Typographia, 1964 (96. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJA !, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 20 FILLÉR 1. szám 96. évfolyam A NYOMDA­, A PAPÍRIPAR ÉS A SAJTÓ DOLGOZÓI SZAKSZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA 1964. január 1 BÉKÉS, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT! S­záz- és százmillió élni, szeretni, dolgozni vágyó ember szá­jából hangzik el a vágy: Békés, boldog új esztendőt! Aztán az ember rálép az új év küszöbére, és még egyszer hátrapillant: előveszi a tartozik-követel rovatot, számadást csi­nál. Számol az ember mint egyén, mint egy közösség tagja, és számol, mint az ország gazdája. Nem mindenütt van ez így. De nálunk — ahol a serpenyő egyik tányérjába az életszín­vonal emelkedését tesszük követelésül, a tartozik rovatba pe­dig az ember esze, szíve, tehetsége, munkakedve és energiája kerül — így a természetes. A Munka, az Ember győzelmének könyvelhetjük el, hogy évek óta sikerrel zárhatjuk a mérleget: ismét előbbre léptünk, ismét tettünk valamit azért, hogy jobb, szebb legyen az életünk. S külön öröm számunkra, hogy ebben az előrelépésben a mi közösségünk, a nyomda-, a papíripar és a sajtó dolgozóinak munkája is benne van. N­incs szükség arra, hogy számoszlopokat, statisztikai ada­tokat soroljunk fel igazolásul. Döntőbbek azok a sokszor aprónak tűnő, de nagyon emberi dolgok, amelyek a leg­hatásosabb szavaknál is jobban bizonyítják: a szakszervezet a dolgozók boldogulásának szolgálatában áll. Társadalmunk formálódásával, alakulásával változik az ember gondolkodásmódja, érzelmi élete is. A nyomdákban, pa­pírgyárakban, feldolgozó üzemekben, a vállalatoknál, a szer­kesztőségekben, a kiadókban ma már a szakszervezeti funkcio­náriusok, társadalmi munkások ezrei áldozzák szabad idejüket azért, hogy megkönnyítsék dolgozótársaik mindennapi munká­ját, gondoskodásukkal enyhítsék terheiket, könnyebbé tegyék a hétköznapok nehézségeit. A segíteni akarás, a szeretet napról napra ezer ötlettel, színnel gazdagítja, bővíti a szakszervezeti tisztségviselők, az aktívák munkáját. Néhány évvel ezelőtt még az volt fő feladata a szakszerve­zeti bizalminak, hogy tagdíjakat szedjen, egy-egy eseményre, értekezletre mozgósítson. Ma a bizalmi a szó nemes értelmében tölti be hivatását: bizalmija dolgozótársainak. Az emberek ta­pasztalatból szerzett bizalommal fordulnak hozzá és — szemé­lyében a szakszervezethez — panaszaikkal, kéréseikkel, kíván­ságaikkal, ügyes-bajos dolgaikkal. És egyre ritkább eset, hogy a jogos panasz ne találjon orvoslásra. A sok szép és új feladat között is az egyik legszebb: a nyugdíjasokkal és a nyugdíjba készülőkkel való törődés. Ma már csaknem minden nagyobb üzemünkben, vállalatunknál megkímélik az idősebbeket a nyugdíj-utánjárásnak fáradalmaitól, szeretetükkel megköny­­nyítik számukra az elköszönést, és azzal, hogy lehetőséget te­remtenek számukra a további munkához, hitet és erőt öntenek beléjük, nem feleslegesek, ők is tudnak még hasznos, értékes, segítő munkát végezni a társadalom számára. D­olgozóink ott érzik maguk mellett szakszervezetüket ak­kor is, ha szorultságukban anyagi segítségre van szüksé­gük. Minden évben többen és többen kapnak lehetőséget az üdülésre. S ahogy a szakszervezet egyre jobban betölti hiva­tását, úgy foglal el egyre nagyobb helyet a dolgozók szívében, életében, mindennapjaiban. A fejlődés megmutatkozik más területeken is. Dolgozóink tízezrei állapítják meg, hogy egyre színvonalasabbak, tárgyila­­gosabbak, őszintébbek a lapokban megjelenő cikkek, riportok hangja is. Az újságírók egyre bátrabban, merészebben nyúlnak a kritika fegyveréhez, egyre biztatóbban érzik, hogy nemcsak joguk, hanem kötelességük is segíteni ott, ahol segítségre van szükség. A tollat egyre hatásosabb fegyverként használják a visszásságok, hibák elleni harcban, valamint a jó munkát di­csérő szavakban. Az elmúlt esztendőben ismét bővült a könyvek választéka, to­­vább javult a kiadványok nyomdai kivitele is. Szakszerve­­zetünk minden tagjának érdeme, hogy az 1964-es évben emelkedhetik a lapok terjedelme és példányszáma.