Betű, 1951 (83. évfolyam, 1-13. szám)
1951-01-10 / 1. szám
1951 január 10. A kultúrmunkáról és a kultúrversenyről Pártunk Politikai Bizottságának július 24-i határozata rámutatott a szakszervezetek eszmei, politikai, kulturális és nevelőmunkájának hibáira. Számos funkcionáriusunk lebecsüli a szakszervezeti munkának ezt a fontos területét,nem ismeri fel, hogy a felvilágosító kulturális nevelő munka elősegíti legdöntőbb feladataink megoldását. Kulturális nevelő munkánkban a Párttól való elszakadás abban mutatkozott meg, hogy a tömegnevelési munkánkban nem fordítottunk kellő gondot a pártonkívüli dolgozók nevelésére. Kulturális nevelőmunkánk legnagyobbrészt az üzemi zene-, ének-, színjátszó-, táncegyüttesek munkájára szorítkozott. Elhanyagoltuk a tömegek között végzendő felvilágosító munkát, a tudományos, szakmai ismeretterjesztést, az olvasómozgalmat. Pártunk politikáját nem népszerűsítettük eléggé, a Párt által kitűzött feladatokat nem ismertettük kellőkép a dolgozók széles rétegeivel, ennek következtében kulturális munkánkkal nem támasztottuk kellően alá a termelést, a munkaversenymozgalmat rövid, nevelőhatású kultúrműsorok előadásával. A forradalmi éberség eltompulása következtében az ellenség ügynökei, karrieristák, osztályidegen elemek kerültek be kulturális nevelőmunkánk területére és kozmopolita táncokkal, a nyugati „kultúra” dicsőítésével, pesszimista énekekkel, stb., próbálta dolgozóink figyelmét elterelni az igazi kultúráról, a szocialista, realista kultúráról. Számos helyen, főleg zenekaroknál, professzionista (üzleti) szellem ütötte fel a fejét. Ennek nem lehet helye szakszervezeti mozgalmunkban. Az ellenség a munkásosztály elmaradottabb rétegeit igyekszik megnyerni, a bennük még meglévő kapitalista maradványokra épít, célja az, hogy ezen keresztül is akadályozza a szocializmus építését és a békéért folyó harcot. Prtunk Politikai Bizottságának határozata értelmében kulturális, nevelő munkánkban gyökeres fordulatot kell végrehajtanunk. A Párt megjelölte a feladatainkat ezen a téren. A szakszervezeteknek fő feladata, hogy segítsék a Párt által vezetett kultúrforradalom kiszélesítését, mozgósítsák a dolgozókat a Párt által elénk tűzött feladatok végrehajtására, a béke védelmére, az ötéves terv végrehajtására, a dolgozók a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében való nevelésére. A dolgozók szeretőtét növeljék néphadseregünk iránt, tudatosítva azt, hogy néphadseregünk erősítése az egész dolgozó népünket, a béke védelmét szolgálja. A Politikai Bizottság határozata óta értünk el eredményeket üzemeinkben, megszerveztük a tömegelőadásokat, a kultúrbrigádokat, amelyek igen szép eredménnyel működtek közre Pártunk politikájának alátámasztásában, úgy üzemen belül, mint üzemen kívül. (Falujárás, békekölcsön jegyzés, tanácsválasztás.) Az elért eredmények megszilárdítására és továbbfejlesztésére az Országos Népművelési Bizottság országos kultúrversenyt indított. Kultúrcsoportjaink sikeres működését sokszor akadályozta az, hogy munkájuk nem volt rendszeres, tervszerű. Az együttesek szereplése ötletszerű volt. A most meginduló Országos Kultúrverseny a csoportok munkájába tervszerűséget visz, mert az egyes csoportok aránylag hosszú időre meghatározott bemutatókon vehetnek részt. Így módjukban van műsorszámaikat gondosan előkészíteni, művészeti színvonalat emelni. A kultúcsoportok fejlődését