Typographia, 1960 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

1960 (Folytatás az 1. oldalról) és lebonyolításában teljes erejé­vel támogatja. Mindkét szervezet úgy gondolja, hogy e nemzetközi konferencia megrendezése jelentős mértékben járul hozzá a nyomda­ipari dolgozók nemzetközi akció­­egységének helyreállításához. 2. Fejleszteni kell a két szakszer­vezet közötti küldöttségcserét. Nagy figyelmet kell fordítani min­denekelőtt munkakapcsolatok lé­tesítésére a két szervezet üzemei között. E tekintetben elsősorban a szo­cialista munkabrigáttok, valamint a szocialista kutató- és munkakö­zösségek közötti tapasztalatcseré­nek kell a középpontban állnia. Mindkét központi vezetőség fel­hívja­ összes üzemi szervezeteinek vezetőségeit, hogy létesítsenek szi­lárd kapcsolatokat a másik szerve­zet azonos szintű szervezeteivel, és rendszeres tájékoztató tevékenysé­get és tapasztalatcserét bonyolít­sanak le a szakszervezeti munka területén. A két központi vezetőség szak­osztályai között ugyancsak foko­zatosan állandó munkakapcsolato­kat kell létrehozni, hogy a szak­­szervezeti politikai feladatokkal kapcsolatos tapasztalatokat a leg-A Nyomda- és Papíripari Szak­­szervezet központi vezetősége nevében HEINZ DECKERT elnökhelyettes rövidebb úton ki lehessen cse­rélni. Mindkét szakszervezet központi vezetősége időnként tájékoztatókat tesz közzé lapjaiban a két szak­­szervezet tagjainak életéről, a munkával kapcsolatban szerzett tapasztalatokról. Kulturális területen szoros együttműködést kell megvalósíta­ni a két szervezet kultúregyesüle­­teinek cserelátogatásai révén. A Magyar Népköztársaság Nyom­da-, Papíripar és Sajtó Dolgozói­nak Szakszervezete kultúregyüt­­test küld a német testvérszakszer­vezet dolgozóinak 1960. évi IV. kultúrünnepségeire. Annak érdekében, hogy a két szakszervezet tagjai kölcsönösen jobban megismerhessék országaink dolgozóinak életét, munkáját, a két ország legszebb vidékein üdül­hessenek és pihenhessenek, a két szakszervezet kezdeményezéseket tesz csereüdülés megszervezésére. Szakszervezeteink a jövőben is mindent megtesznek annak érde­kében, hogy baráti kapcsolataikat még jobban megszilárdítsák, és a proletár nemzetköziség szellemé­ben a szocializmus közös építésé­nek javára egymást kölcsönösen támogassák. Berlin, 1959. november 18. A Nyomda­, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszerve­zete központi vezetősége nevé­ben TERÉNYI LÁSZLÓ főtitkár Tíz éve dolgozik a közösségért 1925 óta dolgozik és tíz éve visel szakszervezeti tisztséget, a Révai Nyomdában Janser Istvánná, a szakszervezeti bi­zottság társadalombiztosítási felelőse. Munkatársai újra és újra megválasztották a nép­szerű Manyi nénit, akiről azt beszélik, nagyon tud az embe­rekkel bánni. — Szeretjük őt és úgy érezzük ő is szeret min­ket — mondja egyik dolgozó­társa. Igen, ez csendül ki min­den szavából ennek az őszbe csavarodó hajú, fiatalos hév­vel beszélő, rokonszenves asz­­szonynak. Tíz éve gondoskodik emberekről, ismeri örömüket, bánatukat. Mindig az embert látja maga előtt, akinek prob­lémája van, és segít megoldani azokat. Vajon mi a titka jó munkájának? Az, hogy ismeri feladatát, de nem egyedül old­ja meg, mert felismerte a kol­lektivitás erejét. Munkájában dolgozótársai, a szakszervezeti aktívák segítségére támaszko­dik. Tízéves folyamatos szakszer­vezeti munkája alkalmából szeretettel köszöntjük Janser Istvánnét, jó egészséget kívá­nunk, és kérjük, neveljen még sok fiatal dolgozót szocialista öntudatra, szakszervezeti mun­kára. Janser Istvánná Adott szavukért helytálltak Iparágaink dolgozói egymás után örömmel jelentik, hogy üzemeik az 1959. évi tervet határidő előtt teljesítették. A lendületes kongresszusi ver­seny