Betű, 1955 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
A ti romáét, a papíripar és a sajtó dolgozóinak lapja BUDAPEST, 1955 JANUÁR HÓ * 87. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM JELENIK HAVONTA * A R A 20 FILLÉR _____.________ . ■ ■ ■■■■ —■— ■■■ i' .................... I firti ií/rtt iii rí*t Ííászt iví írta: KOMOR IMRE, a SZOT elnökségének tagja »gjai számával újra indul a 1V1 Nyomda, és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének lapja, a Betű, amely a szakszervezeti sajtó összes orgánumai közül a leghosszabb múltra tekinthet vissza, mert elődjének számítja az 1869-ben megindult Typographiát, a később megjelent Könyvkötők Lapját és a Litográfiát. Ezek a lapok a nyomdai munkások korán létrejött és nagyfokú szervezettségének tanúi és szerepet játszanak a magyar munkásmozgalom történetében. A Betű újraindulása azonban nem a tradíciók előtti kódolás aktusa, nem egyszerűen folytatása egy sajtóorgánum történetének, hanem a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének követelményeiből, munkájából fakadó szükségesség. Mi teszi indokolttá a Betű újra megjelentetését? Mi teszi szükségessé egy külön újság megjelentetését egy olyan szakszervezetben, amelynek tagjai maguk állítják elő az újságot, a könyveket, az összes sajtóorgánumokat, tehát elsőként is kapják kézhez, forgatják az összes sajtótermékeket? Miért kell a kéziszedőnek, a tördelőnek, a gépszedőnek, a nyomdai munkásnak és az újságírónak még egy külön szakszervezeti lap? Aki így teszi fel a kérdést, az figyelmen kívül hagyja először is azt a körülményt, hogy a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete az említett foglalkozási ágakon kívül magában egyesíti az egész papíripart is, tehát egy sor olyan foglalkozási ágat, ahol az újságnak és a könyvnek csak a nyersanyagával foglalkoznak. Ez a körülmény már önmagában véve is megindokolná a szakszervezeti lap újraindítását. De van egy sor az említettnél sokkal fontosabb ok, amelyek közül ehelyütt elsősorban a termékek minőségének megjavításáért folytatott harc feladataira akarunk rámutatni. A nyomda- és papíriparigyan, mint egész termelésünkben, természetesen első helyen a tervek teljesítésének feladata szerepel. A nyomda- és papíriparban általában kedvező a tervteljesítés képe, az eredmények általában megfelelnek a követelményeknek. Ez azonban távolról sem jelenti, hogy a szakszervezetnek és így a szakszervezeti sajtónak is nem kell foglalkoznia a tervteljesítés, a munkatermelékenység emelésének kérdéseivel, elsősorban a munkaverseny szervezésével, a dolgozók felelősségérzetének fokozásával, a terv teljesítéséért és ezzel szoros összefüggésben a dolgozókról való gondoskodás feladataival, a munkakörülmények megjavításának, a munkások egészségének megóvásának követelményeivel. Mindezzel a szakszervezetnek állandóan kell foglalkoznia. Ha mégis azt emeljük ki, hogy a Betű legfontosabb feladata a minőségi munka kérdéseivel való foglalkozás, akkor a minőségi követelménynek egész termelésünkben érvényes mértékén túl azt vesszük figyelembe, hogy a nyomda- és papíriparban nagyok és könnyen hozzáférhetőek a minőségi munka adottságai és kihasználatlan tartalékai. Vegyük a legegyszerűbb példát: a sajtóhibák elleni harcot a nyomdaiparban. Azt senki sem fogja kétségbe vonni, hogy a sajtóhibák eléktelenítik lapjainkat, könyveinket és az egyéb sajtótermékeket. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy (tisztelet a kivételnek), alig jelenik meg sajtótermék országunkban, amelybe ne csúszna bele egy-két, vagy több sajtóhiba. Joggal tehetjük fel a kérdést: van-e ennek objektív oka? Nincs! A sajtóhiba azok közé a minőségi hibák közé tartozik, amelynek teljes kiküszöböléséhez megvan minden lehetőségünk. Csak egy feltétel kell hozzá: a munka jó szervezettsége és a munkás odaadó figyelme. Ha a most újrainduló Betű magasra emeli a sajtóhiba elleni harc zászlaját és megmozgatja a szerkesztőségek és kiadóvállalatok dolgozóit, a nyomdaipari munkásokat e harc eredményessége érdekében, óriási szolgálatot tesz a magyar sajtónak és nyugodtan hozzátehetjük, az egész magyar kultúrának. E mozgalom jelszava legyen: hibamentes lapokat, hibamentes könyveket! De ha áttekintjük mindazokat az iparágakat, amelyekben szakszervezetünk dolgozik, a minőségért folytatandó harcnak egy ilyen mozgalomnál sokkal nagyobb lehetőségei vannak. Kezdjük a papíriparral. Nem titok, hogy papíriparunk nem tudja ellátni az ország növekvő papírszükségletét, hogy a papírnak híján vagyunk. Éppen ezért hallatlanul fontos, hogyan használjuk ki papírgyáraink kapacitását és mennyire tudjuk fokozni, megjavítani az általunk termelt papír minőségét, anélkül hogy növelnék a nyersanyagszükségletet, vagy új befektetéseket eszközölnénk. Ha a szakszervezet a Beta segítségével ennek a kérdésnek széles nyilvánosságot teremt és egészséges véleménycserét szervez a papírt gyártók és a megrendelt papírral dolgozó nyomdaipari vállalatok között, már önmagában véve ezzel is nagy szolgálatot tenne a magyar sajtónak és itt is nyugodtan hozzátehetjük: az egész magyar kultúra ügyének. Sorolhatnánk tovább a példákat, a szakszervezet különféle munkaterületeit, amelyek mindegyikén bőven akad tennivaló a Betű, a szakszervezeti sajtó számára. Meg vagyunk győződve róla, hogy a Betű fontosságuknak megfelelő módon fogja kezelni ezeket a feladatokat és becsülettel meg fogja állni a helyét a minőségi magyar sajtótermékekért folytatott harciban. De a Betűnek nem kis feladatai vannak más területeken is. Igen nagy kihasználatlan lehetőségek vannak a munka kultúrájának emelése terén. Hogy ismét csak egy példát vegyünk, nyézük meg a gép- és gyorsírás helyzetét szerkesztőségeinkben. Minden lehetőség megvan arra, hogy szerkesztőségeinkben magas képzettségű gép- és gyorsírókat dolgozzék, de ezeket a lehetőségeket csak igen csekély mértékben használjuk ki. Még igen sok az olyan gépíró szerkesztőségeinkben, aki nem tud gyorsírni. Kevés figyelmet fordítanak ezeknek a munkatársaknak a szakmai továbbképzésére. A gyorsírás azonban távolról sem egyedül a gép- és gyorsírók számára fontos. A munka kultúrája megkövetelné, hogy minden újságíró tudjon gyorsírni. Sokan el sem tudják képzelni, mennyire megjavítaná ez munkájuk minőségét. A szakszervezet igen sokat tehet, ha kezdeményezően lép fel, tanfolyamokat szervez és a szerkesztőségekkel vállvetve, gyors ütemben napirendre tűzi és megoldja ezt a kérdést. A Betű itt is nagy szolgálatokat tehet a magyar sajtónak. A munka kultúrája minden területen megköveteli a magasszínvonalú, jól átgondolt tapasztalatcserét, a termékeny vitákat, az egyéni kezdeményezés messzemenő figyelembevételét és elterjesztését. Közismert, hogy lapjaink sokat küszködnek például a tördelés