Typographia, 1970 (102. évfolyam, 1-12. szám)
1970-03-01 / 3. szám
6 llllill's ÁGYÚ ÉS KÖNYV Négyezer milliárdot, ilyen hatalmas összeget jósol a legközelebbi tíz évben a világon a fegyverkezésre az UNESCO. Ez újabb rekordnak ígérkezik, mert 1967-ben „csak” 182 milliárdos fegyverkezésbe hajszolta az emberiséget az imperializmus agresszivitása. Ezzel kapcsolatos további adatok: A világon 40 százalékkal költenek többet fegyverkezésre, mint oktatásra. Egy katonára fordított költség világátlagban 7800 dollár, egy gyermekre jutó oktatási költség 100 dollár. 1966-ban katonai költségekre 159 millió, közoktatásra 111 millió, egészségügyi kiadásokra 52 millió, a fejlődő országok gazdasági segítségére 8 millió dollárt fordítottak. (Ezeket az adatokat az UNESCO francia nyelvű lapjából vettük át.) Rétsági Globus. A Nógrád megyei Rétságon üzemet létesít a budapesti Globus Nyomda. A 13 millió forintos költséggel épülő üzem, a tervek szerint, 150 dolgozóval, évi ezer tonna dobozt készít. A Zrínyi Nyomda szakszervezeti bizottsága foglalkozik az üzem törzsgárda tagjainak fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülésével. E tárgyban javaslattervezetet dolgoz ki, amelyet a vállalat illetékes szervei elé terjeszt. Nyomdát kap Dombóvár. A Tolna megyei Tanács és a kereskedelmi nyomtatványokat, könyveket előállító Pátria Nyomda megállapodott, hogy a budapesti üzem 200 dolgozót foglalkoztató nyomdát épít Dombóvárott. Az építkezést a Tolna megyei Tanács V. B. iparfejlesztési alapjából 5 millió forinttal, ezenkívül 3 millió 200 ezer forint értékű közművesítéssel támogatja. A Szovjetunióban a legújabb adatok szerint évente 1 250 000 000 könyvet készítenek, ami azt jelenti, hogy a világon kiadott összes könyvek közül minden negyedik könyv a Szovjetunióban készül. Ezenkívül 3800 folyóiratot (másfél milliárd példányszámban) és 7700-féle újságot nyomtatnak. Ez utóbbiak egyszeri alkalommal százmillió példányban jelennek meg. Több írónyomó papír. A Dunaújvárosi Papírgyár szerepe az író-nyomó papír gyártásában az idén tovább növekszik. Bővítés, illetve létszámnövelés nélkül, a termelékenység emelésével tíz-tizenkétezer tonnával több író-nyomó papírt gyárt az üzem, mint az előző évben. Ezzel a tavalyi ötvenhárom százalék helyett az idén az ország író-nyomó papír termelésének ötvennyolc százalékát adja. Új szovjet újság. Utazás Szovjetunióba címmel új lap jelent meg a Szovjetunióban. Az újság azokhoz a külföldi turistákhoz szól, akik a Szovjetunióba szándékoznak utazni. A kiadvány havonta kétszer jelenik meg orosz, angol, német és francia nyelven, 40 ezer példányban. Visszaélések a Papíripari Vállalatnál címmel január 1-i számunkban riport jelent meg. Ebből — tipografálási hiba folytán — úgy tűnik, mintha a következő megállapítást: „önként fogalmazódik a kérdés, az új hullámüzem vezetője, ha tudott a tervről, hogyan tűzhette ki a diafilmek elkészítését célfeladatként? Ha egyszerűen „megfeledkezett” a tervről, azt is vétkes memóriakiesésnek kell minősíteni__” dr. Erdey György, a Papíripari Vállalat jogi osztályának vezetője tette volna. Holott ez a cikk szerzőjének megállapítása volt. Az osztrák szakmunkásképzés eredményeit hiányosnak tartja a szakszervezet, mely figyelemmel kíséri a műszaki fejlődést, és intezívebb továbbképzéssel kíván a helyzeten javítani. A szakszervezet meglátása szerint a fényszedőgépek elterjedése Ausztriában nem jelentős. A komputeres szedés terén a svájci GSA szedési rendszerének és a Linotype-féle Linasec készüléknek a további elterjedése várható Európában. — Miért hord spanyol kalapot ez a fiatal újságíró? — Azt hiszi, hogy ő találta fel a spanyolviaszt... Munkavédelmi szempontból veszélyes szaktársnő HALOTTAINK Albrecht Zsigmond 72 éves betűszedő, Bánhegyi Mátyás 84 éves korrektor, Baranyai Józsefné 75 éves berakónő, Busch Adolf 83 éves vésnök, Horváth József 67 éves segédmunkás, Kövesi Ferenc 71 éves hivatalsegéd, Lovász György 60 éves korrektor, Lukács István 85 éves könyvkötő, Márkus György 90 éves betűszedő, Matulay Istvánné 66 éves berakónő, Mátyus S. Ödön 58 éves korrektor, Pataky Géza 69 éves gépmester, Sebő Miklós 71 éves retusőr, Schmukler Jenő 89 éves gépszedő, Spiesz Ferencné 76 éves takarítónő, Székelyhidy János 75 éves korrektor, Szobonya József 88 éves betűszedő, Szudora Matild 86 éves könyvkötőnő, Tóth Miklós 28 éves szedő, Urbányi István 78 éves tisztviselő, Vajda János 45 éves műszaki előadó Emléküket kegyelettel megőrizzük! TYPOGRAPHIA Hol szorít a cipő? Orvosi vélemény az egészséges lábbeliről A nyomda- és papíripar számtalan üzemében — egyes helyeken naphosszat, másutt munkaidejük túlnyomó részében — a dolgozók kénytelenek állva végezni munkájukat. A túlfáradás elkerülése végett törekvésünk, hogy az állva dolgozók is időnként leülhessenek, mert az alsó végtag túlságos igénybevétele, erőltetése sok következményes ízületi, izom, szalagrendszeri megbetegedéshez vezethet. Üzemlátogatásunk során tapasztaltuk (Athenaeum Nyomda szedőinek ortopéd vizsgálata, 1969), hogy a dolgozók jó része úgy választja meg lábbelijét: „no, ez már alaposan elnyűtt, azért munkába még megteszi”. Az, hogy szót emelünk megfelelő munkacipő érdekében, mutatja a kérdés egészségügyi fontosságát. Lássuk tehát, hogyan áll a kérdés egészségügyileg. Az álló ember testsúlya egy csontra, az úgynevezett ugrócsontra nehezedik a bokavilla közvetítésével. Az ugrócsont a test nagy súlyát a sarokcsont és a lábközépcsontok által képzett hídszerű lábboltozatnak adja át. A lábboltozatnak ad mesterséges és igen hasznos támaszt a megfelelő cipő. Ha a cipősarok kérgi része nem fixálja megfelelően a túlterhelt sarokcsontot, akkor az kivagy befelé fordul és deformálódik, továbbá a boltozat ugrócsont előtti fele túlterhelődik, ennek következtében lelapul. A helytelen statika miatt a csontokat fedő porcogok elkopnak, az ízületi szalagok megnyúlnak, s a lábboltozat csontjai maguk is deformálódnak, így egy természetellenes, következményes alakulás képződik.A járás, állás fájdalmassá válik. A fájdalom azonban nemcsak a lábfejben, hanem a derékban is mutatkozhat. Ezek miatt fontos, hogy a cipő a sarokcsontot jól körülvevő kemény kéregrésszel bírjon, vagyis sarokrésze egyszerűen vegye támogatásba a nagy megterhelésű sarokcsontot. A hegyes formájú cipőbe a láb beleszorul. Különösen, ha magas a cipősarok, ilyenkor a láb öregujja és a láb kisíma a láb középvonala felé nyomódik, az ujjak csontjai ék alakúakká válnak, s egyes ujjak egymás alá tolódnak, az öregujj bütykössé válik. Túl magas sarokban bizonytalan a járás. Minduntalan kibicsaklik a boka. A test súlypontja az ugrócsont elé helyeződik, ezért a magas sarkot viselő behajlított térddel kell, hogy járjon, s a derekát is kénytelen hátra feszíteni, hogy súlypontját visszahelyezze a sarokcsontra, ami izomtúlfáradáshoz, derékfájáshoz, s egyéb izomfájdalmakhoz vezet az alsó végtagokban. Ha valakinek derék- és lábfájdalma van, az bizonyos idő múlva a munkavégzés közben annyira leköti figyelmét, hogy az elvonódik munkájától, a termelés mind jobban megnehezül, az illető kimerül, s a figyelmetlenség miatt még baleset is történhet. A magas szárú cipő kissé nagyobb támaszt ad a lábnak, de a fentiekben elmondott jó sarokcsonttámaszt adó, kemény kérgű félcipő is megfelel, különösen, ha nem túl magas, legfeljebb 3—4 centis a sarka. Itt kell megjegyezni, hogy az egészen alacsony sarkú cipőben is nehéz a járás, s egyáltalában nem ajánlható gyenge lábizomzatú, lúdtalpú vagy gacsos térdű egyéneknek. A munkacipő tehát ne legyen régi, használatból kikopott, rossz sarokkérgű, elnyűtt, „kitaposott”, hanem kifogástalan kemény kérgű, jó támaszt adó, és elülső része ne legyen keskeny. Mindezeken túlmenőleg fontos az, hogy a cipőtalp elég rugalmas legyen, hogy a járás gördülékenységét ne zavarja, a talp porózus legyen, leginkább megfelelő a bőrtalp, amely a láb párolgását megengedi. A gyengébb lábizomzatú egyének, lelapult lábboltozatúak magasabb sarkot, de legfeljebb 3—4 centi magasat (tűsarkút sohase) hordjanak, erős láb- és lábszárizomzatúak ennél alacsonyabb sarkút viselhetnek. A cipősarok elhelyezésénél még arra kell figyelemmel lenni, hogy ne legyen túlságosan előre vagy nagyon hátra helyezett, hanem a test súlypontjának megfelelően, támaszkodása a sarok alatt megfelelő nagy területen történjék. DR. KOHÓ JÓZSEF Omnia, Kolumbia, Rio — ez a COMPACK kávé-trió! A GUTENBERG MŰVELŐDÉSI OTTHON márciusi programja Ismeretterjesztő előadások (mindig pénteken du. fél 6-kor). 6-án: A NATO politikai és katonai céljai. 13-án: Utazás a föld körül: Észak-Amerika; 20-án: Egészségügyi előadás: 27-én: Az új Magyarország születése: Budapest felszabadulásáról. Belépődíj nincs! J. Sebastian Bach: Das Orgel büchlein — teljes sorozat 4 részben — mikrolemezről 11-én, 18-án szerdán délután 6 órakor. Jegyek ára 6 Ft. Filmklub szocialista brigádok részére. A színészi játék. Palásthy György főrendező előadása után levetítjük A kék angyal című filmet. Csak bérletes előadás! Szombat Délutáni Színház. 21-én, szombaton délután fél 3 órakor. „Hívószám: GX-17” címmel dráma 3 felvonásban. Egyes jegyek ára 10 Ft. Kisfilmkedvelők Klubja. 25-én, szerdán délután fél 6 órakor: Rendületlenül. . . címmel kisfilmeket vetítünk. Jegyek ára 3 Ft. Zenebarátok Klubja. 25-én, szerdán délután 6 órakor: Mario Lanza énekel mikrolemezekről világhírű dalokat és operarészleteket. Jegyek ára 4 Ft. Pesti Színkör. 28-án, szombaton délután fél 3-kor. Jaj, a mama! . . .. címmel 3 felvonásos vígjáték. Egyes jegyek ára 10 Ft. Édes tündérmese ... címmel magyarnóta- és népdaldélután 29-én, vasárnap délután 3 órakor. Közreműködik Kiss Károly, Gencsy Sári, Vörös Sári, Józsa Ibolya Pálmay Béla és még sokan mások. Jegyek ára 12—16 Ft-ig. Filmszínház: 5—8-ig: Isten hozta őrnagy úr! (magyar film); 9— 10-én: Ballada a katonáról (szovjet film); 12—15-ig Sikerül-e hőseinknek megtalálni . . . (olasz film): 16—17-én Iván gyermekkora (szovjet film); 19—25-ig A bolondok hajója (amerikai film); 26—ápr 1-ig Fehér farkasok (NDK film). .-! Kellner Sándor Művelődési Otthon márciusi programja A SYCONOR-együttes játszik minden vasárnap 18—22 óráig. Belépődíj 12 Ft. 1970. március 1. ............................ ............................... Ha jobbak volnának a feltételek Tanműhely és sportmozgalom A nyodaipari tanulóiskola és tanműhely szakmai utánpótlásunk fontos bázisa. Itt dolgozik 160 fiatal szakmunkás, és itt oktatják az üzemek 820 tanulóját. A jövőben számuk ezerre emelkedik. Hogyan foglalkoznak a fiatalok testedzésével, és milyen módon folyik bele az iskola a nyomdász-sportmozgalomba — érdemes a kérdést erről az oldaláról is szemügyre venni. A jelenlegi helyzetről beszélgetünk Tarjányi György igazgatóval. — Milyennek látja az iskolában folyó testnevelést? — Két testnevelő tanárunk a lehetőségekhez képest jól ellátja a tennivalókat. Az osztályonként előírt két órában és a középiskolát végzetteknek előírt heti egy órában felfrissülhetnek a gyerekek. Ez az idő azonban több okból kevésnek látszik. Tornafelszereléseink ugyan vannak, de a tornateremnek átalakított emeleti kultúrteremben egyszerre nem szabad ritmikus gyakorlatokat végeztetni. A labdajátékokra a kis helyiség, és az ablakokat védő rács hiányában nincs lehetőség. Az iskolán kívüli sportrendezvények szervezése nyilvánvalóan több mozgásra adna lehetőséget... — Az iskola igazgatósága mindig szükségesnek tartotta, hogy intenzívebb sportmozgalmi élet folyjék. Igyekezete évenként hullámzó és változó eredményeket hozott. Házibajnokságokat szerveztünk, amelyekben szép számmal vettek részt a fiatalok. Most is van asztalitenisz-versenyünk. Korábban kerületi bajnokságban indítottunk egy labdarúgócsapatot is, amely azonban néhány éve feloszlott. Most szervezzük újjá, és szeretnénk, ha a Tipográfia labdarúgó-szakosztálya utánpótlását innen biztosíthatnánk. Erről már tárgyaltunk is az új elnökkel. — A gondolat igen jó. A Tipográfiával való szoros együttműködés mindenkinek hasznára válna ... — Ezzel az iskola nemcsak a kötelező testedzés biztosítását, és saját gondjaink megoldását segítené, hanem régi sportegyesületünk tömegbázisát is előteremtené. — Visszatérve az iskolai testnevelésre, milyennek látja a jövőt? — Iskolánk szakközépiskolává — és ezzel magasabb óraszámú tanításra — való áttérése már megkezdődött. Ezzel párhuzamosan többet kellene sportoltatni a tanulókat, erre azonban a tanterv és a tornaterem nem ad módot. A közeljövőben a szomszédos udvart bérbe vesszük és ott kosár- és röplabdapályát létesítünk. Igazában az ebbeli gondok végleges megoldását az új iskolánk jelenti, amely 1972— 73-ig felépül. —ij— Felszabadulási Kupa a Dunaújvárosi Papírgyárban Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére Felszabadulási Kupa-versenyeket rendezünk a Dunaújvárosi Papírgyárban, melyre a szakszervezeti bizottság vándorserlegeket ajánlott fel. Három sportágban indul verseny: sakk, női kézilabda, férfi kispályás labdarúgás. Jelenleg öt csoportban folynak a sakkselejtezők, csoportonként az első három helyezett jut a döntőbe. Ebben az évben alakult a sakkszakosztály, későbbi cél minősített szakosztállyá alakítani. Egy csapattal részt veszünk a városi kispályás labdarúgóbajnokságban. Rendszeres házi bajnokságokat rendezünk több sportágban. szeiber János sportelnökhelyettes A Sajtó Sportkör terveiből A SZUR-tól a nagy túrákig Ki ne ismerné, és ne hallott volna a SZUR-ról? A Színészek—Újságírók rangadó mérkőzéséről, amelyre — sajnos csak erre az alkalomra —, minden évben megtelnek a Népstadion lelátói. Ekkor van tv, sajtóreklám, nyilatkoznak a „sztárok”, kezdőrúgást végeznek a színésznők stb., — szóval minden megtörténik ahhoz, hogy a nagyközönség azt higgye: az újságírók csak futballozni szeretnek. Pedig hát csak el kell olvasni a Sajtó Sportkör tájékoztatóját (ugyan miért csak stencilben olvasható?), s az ember rögtön rájön, hogy bizony százhetvenen sakkoznak (a budapesti II. osztályban), teniszeznek, eveznek és amíg a Turistaházakat Kezelő Vállalat nem emeli az égnek az árakat —, még a nagy emléktúrákon is „szerepelnek”. Ötször vetélkedtek a Művész SK tagjaival, és háromszor ők (sakkban, teniszben és futballban), kétszer a művészek (asztaliteniszben és tekében) győzedelmeskedtek. A nem is oly rég megválasztott új sportköri elnökség tagjai: Szebenyi Sándor, Kovács András, Dossek Lajos, Kollányi Gyula és Szabó Béla — a tagsággal egyetértésben —, ennél is tovább akarnak lépni: szervezettebbé és tervszerűbbé teszik a sporttevékenységet, erősítik a társadalmi testületekkel való kapcsolataikat. Jobban összehangolja a sportkör rendezvényeit a vállalatokkal, s különösen a fiatalok és a családtagok közül toboroz újabb híveket a szerkesztőségi sportmozgalom számára. cs. J. Tipográfia trófeák — méltó helyen A szakszervezeti székházban, a titkárság bejáratánál néhány hete két szép üvegvitrin áll. A korábban eldugott helyen porosodó Tipográfiaserlegek és emléktárgyak most itt emlékeztetnek a régi sportsikerekre. Jelzik, hogy él és ápolja hagyományait az egyesület, s a szakszervezet elnöksége támogatja törekvéseit, tevékenységét. Az üvegszekrények társadalmi munkában készültek. Az Akadémiai Nyomda négy sportszerető asztalosa: Balázs József, Csatár István, Gerendai József és Göndöcs István alkották. A szakszervezet és a sportegyesület levélben köszönte meg a szép gesztust a négy szaktársnak, akik most 40, fürdőzéshez szükséges fapapucsot készítenek a sportolóknak. TYPOGRAPHIA A Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének hivatalos lapja Főszerkesztő: Kimmel Emil Felelős szerkesztő: Vajda János Szerkesztőség: Budapest, VIII., Kölcsey u. 2. Telefon: 342—161, 342—168, 342—169 Kiadja és terjeszti: a Népszava Lapkiadó Vállalat Budapest, VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224—819 Felelős kiadó: Gábor Márton, a Népszava Lapkiadó Vállalat Igazgatója Csekkszámlaszám: 75.915.001—46 . 69.5167 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató