Typographia, 1913 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-03 / 1. szám

1913 melyek a segélyző-egyesület üdvét és hasznát a jövőre nézve kétségessé tették. A segélyző-egye­sület vezetősége azonban bölcsen oldotta meg a kabinetkérdést,­­ az így van rendjén. Ha a beteg tagok meg is rövidülnek 30 fillér erejéig, hát az még nem olyan aggasztó jelenség, de ha a munkanélküliek segélyéből csípünk el pár garast, az már valami. Mert a munkanélküliek segélye — a szakegyesületivel együtt — még 20 koronát sem tesz ki, tehát 10—12 koronával kevesebb jut a munkanélküliségre kárhoztatott szaktársnak, mint a betegnek. Tehát azon segélyezésnél adjunk többet, hol kevesebb jut a szaktársaknak. Meg az utazási segély emelésének is már itt volt az ideje. Régóta sóvárognak utazó szak­társaink a viatikum felemeléséért, ami végre — az új központi vezetőség rendelkezése folytán — életbe lép. Az ideje még nincs megállapítva. Szintén a betegsegély leszállítása s a munkanélküli­­segély felemelése sincs határozott dátumhoz kötve. A rokkantsági segélyről is szólhatunk valamit. A segélyző-egyesület pénzügyi viszonyaihoz mérten úgy döntöttek a kongresszuson, hogy minden II. osztályú tag 15 év után egyenlő jogot élvez az 1. osztályú taggal. Ez is érdemleges intézkedés. A beiratkozási karencidő meghosszabbítása, meg a munkanélküliek segélyénél az egyenjogúsítás szintén oly üdvös és hasznos intézkedések, melyek a tagok jogainak kiterjesztését — és nem jogcsorbítását — mozdítja elő. Összegezve mindazon előnyöket, azt láthatjuk, hogy kezd pirkadni az egyenjogúsítás hajnala. Lassan és óvatosan talán elérkezik az az idő, midőn a teljes egyenjogúsítás édes gyümölcsét élvezi majd minden tag. Csak a szaktársak becsül­jék meg a megbecsülendőket, ne engedjék elpré­­dá­lni jogaikat egy-egy kitörés által, hanem töre­kedjenek oda, hogy kitartó, rendületlen tagjai legyenek azon intézménynek, mely oly szép múlt­tal dicsekedhedik a munkásintézmények történe­tében. Tehát az ötvenéves egyesületünk jubilálása alkal­mával belátta a vezetőség a viszonyokat s mérle­gelte az előnyöket és hátrányokat, a tagok jogos és méltányos kívánsága részben kielégítést nyertek a fentebb vázolt segélyemelésekkel és egyéb refor­mok bevezetésével. Mindamellett e megszerzett vívmányokkal ne büszkélkedjünk, ne kérkedjünk, hanem egymás között ápoljuk és erősítsük azt az összetartó kapcsot, amely bennünket egymáshoz fűz. Az összetartozandóság szent eszméjét lépten-nyomon fejlesszük, mert azáltal tudtuk elérni azt, amire vágytunk: tisztességes munkaviszonyokat. Segélyző-egyesületünk is kivette oroszlánrészét a harcból és küzdelemből. Míg a szaktársakat csoportosította, egybevonta egy tető alá, oly el­évülhetetlen érdemeket szerzett az összetartozandó­ság terén, ami például szolgálhat bármely hason­­célú egyesületnél. Ha egy-egy kétkedő, kishitű az anyaegyesület intézkedéséről megtévesztő állításokat terjeszt és hirdet, azt meggyőző argumentumokkal világosít­suk fel, hogy igenis az anyaegyesület megadja tagjai­nak azt, ami őket jogosan megilleti. Szóval ember­séges gondozásban részesíti tagjait akkor, mikor azt a szükség úgy kívánja. Egy-egy félreértésből, vagy az illeték téves