az is elősegíti, hogy a csoportok a verseny alkalmával hivatásos művészekből álló szakértő bizottság előtt szerepelnek és a bizottságok bírálatukkal, tanácsaikkal segítséget nyújtanak az együttesek munkájában mutatkozó hiányosságok kiküszöböléséhez. Ezen keresztül szorosabbá válik a kapcsolat a kultúra hivatásos és öntevékeny művelői között. A kultúrverseny célja elsősorban az, hogy a Pártunk által vezetett kultúrforradalmat még jobban kiszélesítse, erősítse népünk politikai és erkölcsi egységét, segítse népünk harcát, amelyet a béke megvédése, a szocializmus építése érdekében folytat Nevelje népünket a Pártunk és a Szovjetunió iránti hűségre, szeretetre és a világ békeszerető népei iránti szolidaritásra. Ezt a feladatot csak úgy teljesíthetjük, ha helyes a műsorpolitikánk. A jól összeállított műsorban a mi életünkhöz kapcsolódó művek szerepeljenek. Használjuk fel még a Szovjetunió és a népi demokráciák életéből vett jeleneteket, énekszámokat, táncokat, magyar énekes táncszámokat. Az előadás módjánál törekedni kell arra, hogy az előadott számok eszmetartalma maradéktalanul kifejezésre jusson. Minden egyes számot forradalmi lendülettel adjunk elő. A verseny másik része a teljesítményverseny. A bemutatókra való készülés mellett ezt sem szabad elhanyagolni, ezzel is Pártunk Politikai Bizottsága határozatának megvalósítását segítjük elő, mert ezen keresztül a kultúrmunkánk kampányszerűségét igyekszünk kiküszöbölni. A teljesítményverseny elősegíti e munkafegyelem megszilárdulását, a tagokat serkenti a próbák pontos látogatására és ezen keresztül a termelésben is segíti a munkafegyelem megszilárdítását, a termelékenység növekedését A teljesítményversenyben szereplő pontok közül a társastánc tanításáról szóló pont a tánccsoport feladata. Elősegíti harcunkat az amerikai, a kozmopolita táncok ellen és a dolgozó fiatalsággal megkedvelteik a szép, derűs, magyar és szovjet népi táncokat. Ha a csoport a bemutatóversenyből ki is esik, ez még nem jelenti azt, hogy a verseny idején tapasztalható fellendülést ellanyhulás kövesse. A csoport a teljesítményversenyben továbbra is részt vesz. Az elért eredményeket feltétlenül tovább kell fejleszteni, mert látjuk, hogy a szocialista munka lényege a termelékenység emelése és ez nem kampányszerű, hanem állandó. A versenynek ezt a szocialista típusát kell megvalósítanunk a kultúra frontján is. A dolgozóknak és a csoportok tagjainak éberen kell vigyázniuk arra, hogy a verseny folyamán jelentkező mindenféle ellenséges akciót idejében leleplezzenek. Akik a versenyből való kiesés után rossz hangulatot keltenek a csoport tagjai között, megkísérlik a csoport felbomlasztását, azok akár tudatosan, akár öntudatlanul az ellenségnek segítenek és harcolni kell ellenük. Minden együttes, amelyik részt vesz a kultúrversenyben, egyben részt vesz abban a harcban, amellyel a kultúrforradalmat továbbszélesítjük hazánkban és segítjük az elnyomott népek felszabadító szabadságharcát, erősítjük a békefront magyarországi szakaszát. Elősegítik a Pártunk Politikai Bizottsága által kijelölt feladatok megvalósítását. Ápolják, fejlesztik tovább kultúránk haladó hagyományait és hozzájárulnak a formájában nemzeti, tartalmában szocialista magyar kultúra fejlesztéséhez. Előre az Országos Kultúrverseny sikeréért! Brunekker Aranka A Népgazdasági Tanács rendelete az 1950. évben ki nem adott fizetett szabadságok kiadásáról . Az állami vállalatoknál, központoknál, egyesüléseknél és gazdasági irodáknál az 1950. évre járó fizetéses szabadságokat — amennyiben azok kiadása az év végéig nem volt lehetséges — a) az építőiparban 1951 március 16-ig, b) egyéb gazdasági ágaikban 1951 február 28-ig kell kiadni. 2. A közszolgálat körében az illetékes miniszter kivételesen engedélyezheti az elmaradt szabadságnak 1951 február 28-ig való kiadását, ha az alkalmazott a szabadságot hivatali felettesének kifejezett rendelkezése folytán korábban nem vehette ki. 3. A miniszterek fegyelmi úton vonják felelősségre azokat a hivatalvezetőket és vállalati igazgatókat, akik a szabadságok kiadása terén mulasztást követtek el. (A minisztertanács a határozatot 1950 december 29-i ülésén megerősítette.) A nyomdaipar 2000 női dolgozója sztrájkol Írországban Írország fővárosában, Dublinban a nyomdaipar 2000 női dolgozója magasabb bérekért sztrájba lépett. Hat hónapja annak, hogy heti 10 chillinges béremelési követeléseiket benyújtották. De azóta sem kaptak választ. Írország kizsákmányoló urai semmi hajlandóságot nem mutatnak arra, hogy a dolgozó nők helyzetén könnyítsenek, akár egy néhány shíltinges béremeléssel is. Ezért határozták el magukat az ír nyomdaipari nődolgozók, hogy sztrájkba lépnek íme, ilyen harcokat kell vívniok a dolgozóknak azokban az országokban melyek a Marshall-segély „támogatásában" részesülnek. A Marshall-„segéy" ára: az azt igénybevevő ország gazdasági és politikai függősége, a dolgozók nyomorának és kizsákmányolásának fokozása. Mi nem kértünk ebből a „segítségből“. Mi a magunk erejéből, a Szovjetunió útmutatására támaszkodva érjük el Pártunk vezetésével azokat az eredményeket, végzünk olyan építő munkát, mely hazánkban minden dolgozó számára a békésebb és boldogabb élet lehetőségeit biztosítja. Betű Újévi üdvözlő táviratok a testvérszervezetektől Az új év alkalmából számos üdvözlő távirat érkezett a Szakszervezetek Országos Tanácsához, a Szovjetunió, népi demokráciák és a még imperialista elnyomás alatt élő országok szakszervezeteitől egyaránt. A Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsától a következő távirat érkezett: „A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa az új év alkalmából testvéri üdvözletét küldi a Magyar Népköztársaság dolgozóinak és szakszervezeteinek. Az új év alkalmából kívánunk a magyar népnek további sikereket az ötéves terv végrehajtásához, a népgazdaság fejlesztéséhez, a szocializmus építéséhez és a békéért való harchoz. V. Kuznyecov a VCSZO elnöke." A Szakszervezeti Világszövetség nevében Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára a következőket írta: „A Szakszervezeti Világszövetség 1951. év küszöbén baráti és elvtársi üdvözletét küldi. A Szakszervezeti Világszövetség meg van győződve arról,hogy a becsületes emberek milliói, akik békét akarnak, harcolni fognak, hogy ez az akaratuk győzedelmeskedjék. A SzakszervezetiVilágszövetség azt kívánja, hogy a béke erői egységesen hallgattassák el azokat, akik a népek közötti barátságot akarják aláásni és gyűlöletet és széthúzást szítanak a népek között." Távirat érkezet ezenkívül még a Francia Általános Munkás Szövetség, a kínai, a lengyel, a csehszlovák, a román, a bolgár, a mongóliai a szabad német, a trieszti, a holland, az albán, az olasz, és a vietnami dolgozók Szakszervezeti Szövetségeitől is. A lapismereti