Typographia, 1924 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1924-01-04 / 1. szám

I Budapest, 1924 január­­ 4 ötvenfeatodiki évfolyam | KI­I. C „ 3­5­1­0­5 *2720877847* 1. szám YPOGRAPHIA A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS BETŰÖNTŐK EGYESÜLETEINEK HIVATALOS KÖZLÖNYE A ÄÄS s“äähaS: ksí­“ szám ára 4«?kor. Telefon: József 1—33. FÉLEMELET, 4. AJTÓ, GUTENBERG-OTTHON továbbikor­ M§TkVXre­ Trend& Béremelések a fővárosiak részére 1924 január hó 7—12-től kezdve. A­ Nem napilapnál foglalkoztatottak részére, tekintet nélkül a jelenlegi bérekre­ , tekintet Cilk­ül Betűszedő, gépmester, nyomó és lehúzó Ugyanaz, elsőéves — — — — — — Ugyanaz, másodéves — — — — — Szedő-korrektor — — — — — — Kezdő korrektor — — — — — — Körforgógépmester Gépszedő és gépszerelő — —• —• — — — Ugyanaz, vegyes üzemben — —­­­­­­ Gépszedő négy hét után a tanulási idő be­fejezéséig — — — — — — — — — Monotype-Bata egy gépnél — — — — Ugyanaz, elsőéves — — — — — — Ugyanaz, másodéves — — — — — Ugyanaz, két gépnél — — — — — öntödei szakmunkás — — — — — Ugyanaz, elsőéves — — — — — — Ugyanaz, másodéves — — — — — Berskónő vagy öntödei munkásnő — Ugyanaz, elsőéves— — — — — — X’aukt­rozónő — — — — — — — Segédmunkás egy év után — — — — Kezdő segédmunkás — — — — — — Körforgógép segédmunkása — — — — a jelenlegi bérekre: Gépszedő négy hét után a tanulási befejezéséig — — — — — — — Ugyanaz, éjjel — — — — — — — Gép-, kéziszedő, szedőgépszerelő— — Ugyanaz, éjjel — — — — — — — Ugyanaz, vegyes üzemben — — — K­üldetésszedő------— — — — _ Hirdetésszedő este 0 órán túl —­­ l­apszedő-korrektor — — — — — — Ugyanaz, éjjel — — — — — — — — Ugyanaz, vegyes üzemben — — — — Körforgógépm­ester — — —­­Ugyanaz, éjjel — — — — —­­Ugyanaz, vegyes üzemben —­­ íémöntő, folytatólagos munkaidőben — Ugyanaz, éjjel — — — — —— — Ugyanaz, megszakított munkaidőben Monotype-öntő egy gépnél — — — Ugyanaz, éjjel — — — — — — — Ugyanaz, két gépnél — — — — — — Ugyanaz, éjjel— — — — — — Segédmunkás — — — — — — Ugyanaz, éjjel— ■— — — — — Ugyanaz, vegyes üzemben — — Bér- Bér­emelés minimum K­K :<5 — 7820 116422 . --5610 83920 . — 6480 95722— 7950 118342 . --780I­ 117023 . --7980­­ 187Sf. . .-­SOü.1 119144 . --8705 130500 i be­— 7860 117023 7860 117023 622.— 92648— 6705 101050 *— 7950 118342— 7820 116432 ■ —­6225 02648 , --6800 3032­19— 1600 69807 3660 53857 4705 70166— 5075 75568 5060 75284 — 5110 76031 ida — 7943 nsíSG­­ — 0080 334045 SÜSa 120349­­— 9185 13015b— 1­405 139994._ 7950 118342 —­ 7960 120347— 8110 120743— 8225 136310— 9437 14051­5— SO 5 5 119907 0105 3 SCO10 9410 140053— 810« 121613 8515 131192 — 137433— 7940 118206— 91­4­1 134540 .■"025 mm 9095 135373 5110 76931— 5675 84450 — 5855 87161 *ra*r*a*«*M» Béremeléseik a vidékiek részére 1924 január hó 7—12 től kezdve. A­ Nem napilapnál foglalkoztatottak részére, tekintet nélkül a jelenlegi bérekre. A tárgyalóbizottság ajánlja, hogy a szakszervezethez tartozó könyvnyomdai segédmunkások ugyanolyan bér­­javításban részesüllessenek, mint amint a munkásnők ré­szére megállapíttatott. Bér- Bér­emelés minimum I. 0. XI. 0. X. 0. 