meghozta az eredményt, dolgozóink vállalásaikat nem­csak teljesítették, hanem túl­teljesítették. A lapzártáig beérkezett je­lentések alapján felsoroljuk azokat az üzemeket, melyek idő előtt teljesítették évi ter­vüket és közöljük a teljesítés időpontját. Nyomdaipari Grafikai Válla­lat, november 13-án, Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat, november 13-án, Szegedi Nyomda, november 16-án, Szabolcs-Szatmár megyei Nyomdaipari Vállalat, no­vember 16-án, Szekszárdi Nyomda, novem­ber 24-én, Fővárosi Nyomdaipari Válla­lat, november 25-én, Ozalid Vállalat, november 28-án, Hódmezővásárhelyi Nyomda, november 28-án, Zrínyi Nyomda, november 28-án, Csepeli Papírgyár, novem­ber 30-án, Ságvári Nyomda, november 30-án, Szolnoki Papírgyár, decem­ber 2-án, Pesterzsébeti Papírgyár, de­cember 4-én, Globus Nyomda, december 4- én, Kartonlemezgyár, december 5- én, Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, december 5-én, Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat, december 7-én, Pátria Nyomda, december 8- án, Fűzfői Papírgyár, december 9- én, Nyomdafestékgyár, decem­ber 9-én, Másolópapírgyár, december 10- én, Győr-Sopron megyei Nyom­da, december 12-én, Budai Dobozgyár, december 14-én. Szakszervezetünk elnöksége és a Typographia szerkesztő bizottsága a fent felsorolt üze­mek minden egyes dolgozóját és vezetőit szeretettel köszönti, és további sikereket kíván mindannyiuknak a szocializ­mus építésének meggyorsítása érdekében végzett munkájuk­hoz. ____ Nemzetközi kapcsolataink hírei A külpolitikai feszültség enyhülése kedvezően érezteti hatását a nemzetközi munkás­­mozgalomban is. Ezt­ bizo­nyítja a más országokból szak­­szervezetünkhöz érkező leve­lek növekvő száma. December elején a ciprusi nyomdaipari szakszervezet le­vélben javasolja, hogy szak­szervezeteink között létesít­sünk kapcsolatot. Közölték, hogy szakszerveze­tük 29 évvel ezelőtt alakult. Most a ciprusi szakszervezeti szövetséghez tartozik, amely az SZVSZ tagja. A szakszervezet állandó küzdelmet folytat a nyomdaipari dolgozók helyze­tének megjavításáért. Levelüket e szavakkal feje­zik be: » Kérjük, tolm­ácsoljátok leg­jobb kívánságainkat szakszer­vezetetek tagjainak. Meleg üd­vözlettel Lambros Ashtotis a nyomdaipari dolgozók szakszervezetének titkára * Táviratban fejeztük ki rész­vétünket a francia nyomda­ipari és papíripari szakszer­ve­zetnek a Fréjus városát ért katasztrófával kapcsolatban. * Az olasz­­nyomdaipari dol­gozók a kollektív szerződés megújításának elodázása miatt 48 órás figyelmeztető sztráj­kot tartottak. Ebből az alka­lomból táviratban fejeztük ki szolidaritásunkat. TYPOGRAPHIA Nemzetközi és békefelelősök értekezlete December 10-én első ízben jöttek össze az üzemek béke- és nemzetközi felelősei a szak­­szervezetben, hogy megtárgyal­ják az előttük álló feladatokat. Jicsinszky László, a szerve­zési osztály munkatársa el­mondotta, hogy a SZOT elnök­ségének határozata a békemoz­galmi és nemzetközi munkát egységesítette. A továbbiakban a békebizottságok a szakszer­vezetek ellenőrzése alatt tevé­kenykednek. A békebizottsá­­goknak állandóan tájékoztatni kell a dolgozókat a nemzetközi élet eseményeiről, ápolni a nemzetközi munkásszolidarítás gondolatát, ugyanakkor le kell leplezni az áruló nyugati szak­­szervezeti vezetőket. A hozzászólók közül többen kifogásolták, hogy a külföldön járt dolgozók nem számolnak be társaiknak tapasztalataik­ról. A jövőben ezen változtatni kell. Levelezés útján vegyék fel a kapcsolatot a békebizottságok a külföldi üzemek dolgozóival. A szakszervezet a partne­rek kiválasztásánál segítséget nyújt. A béke ügye legszen­tebb ügyünk. A nemzetközi proletárszolidarítás, a népek barátságának elmélyítésével, a