság elé utalta. Baracsy, Kovács és Dobos hozzászólása után a gyűlés tudomásul veszi az előterjesztést. — Horváth László pénztáros felolvassa a szaktanács azon átiratát, melyben felhívja a szervezetet, hogy tagjai csakis „Arany Nap szakszervezeti Otthon-gyűjtő“-t használjanak és érdekében agitáljanak. Tudomásul vétetik. — A központi pártvezetőség leiratot intézett a szervezethez, melyben a „Népszava" és „Szocializmus“ érdekében nagyobb agitáció kifejtésére szólít fel bennünket. A leirat alapján a szaktársak felhivatnak, hogy e téren is teljesítsék kötelességüket. — Egy konkrét esetből kifolyólag elhatározza a gyűlés, hogy gyűlések összehívására csakis az elnökség jogosult. — Baracsy indítványára elhatározza a gyűlés, hogy az összes pénztárosok negyedévenként tegyék meg jelentésüket. — Elnök felhívja a szaktársakat, hogy akik még nem rendelték meg az „Egyesült Erővel“ című könyvet és az „Árszabálytárgyaló-bizottság jegyzőkönyvé“-t, úgy azt rendeljék meg. Tudomásul szolgál. — A szervező-bizottságba Baracsy László választatik meg. Stark Jenő: Kecskemét, december 16. Jegyzőkönyv a helyi csoport választmányának december 2-án tartott üléséről. Jogaikba való visszahelyezésüket kérik Dobos János és Papp Ferenc. A választmány nevezetteket tagsági jogaikba visszahelyezi. Stark Jenő: Nyitra, december 16. Jegyzőkönyv a helyi csoport december 10-en tartott rendes havi üléséről. Igazolatlanul távol Hradeczky János. — Elnök az ülést megnyitja és egyúttal bejelenti, hogy Scher János tag más foglalkozása miatt töröltetett. — A mult ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. A rendes évi közgyűlés ideje január 12-ik napjára tűzetik ki. — Lencse Antal előterjeszti az újévi kártyapályázat megbirálásának módozatait, ezzel egyidejűleg a dijak mikénti felhasználása is elhatároztatik. — Weisz, Kramár, Kapsz és Fleissig kölcsön iránti kérése teljesittetik. (Csak nem a helyi csoport vagyonából ? A szerk.) Ezután általános nyomdászgyülés tartozik. Elnök Lencse, jegyző Cserven. — Első tárgy a szervezőbizottság azon határozata, mely szerint egy párthatározat végrehajtása körül támadt nézeteltérés miatt a párttól a nyomdászok részéről az erkölcsi támogatás megvonását helyezte kilátásba. nyomdászgyűlés a szervezőbizottság eme határozatát megsemmisíti azon oknál fogva, mivel a bizottság csakis nyomdászszervezeti ügyek és árszabálysérelmek keretén belül fejthet ki tevékenységet, nem pedig — mint ez esetben is — a pártügyekben hoz az általánosságot érintő határozatokat. Egyben Lehr Lipót eljárása felett sajnálatát fejezi ki a gyűlés és kéri, hogy vessen fátyolt a múltra s a történteket tegye jóvá, mert ezzel csak hasznunkra lehet. — Bejelentetett, hogy a Hermes-nyomda beszüntette üzemét, minthogy azonban kilátás van arra, hogy más cégtulajdonos veszi át az üzemet, szükségessé vált békéltetőbizottsági munkaadó-elnök választása. Jegyző utasíttatik, hogy ezen tisztség elfogadására Huszár István nyomdatulajdonost kérje fel. Cserven, Nagybánya, december 16. Jegyzőkönyv a december 1-én tartott ülésről. Jelen van hét szaktárs, Szatmárról Szűcs Lajos és Jelűnek Ede. — Imreh István mint elnök üdvözli a megjelenteket és sajnálatát fejezi ki afelett, hogy Herskovits Hermann az ülésről távol maradt. Ezután Jelűnek igen szép beszédben buzdítja a szaktársakat a szakegyesületbe való belépésre. Egyúttal megemlékezik a nagybányai viszonyokról, amelyek károsak az összességre. Végül azt ajánlja, hogy amennyiben a szakegyesület tagjaivá válnak, akkor csatlakozzanak a szatmár-nagykárolyi csoporthoz. A jelenlevők közül mindazok, akik eddig még nem voltak a szakegyesületnek tagjai, kötelező ígéretet tesznek arra, hogy két héten