Typographia, 1947 (79. évfolyam, 1-51. szám)
1947-01-10 / 1. szám
1947 TYPOGRAPHIA A tisztviselői kérdésről Kongresszus előtt mindig megelevenedik szakszervezeti életünk. Fővárosi nagynyomdák személyzetei, vidéki kerületek dolgozói és helyi csoportok egymással versengve tanácskoznak, hogy a múlt gyakorlati tapasztalataiból leszűrjék következtetéseiket és annak megfelelően reformokat ajánljanak a Közgyűlésnek, melyek a hibáikat megszüntetni és a hiányosságokat pótolni alkalmasak. Ezek közül a javaslatok közül egy-kettő — szinte évtizedeken keresztül — mint egy visszatérő refrén jelentkezik állandóan. Ilyen állandó napirendi pontja a közgyűléseknek a tisztviselő-kérdés. A nyomdai munkásság egy része állandóan napirenden tartja ezt a kérdést, amely, ha más-más formát ölt is, végeredményben minden törekvése az, hogy a nyomdászok szakszervezetének, tehát az ebben a szakmában dolgozók érdekei hivatott képviselőinek anyagi és erkölcsi színvonalát lerombolják. Vegyük sorra ezeket a javaslatokat. Nincs a világon ország vagy közület, amelyben a demokrácia tisztultabb formában jelentkezne, mint a Nyomdai Munkások Szabad Szakszervezetében. A szabadság kérdésében oly érzékeny nyomdászok évtizedek során alakították ki és vitték át a gyakorlatba az emberiségnek ezt a legszentebb eszményét. Nem történhet, de nem is történt olyan esemény Szakszervezetünk életében, amelybe Szakszervezetünk tagjai, közvetlenül vagy közvetve — képviseletei útján — beleszólásukat ne gyakorolhatnák, így az Egyesület tisztviselőinek megválasztásánál is. Itt a gyakorlat az, hogy a feltételeknek megfelelő pályázót az összes tagok egyénenkénti titkos szavazására bocsátják és csak az abszolút többséget elérő pályázó nyerhet tisztviselői alkalmazást. Nem hiszem, hogy ennél jobb, igazságosabb megoldást valaki tudjon ajánlani. Mégis akár tájékozatlanságból, akár indulatok levezetésének céljából akadnak csoportok, kerületek, akik ezt a kérdést napirenden tartják anélkül, hogy a gyakorlatban már jól bevált rendszernél egy praktikusabbat ajánlani tudnának. A másik kérdés, amely ugyancsak minden Közgyűlés egyik visszatérő napirendi pontja: a tisztviselői fizetések kérdése. Itt azonban már nem a tájékozatlanság, hanem az emberi kicsinyesség a kérdés szőnyegen tartásának rúgója. Mert egész természetes — már a javaslattevők szemszögéből nézve —, hogy céljuk nem a tisztviselők életszínvonalának biztosítása, hanem ellenkezőleg, annak lerombolása. És itt válik az anyagi kérdés erkölcsi kérdéssé. Mert már engedjenek meg nekem a mélyen tisztelt javaslattevők, hogyan képzelik el, hogy a nyomdai munkások legkiválóbbjai tisztviselői állásra pályáznak akkor, amikor ezt a tehetséget szakmánkban más területen sokkal jobban kamatoztathatják? Hogyan képzelik azt el, hogy egy kiváló beszélőképességű, nagyszerűen argumentálni tudó művelt nyomdász, aki ezt a képességét, mondjuk az üzletszerzői beosztásban lényegesen jobban kama..■ -■--------- ----------------T. ■ I —-----------------toztathatja, tisztviselői állásra pályázzon. Ha Egyesületünk kiváló tisztviselői tehetségüket a tőke szolgálatába állítják, egy művezetői állás, vagy pláne egy igazgatói megbízatás anyagiakban lényegesen előnyösebb helyzetbe juttatja őket. Szerencsére ezeket az embereket — lelkialkatuknál fogva — nem az anyagi szempontok irányítják, hanem idealizmusuk, mely kizárja a körülmények ilyen mérlegelését. Vegyük tehát végre tudomásul, hogy a nyomdai munkások szervezetét olyan tisztviselők irányítják, akik az élet bármely területén megállnák helyüket és bárhol munkálkodnának is, az elsők között lennének. És a nyomdai munkások mint munkaadók nem lehetnek kicsinyesebbek, mint az a tőkés, akinek nyíltan bevallott célja a profit. Másrészt ezek a tisztviselők nemcsak érdekeink védelmezői, hanem közösségünk vagyonának gondozói és őrzői. Ebben a ténykedésükben pedig milliók felett diszponálnak és azokat, akik erkölcsi és anyagi javaink felett hűségesen őrködnek, illik rendesen díjazni. Ha tehát olyan tisztviselői kart akarunk, akik a nyomdai munkásságot méltóan reprezentálják, azokat képességeik szerint kell díjazni. Bleyer József Г A NYl A7 *Öt/A épnistw, Meghívó A Gutenberg Társaság zenekara és a Budapesti Könyvnyomdászok Dalköre 1947 január 5-én, vasárnap este fél nyolc órakor, a Zeneakadémia nagytermében, a nyomdász-kongresszus küldöttei tiszteletére hangversenyt rendez, melyre tisztelettel meghívja az érdeklődőket a Rendezőség közreműködnek . A Budapesti Könyvnyomdászok Dalköre a Pénzjegy- és a Székesfővárosi Házinyomda Dalkörei, a Gutenberg Társaság zenekara. Karnagyok: Elsner Béla, Péter József, Sümegh Miklós, dr Ujj József Jegyek kaphatók (1,6 forintos árban): a Nyomdásegyesületben, a nagyobb nyomdák házipénztárosainál és a rendezőtestületeknél Laczó István és Fodor János, az Operaház művészei Szecsődi Irén (ének) Márton Jánosné (zongora) Dr Simonyiné Gróh Klára hegedűművésznő, a rádió szólistája Gergely Ferenc orgonaművész Ágai Karola (ének) és Kovács József (szaval) Levél a Typographiához világjáró betűkről Levelet kaptunk Buenos Airesből. Barna Sándor elvtárs írta. Nagy kiadóvállalata van Dél-Amerikában. Emigrációban élt sokáig. Írja, hogy izgalom fogta el a pesti levél olvasásaikor. Közönséges postával. Észak-Amerikán át került hozzá a nagybátyám, Timár Sándor levele. „Érdekes dolog — írja—, hogy a pesti levelek mind dátum nélkül érkeznek. Úgy látszik, hogy az a nagy tragédia az embereknél feleslegessé tette az időpont megjelölését.“ Fontosnak tartom a levél néhány részét a nyilvánossággal közölni. „Ez a levél tulajdonképen a mi fiatalságunkkal kezdődik, amikor kitört a kommün és maga főszervező lett a Szellemi Termékeknél, amikor előbb foglalta el Kassát, mint a hadsereg és mikor boldogan invitált Kassára, hogy nézzem meg, milyen szenzációs munkát végzett.“ Érdeklődik az itthoniak felől. Róna Ödön tragédiámról már tud. Szeretné, ha nem felejtenék el Róna Ödönt, aki részt vett a reakció elleni harcban. Sok minden történt itt is, maguknál is, csak egy maradt az igazság, hogy ez a társadalom ebben a formában életképtelen és ha van reménység arra, hogy jobb időket megéljünk, azt csak a tudomány nagy vívmányaitól várhatjuk. Ezt az emberiség javára az oroszoktól várom. Azt mondja Einstein: vagy megszületik az emberek között a testvéri szeretet, vagy elpusztul az emberiség. Az atomenergia az, amelyik az embereket rákényszeríti, hogy kultúra mai állásának megfelelően rendezzék a be a társadalmat és ugyanaz az atomenergia az, amely azt mondatja Einsteinen keresztül, hogy elpusztul az emberiség, ha ezt nem követi. A newyorki Times-ben írt cikkében Einstein felszólítja a világot, hogy induljon el mindenki a felvilágosító munkára. Magyarázzuk meg a politikával és tudománnyal nem foglalkozó embereknek, hogy milyen veszélyben vagyunk most már mindnyájan, kivétel nélkül. Azt mondja, hogy menjünk ki a faluba is és mindenütt, ahol megfordulunk, ember, az embert figyelmeztesse a veszélyre. Az atomenergia minden lehetőségét a legépszerűbb formában érzékeltetni kell az emberekkel. A mai újságkiadó tisztviselő már nemcsak adminisztratív munkaerő, hanem harcos, pionír, akinek vállán olyan fegyver van, amelyik a leghatásosabb. A tudatlanságot, a nemtörődömséget győzi le és ha legyőzi, nehéz lesz még egyszer ilyen embermészárlást rendelni. Sokat gondol az itthoniakra Segíteni akar. Elsősorban a nyomdászárvákon akar segíteni. Az idén a nyomdászárvák javára rendezett János-ünnepélyen a Városi Színházban az versemet szavalta. A vers a Népszavában én is megjelent, címe: ..Apám a béke munkása volt.“ Ezt a verset Barna Sándor spanyolra fordíttatja és ezzel akar pénzt gyűjteni a magyarországi nyomdászarvak javára. A verset egyik ottani lapban spanyol fordításban közlik majd. Sok emberen akar segíteni és sok komoly, szép dolgot ír. Én csak a -t akarom ideírni. Az én szívemhez ez áll a legközelebb: a nyomdász árváknak akar segítséget szerezni. Az én szívemből fakadt szóval akar segíteni. Ha bármilyen más versemről lenne szó, nem írnám meg. Ezt meg kell írni, mert nemcsak rám tartozik. Megírom hogy a nyomdász elvtársak olvashassák a topographiában. Segíteni akarnak a nyomdászcsalád árváin. Igy hit el egy egyszerű vers BrazWáiar. Világot lát, így akar segíteni egy könyvvel, újsággal, betűvel foglalkozó emigráns a magyar nyomdászárvákon. „Apám a bélke munkása volt.“ Spanyolul olvassák mad spanyolul beszélő nyomdász szedése кrül az újság hasábjaira Bízom benne, hogy hamarosan lesz eredmény. Barátsággal üdvözli a Tynographiát. Tímár Magda dr. J«wa&r M Ab Egyesület pénztárforgalmi kimutatása 1M0 november hében. Betegsegélyző pénztár: Bevételek: Első Magyar Betűöntőde Rt. Budapest VI. Dessewffy u. 52 Telefon: 120-436 Divatos címírások. Rézvonalak elsőrendű kivitelben. Könyvkötőanyagok gazdag választékban. Tagdíjakból :----------■ Visszafizetett segélyekből — Kiadások: Betegsegélyekre----------Szülési segélyekre-----Orvosi tiszteletdíjakra — Békásmegyeri strand kiadásaira — 13.409.50 Ft 33.00 Ft 4.560.30 Ft 100.80 Ft 590.— Ft 3.655.42 Ft 12.443.10 Ft 8.906.52 Ft Fölösleg — 3.536.58 Ft Halálozási pénztár: Bevételek: Tagdíjakból — — — ,— 9.121.— Ft 9.121— Ft Kiadások: Árva segélyekre — — — 315.— Ft Özvegyi végkielégítésekre 3.100.— Ft Temetési segélyekre — 3.390.— Ft 6.805— Ft Fölösleg — 2.316— Ft Munkanélküli pénztár: Bevételek: Tagdíjakból---------------29.065.20 Ft Visszafizetett segélyekből---------------------------3.60 Ft 29.068.80 Ft Kiadások: Munkanélküli segélyekre 1.975.— Ft 1.975— Ft Fölösleg — 27.093.80 Ft Rokkantsegélyzőpénztár: Bevételek: Tagdíjakból — —-------73.786.50 Ft Visszafizetett segélyekből---------------------------79.64 Ft Omnia bevételeiből-------14.063.16 Ft Házak bevételeiből-------25.886.27 Ft 113.815.57 Ft Kiadások: Rokkantsegélyekre------68.368.— Ft Házak kiadásaira-------18.302.11 Ft 86.670.11 Ft Fölösleg — 27.145.46 Ft Közös kiadások pénztára: Bevételek: Tagdíjakból---------------40.061.80 Ft Átmeneti bevételek------60.60 Ft Beiratási díjakból------832.— Ft Szaktanácstól a Közv. Hív. kiadásaira-------2.58. 40 Ft 43.537.80 Ft Kiadások: Közös kiadásokra------25.438.01 Ft 25.43S.01 Ft Fölösleg — 18.099.79 Ft Közös házak (a négy jegyzőpénztár tulajdona): Bevételek: Lakbérekből — — — — 29.454.11 Ft 29.454.11 Ft Kiadások: Közös házak kiadásaira 14.669.03 Ft 14 669.03 Ft Fölösleg — 14.785.08 Ft Az Egyesület összes bevételei november havában-------------------— 237.440.38 Ft Az Egyesület összes kiadásai november havában---------------------------144.463.67 Ft Fölösleg — 9*976.71 Ft Az Egyesület összes bevételei 1946 augusztus l-töl -----------------------694.915.04 Ft Az Egyesület összes kiadásai 1946 augusztus 1-től----------------------382.481.43 Ft Fölösleg — 312.433.61 Ft Vidéki kézipénztárak kiegészítésére — 2.350— Ft Maradvány — 310.083.61 Ft Budapest, 1946 december 10. Halász Alfréd