Typographia, 1970 (102. évfolyam, 1-12. szám)

1970-03-01 / 3. szám

6 llllill's ÁGYÚ ÉS KÖNYV Négyezer milliárdot, ilyen hatalmas összeget jósol a leg­közelebbi tíz évben a vilá­gon a fegyverkezésre az UNESCO. Ez újabb rekord­nak ígérkezik, mert 1967-ben „csak” 182 milliárdos fegyver­kezésbe hajszolta az emberi­séget az imperializmus ag­resszivitása. Ezzel kapcsolatos további adatok: A világon 40 százalékkal költenek többet fegyverkezés­re, mint oktatásra. Egy katonára fordított költ­ség világátlagban 7800 dollár, egy gyermekre jutó oktatási költség 100 dollár. 1966-ban katonai költségek­re 159 millió, közoktatásra 111 millió, egészségügyi kiadások­ra 52 millió, a fejlődő orszá­gok gazdasági segítségére 8 millió dollárt fordítottak. (Ezeket az adatokat az UNESCO francia nyelvű lap­jából vettük át.) Rétsági Globus. A Nógrád megyei Rétságon üzemet létesít a budapesti Globus Nyomda. A 13 millió forintos költséggel épülő üzem, a tervek szerint, 150 dolgozóval, évi ezer tonna dobozt készít. A Zrínyi Nyomda szakszer­vezeti bizottsága foglalkozik az üzem törzsgárda tagjainak fo­kozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülésével. E tárgyban javaslattervezetet dolgoz ki, amelyet a vállalat illetékes szervei elé terjeszt. Nyomdát kap Dombóvár. A Tolna megyei Tanács és a ke­reskedelmi nyomtatványokat, könyveket előállító Pátria Nyomda megállapodott, hogy a budapesti üzem 200 dolgozót foglalkoztató nyomdát épít Dombóvárott. Az építkezést a Tolna megyei Tanács V. B. iparfejlesztési alapjából 5 mil­lió forinttal, ezenkívül 3 millió 200 ezer forint értékű közmű­vesítéssel támogatja. A Szovjetunióban a leg­újabb adatok szerint évente 1 250 000 000 könyvet készíte­nek, ami azt jelenti, hogy a vi­lágon kiadott összes könyvek közül minden negyedik könyv a Szovjetunióban készül. Ezen­kívül 3800 folyóiratot (másfél milliárd példányszámban) és 7700-féle újságot nyomtatnak. Ez utóbbiak egyszeri alkalom­mal százmillió példányban je­lennek meg. Több írónyomó­ papír. A Du­naújvárosi Papírgyár szerepe az író-nyomó papír gyártásá­ban az idén tovább növekszik. Bővítés, illetve létszámnövelés nélkül, a termelékenység eme­lésével tíz-tizenkétezer tonná­val több író-nyomó papírt gyárt az üzem, mint az előző évben. Ezzel a tavalyi ötvenhárom százalék helyett az idén az or­szág író-nyomó papír termelé­sének ötvennyolc százalékát adja. Új szovjet újság. Utazás Szovjetunióba címmel új lap jelent meg a Szovjetunióban. Az újság azokhoz a külföldi turistákhoz szól, akik a Szov­jetunióba szándékoznak utaz­ni. A kiadvány havonta kétszer jelenik meg orosz, angol, német és francia nyelven, 40 ezer pél­dányban. Visszaélések a Papíripari Vállalatnál címmel január 1-i számunkban riport jelent meg. Ebből — tipografálási hiba folytán — úgy tűnik, mintha a következő megállapítást: „ön­ként fogalmazódik a kérdés, az új hullámüzem vezetője, ha tu­dott a tervről, hogyan tűzhette ki a diafilmek elkészítését cél­feladatként? Ha egyszerűen „megfeledkezett” a tervről, azt is vétkes memóriakiesésnek kell minősíteni__” dr. Erdey György, a Papíripari Vállalat jogi osztályának vezetője tette volna. Holott ez a cikk szerző­jének megállapítása volt. Az osztrák szakmunkáskép­zés eredményeit hiányosnak tartja a szakszervezet, mely fi­gyelemmel kíséri a műszaki fejlődést, és intezívebb tovább­képzéssel kíván a helyzeten ja­vítani. A szakszervezet meglá­tása szerint a fényszedőgépek elterjedése Ausztriában nem jelentős. A komputeres szedés terén a svájci GSA szedési rendszerének és a Linotype-fé­­le Linasec készüléknek a to­vábbi elterjedése várható Eu­rópában. — Miért hord spanyol kalapot ez a fiatal újságíró? — Azt hiszi, hogy ő találta fel a spanyolviaszt... Munkavédelmi szempontból veszélyes szaktársnő HALOTTAINK Albrecht Zsigmond 72 éves betűszedő, Bánhegyi Mátyás 84 éves korrek­tor, Baranyai Józsefné 75 éves berakónő, Busch Adolf 83 éves vésnök, Horváth József 67 éves segédmunkás, Kövesi Fe­renc 71 éves hivatalsegéd, Lovász György 60 éves korrektor, Lukács István 85 éves könyvkötő, Már­kus György 90 éves betű­szedő, Matulay Istvánné 66 éves berakónő, Mátyus S. Ödön 58 éves korrek­tor, Pataky Géza 69 éves gépmester, Sebő Miklós 71 éves retusőr, Schmuk­­ler Jenő 89 éves gépsze­dő, Spiesz Ferencné 76 éves takarítónő, Székely­­hidy János 75 éves kor­rektor, Szobonya József 88 éves betűszedő, Szu­­dora Matild 86 éves könyvkötőnő, Tóth Mik­lós 28 éves szedő, Urbányi István 78 éves tisztvise­lő, Vajda János 45 éves műszaki előadó Emléküket kegyelettel megőrizzük! TYPOGRAPHIA Hol szorít a cipő? Orvosi vélemény az egészséges lábbeliről A nyomda- és papíripar számta­lan üzemében — egyes helyeken naphosszat, másutt munkaidejük túlnyomó részében — a dolgozók kénytelenek állva végezni munká­jukat. A túlfáradás elkerülése vé­gett törekvésünk, hogy az állva dolgozók is időnként leülhessenek, mert az alsó végtag túlságos igény­­bevétele, erőltetése sok következ­ményes ízületi, izom, szalagrend­szeri megbetegedéshez vezethet. Üzemlátogatásunk során tapasz­taltuk (Athenaeum Nyomda sze­dőinek ortopéd vizsgálata, 1969), hogy a dolgozók jó része úgy vá­lasztja meg lábbelijét: „no, ez már alaposan elnyűtt, azért munkába még megteszi”. Az, hogy szót eme­lünk megfelelő munkacipő érdeké­ben, mutatja a kérdés egészségügyi fontosságát. Lássuk tehát, hogyan áll a kérdés egészségügyileg. Az álló ember testsúlya egy csontra, az úgyneve­zett ugrócsontra nehezedik a boka­villa közvetítésével. Az ugrócsont a test nagy súlyát a sarokcsont és a lábközépcsontok által képzett hídszerű lábboltozatnak adja át. A lábboltozatnak ad mesterséges és igen hasznos támaszt a megfelelő cipő. Ha a cipősarok kérgi része nem fixálja megfelelően a túlter­helt sarokcsontot, akkor az ki­vagy befelé fordul és deformáló­dik, továbbá a boltozat ugrócsont előtti fele túlterhelődik, ennek kö­vetkeztében lelapul. A helytelen statika miatt a csontokat fedő por­cogok elkopnak, az ízületi szalagok megnyúlnak, s a lábboltozat csont­jai maguk is deformálódnak, így egy természetellenes, következmé­nyes alakulás képződik.­­A járás, állás fájdalmassá válik. A fájdalom azonban nemcsak a lábfejben, ha­nem a derékban is mutatkozhat. Ezek miatt fontos, hogy a cipő a sarokcsontot jól körülvevő kemény kéregrésszel bírjon, vagyis sarok­­része egyszerűen vegye támogatás­ba a nagy megterhelésű sarokcson­tot. A hegyes formájú cipőbe a láb beleszorul. Különösen, ha magas a cipősarok, ilyenkor a láb öreg­­ujja és a láb kisím­a a láb középvo­nala felé nyomódik, az ujjak csont­jai ék alakúakká válnak, s egyes ujjak egymás alá tolódnak, az öreg­ujj bütykössé válik. Túl magas sarokban bizonytalan a járás. Minduntalan kibicsaklik a boka. A test súlypontja az ugró­csont elé helyeződik, ezért a magas sarkot viselő behajlított térddel kell, hogy járjon, s a derekát is kénytelen hátra feszíteni, hogy súlypontját visszahelyezze a sarok­csontra, ami izomtúlfáradáshoz, derékfájáshoz, s egyéb izomfájdal­makhoz vezet az alsó végtagokban. Ha valakinek derék- és lábfájdal­ma van, az bizonyos idő múlva a munkavégzés közben annyira le­köti figyelmét, hogy az elvonódik munkájától, a termelés mind job­ban megnehezül, az illető kimerül, s a figyelmetlenség miatt még bal­eset is történhet. A magas szárú cipő kissé na­gyobb támaszt ad a lábnak, de a fentiekben elmondott jó sarokcsont­támaszt adó, kemény kérgű félcipő is megfelel, különösen, ha nem túl magas, legfeljebb 3—4 centis a sar­ka. Itt kell megjegyezni, hogy az egészen alacsony sarkú cipőben is nehéz a járás, s egyáltalában nem ajánlható gyenge lábizomzatú, lúd­­talpú vagy gacsos térdű egyének­nek. A munkacipő tehát ne legyen régi, használatból kikopott, rossz sarokkérgű, elnyűtt, „kitaposott”, hanem kifogástalan kemény kérgű, jó támaszt adó, és elülső része ne legyen keskeny. Mindezeken túl­­menőleg fontos az, hogy a cipőtalp elég rugalmas legyen, hogy a járás gördülékenységét ne zavarja, a talp porózus legyen, leginkább megfe­lelő a bőrtalp, amely a láb párol­gását megengedi. A gyengébb lábizomzatú egyé­nek, lelapult lábboltozatúak maga­sabb sarkot, de legfeljebb 3—4 centi magasat (tűsarkút sohase) hordja­nak, erős láb- és lábszárizomzatúak ennél alacsonyabb sarkút viselhet­nek. A cipősarok elhelyezésénél még arra kell figyelemmel lenni, hogy ne legyen túlságosan előre vagy nagyon hátra helyezett, ha­nem a test súlypontjának megfele­lően, támaszkodása a sarok alatt megfelelő nagy területen történjék. DR. KOHÓ JÓZSEF Omnia, Kolumbia, Rio — ez a COMPACK kávé-trió! A GUTENBERG MŰVELŐDÉSI OTTHON márciusi programja Ismeretterjesztő előadások (mindig pénteken du. fél 6-kor). 6-án: A NATO politikai és katonai céljai. 13-án: Utazás a föld körül: Észak-Ameri­ka; 20-án: Egészség­­ügyi előadás: 27-én: Az új Ma­gyarország születése: Budapest felszabadulásáról. Belépődíj nincs! J. Sebastian Bach: Das Orgel­ büchlein — teljes sorozat 4 rész­ben — mikrolemezről 11-én, 18-án szerdán délután 6 órakor. Jegyek ára 6 Ft. Filmklub szocialista brigádok ré­szére. A színészi játék. Palásthy György főrendező előadása után levetítjük A­ kék angyal című fil­met. Csak bérletes előadás! Szombat Délutáni Színház. 21-én, szombaton délután fél 3 órakor. „Hívószám: GX-17” címmel drá­ma 3 felvonásban. Egyes jegyek ára 10 Ft. Kisfilmkedvelők Klubja. 25-én, szerdán délután fél 6 órakor: Rendületlenül. . . címmel kisfil­­meket vetítünk. Jegyek ára 3 Ft. Zenebarátok Klubja. 25-én, szerdán délután 6 órakor: Mario Lanza énekel mikrolemezekről világhírű dalokat és operarészleteket. Je­gyek ára 4 Ft. Pesti Színkör. 28-án, szombaton délután fél 3-kor. Jaj, a ma­ma! . . .. címmel 3 felvonásos víg­játék. Egyes jegyek ára 10 Ft. Édes tündérmese ... címmel ma­gyarnóta- és népdaldélután 29-én, vasárnap délután 3 órakor. Köz­reműködik Kiss Károly, Gencsy Sári, Vörös Sári, Józsa Ibolya Pálmay Béla és még sokan má­sok. Jegyek ára 12—16 Ft-ig. Filmszínház: 5—8-ig: Isten hozta őrnagy úr! (magyar film); 9— 10-én: Ballada a katonáról (szov­jet film); 12—15-ig Sikerül-e hő­seinknek megtalálni . . . (olasz film): 16—17-én Iván gyermekko­ra (szovjet film); 19—25-ig A bo­londok hajója (amerikai film); 26—ápr 1-ig Fehér farkasok (NDK film). .-! Kellner Sándor Művelődési Otthon márciusi programja A SYCONOR-együttes ját­szik minden vasárnap 18—22 óráig. Belépődíj 12 Ft. 1970. március 1. ............................ ............................... Ha jobbak volnának a feltételek Tanműhely és sportmozgalom A nyodaipari tanulóiskola és tanműhely szakmai után­pótlásunk fontos bázisa. Itt dolgozik 160 fiatal szakmun­kás, és itt oktatják az üze­mek 820 tanulóját. A jövő­ben számuk ezerre emelke­dik. Hogyan foglalkoznak a fia­talok testedzésével, és milyen módon folyik bele az iskola a nyomdász-sportmozgalomba — érdemes a kérdést erről az ol­daláról is szemügyre venni. A jelenlegi helyzetről beszélge­tünk Tarjányi György igazga­tóval. — Milyennek látja az isko­lában folyó testnevelést? — Két testnevelő tanárunk a lehetőségekhez képest jól el­látja a tennivalókat. Az osz­tályonként előírt két órában és a középiskolát végzetteknek előírt heti egy órában fel­frissülhetnek a gyerekek. Ez az idő azonban több okból kevésnek látszik. Tornafelsze­reléseink ugyan vannak, de a tornateremnek átalakított emeleti kultúrteremben egy­szerre nem szabad ritmikus gyakorlatokat végeztetni. A labdajátékokra a kis helyi­ség, és az ablakokat védő rács hiányában nincs lehetőség.­­ Az iskolán kívüli sport­­rendezvények szervezése nyil­vánvalóan több mozgásra ad­na lehetőséget... — Az iskola igazgatósága mindig szükségesnek tartotta, hogy intenzívebb sportmozgal­mi élet folyjék. Igyekezete évenként hullámzó és változó eredményeket hozott. Házi­­bajnokságokat szerveztünk, amelyekben szép számmal vet­tek részt a fiatalok. Most is van asztalitenisz-versenyünk. Korábban kerületi bajnokság­ban indítottunk egy labdarúgó­csapatot is, amely azonban néhány éve feloszlott. Most szervezzük újjá, és szeret­nénk, ha a Tipográfia labda­rúgó-szakosztálya utánpótlá­sát innen biztosíthatnánk. Er­ről már tárgyaltunk is az új elnökkel. — A gondolat igen jó. A Tipográfiával való szoros együttműködés mindenkinek hasznára válna ... — Ezzel az iskola nemcsak a kötelező testedzés biztosítá­sát, és saját gondjaink meg­oldását segítené, hanem régi sportegyesületünk tömegbázi­sát is előteremtené. — Visszatérve az iskolai testnevelésre, milyennek lát­ja a jövőt? — Iskolánk szakközépisko­lává — és ezzel magasabb­ óraszámú tanításra — való át­térése már megkezdődött. Ez­zel párhuzamosan többet kelle­ne sportoltatni a tanulókat, er­re azonban a tanterv és a tor­naterem nem ad módot. A kö­zeljövőben a szomszédos ud­vart bérbe vesszük és ott ko­sár- és röplabdapályát létesí­tünk. Igazában az ebbeli gon­dok végleges megoldását az új iskolánk jelenti, amely 1972— 73-ig felépül. —ij— Felszabadulási Kupa a Dunaújvárosi Papírgyárban Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére Fel­­szabadulási Kupa-versenyeket rendezünk a Dunaújvárosi Pa­pírgyárban, melyre a szakszer­vezeti bizottság vándorserlege­ket ajánlott fel. Három sport­ágban indul verseny: sakk, női kézilabda, férfi kispályás lab­darúgás. Jelenleg öt csoportban foly­nak a sakk­selejtezők, csopor­tonként az első három helye­zett jut a döntőbe. Ebben az évben alakult a sakkszakosztály, későbbi cél minősített szakosztállyá alakí­tani. Egy csapattal részt veszünk a városi kispályás labdarúgó­bajnokságban. Rendszeres házi bajnokságokat rendezünk több sportágban. szeiber János sportelnökhelyettes A Sajtó Sportkör terveiből A SZUR-tól a nagy túrákig Ki ne ismerné, és ne hal­lott volna a SZUR-ról? A Szí­nészek—Újságírók rangadó mérkőzéséről, amelyre — saj­nos csak erre az alkalomra —, minden évben megtelnek a Népstadion lelátói. Ekkor van tv, sajtóreklám, nyilatkoznak a „sztárok”, kezdőrúgást vé­geznek a színésznők stb., — szóval minden megtörténik ahhoz, hogy a nagyközönség azt higgye: az újságírók csak futballozni szeretnek. Pedig hát csak el kell ol­vasni a Sajtó Sportkör tájé­koztatóját (ugyan miért csak stencilben olvasható?), s az ember rögtön rájön, hogy bi­zony százhetvenen sakkoznak (a budapesti II. osztályban), teniszeznek, eveznek és­­ amíg a Turistaházakat Kezelő Vállalat nem emeli az égnek az árakat —, még a nagy em­léktúrákon is „szerepelnek”. Ötször vetélkedtek a Művész SK tagjaival, és háromszor ők (sakkban, teniszben és fut­ballban), kétszer a művészek (asztaliteniszben és tekében) győzedelmeskedtek. A nem is oly rég megvá­lasztott új sportköri elnökség tagjai: Szebenyi Sándor, Ko­vács András, Dossek Lajos, Kollányi Gyula és Szabó Bé­la — a tagsággal egyetértés­ben —, ennél is tovább akar­nak lépni: szervezettebbé és tervszerűbbé teszik a sportte­vékenységet, erősítik a társa­dalmi testületekkel való kap­csolataikat. Jobban összehan­golja a sportkör rendezvé­nyeit a vállalatokkal, s külö­nösen a fiatalok és a család­tagok közül toboroz újabb hí­veket a szerkesztőségi sport­­mozgalom számára. cs. J. Tipográfia trófeák — méltó helyen A szakszervezeti székház­ban, a titkárság bejáratánál néhány hete két szép üvegvit­rin áll. A korábban eldugott helyen porosodó Tipográfia­­serlegek és emléktárgyak most itt emlékeztetnek a régi sport­sikerekre. Jelzik, hogy él és ápolja ha­gyományait az egyesület, s a szakszervezet elnöksége támo­gatja törekvéseit, tevékenysé­gét. Az üvegszekrények társa­dalmi munkában készültek. Az Akadémiai Nyomda négy sportszerető asztalosa: Balázs József, Csatár István, Gerendai József és Göndöcs István alkot­ták. A szakszervezet és a sport­egyesület levélben köszönte meg a szép gesztust a négy szaktárs­nak, akik most 40, fürdőzés­hez szükséges fapapucsot ké­szítenek a sportolóknak. TYPOGRAPHIA A Nyomda­, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének hivatalos lapja Főszerkesztő: Kimmel Emil Felelős szerkesztő: Vajda János Szerkesztőség: Budapest, VIII., Kölcsey u. 2. Telefon: 342—161, 342—168, 342—169 Kiadja és terjeszti: a Népszava Lapkiadó Vállalat Budapest, VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224—819 Felelős kiadó: Gábor Márton, a Népszava Lapkiadó Vállalat Igazgatója Csekkszámlaszám: 75.915.001—46 . 69.5167 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató

Next