belül okvetlenül beiratkoznak és a szatmár-nagykárolyi csoporthoz csatlakoznak. A tisztikar a következőkép alakul meg: Imreh István elnök, Zsombory Ferenc pénztáros, Befinde Konstantin jegyző, Horovitz Fülöp ellenőr. A Nánásy-nyomda bizalmi férfia Debreczi Bálint, a Hermes-nyomdáé Horovitz Fülöp. Berinde Konstantin. Segesvár, december 10. Jegyzőkönyv a november 16-án tartott ülésről. Zanger elnöklete mellett jelen van hét szaktárs. Elnök az ülést megnyitja és sajnálatát fejezi ki afelett, hogy a tagok nem jelentek meg teljes számban. — A múlt ülés jegyzőkönyvét Zebis Alfréd hitelesíti. — Pénztáros jelentése a következő: Áldozat 5939, bevétel 14 —, kongresszusi költségre kölcsön a központtól 2640, összes bevétel 9919, kiadás 9722, maradvány 257 korona. Pénztáros jelentése tudomásul szolgál. — Ezután kiküldött a kongresszus lefolyásáról referál, mely szintén tudomásul szolgál. — Elutazott Gere Antal. Ideutazott Slapfer Antal. Meghalt Schnell Alfréd. Uj tagul belépett Zebis Alfréd. — Weber jelenti, hogy a könyvtáros ügyében felmerült kérdés elintéztetett, ugyanis a központ a Népszava könyvkereskedését megbízta, hogy csoportunknak 25 füzetet küldjön, azonban csak 18- at küldött 25 korona értékben. — A könyvtár részére az‘Egyesült Erővel“ és„Jahrbuch 1912“címü könyvek megrendeltetnek. László Gergely, Szeged, december 23. Jegyzőkönyv a helyi csoport október 27-én tartott rendes havi választmányi üléséről. Igazolva távol: Fürtös Sándor, Terhes György. Elnök megnyitja az ülést és jelenti, hogy Jászkó Béla eltávozás folytán lemondott tisztségéről. Tudomásul szolgál. — Ezután a mult ülés jegyzőkönyvét némi módosítással Kiss és Ádány hitelesítik. — Pintér pénztáros a következőket jelenti: Bevétel szeptember hóban 18638, kiadás 118 37, maradvány 6801 korona. — Taglétszám : 60. Ellenőrök jelentései után tudomásul vétetik. A szanatórium pénztárforgalma a következő: Bevétel volt julius hóban 1222, augusztus hóban 1092, szeptember hóban 718, összesen 3032 korona. — A jótékonysági kör pénztári kimutatása: Bevétel julius hóban 472, augusztus hóban 936, szeptember hóban 708, összesen 2360 korona. Ellenőrök jelentése után tudomásul szolgál. — Ezután a szállóegylet pénztárosa jelenti, hogy a mult negyedben 1732 korona volt a bevétel. Ellenőr jelentése után tudomásul szolgál. — Jelentések során elnök felolvassa a békéscsabai helyi csoport átiratát, melyben a könyvtártól a két példányban levő kötetek átengedését kéri. Több hozzászólás után a választmány a könyvtárosokon kívül Bakacsi és Szakáll szaktársakat bízza meg a kérés teljesítésével. A Papp könyvtáros jelenti, hogy négy könyvet beköttetett. Tudomásul vétetik. — A szakkör átirata tudomásul szolgál. Szakáll Mihály: Szeged, december 23. Jegyzőkönyv a december 19- én tartott november-december havi rendes választmányi ülésről. Sperlák Adolf elnöklete mellett jelen van hét választmányi tag. — Elnök megnyitja az ülést és a mult ülés jegyzőkönyvét Szűcs Imre és Petrovics Milorád hitelesítik. — Pintér pénztáros jelentése: Bevétel október hóban 10071, kiadás 4526, maradvány 5545 korona. Taglétszám 55. Bevétel november hóban 10205, kiadás 1772, maradvány 8433 korona. Taglétszám 60. — Uj tagok: Ablaka Imre, Kalmár Bertalan és Kopasz Ilonka. — A könyvtár állapotáról a bizottság jelenti, hogy egyetlen műből sincs kettős példány s így a békéscsabaiak kérelme nem teljesíthető. Szakáll Mihály: Trencsén, december 16. Jegyzőkönyv a helyi csoport december 7-én tartott rendes havi szakegyesületi gyűléséről. Jelen van Forró elnöklete mellett 11 szaktárs. Elnök üdvözli a szaktársakat s kéri, hogy miután időközben a jegyzői tisztség megüresedett, válasszanak egy jegyzőt, amely