Typographia, 1920 (52. évfolyam, 1-53. szám)
1920-01-02 / 1. szám
1920 | TYPOGRAPHIC "Januar 2 Ami pedig a Németországra való hivatkozást illeti, ebből igaz annyi, hogy amikor Franciaországban a nyolcórai munkaidőt törvényes bevezetésének a kérdése szőnyegre került, a francia vállalkozók és egyéb tőkések ezt azzal a kacsával igyekeztek ellensúlyozni, hogy Németország előbb a kilenc- és azután fokozatosan a tízórai munkaidőt akarja bevezetni, hogy így magát összeszedve, a külfölddel eredményesen konkurálhasson. Ez a kacsa bejárta mind az öt világrészt és addig élt, amíg a nemzetközi szakszervezeti kongresszus 1919 július 26-án Amsterdamban össze nem ült (Lásd a Typograpihia 1919 szeptember 26-án megjelent 33. számát) Itt Jouhaux, a szervezett francia munkások képviselője kérdőre vonta a német küldöttekés hogy mi igazság van a francia kapitalisták eme állításában. Erre Légion a németek nevében ünnepélyesen kijelentette, hogy ez rágalom, amelynek célja kézenfekvő. Németországban minden szakma számára is napi nyolcórai munkaidő van törvénybe iktatva, kivéve a mezőgazdaságot aratás idején. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük itt még azt is, hogy Németországban a visszatérő hadbavonultakat az üzemek kötelesek ismét alkalmazni és Ausztriában is törvény gondoskodott arról, hogy a vállalatok személyzeteiket bizonyos százalékarányban fölszaporítsák. Ezekkel a rendszabályokkal ezekben a kulturális moltban elérték azt, hogy főként a nemzetre káros óriási munkanélküliségnek lényegesen elejét vették, így néz ki pőrére vetkőztetve a megreklámozott egy óra. Leírtuk cifraság nélkül, egyszerű szavakkal, amit el nem hallgathattunk és végül csupán még a magyrabecsült hazai sajtó figyelmébe ajánljuk, hogy tömegnyomor idején a gazdasági kérdések véresen komolyak és görügtükes meg bengáli fényes diszkivilágitásokra nem valók. N. E. Halálozás. Hrasche Ferenc, az Egyeteminyomda főgépmestere, december 22-én rövid szenvedés után 68 éves korában Budapesten meghalt. Az elhunyt 1893-ban került hozzánk Bécsből és azóta mint igen derék és jó szaktárs különböző nyomdákban a fővárosban dolgozott. Társadalmi életünkben is tevékenyen részt vett. Különösen szűkebb szaktársai, a gépmesterek mozgalmában és a Gépmesterkor kiépítésében buzgólkodott. Fölszólalásai és a Gutenbergben elvétve megjelent cikkei intelligenciáról tanúskodtak. Tehetségét és hasznos tevékenységét méltányolva, a szaktársak csakhamar beválasztották a Segélyző-Egyesület választmányába. Az 1894 augusztus 12-én tartott nyomdászgyűlés beválasztotta az árszabálybizottságba, amelynek a gépmesterek részéről a budapesti nagy árszabálymozgalom esztendejében, 1895-ben is tagja volt. Úgyszintén több éven át volt tagja a Gépmesterkör választmányának, később a Kör alelnöke, 1895-ben pedig elnöke lett. Az agitáló bizottság megalakulásakor, 1904 január 17-én, annak szintén tagjává választatott. A szaktársak bizalmából ráruházott tisztségeket mindig dicséretreméltó pontossággal töltötte be, míg később előrehaladott kora és a magyar nyelv ismeretének hiánya a társadalmi élettől való visszavonulásra kényszerítették. Temetése december 24-én, délután 3 órakor a Farkasrétitemető halottasházából ment végbe a szaktársak nagyszámú résztvétele mellett. A szervezett nyomdászság részéről az elhunytat Weisz Mór szaktárs búcsúztatta. Az elhunyt végső akaratának megfelelően, a szociáldemokrata párt is búcsúztatta a halottat. A párt nevében Csöngős Rezső elvtárs mondott búcsúbeszédet. — Elbert Ignác 66 éves korrektor december 17-én Budapesten meghalt. — Brehel Hona 21 éves nyomdai munkásnő december 28-án Budapesten meghalt. Adományok. A munkanélküliek segélyezésére adományoztak: Körinek József 50.—, Hermann Ignác 50.—, a Thália-nyomda személyzete Elbert Ignác elhunyta alkalmából koszorú megváltás címén 160.—, Benesisovszky Ferenc 20.—, a „Szózat“ személyzete 130.— koronát. — Deutsch Géza Zaka Lajos síremlékére 50.—, Steiner Adolf síremlékére 30.— koronát adományozott. — Az árváik felruházására Deutsch Géza 120.—, Sonnenfeld Adolf 20.— koronát adományoztak. — A Hirlapszedői Kör munkanélküli tagjai segélyezésére Sonnenfeld Adolf 20— koronát adományozott. A paritásos munkaközvetítő forgalma. December 20-án előjegyzésben volt: 887 kéziszedő, 81 gépszedő, 30 korrektor, 325 gépmester, 23 ínyomó, 50 betű- és tömöntő, 208 gyorssajtóserakónő, 20 tégelynyomó berakónő, 109 segédmunkás, összesen 1733 munkanélküli. — A december 22—27-ig terjedő héten új jelentkező volt: 44 szedő, 22 gépmester és nyomó, 6 betű- és tömöntő, 12 munkiásnő és 6 segédmunkás, összesen 90. Munkát kapott: 11 kéziszedő, 2 gépszedő, 4 gépmester, 3 nyomó, 2 tömöntő, 7 gyorssajtóberakónő, 5 tégelynyomóberakónő és 6 segédmunkás, összesen 40. December 27-én előjegyzésben maradt: 920 kéziszedő, 81 gépszedő, 28 korrektor, 336 gépmester, 27 nyomó, 54 betű- és tömöntő, 222 gyorssajtóberakónő, 21 tégelynyomóberakónő és 115 segédmunkás, összesen 1801 munkanélküli. — A december 21—27-ig terjedő héten 991 szakmunkás és 100 munkásnő és segédmunkás részesült munkanélküli segélyben. A házipénztárosok figyelmébe A szétdúlt Világosság-nyomda és iá pártházban történt egyéb rombolások helyrehozatala érdekében a szervezett munkásság gyűjtést indított. A gyűjtés alig hogy megindult, máris szép eredményt mutat. Félmillió korona körül van az az összeg, amely eddig összegyűlt. A háború következtében súlyosan megviselt, a szó szoros értelmében nélkülöző proletárok áldozatkészen, sietve támogatják filléreikkel az újraépítés munkáját, hogy ezzel is dokumentálják a munkásszolidaritás épségét és a munkásosztály teremtő erejét. Sok nyomdaszemélyzet minden felszólítás nélkül spontán elhatározással állt a gyűjtők sorába és adta le okulusait az újraépítés céljára. Amikor a nyomdászok szolidáris érzésének eme magától értetődő megnyilvánulását örömmel megállapítjuk, megemlítjük, hogy vannak nyomdai üzemek, amelyek a gyűjtést még nem indították meg. Fölhívjuk tehát az illető nyomdák házipénztárosait, lássanak hozzá a gyűjtés munkájához, hogy az összmunkásságot ért kár helyrehozatalára egybegyűlő összeg minél nagyobb és ezzel a munkásosztály szolidaritásának megnyilvánulása minél fényesebb legyen. Gyűjtőinek átvehetők a Typographia hivatalában. Választások előtt. Ha rendkívüli események nem teszik lehetetlenné, akkor a szociáldemokrata párt részt vesz a nemzetgyűlési választásokban. A jelölés már megtörtént és ebből megtudjuk, hogy Budapesten Peidl Gyula és Preusz Mór szaktárcáik is fölveszik a küzdelmet. Peidl Gyula a XXII., Preusz Mór a XVIII. választókerüület jelöltje. Arra kérjük az említett kerületekben lakó nyomdai munkásokat, hogy a választás előkészítése dolgában január hó 1-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Typographia helyiségében jelenjenek meg. Megjelenhetnek az értekezleten más kerületben lakó nyomdai munkások is, ha két jelölt szaktársunk zászlóját diadalra akarják segíteni. Itt említjük meg, hogy a vidéki városokban még a következő szaktársaikat jelölte a pártválasztmány: Gyürey Rudolf (Lovasberény), Király Albert (Monori, Lerner Dezső (Szolnok), Pajor Rudolf (Ipolyság) és Rothenstein Mór (Soroksár). Peidl Gyula Miskolc déli kerületében is jelölve van. Karácsonyi beszerzési segélyek. A Budapesti Hirlap nyomda _ szakmunkásainak 50.—, segédmunkásainak és munkásnőinek 30.— korona karácsonyi segélyt adott. — A Hamburger és Birkholz cég igazgatósága összszemélyzetének karácsonyi beszerzési segély címén a fizetés 50 százalékát fizette ki. — A Hornyánszky-nyomdában a szakmunkások 200.