tan Istifialm Pártunk és államunk gondoskodása dolgozóink oktatásáról egyre jobban fokozódik. Az elmúlt öt év alatt elért hatalmas gazdasági és politikai sikereink megalapozták további kulturális fejlődésünket. Az ötéves terv második évében még több gondot fogunk fordítani dolgozóink szakmaiés kulturális színvonalának emelésére. Ezen a téren még igen sok tennivalónk van, hiszen a Horthyfasizmus alatt dolgozóink milliói el voltak szigetelve a legelemibb művelődési lehetőségektől és így sokan még a négy elemit sem tudták elvégezni. A jövőben a szakszervezetek is fognak foglalkozni azokkal a dolgozókkal, akik nem sajátíthatták el az alapismereteket, vagy már régen, 20 —30 éve jártak iskolába és így szükségük van arra, hogy ezeket az anyagokat felfrissítsék és ezáltal könnyebbé tegyék szakmai továbbképzésüket A Budapest területén lévő üzemek dolgozói részére szervezett formában megindulnak az alapismereti Il-ik tanfolyamok. E tanfolyam időtartama 100 órából (heti 3x3 óra) fog állni, melynek elvégzése képesíti a hallgatókat a négy elemi elvégzésére. A tanfolyam végighallgatása teljesen díjmentes. A tanfolyamok 1951. február 1-én indulnak meg, ahol megfelelő számú hallgató jelentkezik ott az üzemen belül, a kisebb üzemek részére pedig a közelben lévő iskolában. A tanfolyam időbeosztása mindenkor az üzemek munkabeosztásától függ. A tanfolyamot mind a három műszak dolgozói részére meg fogjuk szervezni. Népi demokráciánk az újabb gondoskodását a dolgozóink oktatásáról, nagy örömmel fogadták dolgozóink és már eddig is sokan jelentkeztek erre a tanfolyamra. Kérjük azokat a dolgozóinkat, akik eddig még nem sajátíthatták el az alapismereteket, minél többen jelentkeznek az üzemi bizottságoknál, töltsék ki az erre a célra kiadott kérdőíveket. A pénztár közleménye A szakszervezet csekkszámlájára tagdíjat csak budapesti ÜB-pénztárosok, vidéki pénztárosok és vidéki egyes befizetők fizethetnek (az esetben, ha abban a helységben nyomdaüzem nincs). Budapesti kisüzemek és budapesti egyes befizetők a központi pénztárban készpénzfizetés ellenében kapják meg a tagdíj bélyegeiket. A régi, fekete nyomású 24.330. számú befizetőlapok érvénytelenek. Kérjük pénztárosainkat, hogy a szakszervezeti tagdíjak befizetéséhez sürgősen igényeljenek piros nyomású 24.330. számú befizetőlapokat. Vidéki pénztárosok és a budapesti UB pénztárosok sürgősen igényeljék a központi pénztártól 1951 január havi , bélyegellálmányukat. Felhívás a nyomdász-, könyvkötő- és grafikus-segélyzőegyesületek tagjaihoz! Folyó hó 15-re elkészül a segélyzőegyesületeknek az Országos , Nyugdíjintézetbe való beolvadására vonatkozó részletes „Tájékoztató“, amelyet haladéktalanul szétküldünk. Éspedig Budapesten a nyomdák J UB-titkárainak, ahol ilyenek nincsenek, a bizalminak, vidéken pedig a város legnagyobb nyomdaüzeme UB titkárainak és ahol ilyenek nincsenek, a helyi bizottság levelezőjének. A „Tájékoztató" részletesen ismerteti a beolvadással kapcsolatosan a tagok jogait és kötelességeit. * A „Tájékoztató”hoz „Nyilatkozat“-ot mellékelünk, amelyet az ab- ban megjelölt időpontig mindenki saját érdekében pontosan kitöltve küldjön be. Aki „Nyilatkozol”-ot nem küld be, annak a segélyzőegye- * sületi tagsággal kapcsolatos minden igénye megszűnik. Kérjük az UB titkárokat, illetve bizalmiakat és levelezőket, hogy * a „Tájékoztató" átvitelét lajstromon, a tag Utat aláírva