11. 0. K­K­K­K háziszedő, gépmester és nyomó 7050 7010 104959 101375 Ugyanaz, éjjel — — — —— 7595 7536 113037 11221S Ugyanaz, elsőéves — — —— 5015 4975 74655 71070 Ugyanaz, éjjel — — — — —■ 5480 5440 81575 80975 Ugyanaz, másodéves — —— 5705 5665­ 840110 84325­­ STKuaz, éjjel — — — —— 6195 6­­60 022 1*1 91670 Tördelő — — — — — —— 71« 15 70­05 105761 10517« Ugyanaz, éjjel — — — —— 7625 7600 1­13503 113153 Korrektor — — — — —— 7115 7080 105933 105358 Ugyanaz, éjjel — — — —— 7005 7605 113520 113210 O­épszedő — — — — — 721­1 7170 107307 106723 Ugyanaz, éjjel — — — — 7960 7920 118503 117915 Ugyanaz, vegyes üzemben Munkásnő — — — — — — 7980 7940 118765 118181 —­3120 3080 46454 45870 Ugyanaz, éjjel — — — —— 3475 3335 51691 51012 Ugyanaz, vegyes üzemben---3495 3455 52908 513­1­3 I­unktírozónő — — -- — 3150 3110 46898 46S17 B) Kéziszedéssel előállított napilapoknál, tekintet nélkül a jelenlegi bérekre: Szedő ~ — — — — —— 7115 7080 105933 105353 Ugyanaz, éjjel— — — — 7755 7715 115419 114840 Ugyanaz, vegyes üzemben— 7810 7779 116229 115619 Korrektor — — — — —— 7215 7175 107318 106798 Ugyanaz, éjjel — — — — 7835 7795 116613 116028 Ugyanaz, vegyes üzemben— 7380 7840 117316 116732 Tördelő — — — — — —— 7215 7205 107869 107284 Ugyanaz, éjjel— — — — 7855 7S15 116236 116357 Ugyanaz, vegyes üzemben— 7310 7850 1177S6 117169 hirdetésszedő (este 6 óráig)— 7115 7080 105933 105858 Ugyanaz (este 8 óráig) —— 7195 7150 107090 106438 Gépmester, gyorssajtónál 7050 7010 104959 101375 Ugyanaz, éjjel — — — —— 7743 7715 1­15409 114810 Ugyanaz, vegyes üzemben 7810 7770 116229 115049 Ugyanaz, körforgógépnél——• 718« 7110 106849 106,265 Ugyanaz, éjjel — — — —— 7960 7920 118505 117915 Ugyanaz, vegyes üzemben— 8015 7975 119306 118741 C) Gépszedéssel előállított napilapoknál, tekintet nélkül a jelenlegi bérekre: Szedő — — — — — — 7210 7170 107307 106723 Ugyanaz, éjjel — — — —— 7960 7920 118505 117915 1­gyanaz, vegyes üzemben— 8015 7975 119306 118741 Korrektor —— 7305 7265 10S749 108­71 !­gyanaz, éjjel — — — —— 8060 8020 119962 112403 Ugyanaz, vegyes üzemben_ 8105 8075 120793 120213 Tördelő — — — — — —— 7840 7300 109234 108658 Ugyanaz, éjjel — — — —— 8095 S055 1204S3 119915 I­­gyanaz, vegyes üzemben— 3145 8105 121263 1206S3 A nyomdai munkássághoz! Ma, amikor először fogom kezembe a tollat, mint a Typographia felelős szerkesztője, hat­van év történelme vonul el előttem és önkén­telenül arra gondolok, vájjon nagynevű elő­deim nyomába jutok-e és sikerül-e a fölépített erős építményt viharállóbbá tenni. Azokra gon­dolok, akik a hatvan év előtti nyugat kultúrá­jából és demokráciájából táplálkozva, először hirdették az egyesülésben rejlő erő eszméjét és a maga primitívségében le is rakták annak alapjait. Csak tapogatódzás, csak akarás volt az addig Magyarországon ismeretlen cél felé, de mégis áttörés a magyar Szaharában. Azokra gondolok, akik a gyorsan fejlődő nagyipar mel­lett parallel haladó és kibontakozó nyomdaipar munkásságát elsőnek szervezték meg és meg­teremtették a modern szakszervezetet. Azokra gondolok, akiknek gyújtó szavuk, írásaik