elkönyveléséből oly bizalmat­lanságot tanúsít egyik-másik tag, hogy n­em átalja széltében-hosszában az anyaegyesületről meg­ i­s fordultak, végtére is megunták a dolgot és az 1728 május 1-ére hirdetett nyomdászsztrájkra a felelet egy királyi rendelet volt, melyben a követ­kezőleg szabályozták a könyvnyomdászok sztrájk­kedvét, amelyből drákói szigorúságánál fogva érdekes dokumentumként csak két szakaszt mu­tatunk be. A királyi rendelet 1728 május 10-én kelt és a következőleg szól: „... Toutes les peines, portées par le Art. 2, 3, 5, 6, 7, 8 et 9 de Notre présente Declaration contre les Imprimeurs auront également lieu suivant les different cas contre les Protes, Correcteurs et Compositeurs“. A 2. szakasz ezt mondja: „Seront condamnés pour la premiere fois au carcan, mom­e plus grande peine s’il échet; et en cas de récidive, les dits imprimeurs seront en outre condamnés aux galé­­res pour cinq ans, laquelle peine ne pour la pareiles­­ment être remise n’y modérée“. (Mindazon bünteté­sek, melyek rendeletünk 2., 3., 5., 6., 7., 8. és 9. pont­jaiban a könyvnyomdászokra vonatkoznak, egyaránt alkalmazandók a következő esetekben a faktorok, korrektorok és szedők ellen. A 2. szakasz: Elíté­lendők első ízben nyakvas (pellengér) hordására, még ha a legnagyobb bűnt (sztrájk) is elkövetik ; visszaesés esetén a nevezett nyomdászok elítélen­dők lesznek ötévi gályarabság­ra, amely büntetés sem le nem szállítható, sem meg nem változtatható.) tévesztő és gyalázó híreket terjeszteni. De hány van ilyen ! Ha valakinek sérelmei merültek fel, akkor for­duljon ahhoz a felettes fórumhoz, ahol a hibát vagy a bajt kellőkép orvosolják. Nem pedig nagy­hangon hirdetni, hogy így-úgy kijátszák a tagokat. Mindenki rója le kötelezettségét pontosan, a sza­bályokat tartsa be s ha ez megvan, akkor semmi­féle­ konfliktus elő nem fordulhat. Mert nem for­dulhat elő akkor, ha mindenki a szabályokhoz al­kalmazkodva, teljesíti az egyesülettel és a szer­vezettel szemben a kötelességét. Ez úgy van és nem máskép. Ne legyen senkinek rémlátomása az egyesületek­kel és a szervezettel szemben, hanem őszintén bizakodva, lankadatlan szorgalommal szolgáljuk az összesség szent ügyét. Ne tekintsünk félre, se jobbra, se balra, egyedül csak azt az ügyet szol­gáljuk kitartó erővel, mely létérdekeinket védi. Az arany középút a jövőre nézve megtaláltatott s ezzel az anyaegyesületi tagok aggodalma szét­oszlott. Az arany középuton haladjunk a másik félszázad megkezdésekor, törekedjünk oda, hogy az összetartozandóság méltó ápolásával minél erősebbé és nagyobbá neveljük azt az egyesületet, mely — őszintén mondva — atyailag gondoskodik rólunk! Dunántúli. * 1870-ben a pesti nyomdászok sztrájkba léptek. Itt-ott kenyértörésre is került a dolog, így az „Ungarisches Fremdenblatt“-nál is. A lap emiatt nem jelenhetett meg. A szedők nem voltak kapa­­citáhatók, hogy munkába álljanak, a lap pedig éppen a francia-porosz háború miatt kötelességei­nek tartotta megjelenni, ami persze nem sikerült. A szerkesztőség dilemmában volt, hogy mit is csi­náljon. Végtére mentő ötletük támadt. Falragaszo­kon tudatták a közönséggel és az előfizetőkkel, hogy jelenjenek meg este a Vigadó nagytermében, ahol a lapot kéziratból fogják felolvasni, mert ezt kinyomatni a szedők sztrájkja miatt nem lehet. Haraszti József: TYPOGRAPHY Január 3 LEVELEZÉS, Debrecen, december 28. Jegyzőkönyv a helyi csoport november 24-én tartott rendkívüli köz­gyűléséről. Elnök üdvözli a szaktársakat, a gyűlést megnyitja, felkéri Simon szaktársat, hogy ismer­tesse a lakáskérdésben hozott választmányi hatá­rozatot. Simon kimerítően foglalkozik az üggyel, rámutat ama indokokra is, amelyből kifolyólag azt a választmány elfogadta. A határozat szerint egye­sületünk, ha a bérbeadó részéről semmi aggály nem támasztatnék, az újabban létesített Munkás­ Otthonba költözik át. Végül felkéri a szaktársakat, hogy ez ügyben nézetüket nyilvánítsák. A választ­mány határozata mellett három, ellene négy felszó­lalás történt. Elnök elrendeli a szavazást, mikor is 16 szavazattal 12 ellenében a választmány határo­zatát megerősíti a rendkívüli közgyűlés, úgyszintén felhatalmazza a választmányt az ügy elintézésével. Erdélyi Károly: Kecskemét, december 16. Jegyzőkönyv a no­vember 25-én tartott általános nyomdászgyűlésről. Szabó Imre elnöklete mellett jelen van 35 szaktárs és szaktársnő. Igazolatlanul távol: Rosner Géza, Luspay Gyula, Dobos József, Fészek J. Alfréd, Kiss Jenő, Galambos Judith, Horváth Juliska, Spitzer Dezső. — Napirend előtt elnök felolvassa ifj. Szabó György és Kondorossy János által be­küldött nyilatkozatot, amelyben sajnálatuknak adnak kifejezést, hogy a múlt ülésen Stark Jenő szaktársat súlyos rágalmakkal illették, de meg­győződtek a vádak alaptalanságáról. Továbbá bocsánatot kérnek az általánosságtól amiatt, hogy elnöki figyelmeztetés ellenére zavarták a gyűlés menetét. Stark szintén visszavonja nevezettek felé felháborodásában szórt becsmérlő szavait, amit a gyűlés tudomásul vesz. — Elnök még megemlíti, hogy a Réti-nyomdában történt sztrájkból kifolyó­lag dr. Réti a “Ny. M."-ban alaptalanul megtámadta a békéltető-bizottságot. A gyűlés tudomásul veszi elnök jelentését. — Elnök előterjeszti, hogy a Sikari-cég személyzete panaszt tett a szervező­­bizottságnál Horváth Ambrus ellen, mert a főnök előtt denunciálta. A bizottság az ügyet választott bíróság elé utalta. Baracsy, Kovács és Dobos hozzászólása után a gyűlés tudomásul veszi az előterjesztést. — Horváth László pénztáros fel­olvassa a szaktanács azon átiratát, melyben fel­hívja a szervezetet, hogy tagjai csakis „Arany Nap szakszervezeti Otthon-gyűjtő“-t használjanak és ér­dekében agitáljanak. Tudomásul vétetik. — A köz­ponti pártvezetőség leiratot intézett a szervezethez, melyben a „Népszava" és „Szocializmus“ érdekében nagyobb agitáció kifejtésére szólít fel bennünket. A leirat alapján a szaktársak felhivatnak, hogy e téren is teljesítsék kötelességüket. — Egy konkrét esetből kifolyólag elhatározza a gyűlés, hogy gyű­lések összehívására csakis az elnökség jogosult. — Baracsy indítványára elhatározza a gyűlés, hogy az összes pénztárosok negyedévenként te­gyék meg jelentésüket. — Elnök felhívja a szak­társakat, hogy akik még nem rendelték meg az „Egyesült Erővel“ című könyvet és az „Árszabály­­tárgyaló-bizottság jegyzőkönyvé“-t, úgy azt rendel­jék meg. Tudomásul szolgál. — A szervező-bizott­ságba Baracsy László választatik