­­Érdeme ez a papírgyártó vállalatok dolgozóinak is, akik a folytonos üze­meltetés bevezetésével több és jobb papirost adnak az ország­nak. Néhány lapunk sokszínűen, változatosabban kerül az ol­vasók kezébe. Új, tartalmas lapok indulnak, s nagy terveket készülnek valóra váltani a könyvkiadó vállalatok is. Az egyre fokozódó kultúrforradalom keretében, az életnívó emelkedésével több kifogástalan minőségű papirosra, könyvre, újságra, nyomtatványra, korszerű, higiénikus csomagolóeszkö­zökre, dobozokra van szükség. Meg vagyunk győződve arról, hogy iparágaink dolgozói eredményes munkájukkal segítik megvalósítani a tervek teljesítését. Bízunk benne, hogy most is úgy, mint eddig, iparágaink minden feladatát megoldjuk. Szeretjük a békét, szeretjük ha­zánkat, szeretjük szakmánkat. Mindez biztosítékot jelent elkép­zeléseink, terveink megvalósításához. Szakszervezetünk minden tagjának, a funkcionáriusoknak, aktívaknak kívánunk békés, boldog új esztendőt és további munkájukhoz jó erőt, egészséget. Elvtársak! Szaktársak! Lássunk munkához újult erővel, jó kedvvel és lelkesedéssel, s az új évi jókívánságok valóra vál­nak. "Az új év alkalmából szeretettel kö­szöntjük a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének tagjait. Kívánjuk, hogy a szocialista kultúra fejlesz­tésében végzett értékes munkájukat ez évben is tö­retlen kedvvel, jó erőben, egészségben folytassák. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA A MINISZTERTANÁCS tájékoztatási hivatal­­a MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A határozatok végrehajtásáról, a további tennivalókról tanácskozott a központi vezetőség A szakszervezet központi ve­zetősége 1963. december 20-án egész napos ülést tartott. Az ülést Szöllősi Ernő elv­társ, a szakszervezet elnöke nyitotta meg, és köszöntötte a központi vezetőség tagjait, va­lamint Déri Ernőné elvtársnőt, a Szaktanács kiküldöttjét, Kai­mán György, Czimer László elvtársakat, a Nyomdaipari Tröszt, illetve a Papíripari Vállalat vezérigazgatóját. Az elnökség jelentése tús áprilisi KV-ülés határosat lenni: végrehajt­­­sáról Az első nap­irendi pont, melynek előadó­ja Terényi László, a szakszer­vezet főtitká­ra volt, ismerte­tőt adott a XXXVII. kongre­sszus óta el­telt időben végze­tt munkáról. Az év elején tartott kongresz­­szus határozataiba az áprilisi központi vezetős­égi ülés 14 pontban összeáll­­otta azokat a feladatokat, melyek a legsür­gősebbek voltak, és amelyek­nek teljes vagy r­észbeni meg­oldása ez évi fela­dat volt. Ér­demes — ha rö­viden is — mind a 14 ponto­t és az azzal kapcsolatosan történt intézke­déseket megemlít­ni. 1. Mindenütt e­lsegíteni a rekonstrukciók és az új beru­házások mielőbbi befejezését. A papíriparban m­­egvalósult a Papíripari Vállalat Dunaújvá­rosi Gyára, a fol­yamatban le­vő beruházások p­edig érintik a papíripar majd m­­indegyik vál­lalatát. A nyomd­aiparban fo­lyamatban van az Alföldi Nyomda, Athenaeum Nyomda, Békési Nyomda Pénzjegy­­nyomda, Globus Nyomda re­konstrukciója. A helyi iparban részben, befejezett, részben fo­lyamatos a Széke­sfehérvári, a Zalaegerszegi és a Salgótarjáni Nyomda rekonstr­ukciója. 2. A szocialista munkaver­­seny-mozgalom — ezen belül a szocialista brigád­mozgalom — szervezése, a műs­zaki vezetés­sel való foglalkozás, hogy a munkaverseny mi­ndig az üzem előtt álló legfontosabb felada­tok megoldását segítse. A kö­zös munka er­edményeként mindkét iparágnál fejlődött a szocialista m­unkaverseny­­mozgalom. A szoc­alista brigád címért küzdő kol­ektívák szá­ma az 1962. évhez viszonyítva 290-nel nőtt és csaknem 45%­­kal növekedett a megtisztelő címet elnyert brig­­ádok száma. 3. A túlzott — és rendsze­rint a dolgozók ro­vására törté­nő — túlóráztatá­sok csökken­tése. A szakszerv­ezet elnöksé­gének felhívásár­a mind a nyomdaipari v­­állalatoknál, mind pedig a pap­íripari gyár­egységeknél jelen­­tősen csök­kentették 1963-ben a felhasz­nált túlórák szá­­­át. 4. A Papíripari Vállalat Du­naújvárosi Gyára és Szolnoki Gyára nyersanya­gproblémájá­­nak megoldása, sz­­árd szalma­bázis megteremtés­e. Ezzel kap­csolatban az elnök­ség szeptem­ber 26-i ülésén hozott határo­zatait és javaslat­ait, valamint a feltárt problé­mákat meg­küldte a Szaktan­ács elnöksé­gének. 5. A nyereségv­szesedés el­osztását ösztönző­bbé tevő el­vek és javaslatok kidolgozása. A kidolgozott jav­aslatokat az elnökség a Szakt­anács titkár­ságának és a Papíripari Válla­latnak megküldte A javasla­tok további elmé­lyült tanul­mányokat, száml­álókat igé­nyelnek. 6. A könyvkiad­ó vállalatok­nál dolgozók mu­nkakörülmé­­nyeinek, szociális ellátásuknak és bérproblémáikn­ak vizsgála­ta. A vizsgálatot négy bizott­ság végezte, az álta­luk felvetett problémákkal kapcsolatban a szakszervezet főtitkára eljárt az illetékes miniszternél. A Medicina Könyvkiadó Vállalat helyiségeinek további haszná­latát a szakszervezet nem en­gedélyezte, így az ott dolgozó­kat elköltöztették. 7. A Fővárosi Nyomdaipari Vállalatnál és a Fővárosi Fotó Vállalatnál dolgozók munka­­körülményeinek megvizsgá­lása. Elnökségünk észrevéte­leket tett a nyomdavállalatnál a délutáni műszakokban fog­lalkoztatott dolgozók munka­idejének befejezésére, néhány telephely rendbehozásával, tisztaságával, egyes szociális célokat szolgáló létesítmények állapotával kapcsolatban, to­vábbá a fotóvállalat laborató­riumi dolgozóit érintően a munkaidő-csökkentésre. Az in­tézkedések végrehajtása folya­matban van. 8. Az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók mun­kaidő-csökkentése lehetőségei­nek kivizsgálása. A létreho­zott szakbizottságok felülvizs­gálják az egészségre ártalmas munkaköröket, hogy ennek alapján a szakszervezet javas­latot tudjon tenni további munkaidő-csökkentésre. 9. Az alapszerveknél és a központi kultúr­otthonokban folyó kulturális munka meg­vizsgálása, valamint javaslatok kidolgozása a munka további javítására. Bizottság vizsgálta a központi kultúrotthonokban, valamint három üzemben (Athenaeum Nyomda, Csoma­golóanyaggyár, Kossuth Nyom­da) folyó kulturális munkát. Az erről szóló jelentést az el­nökség november 1-én tár­gyalta, és a hozott határozato­kat az illetékes szakszervezeti bizottságnak megküldte. 10. A szakszervezeti politikai iskolák, a munkásakadémiák és a felnőttoktatás továbbfej­lesztésével kapcsolatos felada­tok. Ebben az esztendőben számszerűleg és tartalmilag is nagy fejlődés mutatkozott e té­ren. Lehetőséget kell találni arra, hogy a felnőttoktatás a jövőben délelőtt is folyjék, mert az iskolába járók nagy száma gátolja a második mű­szak zavartalan lebonyolítását. 11. A szakmunkás-utánpót­lás biztosítása, a szakmunkás­továbbképzés tartalmi és szer­vezeti feltételeinek továbbfej­lesztése. Több problémára vi­lágít rá az ezzel kapcsolatos beszámoló jelentés (a szakmai továbbképző tanfolyamok bő­vítése, a fiatal szakmunkások bérezésének megjavítása). 12. Felsőfokú technikumok szervezése és azok időbeni megindításával kapcsolatos fel­adatok. A nyomdaipari felső­fokú technikum ebben az isko­laévben megindult 28 fővel. 13. A Szaktanács elnöksége határozatának megfelelően megvizsgálandó, hogy az alap­szerveknél felhalmozódó pénz­készleteket hogyan lehetne a tagság érdekében felhasználni. A központi apparátus 16 üzem­ben ellenőrizte a szakszerveze­ti bizottságok pénzgazdálkodá­sát. Ennek megjavítása érde­kében az elnökség az 1964. évi költségvetési irányelveket úgy határozta meg, hogy az alap­szervek nagyobb összeget hasz­náljanak fel­ a kultúr-, sport- és szociális igények kielégítésére. 14. A szakszervezeti bizott­ságok pénzügyi fegyelmének további megszilárdítása. A köz­ponti apparátus munkatársai rendszeresen ellenőrzik a szak­­szervezeti bizottságok pénzgaz­dálkodását. A tartalmas beszámolóhoz hozzászóltak: Tóth Gyuláné, Fegyveres István,­­ Földes György, Szíjártó Tibor, Ding­­nyés Imre, Korbély Géza, dr. Lévay László, Szepesi Mihály­­né, Komor Imre, Pavlovszky Ferenc, Révész Imréné, Szőke György, Haiman György, Hor­váth Lajos, Halasi József, és Maglóczki Pál. A felszólalások után a köz­ponti vezetőség a beszámolót két kiegészítő javaslattal (az üzemi szakszervezeti munka színvonalának javítására és az üzemi demokrácia megerősíté­sére kell erőfeszítéseket tenni) elfogadta. Második napirendi pontként, melyet Gerlach Ferenc, a köz­­gazdasági osztály vezetője ter­jesztett elő, az 1964. évi terv­feladatok teljesítését segítő szocialista munkaverseny irányelveit tárgyalta a központi vezetőség. Az irányelv kitér a nyomda­iparban, a papíriparban és a kiadóvállalatoknál folyó mun­kaversenyre, körvonalazza az egyes iparágak feladatait, meg­határozza a munkaversenyben elérendő célokat, a verseny formáit, szervezési és irányítá­si feladatait. E napirend feletti vitában felszólalt Földes György, Tiha­nyi Károly, Lengyel Lajos, Haiman György, Kőműves Im­re és Dinnyés Imre. A közpon­ti vezetőség a vitában elhang­zott módosító javaslatokkal ki­egészítve, elfogadta az 1964. évi szocialista munkaversenyre vo­natkozó irányelveket. Harmadik napirendi pont­ként a szakszervezet 1964. évi költségvetésének javaslata szerepel. A költségvetés ez évi bevételi előirányzata: 5 580 000 Ft, kiadási előirányzata ugyan­ennyi. A költségvetési kereten belül a múlt évinél nagyobb összeget irányoztak elő szociá­lis, kulturális és sportcélokra, a nyugdíjasok segélyezésére, üdültetésére. A költségvetéssel együtt tárgyalta a központi ve­zetőség a központi számvizs­gáló bizottságnak azt a javas­latát, hogy a szervezési osz­tály és a főkönyvelőség az év folyamán közös munkaterv alapján rendszeresen ellenőriz­ze az üzemekben a szervezett­ség és a tagdíjmorál alakulá­sát, valamint a tervszerű gaz­dálkodást. A központi vezetőség az 1964. évi költségvetést és a határozati javaslatot egyhan­gúlag elfogadta. A központi vezetőség ülése utolsó napirendi pontként megtárgyalta a január-február hónapokban szervezendő szakszervezeti napokra tett elnökségi javaslatot. A szakszervezeti napok szervezé­sével a központi vezetőség tag­jai még közelebb kerülnek az üzemek dolgozóihoz, megisme­rik az őket foglalkoztató prob­lémákat és közvetlen segítséget nyújthatnak azok megbeszélé­séhez, esetleges megoldásához. E módszer alkalmazásával új szín vihető a taggyűlésekre, és az egyes, de a dolgozókat kö­zelről érintő problémák meg­vitatásában és azok felett való döntéssel a szakszervezeti tag­gyűlések a szervezett dolgozók legfontosabb fórumává válhat­nak. A központi vezetőség tagjai a vitában örömmel üdvözölték az elnökség javaslatát és azt egyhangúlag elfogadva, kife­jezték, hogy mindannyian szí­vesen vesznek részt ebben a nagyon hasznos munkában. Tóth Gyuláné felszólalása a központi vezetőség ülésén .­at új esztendő alkalmából szakszerveze­tünk minden tagjának és tisztségviselőjének jó egész­séget, eredményes munkát kívánnak a központi veze­tőség, az apparátus munkatársai és a Typographia szerkesztő bizottsága.

Next