problémáival. Új lapformátumok születtek meg országunkban és nem mondhatjuk, hogy megtaláltuk az új lapformátumoknak legmegfelelőbb tördelési módokat. A szakszervezet itt, ebben a kérdésben is sokat tehet, ha értekezleteket hív egybe, szakembereket szólaltat meg és közvéleményt teremt e kérdések jó megoldása számára. A Betű maga is példát mutathat a nyomdatechnikában is. Lehet kísérleti lap a tördelés tekintetében is. Ezeknek a soroknak nem célja, hogy a szakszervezet összes munkaterzideit sorravegye és menetrendet szabjon meg a Betű számára. Ez ellentmondana sajtónk szellemének és alapvető célkitűzéseinek. A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének munkája gazdag anyagot ad ahhoz, hogy a szakszervezet lapja merítsen belőle és mindig a legfontosabbat kiemelve, hozzájáruljon a szakszervezet előtt álló feladatok eredményes megvalósításához. Ehhez a munkához sok sikert kíván az újrainduló Betűnek a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének minden tagja és az egész szakszervezeti mozgalom. Hazánk felszabadulásának tiszteletére Tíz éve szabad a magyar föld. Nem tapossa náci csizma. Tíz év nem nagy idő, s a porszemnél is kevesebb ahhoz az ezer esztendőhöz képest, aminek a nagy részét szolgaságban élték le elődeink. Tíz év alatt azonban egy ország épült fel romjaiból. S ha büszkék vagyunk (s joggal vagyunk büszkék!) szépséges városainkra, tájainkra, joggal lehetünk büszkék a városképhez, környezethez hozzátartozó papírgyárakra, feldolgozó üzemekre, nyomdákra, kiadóvállalatokra. A párt határozatainak, a kormány programjának megfelelően nagyobb mennyiségű és javuló minőségű termékkel szolgáljuk az életszínvonal emelésének ügyét. Ezt a tételt bizonyítják a nyomdaipar és a papíripar előző évi tervteljesítésének adatai. A nyomdaipar 109,6 százalékra, a papíripar 101,8 százalékra teljesítette tervét. Üzemeink a Rákosi Művek kezdeményezéséhez, a felszabadulási versenyhez csatlakozva, jó munkaszervezéssel, önköltségcsökkentéssel, a termelékenység fokozásával, minőségjavítással igyekeznek túlszárnyalni régebbi eredményeiket. Malékos teljesítésre kötelezte magát. Krivi Józsefné hajtogatónő 200 százalékot vállalt és száz százalékos minőségi munkát. Munkamódszerét Brózik Szilárdnénak adja át. A versenynyilvánosság biztosítása érdekében osztályrészenként faliplakátokat helyeznek el. Az igazgató céljutalmakat tűzött ki a felszabadulási műszak legjobb eredményt elérő dolgozóinak. A Csepeli Papírgyár teljesíti az élüzem feltételeket A Csepeli Papírgyár pártbizottsága, üzemi bizottsága és vállalatvezetősége megvitatta azokat a feltételeket, amelyek szükségesek az idei I. negyedévi tervek teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. Brigádokat alakítottak azzal a kötelezettséggel, hogy a dolgozók javaslatait illesszék be a vállalati intézkedési tervbe, s ez utóbbit bontsák fel üzemrészekre. Az élüzemfeltételek teljesítése érdekében elhatározták: teljes termelési tervüket 102 százalékra, papírgyártási tervüket 103 százalékra teljesítik. 0,5 százalékkal csökkentik a papírgyártási hulladékot, s a megelőző év első negyedéhez viszonyítva 3 százalékkal a szénfelhasználást. A vállalati önköltséget 1954. első három negyedévi tényszámaihoz viszonyítva 2 százalékkal csökkentik. Vállalnak 300 ezer forint forgóalapcsökkentést is. A verseny első dekádja kielégítő eredményt hozott. A facellulóz-gyárban 10, 9 százalék, a kiszerelésben 95,2 százalék, a zsinegüzemben 128,6 százalék, a bitumenáló üzemben 102,2 százalékot értek el. Növelik a hasznos munkaidőt a Szikra Lapnyomdában A Szikra Lapnyomda dolgozói biztosítják, hogy a napilappá átalakult Pestmegyei Népújságot terven felül előállítják. Másfélszázalékos önköltségcsökkentéssel negyvenkétezer forint megtakarítást érnek el. A szerkesztőségek segítségével kiküszöbölik a fölösleges túlszedéseket és átszedéseket. A szabvány-kézirat szigorúbb betartásával bővítik a hasznos munkaidőt és csökkentik a rossz kéziratok okozta nagy szerzői javítások szedésének óráit. Gazdaságosabban bánnak a villanyenergia- és gázfogyasztással, ezt az 1954. IV. negyedévhez viszonyítva 1 százalékkal csökkentik. Ugyancsak a gazdaságosság követelményeinek megfelelően használják fel a színes festékeket, a horganylemezeket. Csökkentik a segédanyag felhasználását. A rotációs papír csomagolóburkolatát összegyűjtik és újbóli felhasználásra a népgazdaság rendelkezésére bocsátják. Tizenötezer forint értékű papírmegtakarítást érnek el. A minőségi munka érdekében vállalják, hogy a Szabad Nép rotációs gépéhez 50 darab új festékezőhengert szereznek be külföldről. A címszedés változatosabbá tételéhez új Ludlow-matricákat hozatnak, egységesítik szedőgépeik betűtípusát. Gépszedőik betűhibáit állandóan 2,5 százalék átlag alatt tartják. A kéziszedők tördelő és adjusztáló munkájuk eredményeképpen a ferde sorokat, soreldugásokat és a különböző szedéshibákat kiküszöbölik. Kiváló egyéni vállalások a Budai Dobozgyárban A Budai Dobozgyár igazgatója, Ráthonyi elvtárs aktívaértekezletet hívott össze, amelyen a részvevők lelkes hangulatban beszélték meg a felszabadulási verseny tennivalóit. Az értekezlet határozataiból a következőket emeljük ki: A géposztály anyagtakarékossági brigádja havonta 6000 kiló anyagot takarít meg. Döntő feladatnak tekintik az energiatakarékosságot, a szilárd munkafegyelmet és a gépek rendszeres ellenőrzését. Lakatosüzemük két esztergályosa, Lengyel László és Németh András vállalták a C. 3. esztergapad generáljavítását. Ilyen nagymérvű munkát eddig a Nyomdagépjavító Vállalatnak kellett elvégeznie. A dolgozók versenylendülete körülbelül 15 000 forint megtakarítást jelent. Kiváló egyéni vállalások is születtek a Budai Dobozgyárban. Ferenc Rezsőné 149 százalékos teljesítést vállalt minőségi munkával. Munkamódszerét Rozsnyai Teréznek adja át, akinek átlagteljesítménye már eléri a 111 százalékot. Benyik Jánosné ifjúmunkás, kiváló dolgozó 145 százalékot vállalt, Hunyadi Ferencné és Moldoványi Sarolta ifjúmunkásokat tanítja, hogy a felszabadulási verseny alatt még szebb eredményeket érjenek el. Balázsi Gyuláné felajánlása: 145 százalék, egyben Kovács Erzsébet ifjúmunkást tanítja, hogy a fűzési munkamenetet elsajátítsa. Bundik Sándorné sztahanovista fűzőnő 150 szá Az élüzem kitüntetés további birtoklásáért Üzemünk, a Szabolcs-Szatmár megyei Nyomdaipari Vállalat életében nagyjelentőségű esemény volt 1954 november 7. Ezen a napon kaptuk meg elsőízben az élüzem-címet. A jutalmazásra, a dicséretre mindenképpen rászolgáltak dolgozóink. A harmadik negyedévben teljesítették az élüzem-cím elnyerésének minden feltételét. Sőt, nem sokkal később, november 18-án már az éves tervet is befejeztük. Jelentősen elősegítette ezt, az üzemben folyó munkaverseny, amelyet minden