Typographia, 1964 (96. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1. szám
4 A MUNKA PÉLDAMUTATÓ MEGBECSÜLÉSE Szeretet és gondoskodás veszi körül legtöbb üzemünkben a nyugdíjasokat. Ezek között elöljár néhány vállalatunk, amelyek tiszteletre méltó módon tartják számon nyugdíjasaikat. A Játékkártyagyárból eddig mintegy hetvenen mentek nyugdíjba. Nem kis szám ez egy 400 főnyi dolgozót foglalkoztató üzemből. De ezek az öregek még vissza-visszatérnek, és időnként segítenek a tervet teljesíteni és tanítani a fiatalokat. Mert a Játékkártyagyár — ahogy Páni István elvtárs mondotta — megfiatalodott a már nyugdíjba távozottak tanítványaival, és azzal a sok új géppel, melyeket mintegy 10 millió forint értékben ruházott be a népgazdaság. Tíz szaktárs és szaktársnő ment december 31-én nyugállományba a Játékkártyagyárból. Az ő elköszönésük alkalmából rendezték meg idén a nyugdíjas találkozót, és szolgáljon valamennyiünk örömére az a szeretet és gondoskodás, amellyel ezt az összejövetelt megrendezték. Takáts Istvánná szb-titkár nyitotta meg az ünnepséget. Ez után Páni István műszaki igazgató meleg szavakkal név szerint is méltatta a nyugdíjba menők érdemeit. Beszédében hangsúlyozta, hogy továbbra is számítanak a nyugdíjasok munkájára. A hivatalos búcsúzót uzsonna követte, sőt apró ajándékban is részesült minden meghívott. Szép, példamutató volt. ★ Az Akadémiai Nyomda szakszervezeti bizottsága december 6-án rendezte meg a nyugdíjas találkozót, amelyen a szórakoztató műsort a Vidám Színpad tagjai adták. Tokai Béla szb-titkár üdvözölte a megjelent 120 nyugdíjas szaktársnőt és szaktársat. A Papíripari Vállalat törzsgyárában (Csepeli Papírgyár) 160 nyugdíjas jött össze december 14-én, hogy fehér asztal mellett beszélgessenek a múltról és a jelenről. Az »örökifjak« meghallgatták Manek Gyulát, a vállalat igazgató-főmérnökét, aki tájékozatatta a vállalat fejlődéséről a minden iránt érdeklődő nyugdíjasokat. A tájékoztató után jó hangulatban beszélgettek a nyugdíjasok és az új dolgozók. Az Egyetemi Nyomda szakszervezeti bizottsága november 29-én rendezett a nyugdíjasai részére műsorral egybekötött klubnapot. Erre a klubnapra meghívták több elhunyt nyugdíjas özvegyét is. Lux János, a szakszervezeti bizottság TT- elnöke üdvözölte a megjelenteket, akik az esti órákig maradtak együtt. A Globus Nyomda szakszervezeti bizottsága november 11- én nyugdíjas napot rendezett 70 volt dolgozója részvételével. Teszár Szilárd, az üzemi pártbizottság titkára üdvözlő beszéde után Werner Vilmos szólt a nyugdíjasokhoz. A késő délutáni órákig maradtak együtt, felelevenítve beszélgetés közben a régi harcokat A nyomdaipari technika fejlődése A továbbképző szaktanfolyamok számára rendezett összevont előadások keretében a december havi előadást Sándor József nyomdamérnök tartotta. A nyomdaipar legújabb műszaki fejlődését ismertette, amely a termelést forradalmi módon megváltoztatja. A legújabb fejlődésre különösen jellemző, hogy ez éppen a nyomdászatnak évszázadokon át a legkonzervatívabb munkafolyamatát, a szedést, továbbá a formakészítést érinti, s itt jelentkeznek a legmeglepőbb technikai vívmányok. Ezzel kapcsolatban az előadó kiemelte a fényszedés jelentőségét, mely kilépett a sok évtizedes kísérletezés stádiumából, s most már mind széleskörűbbenalkalmazzák a nyomdaipari termelésben. A fényszedésnek, találó elnevezéssel a hidegszedésnek, rendkívüli előnyei vannak az ólomszedéssel, a melegszedéssel szemben. Helyszükséglete egészen minimális, mert csak filmeket kell tárolni, nem kell minden egyes betűfokozatot külön kezelni, mert egy-egy matrica tetszés szerint nagyítható, egyszerű beállítással a fokozatok változtathatók. A tördeléshez csak olló vagy más vágószerszám szükséges. Külön kiemelendő, hogy a fényszedés egészségre nem ártalmas, abszolút tiszta munka, a szedő, a tördelő fehér köpenyben dolgozhat. Az új szedéstechnika — akár a fényszedésű, akár az ólomszedésű — a szedési folyamatot elválasztja az öntéstől, illetve a fényképező eljárástól. A szedő lyukszalagot készít, csak ennek pontos előállítására kell ügyelni. Ez a módszer lehetővé teszi a Linotype rendszerű gépeken az óránkénti 25—30 ezer »n«-es szedési teljesítményt. A legújabb elektronikus alapokon kifejlesztett szedési eljárás pedig egészen fantasztikusnak tetsző szedési teljesítményeket tesz lehetővé. Komoly forrásokból származó jelentések szerint Amerikában az úgynevezett Linasec Computer és az IMB-Computer elektronikus rendszerű szedőgépek óránkénti szedésteljesítménye 100—300 ezer »n«-re növelhető. Computer (elektronikus számítógépek) segítségével készült lyukszalagok racionálisan csak fényszedéssel dolgozhatók fel, mert ez lehetővé teszi a szedési gyorsaság legnagyobb arányú fokozását. A három fő sokszorosító eljárás, a magas-, a mély- és ofszetnyomás egymás közötti versenyének haszonélvezője a nyomdaipari műszaki haladás. Igen figyelemre méltóak a magasnyomás terén jelentkező legújabb eredmények. Ilyen például az íves rotációs nyomás, melyhez nyomóformaként vékony hajlítható lemezeket alkalmaznak. Ezeket nem kell oldalanként zárni, beigazítani, egyengetésük is gyors, mert a nyomóelemek egységes síkon fekszenek. Az ilyen lemezes nyomóformákkal óránként 6—7 ezer nyomás érhető el. A kötészeti munkák gépesítését is állandóan fejlesztik. A sokféle munkaművelettel járó kötészeti munkafolyamatok racionalizálását gépsorok beállításával oldják meg. A legújabb rendszerű kötészeti gépsorok az eddigi óránkénti 400—500 könyv helyett 2000— 2500 könyvet kötnek. Komplex gépesítést jelentenek a fűzés nélküli kötést végző automaták. A nálunk is bevezetett sárkányfűző gépeket nagy teljesítményű, háromkéses vágógépekkel kombinálják. A folyóiratok készítésénél a termelékenységet azzal fokozzák, hogy a kötészeti munkákat már a rotációs nyomógéppel magával végeztetik el. Székely Artúr KARÁCSONYFA ÜNNEPÉLY a Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalatnál Névre szóló, ízléses, rajzos meghívók, feldíszített karácsonyfa, filmvetítés, egyéni ajándékok, édességcsomag és több mint nyolcvan gyerek és szülők kellemes szórakozása és öröme jellemezte a Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat december 15-én megtartott karácsonyfa-ünnepélyét. Hiába vették igénybe az ünnepség céljára a vállalat legnagyobb helyiségét, a nagy érdeklődés miatt ez is szűknek bizonyult. Az ilyen figyelmesen szervezett rendezvények — azzal, hogy szorosabb kapcsolatot teremtenek a dolgozók családja és a vállalat között — elősegítik a jó vállalati kollektíva kialakulását is. Selmeci Alajosné TYPOGRAPHIA A praktikus konyha Kis konyhában kisebb a munkahely, kevesebb szennyeződésseljár a főzés, kisebb területet kell rendben tartani. Nagy konyhában lehet mosni, vasalni, más házimunkát végezni, sőt itt lehet rendszeresen étkezni is. Akár kicsi, akár nagy a konyha, lényeges, hogy minden elférjen benne, ami kell: kényelmesen lehessen tárolni a 1. Kisméretű műanyagbontású konyhabútor. Kis mérete ellenére aránylag sok holmi fér bele, mert a helykihasználása praktikus. Az asztal elég nagy ahhoz, hogy kényelmesen lehessen mellette étkezni, az 2. Sima vonalú konyhaszekrény tágas, jó beosztású. Voltaképpen hagyományos konyhabútor, de olyan egyszerű, hogy tetszetős a modern formát kereső szemnek is. Az asztal közönséges konyhaasztal, lehet főzőedényt, az étkészletet, a legjobb körülmények között lehessen elvégezni a szükséges munkát. Ezt teszi lehetővé a korszerű, praktikus konyhabútor. Alkotórészei — a fa és az üveg mellett egyre nagyobb szerepet kap a műanyag is — könnyen tisztíthatók, rendben, tarthatók, időállók, bírják a meleget, a hideget, a gőzt és a gázt is. alacsony edényszekrények felső lapja munkaasztalként is szolgál. A jól záró műanyagfiókokban mindig kéznél vannak a só, cukor, paprika és az egyéb fűszerek. Ez a berendezés nemcsak praktikus, de ízléses is, rajta tésztát gyúrni, húst szeletelni, élelmiszert előkészíteni, de még étkezni is. Ha azonban kihúzzák a fiókját, a két tálas mosogatórész tűnik elő, s az asztalon lehet szárítani a mosogatott, leöblített edényt. Új szociális létesítmények a Csomagolóanyaggyárban Ünnepélyes keretek között avatták fel a Papíripari Vállalat Csomagolóanyaggyárában az új épületrészt. Az üzem dolgozóinak kulturális fejlődését, szórakozási lehetőségeit szolgálja majd az újonnan épült 400 személyt befogadó kultúrterem. Kényelmes öltözők, fürdők és új modern konyha is épült, melyet örömmel fogadtak a vállalat dolgozói. Az ünnepélyt Motolai József szb-titkár nyitotta meg, és üdvözölte a résztvevőket. Rámtatott arra, hogy fejlődésünk mindinkább több szociális és kulturális lehetőséget is biztosít a szocializmust építők részére. Az ünnepélyes átadáson jelen voltak és felszólaltak: Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese, Terényi László, a szakszervezet főtitkára. Megjelentek még Kelen Béláné, a XIII. kerületi pártbizottság részéről Manek Gyula papíripari műszaki igazgató, a Fővárosi Tanács részéről Micsi János és a testvérvállatok igazgatói és más meghívottak. Gábor Zoltán igazgató ismertette az ünnepségen a vállalat eddigi eredményeit. Megköszönte a dolgozóknak, hogy az építés közben és nehéz körülmények között teljesítették a vállalati tervet. Ezután átadta a kulcsokat a létesítményekről az szb-titkárnak és a munkaügyi osztály vezetőjének. 1989. tmUtv* KIADÓI TUDÓSÍTÁSOK Az Akadémiai Könyvkiadó munkájáról Ha a könyvkiadás tervét csak ívre és tonnára mérnék, és nem az volna ennek a tervnek a gerince, ami a könyvekbe, mint szellemi termék bekerül, akkor mi szükség volna a tervre? Szerencsére, a könyv anyagi része nálunk a tartalmat szolgálja, és ha e téren van is még kívánnivaló, azért ez mind inkább kivétel. Az Akadémiai Könyvkiadó 1963. évi tervéről szólva, épp ezért a terv szellemi értékei és nem papír és tonna iránt érdeklődtünk. Egy kis képet akartunk kapni arról, hogy szakszervezetünknek e kiadónál dolgozó tagjai munkájukkal milyen értékeket hoznak létre, mik azok a szellemi erők, melyek szocialista építésünkben anyagi erővé változhatnak az ő munkájuk nyomán. ‘ Rubin Péter elvtárs, a propagandaosztály vezetője bepillantást engedett a kiadó munkájába és röviden így tájékoztatott: — A 135 éves Akadémiai Könyvkiadó 1950 óta működik mai szervezeti formájában. A kiadó célja, hogy a magyar tudósok munkáinak megjelentetésével szolgálja a tudomány fejlődését, terjedését, népünk és az egész emberiség szellemi kincseinek gyarapodását. — Az 1963. évi tervünknek négy fő jellemzője volt. Az egyik: erősíteni a természettudományos szemléletet. Ezt a célt szolgálta többek között Jánossy Lajos—Elek Tibor »A relativitás elméletfilozófiai problémái« című mű kiadása, mely marxista szempontból bírálja Einstein relativitáselméletének filozófiai összefüggéseit. — Bár a népszerű tudomá» nyos művek kiadása nem a mi feladatunk, mégsem zárkózunk el előle kategorikusan. »Tudomány és emberiség« címmel orosz nyelven megjelentetett a Szovjetunió Tudományos Akadémiája egy népszerű stílusban megírt könyvet, melyben a világ minden táján élő Nobel-díjas, Lenin-díjas és egyéb kiváló tudósok adják közre saját kutatásaikat oly nyelvezettel, hogy mindenki megérthesse. Ezt a könyvet fordítottuk le és adtuk ki magyar nyelven. — Az ideológiai offenzívát segíti elő többek között Szabolcsi Miklós, József Attila életrajz-trilógiájának megjelent I. kötete, a Fiatal életek indulója és Sőtér István Nemzet és haladás című munkája, mely a múlt század harmadik negyedének olyan irodalmi és filozófiai eszméinek marxista értékelése, amelyek még ma is hatnak és amelyek között nem mindegyik hat helyes irányban. — A Vaskohászati Enciklopédia tizenöt kötete, amelynek fele 1963-ban elkészült, éppúgy szolgálja a népgazdaság érdekeit, mint a Vas- és acélöntészet II. Ilyen tárgyú tudományos kiadványaink a tudomány általános szolgálata mellett elsősorban hazánk fejlődését kell hogy segítsék. Jelentősek idegen nyelvű, német, angol, orosz és számos más nyelven megjelent könyveink, melyeket exportálunk. Könyvexportunk messzi országokba viszi el a magyar tudomány jó hírnevét és említésre méltó a valutáris ellenérték, melyet szellemi termékeinkért kapunk. ----Lexikonok, szótárak és hasonló tudományos eszközök kiadásával segítjük meg népünk szellemi színvonalának emelését. 1964-ben már sok új kiadvány kéziratát szedik a nyomdában. Ez azt bizonyítja, hogy az új évre már eleve gondoskodtunk a folyamatos munkáról. Rubin Péter elvtárs derűlátással néz az új tervek elé. Mi együtt örvendünk az Akadémiai Könyvkiadó dolgozóival eddigi eredményeiknek, és bízunk benne, hogy az 1964 évben is lelkesen és odaadással végzik majd munkájukat. A Kossuth Kiadó helyes kezdeményezése Nagyon figyelemre méltó a Kossuth Könyvkiadó szakszervezeti bizottságának kezdeményezése. Termelési tanácskozást tartottak, amelyen napirendre tűzték a szerzői korrektúraköltség alakulását, megvizsgálták a szerzői korrektúrák okait, és konkrét javaslatokat dolgoztak ki a korrektúraköltségek csökkentésére. A termelési tanácskozáson élénk vita bontakozott ki, amelynek során nemcsak a szerkesztők, lektorok, kéziratelőkészítők és korrektorok mondták el véleményüket, hanem felszólaltak a műszaki és a tervrészleg dolgozói, és bekapcsolódtak a vitába a nyomdaipari vállalatok megjelent műszaki vezetői is. Ez a tanácskozás azt is megmutatta, hogy a szerkesztői munka szinte minden fázisában elválaszthatatlan kapcsolatban áll a műszaki kivitelezéssel, a nyomdai munkálatokkal. A szerzői korrektúrák problémájának jó megoldása régóta vitatott kérdés nemcsak kiadói, de nyomdai berkekben is. Sokat vitatkoztak már arról, hogy a szerzői korrektúra, a kézirattól eltérő javítások mennyisége sokszor milyen jól tükrözi a szerző, a kiadó, de sok esetben a nyomdák munkáját is. A felületesen elkészített kézirat nyomdába adása, nyomdai kivitelezése eléggé felborítjaa kiadói és a nyomdai munkafolyamatok tervszerűségét, meghoszszabbítja a kéziratok nyomdai kivitelezésének határidejét, s ezáltal még inkább csökken az amúgy is szűk szedési kapacitás jó kihasználása. Nézzük meg röviden azokat a tényezőket, amelyek jelentősen befolyásolják a korrektúraköltségek alakulását. A kiadói szakmunka hiányosságai közé tartozik mindenekelőtt a kellően át nem gondolt tervezés, a teljesen irreális ütemezés, a kézirat teljes kimunkálásához szükséges egyes munkafolyamatok elhagyása. Gyakran találkozunk olyan esetekkel, hogy gondatlan szerkesztői és előkészítői munka következményeként egyes munkafolyamatok — mint pl. az adatok gondos ellenőrzése, a táblázatok összehasonlítása, az antológia jellegű szövegek és szemelvények összehasonlító munkája, fordítási műveknél az ellenőrző szerkesztés — elmaradnak, és így a hibák kijavítását a hasáb-, illetve a tördelt levonatokon kell végrehajtani. Az is gyakori hiba forrása, hogy a kézirat előkészítése nem kielégítő. A tartalmi szerkesztőknek a műszaki szerkesztőkkel való laza együttműködése szintén számos hibának lehet a forrása. A leggyakoribb hibák e téren a helytelen tipografizálás, a címek és betűtípusok szakszerűtlen megválogatása stb. Sok hibaforrásnak lehet az oka, ha a szerző olyan kéziratot nyújt be, amelyet nem dolgozott ki kellően. Dicséretre méltó a Kossuth Könyvkiadó szakszervezeti bizottságának és a kiadó vezetőségének kezdeményezése, főleg azért, hogy felfigyeltek erre a fontos kérdésre, és a kollektíva által összeállított anyagban részletesen elemezték a szerzői korrektúrák alakulását saját kiadójuk viszonylatában. Ebben az anyagban feltárták a szerzői korrektúra okait és konkrét javaslatokat dolgoztak ki az okok megszüntetésére, s ezzel a szerzői korrektúraköltség csökkentésére. Jó lenne, ha a Kossuth Kiadó kezdeményezése másutt is megértésre és követésre talál- Hinora Sándor, a kiadói szakosztály titkán