Typographia, 1966 (98. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
1966. január 1. El a kezekkel Vietnamtól! A Szakszervezeti Világszövetség legutóbbi Varsóban megtartott VI. kongresszusa részletesen tárgyalta és tanulmányozta az amerikai imperialisták fegyveres agressziója következtében kialakult vietnami helyzetet, amellyel kapcsolatban egyhangúlag hozott határozatban foglaltak állást a világ szervezett dolgozóinak képviselői. A kongresszusi határozat többek között megállapítja: Az amerikai imperialisták több mint 140 000 létszámú amerikai csapatot, hatalmas menynyiségű különböző fegyvereket és modern hadianyagokat vittek Dél-Vietnamba. Az amerikai haderő aktívan részt vett a tisztogató hadműveletekben, a lakosság lemészárlásában, városok felgyújtásában, a termés és a jószág elpuszításában Dél-Vietnamban. Az amerikai imperialisták tovább folytatják a hadviselés kiterjesztését a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen, megkülönböztetés nélkül bombázzák és géppuskázzák az utakat, gátakat, öntözőberendezéseket, gyárakat, iskolákat, kórházakat és a sűrűn lakott területeket, és még a legembertelenebb hadieszközöket, gázt és mérgező vegyianyagokat is alkalmaznak. Az amerikai imperialisták cselekményeikkel durván megsértik az 1954. évben Genfben Vietnamról kötött egyezményt és a nemzetközi jogot és előidézték a jelenlegi súlyos vietnami helyzetet. A Fehér Ház vezetői bűncselekményeik leplezése céljából félrevezető híreket terjesztenek, »előzetes feltételek nélküli tárgyalásokról« és »tűzszünetről«. December 20-a, a nemzetközi szolidaritás napja A szakszervezeti világkongresszus határozatában felhívta az öt földrész dolgozóit és szakszervezeteit, hogy fokozzák és fejlesszék egységes szolidaritási akcióikat a szabadságáért és függetlenségéért harcoló vietnami néppel. Ugyanakkor december 20-át, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának ötödik évfordulóját nemzetközi szolidaritási nappá nyilvánította. Ez alkalomból iparágaink dolgozói egy emberként tettek eleget internacionalista kötelezettségüknek és széles körű akcióban nyilvánították ki testvéri szolidaritásukat a vietnami nép harcával. Valamenynyi alapszervezetünkben lelkes hangú röpgyűléseken tiltakoztak a kegyetlen amerikai beavatkozás ellen, megbélyegezve az Egyesült Államok Vietnam mindkét része ellen folytatott agresszióját. A röpgyűlések résztvevői a VDK és az Egyesült Államok nagykövetségének küldött táviratokban juttatták kifejezésre állásfoglalásukat: a vietnami dolgozók és a vietnami nép nem állnak egyedül harcukban s a támadókat semmi sem mentheti meg a végső vereségtől. Mi, a nyomda-, a papíripar és a sajtó dolgozói követeljük: az amerikai kormány tartsa tiszteletben és alkalmazza helyesen a Vietnamra vonatkozó 1954. évi genfi megállapodásokat; — a vietnami amerikai agreszszió azonnali megszüntetését, az amerikai csapatok és hadieszközök azonnali viszszavonását, valamint az Egyesült Államok dél-vietnami katonai támaszpontjainak megszüntetését; — a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának, géppuskázásának, az ellene folytatott más agressziós tevékenység azonnali beszüntetését; — Dél-Vietnam minden ügyének a dél-vietnami nép által, külföldi beavatkozás nélkül, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadító Front politikai programjának alapján történő megoldását; — a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadító Frontnak mint a dél-vietnami lakosság egyedüli igaz képviselőjének elismerését; — az ország békés úton történő egyesítésének külföldi beavatkozás nélkül, Vietnam mindkét övezete lakossága által történő megoldását. Tonoc Hapoiloa Kép az Izvesztyija 1965. december 11-i számából. Szövege magyarul: A népek hangja: Meg kell szüntetni a Vietnam elleni agressziót! Eredményes együttműködés a KGST-államok cellulóz- és papíriparában Az 1965. év végén Budapesten tanácskozott a KGST-országok cellulóz- és papíripari munkacsoportja. A munkacsoport vezetője, dr. Vámos György, a Papíripari Kutató Intézet Kossuth-díjas