meg. Stark Jenő: Kecskemét, december 16. Jegyzőkönyv a helyi csoport választmányának december 2-án tartott üléséről. Jogaikba való visszahelyezésüket kérik Dobos János és Papp Ferenc. A választmány nevezetteket tagsági jogaikba visszahelyezi. Stark Jenő: Nyitra, december 16. Jegyzőkönyv a helyi cso­port december 10-en tartott rendes havi üléséről. Igazolatlanul távol Hradeczky János. — Elnök az ülést megnyitja és egyúttal bejelenti, hogy Scher János tag más foglalkozása miatt töröltetett. — A mult ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hite­lesíttetik. A rendes évi közgyűlés ideje január 12-ik napjára tűzetik ki. — Lencse Antal előter­jeszti az újévi kártya­pályázat megbirálásának mó­dozatait, ezzel egyidejűleg a dijak mikénti fel­­használása is elhatároztatik. — Weisz, Kramár, Kapsz és Fleissig kölcsön iránti kérése teljesittetik. (Csak nem a helyi csoport vagyonából ? A szerk.) Ezután általános nyomdászgyülés tartozik. Elnök Lencse, jegyző Cserven. — Első tárgy a szervező­­bizottság azon határozata, mely szerint egy párt­­határozat végrehajtása körül támadt nézeteltérés miatt a párttól a nyomdászok részéről az erkölcsi támogatás megvonását helyezte kilátásba. nyomdászgyűlés a szervező­bizottság eme határo­­­zatát megsemmisíti azon oknál fogva, mivel a bizottság csakis nyomdászszervezeti ügyek és árszabálysérelmek keretén belül fejthet ki tevé­kenységet, nem pedig — mint ez esetben is — a pártügyekben hoz az általánosságot érintő határo­zatokat. Egyben Lehr Lipót eljárása felett sajná­latát fejezi ki a gyűlés és kéri, hogy vessen fátyolt a múltra s a történteket tegye jóvá, mert ezzel csak hasznunkra lehet. — Bejelentetett, hogy a Hermes-nyomda beszüntette üzemét, minthogy azonban kilátás van arra, hogy más cégtulajdonos veszi át az üzemet, szükségessé vált békéltető­bizottsági munkaadó-elnök választása. Jegyző uta­­síttatik, hogy ezen tisztség elfogadására Huszár István nyomdatulajdonost kérje fel. Cserven, Nagybánya, december 16. Jegyzőkönyv a decem­ber 1-én tartott ülésről. Jelen van hét szaktárs, Szatmárról Szűcs Lajos és Jelűnek Ede. — Imreh István mint elnök üdvözli a megjelenteket és saj­nálatát fejezi ki afelett, hogy Herskovits Hermann az ülésről távol maradt. Ezután Jelűnek igen szép beszédben buzdítja a szaktársakat a szakegyesü­­letbe való belépésre. Egyúttal megemlékezik a nagybányai viszonyokról, amelyek károsak az összességre. Végül azt ajánlja, hogy amennyiben a szakegyesület tagjaivá válnak, akkor csatlakoz­zanak a szatmár-nagykárolyi csoporthoz. A jelen­levők közül mindazok, akik eddig még nem voltak a szakegyesületnek tagjai, kötelező ígéretet tesz­nek arra, hogy két héten belül okvetlenül beirat­koznak és a szatmár-nagykárolyi csoporthoz csat­lakoznak.­­ A tisztikar a következőkép alakul meg: Imreh István elnök, Zsombory Ferenc pénz­táros, Befinde Konstantin jegyző, Horovitz Fülöp ellenőr. A Nánásy-nyomda bizalmi férfia Debreczi Bálint, a Hermes-nyomdáé Horovitz Fülöp. Berinde Konstantin. Segesvár, december 10. Jegyzőkönyv a novem­ber 16-án tartott ülésről. Zanger elnöklete mellett jelen van hét szaktárs. Elnök az ülést megnyitja és sajnálatát fejezi ki afelett, hogy a tagok nem jelentek meg teljes számban. — A múlt ülés jegyzőkönyvét Zebis Alfréd hitelesíti. — Pénztáros jelentése a következő: Áldozat 59­39, bevétel 14 —, kongresszusi költségre kölcsön a központtól 26­40, összes bevétel 9919, kiadás 97­22, maradvány 2­57 korona. Pénztáros jelentése tudomásul szolgál. — Ezután kiküldött a kongresszus lefolyásáról referál, mely szintén tudomásul szolgál. — Eluta­zott Gere Antal. Ideutazott Slapfer Antal. Meghalt Schnell Alfréd. Uj tagul belépett Zebis Alfréd. — Weber jelenti, hogy a könyvtáros ügyében fel­merült kérdés elintéztetett, ugyanis a központ a Népszava könyvkereskedését megbízta, hogy cso­portunknak 25 füzetet küldjön, azonban csak 18- at küldött 25 korona értékben. — A könyvtár részére az­‘Egyesült Erővel“ és„Jahrbuch 1912“címü könyvek megrendeltetnek. László Gergely, Szeged, december 23. Jegyzőkönyv a helyi cso­port október 27-én tartott rendes havi választ­mányi üléséről. Igazolva távol: Fürtös Sándor, Terhes György. Elnök megnyitja az ülést és jelenti, hogy Jászkó Béla eltávozás folytán lemondott tisztségéről. Tudomásul szolgál. — Ezután a mult ülés jegyzőkönyvét némi módosítással Kiss és Ádány hitelesítik. — Pintér pénztáros a követ­kezőket jelenti: Bevétel szeptember hóban 186­38, kiadás 118­ 37, maradvány 68­01 korona. — Taglét­szám : 60. Ellenőrök jelentései után tudomásul vétetik. A szanatórium pénztárforgalma a követ­kező: Bevétel volt julius hóban 12­22, augusztus hóban 10­92, szeptember hóban 718, összesen 30­32 korona. — A jótékonysági kör pénztári kimutatása­: Bevétel julius hóban 472, augusztus hóban 9­36, szeptember hóban 708, összesen 23­60 korona. Ellenőrök jelentése után tudomásul szolgál. — Ezután a szállóegylet pénztárosa jelenti, hogy a mult negyedben 17­32 korona volt a be­vétel. Ellenőr jelentése után tudomásul szolgál. — Jelentések során elnök felolvassa a békéscsabai helyi csoport átiratát, melyben a könyvtártól a két példányban levő kötetek átengedését kéri. Több hozzászólás után a választmány a könyv­tárosokon kívül Bakacsi és Szakáll szaktársakat bízza meg a kérés teljesítésével. A Papp könyv­táros jelenti, hogy négy könyvet beköttetett. Tudomásul vétetik. — A szakkör átirata tudomá­sul szolgál. Szakáll Mihály: Szeged, december 23. Jegyzőkönyv a december 19- én tartott november-december havi rendes vá­lasztmányi ülésről. Sperlák Adolf elnöklete mellett jelen van hét választmányi tag. — Elnök meg­nyitja az ülést és a mult ülés jegyzőkönyvét Szűcs Imre és Petrovics Milorád hitelesítik. — Pintér pénztáros jelentése: Bevétel október hóban 10071, kiadás 4526, maradvány 55­45 korona. Taglétszám 55. Bevétel november hóban 102­05, kiadás 1772, maradvány 8433 korona. Taglét­szám 60. — Uj tagok: Ablaka Imre, Kalmár Bertalan és Kopasz Ilonka. — A könyvtár állapo­táról a bizottság jelenti, hogy egyetlen műből sincs kettős példány s így a békéscsabaiak kérelme nem teljesíthető. Szakáll Mihály: Trencsén, december 16. Jegyzőkönyv a helyi csoport december 7-én tartott rendes havi szak­egyesületi gyűléséről. Jelen van Forró elnöklete mellett 11 szaktárs. Elnök üdvözli a szaktársakat s kéri, hogy miután időközben a jegyzői tisztség megüresedett, válasszanak egy jegyzőt, amely

Next