—, munkásnők és segédmunkások 100.—, tanoncok és tanulóleányok 50.— korona beszerzési segélyben részesültek. — Kellner Albert nyomdatulajdonos a karácsonyi ünnepek alkalmából személyzete minden egyes tagjának 200 és 100 koronát utalványozott ki. — Légrády Testvérek a szakmunkásoknak 300.—, munkásnőknek és segédmunkásoknak 200.—, tanoncoknak és tanulóleányoknak 50.— koronát fizettek ki karácsonyi beszerzési segély címén. — A Pester Lloydnyomda igazgatósága a nagy drágaságra való tekintettel szakmunkásoknak 150.—, munkásnőknek és segédmunkásoknak 100.—, tanoncoknak és tanulóleányoknak 50.— korona beszerzési segélyt utalt ki. — A Rigler-nyomda igazgatósága körlevél utján értesítette a személyzetet, hogy_ a nyomasztó helyzetet figyelembe véve, a nős szakmunkásoknak 300.—, nőtlen szakmunkásoknak és nős segédmunkásoknak 250.—, nőtlen segédmunkásoknak és munkásnőknek 200.—, tanoncoknak 100.— és tanulóleányaiknak 60.— korona rendkívüli gyorssegélyt folyósít. Ezenkívül nős és özvegy alkalmazottak minden 14 éven aluli gyermekük után 50.— korona pótlékban részesülnek. A gyorssegélyt december 24-én fizették ki. Az igazgatóság kilátásba helyezte, hogy a segélyt még egy ízben megismétli. — A Thália-nyomda a fizetés 50%-át juttatta a személyzetnek. — Az Athenaeum és a Grafikai intézet és számlakönyvek gyára rt. igazgatósága elhatározta, hogy a már múlt hóban folyósított rendkívüli segélyt megtoldja a téli hónapok folyamán még két ízben kiutalványozandó újabb segéllyel. A segélyek — amelyek a nyomdában töltött idő, kategória és a családtagok száma szerint különbözők — egyrészét karácsony előtt fizették ki, a másik részét március 15-én utalványozzák. — Nem vonhatjuk meg elismerésünket ama nyomdai üzemek vezetőségeitől, amelyek látva a nyomasztó helyzetet, az emberfölötti küzdelmet a létért és rendkívüli anyagi támogatásban részesítik a fizetésükből megélni nem tudó alkalmazottaikat hogy az ínséges napok közepette legalább egyszer jusson meleg szobában darabka hús az asztalra. Nagyon szép és dicséretreméltó az illető főnökök humánus gondolkodása és jótékony támogatása, amelyben a többi üzem számára példaadást és buzdítást látunk. De látjuk e filantróp akcióban a belátó és a helyzet magaslatán álló főnökök részéről annak az elismerését is, hogy a dolgozó munkás ma nem keresi meg a létminimumot, ami életfrissítő injekciók alkalmazása nélkül, a komoly termelés idejében elkerülhetetlenül érezteti majd a hatását. Ez a gondolkodás reális, mert úgy a munkaadó, mint a munkás érdekével számol. Ha azonban már odáig jutottunk, hogy a munkaerő konzerválásának szükségességében nemcsak munkásérdek két, hanem közös, sőt ennél is tovább megyünk, s országos érdeket ismerünk föl, akkor nem szabad véleményünket véka alá rejteni és nyíltan meg kell mondanunk, hogy munka fejében a segélyt és jótékonykodást nem ismerhetjük el méltó ellenértéknek. A bérkérdés ilyen módon való elintézésével nem tudnánk megbarátkozni sohasem. Munkának munkabér az ellenértéke! Alamizsnának, segélynek sohasem voltunk a hívei. Mindig azt követeltük, hogy munkánkat fizessék meg úgy, hogy abból kulturemberhez méltóan tarthassuk el magunkat és családunkat. Eme a létföntartás ösztöne által diktált követelésünket föntartjuk, mert ha máskép cselekednénk, az életről mondanánk le. Megszűnt a lapok díjmentes postai szállítása. A politikai napilapok díjmentes postai szállítását 1920. évi január 1-től kezdve megszüntették. A politikai napilapok könnyebb és gyorsabb föladhatása érdekében megengedi a rendelet, hogy a hírlapkiadók a bérmentesítési díjakat a bélyegek fölragasztása nélkül egy hónapra, terjedő hitelezés mellett utólagosan, havonként egyszer készpénzben róhassák le. Az utcai újságárusítást rendezik. A rendőrfőkapitány, a sajtótörvényre való hivatkozással, előterjesztést tett a belügyminiszternek, amelyben annak az elrendelését kéri, hogy utcai árusítással ezentúl csak 18 éven fölüli egyének foglalkozhassanak. Az utóbbi időkben egyes lapvállalatok különös előszeretettel gyakorolták azt, hogy a serdületlen tanulóifjúságot használták föl az utcai lapárusításnál, amivel nemcsak hogy a tulajdonképeni újságárusokat fosztották meg a kenyérkeresettől, hanem az iskolaköteles tanulókat is elvonták az iskolától. Tűz a Stephaneum-nyomdában. Vasárnap délután a Szentkirályi utca 28. szám alatt levő S Stephaneum-nyomda épületének lépcsőházában tűz támadt és a lángok, mielőtt észrevették volna a liftkamrán át a harmadik emeletre húzódtak föl. A nyomdában rengeteg papirkészlet és kész nyomtatvány volt fölhalmozva. A kivonult tüzőrség három óra hosszat dolgozott a tűz elfojtásán. A nyomdában a tűz tetemes kárt okozott. gewerbehaus“-ban kiállítást rendeztek, ’’amely a könyvnyomdászatnak a XIX században végbement fejlődését van hivatva demonstrálni. Csak tipografikus szempontból értékes anyag van kiállítva. A kiállítás mutatja, hogy a könyvnyomdászat az elmúlt évtizedekben nemcsak technikai, hanem esztétikai tekintetben is sivatot produkált. Németország. A nyomdászszövetség kerületi elnökei december 4—7-ig értekezletet tartottak, amelyen aktuális szervezeti ügyekkel foglalkozó, és többek között a nemzetgyűlés szociális választmányához felterjesztendő alábbi határozatot hoztak: „Az értekezlet tiltakozik az újságkiadó szervezetek ama törekvései ellen, amelyek az üzemi tanácsoknak az újságüzemekből való kikapcsolását célozzák. Az értekezletnek ezzel szemben az a meggyőződése, hogy az üzemi tanácsok a törvényszabta keretekben az újságüzemekben is fejthetnek ki működést és az üzemi munkások érdekében ezt meg is kell tenniök Az értekezlet azonban természetesnek tartja, hogy az üzemi tanácsoknak nem szabad olyan cselekedetekre vállalkozniok, melyek a sajtószabadsággal össze nem egyeztethetők, van; alkalmasak arra, hogy a szerkesztőségi titkot veszélyeztessék. Franciaországban megszűnt a munkanélkülis y: munkaügyi miniszter nyilatkozata szeri1.. franciaországban majdnem teljesen meg SZlt? V.a munkanélküliség. Áprilisban még 70.000 volt Parisban a munkanélküliek száma, decemberben pedig csak 4000. Hollandia. Amsterdamban a J. H. de Bussy cég üzemében a bizalmi férfiak nagyon derék tevékenységet fejtenek ki és a személyzetnek sok kedvezményt szereztek már. Működésükkel úgy a munkások, mint a főnök legteljesebb bizalmat érdemeltek ki. Amsterdamban is nehezek a megélhetési viszonyok és az élelmiszer- drágaság is igen nagy és ez újabb elhatározásra serkentette a személyzet tagjait. Elhatározták, hogy a bizalmi férfiak utján kamatmentes kölcsönt kérnek a cégtől, hogy a téli nőnapokra elláthassák magukat burgonyával A Jónak a kérést zseviális módon teljesítette és a burgonya vásárlására 6000 holland forintot bocsátott a személyzet rendelkezésére. A személyzet a burgonya beszerzésével és annak lebonyolításául az egyik bizalmi férfit bízta meg. A bizalmi férfi a 6000 forinttal felszerelve és jó tanácsokkal ellátva, elutazott, hogy a burgonyát beszerezze. A bizalmi férfi elutazása után megkezdődtek a nagy előmunkálatok a burgonya elhelyzpsére. Mindenki hozzálátott pincéjének, padlásának kitakarításához, egyesek nagy hidakat stb. vásároltak erre a célra. Amikor ezzel elkészültek, türelmesen vártak Múltak a napok, a burgonya azonban nem érkezett meg. Végre kiderült a burgonya elmaradásának az oka Abizahniíerft Rotterdamban betévedt a hírlházba-és ott nagy dinom-dánom bontott elúszott az egész pénz. Most itt a súlyos probléma; kit terhel a kár, a főnököt-e vagy a személyzetet? le . munkanélküli szedő, akin az utóbbi időben elmebetegség tünetei mutatkozó ASí*1“ Álkml