ismertessék fel. A lajstromot, valamint a kitöltött és aláírt „Nyilatkozat“ okát (nyomdász-, könyvkötő- és grafikus-segélyzökként csoportosítva) a legkésőbb folyó hó 31-ig Halász Alfréd elvtárs címére (Budapest, [ Vil., Kölcsey u. 2.) küldték be, a borítékon feltüntetve a nyomda, vagy város nevét. * A más foglalkozásúak, az egyéni fizetők és akiknek tagsági jogai fel vannak függesztve, „Tájékoztató“-t és „Nyilatkozat“-ot a vonattkozó segélyzőegyesület központjától, vidéken pedig a város legnagyobb * nyomdaüzemének ÜB-titkárától vagy a helyi bizottság levelezőjétől igényeljenek és azokat ugyancsak a fenti időpontig küldjék be a közt pontba. A beteg-, munkanélküli- és temetkezési segélyek folyósítása 1951 . február 28-ával megszűnik, miután az Országos Nyugdíjintézet csupán , rokkant-, illetve öregségi, özvegy- és árvajáradékot folyósít. A szakszervezet részéről a halálozási segélyeket természetesen a jövőben is folyósítják. 3 A TERVISMERTETŐ ÉRTEKEZLETEKRŐL Az 1951. évi tervek ismertetése 1950 december 26—31. közötti időben zajlott le. A vállalatok tervfelbontással kapcsolatos jó, vagy rossz munkája tükröződött vissza ezeken az értekezleteken. Mert ahol a tervek fel voltak bontva és a szervezés is jó volt, ott a dolgozók érdeklődése és aktivitása mutatkozott meg. Dolgozóink legnagyobb részét érdekli az a terv, melyet Pártunk a dolgozó nép jobb jövője érdekében célul tűz ki. Az előkészítés, a tudatosítás időszakában több üzemünk már befejezte ötéves tervének első évét, néhány üzemünk azonban éppen a mulasztást igyekezett behozni ez idő alatt, lázas, riadószerű, éjjel-nappali munkával. A lemaradás a munka rossz szervezéséből és a hiányos ellenőrzésből adódott. Az üzemek részére komoly tanulság lehet az, hogy a tervet nem elég útjára bocsátani és az év végén megnézni, hogyan állunk, hanem azt naponta részleteiben is teljesíteni és állandóan ellenőrizni kell. A tervek teljesítésénél a dolgozók aktív közreműködésére van szükség. Ezért a tervet a dolgozóknak meg kell ismerni, mely csak akkor lesz jó, ha azt az értekezleteken kitárgyalják, annak túlteljesítésére ellentervet készítenek, szocialista kötelezettségeket vállalnak, javaslatokat tesznek a termelékenység fokozására és mindennapi tervteljesítő munkájukon keresztül ellenőrzik a terv realitását A Közlekedési nyomdában és a Csomagolóanyaggyárban a jó tervfelbontás mellett az előkészítés munkáját is jól végezték el, így a dolgozók aktívan vettek részt az értekezleteken és több konkrét vállalást tettek a tervek teljesítésére és túlteljesítésére. Így a Csomagolóanyaggyárban a dolgozók közül többen megemlítették, hogy örömmel tölti el őket és munkakedvüket növeli az, hogy a műszaki vezetés a tervfelbontás munkájába a fizikai dolgozókat is bevonja, ami igen helyes, mert ezáltal a hiányosságok felszínre kerülnek és könnyebbé válik azok kiküszöbölése. A versenyvállalásokból — több anyagtakarékossági és a terv idő előtti teljesítéséből — kierheljük Csíki Anna vállalását, aki tervét november 30-ra fejezi be. Ez idő alatt anyaggal fokozott mértékben takarékoskodik és amellett a gépmesteri szaktudást is elsajátítja. A Közlekedési nyomda dolgozói a szocialista kötelezettségvállalásokat a tervismertető értekezletek óta naponta ellenőrzik tervteljesítési táblájukon és a versenynek ez a nyilvánossága komoly ösztönzője a további eredményeknek. A Budapesti Szikra-nyomda