igaz­sága elért az ország minden városába és falu­jába, ahol nyomda volt és munkások éltek szét­szórtságban, kiszolgáltatva a munkaadói ön­kénynek, és az ő lelkes munkájuknak sikerült az egész ország nyomdai munkásságát egysé­ges szervezetbe tömöríteni. Elődeim e mun­kásságát, melyből a béreket és munkaidőt sza­bályozó kollektív szerződés fakadt, nemcsak a nyomdai munkásság érezte, de jótékony hatása elterjedt, szétfolyt és hódított minden szakma munkásságánál is, akik mind egytől-egyig tö­rekedtek is megvalósítani szakszervezetek ké­pében a harci egységeket. És végül gondolok arra a nagyszerű szaktársra, aki a reakció tom­­bolása idején, akkor, amikor a felelőtlen brá­­vók nap-nap után fegyveresen csatangoltak a szervezet házának környékén, akkor, amikor a politikai konjunktúra lovagjai hintették a mérget, hogy a szervezet egységét megbontsák, új világnéz­eti alapokra fektessék, nyugodtan ült szerkesztői asztala előtt és bátran harcolt nem két-háromfelé, hanem akárhány oldalról jött a támadás, bármely oldalról próbálták ki­kezdeni, gyöngíteni a szervezet erős várát. Ilyen kiváló elődök nehéz küzdelemmel fölépí­tett művét látván, annak kiépítését, megerősí­tését és a szakma lapjának a szellemi vezeté­sét vállalva, az kell hogy előtérbe nyomuljon, vájjon hogyan szolgálom legjobban a közös ér­deket, melyek mindezek védelmét, sőt fokozatos haladását biztosítsák. Vájjon hogyan lehet leg­jobban megteremteni azt a kapcsolatot, hogy a szellemi élet a nyomdai munkásság egyetemes­­ségében a maga szükségszerűségében jelentkez­zék? Hogyan lehet olyan helyzetet teremteni, hogy a Typographia ismét visszanyerje régi tekintélyét, fényét és azt a varázsát, ami volt? E célok elérésére legfontosabbnak tartom, hogy a Typographia az egész ország nyomdai mun­kásságának közvéleménye, szócsöve legyen, még­pedig a szó olyan igaz értelmében, hogy mind­addig, míg a szervezet érdeke érintetlen marad, bárki hangot adhasson szaklapjában a maga fölfogásának, érzéseinek; legyen a nyomdai munkásság lapja bátorhangú, kíméletlenül szó­kimondó orgánum, amely mellett sohasem fo­gom figyelmen kívül hagyni a jóizlés és kultúr­­hang ama határait, amelyek mindenkire egy­formán kötelezők. A felölelhető kérdések tárgyalásánál homlok­térben áll gazdasági helyzetünk sikeres meg­javítása, amelyből következetesen folyik, hogy ezt a kérdést mindaddig napirenden tartom, míg a megkívánható aránylagos nyugalom helyre nem áll. Tisztában vagyok azzal, hogy rendkívül észszerű, szívós, kitartó munkát és sok időt igényel e nehéz kérdés megoldása, de megoldható. Ezzel egy időben súlyt vetek egyéb szociális követelmények kielégítésére, kü­lönös tekintettel a nyomdák helyiségeire és egészségügyi berendezéseire, amelyek eddig, sajnos, csak másodrendű szerepet játszottak a szer­vezeti célok között. A társadalmi kérdések és jelenségek ismertetésére és megvitatására mindenkor készséggel bocsátom rendelkezésre a lap hasábjait. Hű krónikása és megbízható adattára lesz a­ Typographia a nyomdászattör­téneti és egyéb kulturesemények lezajlásának. Beleszól a politikába is és ezen keresztül köve­teli a munkanélküliség és rokkantkérdés sürgős megoldását. A lap politikai irányához híven, követelni fogom a nyomdai munkásság érdekei­nek megfelelően is, de tiszta meggyőződésből a teljes sajtószabadságot, egyesülési és gyüleke­zési jogot, hirdetni fogom a szociáldemokrácia győzelmét, amelynek tartalmát a demokratikus berendezkedés mellett a terhek és javak igazsá­gos kiegyenlítése adja. Megfelelő atmoszférát akarok teremteni az oktatás kérdésének, amely­nek hiányai tagadhatatlanul érezhetők. Minden eszközt megragadok, hogy fölkeltsem az érdek­lődést a tanulni vágyás, a szép, a nemes iránt. A szakmai oktatás tárgyalásánál liberalizmu­­som­ odáig terjed, hogy még az ördögökkel is szövetkezem, csak hogy ennél a kérdésnél ered­ményesen lehessen működni. Fölbecsülhetetlen erő rejlik szervezeti szempontból a szakmailag jól képzett munkásban, azért e kérdés ápolása elsőrendű kötelesség. Ha még megemlítem, hogy a kü­lföld­ szakmai vonatkozású eseményeit ugyancsak ismertetni fogom, körülbelül teljes­ségét adtam annak, amit egy szű­k terjedelmű lap felölelhet. Ezek lennének tehát röviden azok a kérdések, amelyekhez nemcsak magam szólok hozzá időn­ként, nemcsak a nyomdai munkásság legjobb tollforgatóit igyekszem sorompóba állítani, de szóhoz engedek jutni pro és kontra mindenkit, aki tollával használni tud és akar szervezeté­nek, hogy minden kérdés megvitatásában telje­sen kialakulhasson a közvélemény óhaja és aka­rata, amely rendszerint legközelebb áll az igaz­sághoz. Ebben az igazságkeresésben, mint végső célban, mellőzni fogom a személyeskedést, de adódhat olyan eset is, mikor ezt elkerülni nem lehet, mert az­­ igazság szenvedne csorbát. Valamit magamról is, de csak ennyit: fü­gget­­len vagyok mindenkitől, az egyénektől épp úgy, mint csoportoktól; senkinek nem ígértem sem­mit, senkit meg nem fenyegettem. Amit itt le­írtam, őszinte, becsületes sorok­­at, amelyen ha­ladni akarok mindaddig, míg a meggyőződé­sem engedi és a nyomdai munkásság akaratá­val egyezik. Mert nem tudom, kivel vagy kikkel kell megküzdeni, hogy a kijelölt uton marad­hassak, azonban bennem él az erős szándék, hogy küzdelemmel bár, de azon tudok maradni. A hivatalos fogadtatás minden ridegsége elle­nére bizalommal nézek a jövő elé. Nem ejt két­ségbe sem ez, sem a kicsinyes kritika. Azt a kapcsolatot, amelyet eddig föntartottam mint munkás a műhely munkásaival, nem lazítani, de még szorosabbá kívánom tenni, nem eltávo­lodni, hanem még közvetlenebb közelségbe kívánok jutni a dolgozókkal, mindenkivel, azokkal is, akik meggyőződésüket követve, mást vallottak meghittjüknek. Híveimtől időt, ellen­feleimtől türelmet kérek és a végzett munka után jöjjön a kritika, amely nélkül egészséges fejlődés nincs is. Ismétlem, bizalommal tekintek a jövő elé, ér­zem az ezernyi szemeket, melyek felém tekin­tenek, a gondolatokat, melyek egy jobb korszak bekövetkeztét remélik és én eme szemek és gondolatok tulajdonosaival munkára indulok ezzel a jelszóval: a nyomdai munkássággal a nyomdai munkásságért! Budapest, 1924 január hó 1, Göncz Mihály,

Next