nap értékelünk és az eredményeket hangosbemondó útján nyilvánosságra hozzuk. Az élüzem-címet a következő negyedévre is meg akarjuk tartani. Ezt igazolják a választás tiszteletére indított munkaverseny eredményei is. A dolgozók munkájának megkönnyítése, biztonságosabbá tétele érdekében szereltettük fel a szedőteremben az elszívóberendezést és új öltözőszekrényeket vásároltunk. A dolgozók művelődési igényeit a könyvtár jelentős kibővítésével igyekszünk kielégíteni. Az újonnan vásárolt könyveknek két szekrényt is veszünk a közeljövőben. Szilágyi József A Diósgyőri Papírgyárban 3 százalékkal teljesítik túl az első negyedévi tervet, ami 15 tonna többletpapirost jelent 80 ezer forint értékben. Újfajta enyvezést vezetnek be. Az új eljárás megközelítően 50 százalékos enyvmegtakarítást jelent 6500 forint értékben. Figyelmetkeltőek a gyár tervezett munkavédelmi intézkedései: földelik a motorokat, alacsonyfeszültségű áramot vezetnek be, páncélcsőbe szerelik, s ezzel biztonságosabbá teszik a villanyvezetékeket, gumipadlóval látják el az üzemet. A Nyomdagépjavító Vállalat I. negyedévi termelési tervét 3,8 százalékkal túlteljesíti. E felajánlás megvalósítása érdekében május 1-ig terven felül drótfűző gépeket, táblakészítő gépeket, ólomadagolókat, tégelysajtókat, szedőgépeket javítanak meg, illetve alakítanak át. Eddig külföldről behozott gépalkatrészek hazai előállítását kezdik meg. A dolgozókról történő fokozottabb gondoskodás érdekében az 1. számú telepen új központifűtéses, hideg-meleg vízzel ellátott, százszemélyes öltözőt létesítenek. A II. számú telep dolgozói részére villingboylert helyeznek üzembe. A Minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata a felszabadulási munkaversenyben részvevő legjobb üzemek és dolgozók jutalmazásáról A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége üdvözli az ipari, építőipari és közlekedési üzemek, kereskedelmi vállalatok, gépállomások és állami gazdaságok dolgozóinak kezdeményezését, hogy hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója tiszteletére munkaversenyvállalásokat tesznek. A felszabadulás tizedik évfordulója tiszteletére tett munkafelajánlások híven tükrözik egész dolgozó népünk szeretetét felszabadítónk, a hős szovjet nép és nagy pártunk iránt. Kifejezik népünk odaadását a szocializmus építése, a béke megvédése, a haza ügye iránt. A dolgozók kezdeményezése hatalmas, új erőforrásokat tár fel, amelyek nagy mértékben segítik pártunk politikájának megvalósítását, a dolgozó nép életszínvonalának emelését A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége a népi megmozdulás kiszélesítése érdekében, a felszabadulási munkaversenyben győztes üzemek, vállalatok, gazdaságok számára „Felszabadulási Serleg“-et tűz ki jutalomként. A felszabadulási serleget az „Élüzem“ feltételek teljesítése terén legjobb eredményeket elérő üzemek, vállalatok, gazdaságok nyerik el A győztes üzemek a felszabadulási serleg és az „Élüzem“ vándorzászló elnyerésével egyidejűleg az „Élüzem“ kitüntetéssel járó pénzjutalom kétszeresében részesülnek. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége valamennyi, a felszabadulási munkaversenyben eredményesen résztvevő vállalatot elismerő oklevéllel tünteti ki. A felszabadulási munkaverseny eredményét 1955. május 1-ig nyilvánosságra kell hozni Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége.