Typographia, 1976 (108. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

1976. JANUÁR 1. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 1 FORINT 108. évfolyam * A N­Y­O­M­D­A­, A P­A­P­Í­RI­P­A­R É­S A S­A­J­T­Ó D­­O­L­G­O­Z­ÓI S­Z­A­K­S­Z­E­R­VE­Z­E­T­É­N­E­K HI­VAT­A­L­O­S LA­P­J­A * 1.szám 1 TYPOGRAPHIA E­seményekben gazdag eszten­dőt zártunk. Pártunk XI. kongresszusán értékelte az előző 4 év munkáját és meg­jelölte a következő évek főbb fel­adatait. Az elmúlt esztendőben zaj­lottak le a szakszervezeti alapszer­vi választások, szakszervezetünk XL. kongresszusa és a magyar szakszervezetek XXIII. kongresz­­szusa. Fontos eseménynek tekint­jük a IV. ötéves terv befejező évé­nek munkáját is. Az elmúlt esz­tendőben a kong­resszusok, választások és nem utolsósorban népgazdasági ter­vünk egy nagyobb ciklusának le­zárása mindenkit arra késztet, hogy ne csak egy esztendőre te­kintsen vissza, amikor az ered­ményekről és a gondokról szó esik. Úgy érzem, ha az elmúlt évek munkáját értékeljük — a gond­jainkkal együtt is —, nincs szé­gyenkezni valónk. Ebben az idő­szakban tovább fejlődött szak­mánk területén is a szakszerve­zeti munka, mind hatékonyabban és hozzáértőbben gyakorolták szakszervezeti bizottságaink, szak­­szervezeti tanácsaink a rájuk ru­házott jogköröket, hatásköröket, figyelembe véve a vállalati kol­lektívák és az össztársadalom ér­dekeit. Növekedett szakszervezeti tagságunk aktivitása, politikai fel­­készültsége és felelősségérzete. Ez mutatkozott meg a termelésben kifejtett erőfeszítésekben, de a szervezeti élet javításában is. Az elmúlt 4 év alatt közel 60 száza­lékkal növekedettt a nyomda- és a papíripar termelése. A kiadott könyvek száma több mint 50 szá­zalékkal emelkedett. A lapkiadás­ban jelentős eredménynek érté­keljük, hogy a felnőtt lakos­ság 74 százaléka olvas napilapot és 70 százaléka hetilapot. Szakszervezetünk 50 ezres­­tag­ságának politikai érettségéről, fe­lelősségi tudatáról és igényességé­ről tanúskodtak a szakszervezeti alapszervi választások is. Tagsá­gunk több mint 90 százaléka köz­vetlenül vett részt a tisztségvise­lők választásán. A vita aktivi­tását és színvonalát tekintve ösz­­szehasonlíthatatlanul jobb volt, mint 4 évvel ezelőtt. A beszámo­lók és a hozzászólások, az egész 4 évi munka tükrözte, hogy szak­­szervezeti tagságunk egységesen sorakozott fel a célkitűzések meg­valósítására. Ezt bizonyította pél­dául a nyomdaipar fejlesztése ér­dekében kifejtett közös tevékeny­ség. A központi célkitűzések megva­lósítása érdekében tett erőfeszíté­sekért, az elért eredményekért köszönet illeti szakszervezeti tag­ságunkat, aktivistáinkat, tisztség­­viselőinket. Ez a tevékenység a biztosítéka a további célkitűzések egységes értelmezésének és végre­hajtásának is. Az elkövetkezendő időszakban a fejlett szocializmus építése még fokozottabb felelősségre és erőfe­szítésekre kötelez bennünket. Szakszervezeti tagságunk a gazda szemével, eszével kell, hogy lássa az össztársadalmi és a vállalati kollektíva munkáját, de egyben aktív részese legyen a célkitűzé­sek megvalósításának is. Amikor a szakszervezeti mozga­lom kettős feladatát a gyakorlat­ban érvényesítjük, akkor azt csak összefüggésében, együttesen lehet gyakorolni. A vállalatti tervek ki­alakításánál szakszervezeti tagsá­gunk részt vesz az adott kollektí­va célkitűzéseinek meghatározá­sánál, de egyben ezek a tervek magukban foglalják a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását is. A gazdálkodásban való részvételük egyben nélkülöz­hetetlenné teszi, hogy a szakszer­vezet gyakorolja a nevelő, tudat­­formáló feladatát is. A szakszer­vezet a kommunizmus iskolája­ szerepét azzal tölti be, hogy tag­ságát felkészíti a gazdálkodásban való részvételre és a maga eszkö­zével segíti annak gyakorlati meg­valósulását is. Az új esztendő küszöbén nem­csak 1976, hanem az V. ötéves terv célkitűzéseiről, illetve annak megvalósítása érdekében jelentke­ző feladatokról is beszélnünk kell. A munka színvonalának emelése minden területen, a szocialista el­osztás elvének maradéktalan ér­vényesítése további erőfeszítése­ket követel valamennyiünktől. Nem kis feladatot jelent szá­munkra a termelés megszervezé­sétől a hatékony, gazdaságos mun­ka biztosításán keresztül az élet­­színvonal fokozatos és folyamatos továbbnövelése. A dolgozók aktív részvétele, illetve annak biztosí­tása, a feladatok, tervek kialakí­tásától a végrehajtás megszerve­zésén keresztül egészen az ellen­őrzésig mind színvonalasabb mun­kát igényel a társadalmi, gazda­sági vezetőktől, a mozgalomban tevékenykedő aktivistáktól,­­tiszt­ségviselőktől. Elengedhetetlen, hogy minden fontos kérdésben a döntések meghozatala előtt a dol­gozók közvetlenül, kisebb vagy nagyobb csoportokban véleményt nyilvánítsanak. De legalább ilyen fontos, hogy a végrehajtásban és annak ellenőrzésében is megfele­lő részvételt biztosítsunk. A vég­rehajtás során jelentkező gondok megoldása ugyanúgy igényli a nyilvánosságot, mint a célkitűzé­sek megjelölése. Dolgozóink joggal elvárják, hogy fokozottabban érvényesítsük a szocialista elosztás elvét. Egyet­értenek azzal, hogy egyenlő mun­káért egyenlő bér kerüljön kifize­tésre, de az­t is elvárják, hogy az egyenlő bérért egyenlő munkát nyújtson mindenki társadalmunk­ban. Ne csak azt lássák egyesek, hogy mit kell tovább javítani a másik munkaterületén, hanem azt is, hogy mit kell tenni a saját munkájuk színvonalának emelése érdekében. A munka színvonalának, haté­konyságának fokozottabb javítá­sa, emelése még inkább megköve­teli tőlünk a határozatok végre­hajtásának megszervezésében, el­lenőrzésében az egységes szemlé­let és cselekvés érvényesítését. Ennek megvalósulásában jelentős szerepet kap a szocialista demok­rácia, a munkahelyi demokrácia fejlesztése. Nem véletlen, hogy pártunk XI. kongresszusa oly be­hatóan foglalkozott ezzel a kér­déssel. Igaz, hogy ez nemcsak szakszervezeti feladat, de a szak­­szervezeti mozgalom sajátos esz­közeivel, különböző fórumain a jogok és kötelességek gyakorlása­kor nemcsak a szervezeti élettel, hanem társadalmi, gazdasági kér­désekkel is foglalkozik. A szak­­szervezetek jogai, a dolgozók jo­gai, ezek gyakorlása nemcsak le­hetőség, hanem kötelesség is szá­munkra. Ezért kapott külön hang­súlyt pártunk kongresszusán az a megállapítás, hogy az állami, gaz­dasági vezetők is tartsák tiszte­letben a szakszervezeti jogokat és biztosítsák gyakorlásukat. Sokat beszélünk arról, hogy a szakszer­vezeti határozatok csak a­­testüle­tekre, a tisztségviselőkre kötelezőek, a szakszervezeti tagságra nem. Ez így igaz, nem árt azonban ezt szá­mokra átváltani. Az elmúlt vá­lasztásokon közel 8 ezer tisztség­viselőt választottak meg alapszer­vezeteink, lényegében tehát min­den 6. szakszervezeti tagunk va­lamilyen választott tisztséget tölt be. Ha ehhez hozzászámítjuk a gazdasági vezetőket, akikre a párthatározat ugyanúgy kötelező — gondoljunk itt a szakszervezeti jogok tiszteletben tanulására —, akkor valamelyest csökken azok­nak a száma, akikért a határozat helyességéről, a végrehajtás szük­ségességéről agitációs eszközökkel kell meggyőzni. Ehhez hozzátar­tozik az is, ha a határozatok, dön­tések előtt szakszervezeti testüle­­tein­k maradéktalanul figyelembe veszik a dolgozók, a tagság véle­ményét, javaslatait, ezzel egyet­értésüket, akkor kevesebb mun­kára van szükség az utólagos meggyőzésre, elfogadtatásra. Az elmúlt évek tapasztalatai bi­zonyítják, hogy dolgozóinkban megvan a készség és a felkészült­ség a határozatok, döntések kiala­kításában, végrehajtásában és an­nak ellenőrzésében való hozzáér­tő részvételre. Azok az erőfeszí­tések és tettek, amelyeket az egy­séges szemlélet, az egységes cse­lekvés érdekében tagságunk tett, biztosítékot nyújtanak a megnö­vekedett feladatok, célkitűzések maradéktalan és magasabb szin­tű megvalósításához. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy továbbfejlesszük, finomítsuk az eh­hez szükséges feltételeket, hogy még sikeresebben dolgoz­hassunk tagságunk érdekében. Szakszervezetünk központi ve­zetősége nevében minden dolgo­zónknak, aktivistánknak és tiszt­ségviselőnknek sikerekben gaz­dag, boldog új évet kívánunk. KÖSZÖNTŐ ÍRTA: GAJDA LÁSZLÓ, A SZAKSZERVEZET TITKÁRA

Next