igazgatója tájékoztatót adott a tanácskozásról, amelyből többek között azt is megtudhattuk, hogy a KGST tagállamainak cellulóztermelése a következő öt évben majdnem megkétszereződik. A papír- és kartontermelés ez idő alatt mintegy háromnegyedével nő. Az egy főre jutó papírfogyasztás az 1960. évi 19 kg-ról 1970-re megközelítőleg 40 kg-ra emelkedik. Hazánkban a papírtermelés bár állandóan emelkedik, mégsem tud lépést tartani a gyorsan növekvő igényekkel. Így papírimporttal fedezzük továbbra is a szükségletnek közel 40 százalékát. A KGST-államok között gyorsan növekvő árucsere- és kereskedelmi forgalom lehetővé teszi, hogy a baráti országokból vásárolhatunk cellulózt, rotációs papírt és zsákpapírt is, és így ezen országok cellulóz- és papíripara nagyban segíti szükségleteink kielégítését. A Papíripari Kutató újabb tervei A kutatás és a termelés összhangja Napjainkban sokat beszélnek a kutatóknak és a termelőüzemeknek a helyes kapcsolatáról. Hogyan segíti például a kutató a termelőmunkát és fordítva, milyen segítséget nyújt a termelésben közvetlenül részt vevő dolgozó mindennapos tapasztalata a kutatóknak. Ezen a téren figyelemre méltó eredménnyel járt a Papíripari Kutatóval való jó kapcsolat, és biztatóak az együttműködésre vonatkozó további tervek is. A Papíripari Vállalat 1965. évi komplex intézkedési tervében már több feladatot kapott a Kutató Intézet. Például kísérletek folytak és eredménynyel is jártak a papírok rongytartalmának a csökkentésére, a kártya jobb kasírozására. Dunaújvároson a magasabb fehérségtartalom elérésére, a Lábatlani Papírgyárban a papírvattával, a Csepeli törzsgyárban a zsákpapírnál a repesztőszilárdság alkalmazásáról, a Szolnoki Papírgyárban a tej pótlására a keményítőragasztó bevezetéséről, a Budafoki Papírgyárban pedig a forgóhenger hőmérők felszereléséről végeztek kísérleteket. Ez utóbbit időközben már fel is szerelték. Folyamatban levő intézkedések: izotópos négyzetsúlyméter mérő felszerelése, csiszolópapírok minőségjavítása, tartályszintmérők, őrlőállomás felállítása. Több témának, így például az őrlőállomás és az enyvezőprés kísérlet megvalósításának elhúzódása nem volt indokolt. A Papíripari Vállalat műszaki főosztályán egyre többet beszélnek arról, hogy a kutató ne csak szervezetileg épüljön be a vállalatba, hanem tevékenységével — talán még az alapkutatások terhére is — a mindennapi kutatásokkal a termelést és a vállalat távlati elképzeléseit segítse. A Kutató Intézet 1966/67. évi tervét már ezen elgondolásoknak megfelelően készítették el. Például: a már befejezett témákat bevezetik a gyakorlatba is. A gyáregységek és a Kutató Intézet közös üzemi kísérleteket végeznek. TYPOGRAPHIA AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA SZELLEMÉBEN A dolgozók szava a Zrínyi Nyomdában Elmondta Juhász Géza, a szakszervezeti bizottság termelési felelőse Nálunk a dolgozók szava, javaslata több hagyományos csatornán keresztül áramlik a vállalat vezetőségéhez és a szakszervezeti bizottsághoz. 150 javaslat Minden évben az intézkedési terv elkészítése előtt a vállalat vezetősége levélben kéri a dolgozókat, hogy segítsék ötleteikkel, javaslataikkal a terv elkészítését. Az elmúlt évben is mintegy százötven javaslat érkezett a vállalathoz, többségükben munkavédelmi tárgyú és munkaszervezési vonatkozású. A javaslatokat egy erre a célra alakult bizottság dolgozza fel. Egy másik ilyen csatorna a vélemények begyűjtésére a brigádvezetői értekezlet. Az utolsó december 1-én volt, és ezen újítóink és kiváló dolgozóink is részt vettek. A tanácskozás aktivitását bizonyítja az a sok észrevétel és javaslat, amely itt elhangzott. Nemcsak újítási ügyekkel foglalkoztak az emberek, hanem az üzem egészét érintő problémákkal is. Nagy László főgépmester és Lukács Elemér szerelő a géptörések egyik okát abban keresték, hogy különösen a fiatal gépmesterek nem ismerik eléggé az új gépek kezelését, karbantartását, tehát sürgősen meg kell őket erre tanítani. Javaslatukra a karbantartó vezetői és az újítási bizottság máris kidolgozta egy rövid tanfolyam tematikáját, és januárban megkezdik a gépmesterek oktatását. Zuber Miklós könyvkötő kifogásolta, hogy az Üzemi Híradó csak a külföldi szaklapok műszaki érdekességeit közli, ugyanakkor a nyomda dolgozóinak az újításait nem ismerteti. Azóta az üzemi újság rendszeresen beszámol a helyi újításokról. Löw Rudolf brigádvezető tapasztalatcserét javasolt a Fűzfői Papírgyár dolgozóival. Már intézkedtünk is ebben az ügyben. A dolgozók fóruma A harmadik és talán a legfontosabb csatorna ahonnan a dolgozók szava eljut a vezetőkhöz, a termelési tanácskozás. Nem véletlen, hogy a dolgozók fórumának is nevezik. Ami itt elhangzik, azt jegyzőkönyvbe veszik, és valamilyen formában a vezetők kötelesek is választ adni, mert a dolgozóknak a vállalat vezetésébe való beleszólási jogát rendelet biztosítja. A tanácskozásokat mindig megtartjuk. Beváltak a termelési egységenként tartott megbeszélések. A jegyzőkönyveket a termelési bizottság nézi át. Azokat a javaslatokat, amelyek intézkedést igényelnek, feljegyzik, végrehajtásukról a főmérnök gondoskodik. A javaslatot tett dolgozókat pedig a megtett intézkedésekről a vállalat nyolc napon belül írásban értesíti. A javaslatok bejegyzésére szolgál a napló. Ennek használatát már régen bevezettük. Nemrég megkaptuk a SZOT- tól a rendelet által előírt naplót, és most két naplónk is van. A régibe beírják a dolgozók javaslataikat, panaszaikat, a két tanácskozás között, az új könyvbe pedig a termelési tanácskozáson elhangzottakat. A gépszedőterem szellőztetése A naplókat a műhelybizottságok termelési felelősei hetenként átnézik. Sajnos, az ellenőrzés ellenére is van olyan ügy, például a gépszedőterem szellőző-berendezésének problémája, aminek megoldását már többször kérték dolgozóink, legutóbb Bergmann Béla gépszedő az augusztus 23-i termelési tanácskozáson. El is kezdték a munkát, de még a mai napig sincs befejezve. A termelési tanácskozás segített megoldani a kötészeti cérnafűző brigád problémáját. Széthúzás, veszekedés volt a brigádban, a harmadik műszakot nem akarták vállalni. A munkafegyelem egyre romlott, kihatott a munkára is, pedig a kötészetben a legsürgősebb minden. A tanácskozás után az szb összehívta a brigádot, az illetékes gazdasági vezetőt, a műhelybizottságot, és a megbeszélés során sikerült olyan megoldást találni, amely a brigádnak is és a vállalatnak is megfelelt. A brigádban a kollektív szellem és a munka megjavult Ha a művezető nem rátermett Persze nem minden észrevételüket, panaszukat mondják el tanácskozáson a dolgozók, a naplóba sem írják be, hanem felkeresik a szakszervezeti bizottságot, és ott mondják el kérésüket, panaszukat, ügyes-bajos dolgaikat. Mi ezekkel is foglalkozunk. Sokat panaszkodtak például az egyik művezetőre, hogy kivételez, nem tud fegyelmet tartani, gyakran hibásan intézkedik stb. Megvizsgáltuk és kiderült, hogy igaz. Hiába volt jó szakember, nem tudott vezetni, az emberekkel bánni, a kollektívát összetartani. , Hallgatni kell tehát a dolgozók szavára és helyes javaslataikat a vállalat, a közösség érdekében fel kell használni. Ez az a belső tartalék, amelyből mindig meríthetünk, ahol mindig akad valami új, és ez visz minket szüntelenül előre — fejezte be Juhász Géza. A Kossuth Nyomda Munkácsy Mihály színnyomó brigádja VERSENYRE HÍVJA a nyomdaipari brigádokat A Kossuth Nyomda-beli Munkácsy Mihály 15 tagú színnyomó brigádja levelet intézett szerkesztőségünkhöz. Arról írnak, hogyan igyekeznek felkészülni a harmadik ötéves terv feladatainak hatékonyabb megoldására. Ezért üzemrészük termelési feladatát szervezettebben, gazdaságosabban, jobb minőségben kívánják elvégezni. Külön hangsúlyt ad a minőség növelésének a jelentékeny export. A minőség minden téren történő javítására indított mozgalomhoz csatlakozásra hívják az ország valamennyi nyomdaüzemének dolgozóit, brigádjait, üzemrészeit. A Kossuth Nyomda Munkácsy Mihály brigádja vállalja: 1. A brigád folyamatosan megbeszéli a beütemezett munkák technológiai folyamatait, tanácsaival segíti a gazdaságos termelés megszervezését. 2. A következő nyomóforma előkészítését minőségileg ellenőrzi, az esetleges hiányosságokat a szedőterem dolgozóival együttműködve megszünteti. 3. A reliefek minőségét időben ellenőrzi, esetleges hiányosságait kiküszöböli. 4. A minőség érdekében az egységes borítást és egyengetést szigorúan betartja. A kiadó által meghatározott színeket előre megkeveri és jóváhagyatja. 5. A veszteséges idők csökkentése érdekében nagy gondot fordít a gép körüli munka minden részletének a megszervezésére, az egyes műveletek összehangolt elvégzésére. 6. A menetközben való egyenletes színezést a brigád tagjai a megadott színminta szerint ellenőrzik. 7. A berakónők vállalják, hogy a kinyomott munkákat tisztán és hiánytalanul továbbítják a kötészet felé. 8. A színnyomóba felkerülő fiatal gépmestereket és berakónőket a brigád tagjai patronálják és az általános szakmai színvonal fölé emelik tudásukat. * A felhívással szinte egyidőben, november végén indítót hasonló mozgalmat a ZRÍNYI NYOMDA József Attila kötészeti leválogató brigádja: minőséget minden munkaműveletnél. Ahogyan ők mondják, a hármas M-mozgalom keretében azt szeretnénk elérni, hogy az üzem minden brigádja a munkáját megelőző két vagy három munkaműveletnél rendszeres minőségi ellenőrzést végezzen. A szeretettel végzett munka öröme Az Akadémiai Nyomda szedőtermi Béke-brigádjának tagjai: Boti István, Pintér Istvánné és Varga József brigádvezető egy szedésformát szemlélnek (Székely Tamás felv.) Nemcsak dolgoznak — művelődnek VÁLLALÁSUKAT TÚLTELJESÍTETTÉK A Nyomdafestékgyár lelkes, fegyelmezett dolgozóiról már év közben is írtunk. Szinte bravúrosan oldották meg egy nagy exportszállítás porblémáját, melyet soron kívül kellett elvégezniük. Péter István szótitkár december első napjaiban arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a gyár kollektívája — fizikaiak, műszakiak, adminisztrátorok — egy emberként tettek meg mindent a tervért. — Eredmény? — A termelési tervünk 58 millió forint, várható tervteljesítés forintban 68 millió. Exporttervünk 12 millió, teljesítés közel 25 millió forint lesz — mondotta Péter István. — Mi a titka ennek az igazán szép eredménynek?— kérdeztük. — A termelés érdekében komoly átszervezést hajtottunk végre 1965-ben, és az átszervezés után az egyes feladatokat a szocialista munkaverseny segítségével igyekeztünk megoldani. Így elértük, hogy nemcsak határidőre tudtunk pontosan szállítani, de elsőrendű minőségben is. A munkaversenyben élen járt a három szocialista brigád és a három szocialista brigád címért küzdő munkabrigád. A vállalatvezetőség egy-egy feladat elvégzését komoly összegű Célprémium kitűzésével is ösztönözte, és szakszervezeti aktivistáink felvilágosító munkával és a termelésben való példás magatartással segítették társaikat a versenyben. Különösen jól álltak helyt a bizalmiak, és ezek között is Jiraskó Antónia és Somogyi József. A Nyomdafestékgyár dolgozói nemcsak jól dolgoznak, de állandóan fejlesztik tudásukat. És mert az elmúlt években a munkásakadémiákon főleg szakmai témákkal foglalkoztak — melyek érezhetők a tervteljesítésben! — az 1965/66. évi tematikára azt mondhatjuk, hogy: egy kissé szét akarnak nézni a világban ... Ilyen címeket olvashatunk a programban: Európa legszebb tájain; Hellasz földjén; Az Adriai-tenger partján; A ködös Albion földjén; Az ezer tó, erdők és rokonaink hazája. Sokat mondanak el ezek a címszavak, és a fejlődést mutatja, hogy a 46 hallgató 88%-a fizikai dolgozó. A munkásakadémia nemcsak szellemi fejlődést, de felüdülést, felfrissülést visz a dolgozók mindennapi életébe. S ahol ily nagy a tanulási kedv, ott érthetők az ily szép eredmények. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a Nyomdafestékgyár dolgozói az 1966-os tervévben is hasonló szép eredményekkel örvendeztetik meg népünket . Szegeden megalakult az MTESZ keretében a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület megyei csoportja. Az alakuló ülésen Radnóti Károly, az Akadémiai Könyvkiadó műszaki főosztályának vezetője beszámolót tartott a lipcsei könyvművészeti kiállításról.