dolgozói a kötészetben és a kéziszedőknél értékes hozzászólásokkal és helyes bírálattal mutatták meg érdeklődésüket. Kiemelkedő volt Bankos elvtárs, sztahanovista kéziszedő hozzászólása, aki a feszített tervnegyedre 150 százalékos teljesítést vállalt. A Vegypapírgyár dolgozói éltek az építő kritika jogával és rámutattak a műszaki vezetőség munkájában mutatkozó hiányosságokra. A Sztahanov-mozgalom kifejlesztését és a terv túlteljesítését vállalta Csapó Imre, massé-csiszoló brigádja nevében. A Badei Dobozgyár értekezletén elhangzott beszámolóban jól domborodott ki a munkaverseny szerepe a tervteljesítésben, amire a dolgozók felszólalásaikban konkrét versenyfeladatokat vállaltak. A negyedévi terv tíz nappal előbb való teljesítését vállalták igen sokan, melyek megvalósítását segíti a jó tervfelbontás A Révai-nyomdában a jól felbontott tervet rosszul ismertették. Az egyénekrefelbontott tervet nem vitték a dolgozók elé, gyönge volt a tudatosító munka is, a gépteremben és könyvkötészetben nem alkalmazták a helyes bírálatot. A tervismertetéstől pedig igen sok függ! Sokat jelent az, hogy dolgozóink hogyan kezdenek hozzá ötéves tervünk második évének teljesítéséhez. Az Offset 1. üzemben például a Color-Osztály már bebizonyította, hogy abban az esetben, ha a dolgozók tudják, mit kell teljesíteniük, akkor idő előtt is be tudják fejezni tervüket. Ez a példa mutatja, mit jelent a terv felbontása, tudatosítása és a szocialista munkaversenynyel való szoros összefüggése. A könyvkötészet tervismertetője 13 igen távolra kalandozott el, amikor a közlekedési és az orvosi rendelés problémáját tisztázta a tervfelbontási értekezleten. A Független nyomda kötészeti értekezletének látogatottsága is igen gyér volt, lebecsülték a tervismertető értekezletek fontosságát üzemi funkcionáriusaink. A délutáni műszakból mindössze 12 en vettek részt, de a délelőtti műszak dolgozóinál sem volt jobb a helyzet, sokan nem tudták, hogy tervismertető értekezlet lesz. A dolgozók pedig érdeklődnek, csak foglalkozni kell velük, a bizalmi hálózatot komolyabban be kell vonni a szervező és felvilágosító munkába. A részt vevők közül, mint kiemelkedő vállalást tevőt említjük meg Ságodi gépszedő elvtársat, aki vállalta, hogy tíz hétig foglalkozik s 100 százalékon alulteljesítőkkel, hogy őket 100 százalék fölé hozza, ezenkívül a termelés 150 százalékra való emelése céljából kongresszusi brigádot alakít. Egyénileg vállalta, hogy normáját 200 százalékról 250 százalékra emeli és tervét 1951 július 31-ig befejezi. Dolgozóinknak a szocialista jövőbe vetett hite azonban nem találkozik mindenkinek a tetszésével. Az értekezleteken is megmutatkozott az ellenség hangja. Az Ofisch-nyomdában a parasztszármazású ipari tanulók alkalmasságát vonták kétségbe. „Nehéz és súlyos" tervről beszéltek a Budapest-nyomdában addig, amíg a dolgozók nagyrésze szocialista munkaversennyel, munkamódszerátadással, 16 hét munkáját 12 hét alatt fejezik be. További sikereink biztosítása érdekében minden dolgozó hazafias kötelessége a terv teljesítése. Aki nem teljesíti a tervet, a normát, az kevesebbet ad az országnak. Márpedig az imperialista háborús fenyegetésre nekünk békénk biztosítása érdekében még lendületesebb munkával kell válaszolni. A tervet teljesíteni fogjuk, mert a Szovjetunió útján, Rákosi elvtárt vezet bennünket és ezzel a vezetéssel minden nehézséggel megbirkózunk.