Betű - Typographia, 1956 (88. évfolyam, 1-9. szám - 1-2. szám)

1956-01-01 / 1. szám

­ Szeretettel köszöntjük Barcza Gedeon elvtársat Barcza Gedeon nemzetközi nagymester, a Szikra SE verseny­zője, a felszabadulás óta immár negyedik alkalommal nyerte meg az országos sakkbajnokságot. Megelőzte Szabó László nagymes­tert, Szilágyi György mestert és Benkő Pál nemzetközi mestert. Szakemberek véleménye szerint eredményeit akaraterejének, szí­vósságának, kiváló elméleti tudásának, szilárd és következetes alge­brai gondolkodásmódjának köszönheti. A nyomda- és papír­ipari dolgozók örömmel veszik tudomásul Barcza elvtárs nagysze­rű győzelmét. A perc... Életünkben, mindennapi munkánk során tudomást sem veszünk róla... Sokan csak legyintenek egyet, ha megem­lítik ... „Nem tesz semmit, néhány perc csupán“ — mond­ják. Pedig az emberi élet atomja: 31,5 millió perc — ennyi egy emberélet. És ennek az emberéletnek egyharmadát munkában töltjük el. Éppen ezért nemcsak a ma­gunk érdekében, hanem dolgo­zótársaink érdekében is köte­lességünk, hogy takarékoskod­junk azzal a 10 millió perccel, amit életünkben munkával töl­tünk el. Minden egyes elfecsé­relt perc gátolja eredményeink megvalósulását, hátráltatja, késlelteti a szocializmus fel­építését. Iparvállalataink és köztük nyomdáink zöme teljesíti ter­vét, elvégzi napi feladatát. És mégis napról napra halljuk, hogy sok a hiányzó, sok a kés­zenjövő. Néhány percet kés­nek. De ez a néhány perc évente az órák százait teszi ki. Az Athenaeum Nyomda dolgozói nem is gondolnak arra, hogy a vállalat életében 1 perc forintban kifejezve mit jelent. Havi tervünket és lét­számunkat figyelembe véve, minden olyan perc, amelyet nem munkával töltünk, 730 forint kiesést jelent. Sajnos dolgozóink többsége még nem percekben gondolkozik és a munka kezdésénél s befejezé­sénél lerövidíti a munkaidőt, nem is szólva a késésekről és igazolatlan mulasztásokról. Ha minden dolgozónknál csak napi 5 perces időveszte­séggel számolunk, ami jelenleg egyáltalán nem túlzott, akkor ez naponta 3650 forint kiesést okoz, egy hónapban 94 ezer forintra rúg, évente pedig több mint 1 millió forintot tesz ki. Egymillió forintos veszteség csak az Athenaeum Nyomdá­ban! Ebből az összegből tíz családi házat lehetne felépíte­ni. És sok-sok tíz családi házat azokból a milliókból, amelye­ket a legkülönbözőbb üzemek­ben a percekből adódó kiesé­sek miatt veszítünk el. Perceket, sőt percek tízezreit veszítjük el selejtes munka kö­vetkeztében is. Az a dolgozó, aki selejtes munkát termel, többszörös kárt okoz. Kárt okoz saját magának és ugyan­akkor a népgazdaságnak. Bé­réből a selejtes munkára fordí­tott perceket levonják, de per­cek százezrei alatt állították elő azt az anyagot, festéket, papírt, könyvkötészeti vásznat vagy filmet, amelyet rossz munkájával használhatatlanná tesz. A termelési értekezletek be­számolóiban sokszor halljuk, hogy az önköltség nem csök­kent úgy, mint ahogy azt meg­terveztük. Az önköltség perce­ket jelent. Jelenti mindennapi munkánk perceit és ha e per­cekkel takarékosan bánunk, minden egyes percet kihasz­nálunk, önköltségünk csökken­ni fog, életszínvonalunk emel­kedik. A jövő bölcsődéi és is­kolái, az új, korszerű lakóhá­zak és kultúrotthonok annyi perccel előbb épülnek fel, ahány percet mindennapi munkánkból megtakarítunk. Horváth István A NYOMDASZÁG Kezdő újságíró koromban t történt. Szerkesztőm kéziratot­­küldött velem a nyomdába. A nyomda a Csáky utca (ma He­gedűs Gyula utca) 14. számú ház pincéjében volt. Levittem a kéziratot és ezzel véget is ért­­a megbízatásom. De én nem mentem el, hanem azt lestem, ■hogy mikor kerül sor az én bléikké­m tördelésére. Bajor Gi­zivel csináltam interjút. . Ez volt életem első interjúja és így nem csoda, hogy sze­­­vésbe­n szerettem volna látni. Ott álltam a tördelőasztal m­ellett és mohón szívtam ma­gamba a nyomdafesték szagát. Kedvesebb volt számomra ez a szag még az arpege parfem illatánál is. A Bajor Gizi interjú kefele­vonatát azonban mégsem vár­hattam meg, mert a helyettes szerkesztő és a mettőr nem győztek figyelmeztetni: útban vagyok. Egyszer új hajót hoz­tak friss szedéssel arra a hely­re, ahol álltam, fél perccel ké­sőbb át kellett adnom azt a Széket, ahová letelepedtem, mert megérkezett a korrektor és kitűnt, hogy az ő helyére ül­tem ... Találtam egy elhagyott sarkot, ott akartam bevárni a kefelevonatot. Itt is csak pár ■percig időzhettem, mert a pléhvel bevont asztal alatt be­tűk voltak és jött a szedő, hogy a címeket kiszedje. Ezút­tal azonban örültem, hogy in­­nen is elzavartak, mert a szedő­jében megpillantottam cik­­k címét: „Bajor Gizi Mayer­­társáról“! Azonban a kefelevonat még­sem került a kezembe. A nyomda egyik társtulajdo­nosa ugyanis odajött és leállí­totta a munkát: — Nem csináljuk a­ lapot. Rácz nem küldött pénzt! A múlt heti számmal is adós ma­radt. (Rácznak hívták a lap fő­­szerkesztőjét.) Szenes hozzám fordult: — Jó, hogy még itt vagy! Rohanj a főszerkesztőhöz és hozz pénzt. Ha nincs a szer­kesztőségben, a New Yorkban megtalálod. Félóra múlva boldog izga­lommal hoztam némi pénzt, amiért a nyomda vállalta, hogy ezt a számot még meg­csinálja, de a többit csak ak­kor, ha Rácz minden tartozást kifizet. Akkoriban így készül­tek egyes lapok... Hitelre, részletre, veszekedéssel.. Még sokszor álltam rossz helyen a szedőteremben és a tördelőasztal mellett.­­.. Évek múlva, amikor már én tördeltem, én is gyakran oktattam ki kezdő kartársai­mat arra, hogy hiába helyez­kednek óvatosan a mesterasz­­tal körül, mert valakinek min­dig elfoglalják a helyét. De minden esetben igyekeztem valahol helyet találni a fiatal pályatársnak, mert magamról tudtam, hogy milyen rossz lap­­csinálás közben elhagyni a nyomdát. Régen volt..­­. De ma is sze­relmese vagyok a nyomdafes­ték illatának... (palásti)­ ­ Az Új könyvek a szakkönyvtárban Poligraficseszkie Masina (Sokszorosítóipari gépek). Ka­talógus. A 258 oldalas árjegy­zék bemutatja az 1955-ös típu­sú sokszorosítóipari gépeket. — Die Industrielle Buchbinderei. (A gépesített könyvkötészet.) A könyv több száz ábrával mu­tatja be a modern könyvkészí­tést és annak géptechnikáját. — Cellulózé és papírvizsgálati módszerek. A Műszaki Könyv­kiadó kiadásában jelent meg a könyv 252 oldalon, számos áb­rával. — Spiegel Deutscher Buchkunst. (A német könyv­művészet tükre.) A műnyomó­­papíron kiállított 80 oldalas kis könyv bemutatja a Német Demokratikus Köztársaság 30 legszebb könyvét, egyben bírá­latokat közöl az egyes kötetek kivitelezését illetően. BETŰ If­júsági sakkversenyt rendez a Szikra SK A Bp. Szikra SK február 14—március 9 között ifjúsági tehetségkutató sakkversenyt rendez 12—17 éves fiúk és leá­nyok számára. Nevezhetnek azok a budapesti fiatalok, akik sakkversenyzői minősítéssel vagy rajtengedéllyel még nem rendelkeznek. A nevezéseket név, születési év és lakcím feltüntetésével február 10-ig kell beküldeni a Bp. Szikra SK saikk-sza­kosztályának cí­mére: Bp. VI. Benczúr u. 45. A verseny ünnepélyes meg­nyitóját ugyanott tartják feb­ruár 14-én, délután 5 órakor. Új formában, gazdag képanyaggal jelenik meg a „Népművelés“ A Népművelési Miniszté­rium, a SZOT és a Népművé­szeti Intézet havi folyóirata, a „Népművelés“ januártól új formában, gazdag képanyaggal jelenik meg. A lap rendszere­sen közöl jeleneteket, egyfel­­vonásosokat, verseket, műsor­­tanácsadót. Ezenkívül hasz­nos módszerek közlésével, az ország jelentősebb kulturális eseményeiről szóló­­képes be­számolókkal, film-, színház-, köny- és rádióbírálattal kíván­ja segíteni a népművelők mun­káját. Hét működő szakosztálya van a Pénzjegy­nyomd­a sportkörének A Pénzjegynyomda sportéle­te komoly fejlődésen ment ke­resztül az elmúlt évek során. Jelenleg hét szakosztálya van az üzemi sportkörnek, és hat csapata vesz részt a különbö­ző sportágak bajnoki verse­nyein Még élénkebben mutatja a sportélet egészséges arányait az, hogy az üzem dolgozóinak több, mint 20 százaléka aktív sportoló. El lehet mondani, hogy mindenki megtalálja a sportkörben az érdeklődésének és képességeinek megfelelő sportolási lehetőséget. Az elért eredmények azon­ban korántsem elégítik ki a sportkör vezetőségét. A húsz és egynéhány százaléknyi spor­toló nem elég, ennél még több dolgozót kell bevonni a spor­tolás örömeibe, testet-lelket ne­velő iskolájába. A sport akkor tölti be hivatását, ha vonzza a nem sportoló tömegeket is. Ezt a célt szolgálja az MHK-moz­­galom és a nyári üzemi baj­nokságok. A dolgozók jó része lelkesen és örömmel vett részt az MHK-versenyeken és az el­múlt évben egyedül a labdarú­gó házi bajnoki mérkőzéseken csaknem 50 olyan férfidolgozó vett részt, aki egyébként nem sportol. Ez az eredmény nem a végcél, sőt csak a kezdet. Fő­ként a kiemelt sportágak pro­pagandáját (torna, atlétika, úszás, kerékpár) kell megvaló­sítanunk. A tömegsportoknak még nagyobb arányokban kell kibontakozniuk és arra kell törekedni, hogy azok felöleljék a dolgozók túlnyomó többsé­gét. Pers Kálmán, a Pénzjegynyomda sportköri elnöke ÚJÍTÁSI TANÁCSADÁS Február 10-én és 24-én újí­tási tanácsadást tartunk a szakszervezetben. „Az év legszebb könyve" c­ímért folytatott verseny A Kiadói Főigazgatóság és a Nyomdaipari Igazgatóság könyv­művészeti bizottsága a­ szakszer­vezettel egyetértésben értékelte a könyvművészeti versenyt és a következő döntést hozta: Az év legjobb átlagteljesítmé­nyét nyújtó kiadóvállalatok ver­senyében az Akadémiai Kiadót az ötezer forintos első díjjal és ok­levéllel jutalmazza. A Magvető Kiadót a háromezer forintos má­sodik díjjal és oklevéllel tünteti ki. Dicsérő oklevelet nyert a Cor­vina­­Kiadó, az Ifjúsági Könyv­kiadó, a Képzőművészeti Alap Ki­adó és a Művelt Nép Könyv­kiadó. A bizottság ,,Az év legszebb könyve” versenyében a követke­ző könyveket részesítette pénzju­talomban és kitüntető oklevélben: 1. A XIX. század festészete, ide­gennyelvű változat. A könyvet magyar nyelven a Képzőművészeti Alap Kiadó­ja, idegen nyelven a Corvina adta ki. A bizottság a 2000 fo­rin­to­s díjat a két kiadó kö­zött egyenlő arányban meg­osztotta. Ugyanígy jutalmaz­ta a könyvet előállító Bp. Szik­ra Nyomdát. 2. Xylotomische Bestimmung. A bizottság az Akadémiai Kiadót és az Akadémiai Nyom­dát 2000 — 2000 forint jutalom­ban részesítette. 3. Vörösmarty Album. A Magvető Kiadó és az Aka­démiai Nyomda 1000—1000 forint jutalmat kapott. 4. Shakespeare összes drámái. Az Új Magyar Kiadó és a Bp. Szikra Nyomda pénzjutal­ma: 1000 —1000 forint. 5. Zelk Zoltán: Tilinkó. A Magvető Kiadó és az elő­állító Bp. Szikra Nyomda ré­szére a jutalom összege: 1000 — 1000 forint. A bizottság dicsérő oklevéllel jutalmazta, rangsorolás nélkül a következő könyveket, illetve azok kiadóit és nyomdáit: Ifjúsági Könyvkiadó —Athenae­um Nyomda: A magyar költészet gyöngyszemei című sorozat, Ifjú­sági Könyvkiadó —Bp. Szikra Nyomda: Bóbita, Magvető Könyv­kiadó—Bp. Szikra Nyomda: Ke­le, Szépirodalmi Könyvkiadó—Bp. Szikra Nyomda: Heltai mesejáté­kai, Szépirodalmi Könyvkiadó — Athenaeum Nyomda: Lukács György: Német realisták, Akadé­miai Könyvkiadó — Akadémia Nyomda: Die Siyaquat-Schrift, Akadémiai Könyvkiadó — Akadé­miai Nyomda: Garas: Magyaror­szági festészet a XVIII. század­ban, Műszaki Könyvkiadó — Bp. Szikra Nyomda: Mélyépítő mű­vezetők zsebkönyve, Műszaki Könyvkiadó —Bp. Szikra Nyom­da; A magyar falu építészete, Szikra Könyvkiadó —Franklin Nyomda; Rákosi; Építjük a nép országát, Mezőgazdasági Könyv­kiadó— Bp. Szikra Nyomda; Er­dő-mező virágai, Tankönyvkiadó — Szegedi Nyomda; Kórházterve­zés. A legjobb nyomdavállalatok versenyében a bizottság úgy dön­tött, hogy első díjjal, 5000 forint­tal és oklevéllel jutalmazza az Akadémiai Nyomdát. Második díjjal, 3000 forinttal és oklevéllel jutalmazza a Budapesti Szikra Nyomdát. Egész évi jó munkájáért dicsérő oklevelet jutalmazza az Athenaeum, az Offset és a Sze­gedi Nyomdát. A könyvművészeti verseny díjainak és okleveleinek ünne­pélyes kiosztására január 26-án délelőtt 11 órakor került sor. ■ ----- "­ Köpeczi Béla elvtárs, kiadói fő­igazgató megnyitó szavai után Galló Ernő elvtárs, a szakszer­vezet elnöke mondott értékelő beszédet, nyomatékosan utalva a többi közt az irodalmi élet­ben mutatkozó jobboldali je­lenségekről szóló párthatáro­zatból adódó kötelezettségek­re. „A pártos irodalom diada­láért nem utolsósorban és nem kismértékben felelősek kiadó­vállalataink, szerkesztőségeink — mondotta Galló elvtárs. — Mindennapi munkájuk végzé­se során erről egyetlen pilla­natra és semmilyen körülmé­nyek között se feledkezzenek meg.” ■k A bírálóbizottság döntésének részletes indokolása a vállala­toknál és a BETŰ szerkesztő­ségében megtekintésre rendel­kezésre áll. levél a Csepeli Papírgyárból Kedves Betű! Felajánlom, hogy a földren­gés károsultjai részére 5 na­pon át, társadalmi munkában, mint kőműves dolgozom. Ezen­kívül 50 forint pénzbeli ado­mánnyal és egy 12 órás vasár­napi műszakom teljes kereseté­vel szeretném nyilvánítani együttérzésemet. Vállalásom mint nyolcgyermekes család­apa azért teszem, mert együtt­­érzek azokkal a családokkal és gyerekekkel, ak­ik télvíz idején elvtársi segítségnyújtás nélkül a szabad ég alá kerültek vol­na. Bízom abban, hogy szerény vállalkozásommal jól szolgálom a közösség, mindannyiunk ér­dekeit. Bartha Incze, a Csepeli Papírgyár dolgozója A műszaki nyelv meg­magyarosításáért Aki olvasott valaha műszaki könyvet, láthatta: szakembe­reink rendszerint kitűnő isme­rői tudományuknak, a szép magyar stílussal azonban so­kan közülük hadilábon állnak. Ezen a hibán akar segíteni a Műszaki Könyvkiadó, amikor Papp Antal és Torma Domo­kos szerkesztésében Műszaki Nyelvőr címen havonta meg­jelenő litografált folyóiratot indított. A füzetsorozat igyek­szik kiküszöbölni a nyelvünk­be férkőzött helytelen műszaki kifejezéseket, amelyek helyett kifogástalan, magyaros hang­zásúakat ajánl, tanácsot ad a terjedelem okszerű csökkenté­sére, példákat sorol fel a he­lyes fogalmazásra, stb. A Mű­szaki Nyelvőr-t haszonnal for­gathatják más kiadók szerzői is. Az új tankönyvek mintapéldányai A Budapesti Szikra Nyom­dában állították elő az új tan­könyvek mintapéldányait. A régiektől eltérően, az illusztrá­ciókat többszínű nyomással készítik. A betűk is nagyob­bak, olvashatóbbak. Tartósabb a könyvek kötése, hogy egy­másután több évfolyam tanu­lói is használhassák. Az új tan­könyvek jövőre kerülnek a gyermekek kezébe. Tető alatt van már az Athe­naeum Nyomda új, íves mély­­nyomógépek befogadására épült csarnoka. A gépek az év derekán fognak megérkezni. Az Akadémiai Nyomda dolgozói megtették felajánlásukat 1956-ra A legjobb minőségű könyve­ket előállító nyomdavállalat címet, az 5000 forint jutalmat és a dicsérő oklevelet az Aka­démiai Nyomda nyerte el. Az Akadémiai Nyomda dolgozói büszkék erre a nagy kitünte­tésre, annál is inkább, mert 1954-ben ugyanebben a ver­senyben elért második helye­zés üzemi ismertetésekor meg­fogadták, hogy a munka terme­lékenységének növelése mel­lett állandóan javítják a minő­séget és versenyeznek az 1955. évi elsőségért. A mennyiségi feladatok mel­lett nagy gondot fordítunk a minőségi előírásokra, a gyár­tástechnológia betartására, dol­gozóink szaktudásának emelé­sére. Oktalan kapkodás helyett a körülményekkel számoló programozással dolgozunk. Po­zitív eredmény, hogy a vállala­ti terv 106,5 százalékos évi tel­jesítése mellett mindössze a termelés 0,2 ezrelékének meg­felelő minőségi kötbért fizet­tünk ki. Az Akadémiai Nyomda elsőd­leges feladata a Tudományos Akadémia könyvkiadási prog­ramjának elkészítése, ami bi­zony nagy felkészültséget igé­nyel. Nemcsak nehéz matema­tikai, orvosi, fizikai, nyelvé­szeti és egyéb tudományos munkákat készítenek dolgo­zóink, hanem különlegesség­számba menő tudományos munkákat is. Ilyen volt a kö­zel 500 betűjelet tartalmazó arab ABC-vel készült arab könyv. A napokban érkezett a Kínai Népköztársaságból a rövidített ABC sorozat ké­zimatrica szállítmány, mely 5—6 ezer betűjelet tartalmaz. Rövidesen tehát Európában a harmadik helyen, Magyarorszá­gon is szedünk, illetve előállí­tunk eredeti kínai szöveget. Ja­vítanunk kell azonban még a szövettani mikroszkopikus fel­vételek, színnyomatok repro­dukálásán. Nem lehet megal­kudni a kifogásolható klisék nyomtatásával, különösen a színes klisék széleinek egyenet­lenségével, ami a gondatlan cinkográfiai munka eredménye. Úgyszintén gondosabban kell ügyelni a könyvön belüli azo­nos tipográfiai szabályok be­tartására. Egyértelműen tisz­tázni kell továbbá a rendezet­len technológiai kérdéseket. Az Akadémiai Nyomda dol­gozói már megtették 1956. évi üzemi felajánlásukat, mely­nek egyik lényeges pontja az önköltségcsökkentéssel egyidő­­ben történő állandó minőség­­javítás. Reméljük, a nyomda kiváló kollektívája megtartja adott szavát és eredményeivel a magyar nyomdaipar jó hírne­vét tovább fogja öregbíteni. Puskás Ferenc, az Akadémiai Nyomda igazgatója H­ÍREK Felhívjuk a szakszervezeti bizottságokat, hogy a BETŰ esedékes előfizetési díját utal­ják át a Népszava Lapkiadó csekkszámlájára. Felvilágosí­tást a Népszava Lapkiadó szakszervezeti lapok osztálya (VII., Rákóczi út 54., telefon: 223—499.) nyújt. 1955-ben a SZOT-üdültetés megszervezésében néhány üzem a kiválasztás terén rossz munkát végzett, az üdültetés szabályait nem tartotta be. Gyönge volt a következő vál­lalatok agitációs és propagan­damunkája: Nyomdagépjavító Vállalat, Budapesti Nyomda­ipari Egyesülés, Csepeli Pa­pírgyár, Másolópapírgyár, Lá­­batlani Papírgyár. A felsorolt üzemeknek arra kell töreked­niük, hogy az 1956-os üdültetés megszervezésekor, a többi vállalathoz hasonlóan, az elő­írásoknak megfelelően javít­sák meg a kiválasztást, a propagandamunkát és a szo­ciális összetételt. Február elsejétől több bu­dapesti filmszínház vasárnap délelőtti matinéműsorában be­mutatja azokat az ifjúsági filmeket is, amelyeknek meg-,­tekintése kötelező a József Attila olvasómozgalom rész­vevői számára. Dr. Vitéz Miklós író, a Mű­szaki Könyvkiadó korrektora elhunyt. Na­gy részvét mellett temették el. Fölkér Nándor nyomdász 72 éves korában meghalt. Minker Ádám nyugdíjas betűszedő 70 éves korában Pécsett elhunyt. Az Uruguayi Grafikai Dol­gozók Szakszervezete az újév alkalmából üdvözölte a magyar nyomda- és papíripari dolgo­zókat. Karel Havlicek Borovsky­­nak, a cseh szocialista újság­írás úttörőjének Havlicek Brod-i háza — amelyben mú­zeumot helyeztek el — nagy látogatottságnak örvend. A múlt évben több mint 4500 látogató tekintette meg. Idén a múzeum újabb helyiséggel bő­vül. Gyász érte az Olasz Kommu­nista Pártot. Amleto Boccacci­­ni, az Unita főszerkesztője, 34 éves korában meghalt. A Csomagolóanyaggyárban kísérletek folynak újfajta ra­gasztóanyag felhasználására. Az újfajta ragasztóanyag a keményítőgyártásnál keletke­ző, eddig veszendőbe ment bú­zatejet hasznosítja. Az új ra­gasztóanyagot a vállalat több mint egy hónapja eredménye­sen használja. A „Washington Post“ jelen­tése szerint a „New York Ti­mes“ harminc munkatársát az úgynevezett belső biztonsági bizottság elé állították és fele­lősségre vonták politikai ma­gatartásuk miatt. Megyei nyomda létesül Ta­tabányán 1956-ban. A nyomda mellett új székházat kap a Komárom megyei Dolgozók Lapja. Az Egyesült Államokban új­ból kiadják az „Amerika“ cí­mű lapot, amelyet a moszkvai amerikai nagykövetség útján a Szovjetunióban fognak terjesz­teni. 1956. január BETŰ Kiadja a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete és a Könnyűipari Minisztérium. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Szerkesztőség: Budapest, VIII., Kölcsey utca 2 Telefon: 342—161 Kiadóhivatal: Népszava Lapkiadó, VIII., Rákóczi út 54. Tel: 223-499 Szikra Lapnyomda Felelős vezető: Kulcsár Mihály.

Next