dolgozók állandó felvilágosítá­sával is segítjük a Szovjetunió átfogó leszerelési javaslatának valóra válását. Néhány szó a gyermekkönyvekről A szülők, könyvtárosok, pe­dagógusok és a könyvterjesztés dolgozói számos alkalommal bírálják a gyermekeknek szóló képes- és mesekönyveket, lepo­rellókat stb., s mondanak róluk elismerő vagy elmarasztaló ítéletet. A bírálat nem szorít­kozik csupán a könyvek iro­dalmi színvonalára, eszmei mondanivalójára, vagy illuszt­­rációira, hanem helyes és gyak­ran megszívlelendő észrevéte­leket tartalmaz tipográfiájuk­kal, tartósságukkal, technikai kivitelükkel kapcsolatban is. Érdemes ezek közül jó néhá­nyat feljegyezni, még akkor is, ha némelyik hibát objektív és egyelőre elháríthatatlan aka­dályok mentik, másokat pedig a kötelező takarékosság ma­gyaráz. Igen sokan kifogásolják gyermekkönyveink papírjának minőségét. Nemcsak szürkés vagy sárgás színüket, s hogy egy köteten belül ilyenek is meg olyanok is, s nemcsak az offsetpapír kevéssé passzer­­biztos voltát, hanem hiányol­ják a régi, vastag könyvpapírt, amitől a könyv jóval idő­állóbb volt, mint a maiak. (És csak zárójelben: ezért is tűnik úgy sok felnőttnek, mintha gyermekkorában olvasott ked­vencét a kiadó alaposan meg­kurtította volna.) Mások a könyvek kötését te­szik kritika tárgyává. Hangsú­lyozzák, hogy a gyermek­­könyveket erősebb anyagokkal kellene kötni, mint a felnőttek­nek szántakat; kifogásolják a papírkötést, még ha a papír­gerinc alatt van is , vászon; nem szeretik — és erre sok okuk van — a spirálozott ké­peskönyveket, amelyek egye­nesen szuggerálják a kis olva­sónak, hogy a szokásosnál ha­marabb tépje ki a lapokat; na­gyon haragszanak — teljes jog­gal — a csupán 2—3 gyűrűvel összefogott könyvekre, hiszen az ilyenekből a legóvatosabb használat mellett is könnyen kiszakadnak a lapok, holott tudvalevő, mily kevéssé óva­tosan bánnak könyveikkel az apróságok; sok a panasz to­vábbá a megvetemedő könyv­táblákra és leporellókra, még több a 3—4 ívnél vastagabb olcsó kiadványokra, ha azok nem cérnafűzéssel, hanem át­ütött drótfűzéssel készülnek. A tartósságot célzó ráhenge­­relt, átlátszó védőbevonat hiányát ugyancsak gyakran szóvá teszik mind a vásárlók, mind a könyvtárosok, holott a lemosható képeskönyv nem­csak tartósabb, de higiéni­­kusabb is, és sok országban már több esztendős múltra te­kinthet vissza. Sűrűn bírálják a gyermek­könyvek tipográfiáját, különö­sen az olvasni tanuló gyerme­kek számára alkalmatlan kis betűtípusok használatát. Mint mondják, nemcsak szemrontó, de gyakran elkedvetlenítő is lehet a borgisz vagy garmond használata, a sokkal alkalma­sabb ciceró, de még inkább a mittel vagy a tercin helyett. Fentivel szinte azonos hibá­nak számít az egyenetlen vagy gyenge festékezés, a szöveg halvány vagy töredezettnek ható nyomása, kevésbé súlyos hiba, de szintén el nem ha­nyagolható az illusztrációk színeltolódása, a passzerdiffe­­renciákból adódó kettős kontúr stb. Ugyancsak gyakori panasz a hibás összehordásból származó ívhiány és ennek ellentéte, az azonos ívek megkétszerezése egy-egy köteten belül. Ezeken kívül hallhatunk még rossz hajtogatásról, levágott kifutó képekről, piszkos vagy szaka­dozott lapokról, hullámos fe­délborítóról és még sok más olyan hibáról, amelyek, ha nem is elsőrendűen fontosak, de mindenesetre figyelemre méltók. Jóllehet mindenki tudja, hogy nem ezek a hibák jellem­zik egyre fejlődő könyvkiadá­sunkat, mint ahogy általános irodalmi színvonalukra sem jellemzőek egy-egy mű hibái — a szakembernek ennyi is elég. Ha a nyomdászok, könyv­kötők, papírgyári és könyv­kiadói dolgozók e hibák kikü­szöbölését az új ötéves terv jelentős feladatának fogják tekinteni, s ha a felső állami szervek is megadják hozzá a hiányosságok megszüntetésé­hez nélkülözhetetlen jóváha­gyást és anyagi segítséget, a jo­gos panaszok a minimálisra fognak csökkenni és megfele­lően szolgálják majd a gyer­­mekolvasókat. Mert a legfőbb előfeltétel: a jószándék és a szakértelem adva van. Fazekas Anna a Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó Igazgatója Üzemeinkből írják... December 4-én kedves ün­nepségben volt részünk. A vál­lalatvezetőség oklevéllel és egy heti fizetéssel jutalmazta a szocialista brigád címet elért dolgozókat. Az ünnepség be­fejezése után még sokáig ott maradtunk és megbeszéltük az előttünk álló feladatokat. Cé­lunk a minőség további foko­zása és a kongresszusi verseny zökkenésmentes továbbvitele. A felszabadulási versenyben másodszor is el akarjuk nyer­ni a szocialista brigád címet. Reméljük, sikerülni fog. Szabó Tiborné Zrínyi Nyomda A Globus Nyomda dolgozói elhatározták, hogy a kong­resszusi munkaversenyt április 4-ig tovább folytatják, hazánk felszabadulása 15. évfordulójá­nak tiszteletére. Ennek meg­felelően a vállalt 100 tonna többlet-dobozgyártást - melyet december 4-én teljesítettek — az év végéig további 5 tonná­val túlteljesítik, vagyis ez év­ben 2070 tonna helyett 2175 tonna dobozt gyártanak. A ver­senyt folytatva, 1960-ban — a terv mennyiségi követelmé­nyeinek figyelembevételével —­ különös gondot fordítanak a minőség további javítására, a termelés gazdaságosságának emelésére és a folyamatban levő beruházások mielőbbi üzembehelyezésére. V­ellesz Károly szb-titkár A Hírlapkiadó szakszerveze­ti bizottsága december 9-én vendégül látta a volt nyugdí­jas dolgozókat. Örömmel jöt­tek el nyugdíjasaink a baráti találkozóra. Meghatottan kö­szönték meg a figyelmességet, és örömüket fejezték ki azért is, hogy találkozhattak a válla­lat dolgozóival. Érezték, hogy a szakszervezet nem feledkezik meg róluk, és szükség esetén gazdasági tapasztalataikat is igénybe veszi. Szántó Jenő szb-ttkár December 6-án a zsúfolásig megtelt kultúrteremben néz­ték végig gyermekeink a szak­­szervezet gyerekszínjátszóinak műsorát. Dicséret illeti a nő­bizottságot a kitűnő rendezé­sért. A gyerekek nemcsak Télapó-csomagot kaptak, ha­nem jól sikerült tombolajáték­ban is részt vettek, ahol min­denki nyert valamit, ki játé­kot, ki mesekönyvet, kifestőt vagy lépegető kacsát. Az ün­nepségről nemcsak a gyerekek, hanem a szülők is elégedetten távoztak. Welz Béla Egyetemi Nyomda örömmel közöljük, hogy a Gázművek engedélyt adott vállalatunknak a kért gázrezsó felszerelésére. A szerelési mun­kák máris folyamatban van­nak, s így minden reményünk megvan arra, hogy megvaló­sul régi kívánságunk és nem lesz probléma többé a dolgozók ebédjének melegítése. Vállala­tunk dolgozói nevében ez úton mondunk köszönetet a szak­­szervezet vezetőségének a gyors és eredményes közbenjárá­sért. Zombori Andrásné Nyomdaipari Grafikai V. A Népszava szerkesztőségé­nek és kiadóhivatalának szak­­szervezeti bizottsága köszöne­tét fejezi ki az elvtársaknak, amiért a Télapó­ Ünnepség al­kalmával lehetővé tették, hogy a szakszervezet gyermek-kul­­túrcsoportja közreműködésével szórakoztassa dolgozóink gye­rekeit. Köszönetet mondunk a ked­ves gyerekszereplőknek és a tanároknak is. Kozsman István Elnyerték a szocialista brigád címét A Zrínyi Nyomda Mező Imre könyvkötő brigádjának tagjai: Szabó Tiborné, Brád Mária, Jezsoviczki Éva Január 11 A „mellékfoglalkozás“-rról A szakszervezet központi ve­zetősége szeptemberi ülésén bírálat hangzott el amiatt, hogy egyes nyomdák «mellékfoglal­kozás« címén más nyomda­vállalatok dolgozóit rendes munkaidejük letöltése után fog­lalkoztatják, és ezzel kijátsz­­szák a túlórák korlátozására vonatkozó SZOT és MT hatá­rozatokat, illetve rendelete­ket. A központi vezetőség határozata alapján az elnök­ség az ezzel kapcsolatos pana­szokat felülvizsgálta, és meg­állapította, hogy a sok visszás­ságra lehetőséget adó helyzet nem tartható fenn. Figyelembe véve azt, hogy «mellékfoglal­kozás« címén a dolgozókat a 8 órai munkaidő elvének meg­sértéséivel egészségük rovására foglalkoztatják, a «mellékfog­lalkozás« ilyen értelmezése ellentétes a Munka Törvény­­könyvének szellemével, mert az sem a társadalom, sem az egyén törvényes érdekeit nem szol­gálja, sőt lehetőséget ad a túl­órát korlátozó rendelkezések kijátszásához is. Csak helyeselni lehet a Nyomdaipari Igazgatóság azon intézkedését, amely szerint 1960. január 1-től nem teszi lehetővé, hogy a nyomdáknál dolgozók azonos munkakörben más vállalatnál »mellékfoglal­­kozás«-ban alkalmazva legye­nek. Ez a rendelkezés nem vo­natkozik azokra az esetekre, ha egyes dolgozók speciális felkészültségüknél fogva, pl. technikai ismeretek, nyelvtu­dás, művészi készség révén fő­foglalkozásuktól eltérő munka­körben kívánnak mellékfog­lalkozást vállalni. A szakszervezet elnöksége november 26-i ülésén úgy ha­tározott, hogy a törvényes ren­delkezések kijátszásának és burkolt túlórázásnak minősíti az olyan tevékenységet, amely arra irányul, hogy a nyomdai dolgozók napi munkaidejük le­dolgozása után más vállalatnál azonos munkakörben mellék­­foglalkozást végezzenek. Felhívja a nyomdaipari dol­gozókat, hogy ilyesfajta mel­­lékfoglalkozás­­t sem állami üzemekben, sem vállalati házi nyomdákban vagy sokszoro­sító üzemekben ne vállaljanak. A szakszervezet elnöksége bizalommal számít arra hogy ezt a határozatát a tagság messzemenően támogatja, an­nál is inkább, mert nem lehet helyt adni semmiféle olyan el­képzelésnek és lehetőségnek, amely a dolgozók egészségének kárára van és anyagiakban is megrövidíti őket. A szakszer­vezeti bizottságok sokat tehet­nek azért, hogy a tagság felvi­lágosításával, hathatós ellen­őrzéssel segítséget nyújtsanak ahhoz, hogy ne engedjenek semmi olyant, ami a közösségi és egyéni érdekkel ellentétes és az egészséges fejlődést hátrál­tatja. Megjelent az új évkönyv A napokban jelent meg a Magyar Grafika és Papíripar Évkönyve az 1960. évre. Az év­könyv hasznos tudnivalókat tartalmaz, így többek között közli a korrektúrajeleket, az elsődleti táblázatot, a munka­­védelmi tudnivalókat. De fon­tosnak találták a szerkesztők, hogy a nyugdíjrendeletről is közöljenek adatokat A napi munkához szükséges tábláza­tok közül megemlítjük a gyak­ran előforduló matematika je­leket, a papíralakokról szólót, a papír négyzetméter kg sú­lyáról, a hőre lágyuló mű­anyagok tulajdonságairól szó­lót. Ismerteti az évkönyv a nyomda-, papírfeldolgozóipar és a könyvkiadás új ötéves tervfeladatait. Beszámol a nyomdaipar szakmai tovább­képzéséről, a Papír- és Nyom­daipari­­ Műszaki Egyesület munkájáról és feladatairól. Jó vitaanyagul szolgál a könyv­­művészetről közölt cikk. Jelentős részt szentel az év­könyv a hagyományos János­­ünnepségek történetének. He­lyes és megvalósítandó gondo­lat, hogy 1960-ban Visegrádon rendezzük meg a 100. János­­ünnepélyt. Az évkönyv közli a buda­pesti és vidéki nyomdák, a ki­adók, a szerkesztőségek, a pa­pírgyárak stb. fontos címét és telefonszámait. Az évkönyv szerkesztő bizott­sága jól válogatta össze az év­könyv anyagát, és sikerült az a törekvése, hogy hasznos ké­zikönyvet adjon szakszerveze­tünk dolgozói kezébe. Kérjük olvasóinkat, írják meg észrevételeiket az egyes cikkekkel kapcsolatban, mert az segítené a szerkesztő bizott­ság munkáját. Az évkönyvet az Athenaeum Nyomda készí­tette a Táncsics Könyvkiadó gondozásával. Az évkönyv megrendelhető a nyomdák és vállalatok szak­­szervezeti bizottságainál.

Next