Typographia, 1984 (116. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

VILÁGTELETMIÁI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 1,60 Ft1984. JANUÁR 116. ÉVFOLYAM A NYOMDA­, A PAPÍRIPAR ÉS A SAJTÓ DOLGOZÓI SZAKSZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA 1. SZÁM Békés, boldog új esztendőt! IRTA: KOVÁCS KLÁRA, SZAKSZERVEZETÜNK ALELNÖKE Új év, új remények, új tervek. Bizakodva tekintünk az előttünk álló hónapok, munkásnapok elé, amelyekben még minden lehetsé­ges, amelyekben — fogadjuk — el­kerüljük a buktatókat, tapasztala­tainkból csak a jót, az előrevivőt hasznosítjuk. Békés, boldog új évet kívánunk önmagunknak, szerette­inknek, nagyhazánknak. Ennél többet nem kívánhatunk egymás­nak a jelenlegi nehéz gazdasági vi­szonyok közepette és a rakétatele­pítéstől hangos, az emberiség bé­kéjét fenyegető időkben. A számadás napjai most követ­keznek. Az óév minden munkáját, tettét megvizsgáljuk, hogy a to­vábbi megújulást követelő időben állni tudjuk a versenyt. Nehéz évet hagytunk magunk mögött. Mégis, ebben az esztendőben is, annyi új kezdeményezés került napvilágra, annyi új módszer indult útjára, amelyek a nehezebbé vált gazda­sági feltételek mellett is elismerést vívtak ki hazánknak. A haladni tu­dás, a megújulási készség sok-sok összetevője tette lehetővé, hogy az országot ért nagy anyagi vesztesé­gek — az aszály, az exportot, kül­kereskedelmünket érő megkülön­böztetések, a növekvő árak — elle­nére megőriztük nemzetközi fize­tőképességünket, sőt csökkentet­tük adósságállományunkat. Azok a jó értelmű változások, amelyek az ország gazdaságának sok területét jellemzik, megtalálha­tók a szakszervezetünkhöz tartozó ágazatokban is. A nyomdaipar ti­zenöt évre tervezett nagy rekonst­rukciója ezekben az években érik be teljesen. 1970-től kilencmilliár­dos fejlesztés valósult meg. Az óesztendőben is több beruházás fe­jeződött be. Az országos rekonst­rukció során „nyomdagyárak” lép­tek üzembe, amelyek megváltoztat­ták a technikát, a technológiát. Tért hódít az elektronika, növek­szik a fényszedés aránya. Mind­azonáltal még sokat kell tenni az élőmunka nagyobb kiváltására, a gépesítettség növelésére, különö­sen az előkészítő műveletekben. Feszítő ellentétek jelentkeztek, amelyek hozzájárultak — a nem kiegészítő bérezési politikán kívül — a nyomdaiparban dolgozók szá­mának csökkenéséhez. Ez utóbbi megváltoztatására tett erőfeszítése­inket tavaly — szakszervezetünk szorgalmazására is — eredmény érlelte. Az ország gazdasági nehéz­ségei ellenére az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a SZOT-tal egyetértésben hozzájárult ahhoz, hogy központi bérintézkedés javít­sa a nyomdászdolgozók anyagi helyzetét. A létrejött nagy technikai bázi­son a fejlesztések kezdete óta a nyomdaipar termelése megkétsze­reződött, a kiadott könyvek pél­dányszáma ugyancsak, míg a napi­lapoké, folyóiratoké 1,1 milliárd­­ról 1,6 milliárdra nőtt. A nyomda­ipar most erre az új technikára és technológiákra támaszkodva, a belső minőségi megújulásokat szorgalmazza. A papíripar programjában első helyen áll a minőségi tendenciák erősítése, a kapacitások jobb ki­használása, az anyagokkal, ener­giával, segédanyagokkal való taka­rékoskodás, a tőkés import egy ré­szének hazai termékkel való felvál­tása. Ide tartozik a Szolnoki Papír­gyár rekonstrukciójának program szerinti megvalósítása is. A Papír­ipari Vállalat eredménye azt mu­tatja, hogy célját eddig sikerült megvalósítani. A Szolnoki Papír­gyár rekonstrukciójának hatására a vállalat 1985-ben 37,5 ezer tonna finom nyomópapírral és 7,7 ezer tonna műnyomó papírral javítja majd a hazai papírellátást. A papírgyártás nagy része folya­matos üzemmenetet kíván. Ez a tény annak ellenére, hogy a mun­kakörülmények korszerűsödnek és tovább javulnak, nem kedvez a munkaerő-forgalomnak. A kieső létszám pótlására számos új intéz­kedés látott napvilágot, amelynek hatására nagyobb termelékenység­gel, kevesebb munkaerővel oldják meg feladataikat. Ezt segíti bérezé­si politikájuk, közte az 1984-re is lehetővé tett kísérleti jövedelem­szabályozási rendszer. Az új munkastílus kialakításáért folytatott erőfeszítések a szakszer­vezeti mozgalmat sem kerülik el. A szakszervezeti tagság azt várja a tisztségviselőktől, hogy a gazda­sági célok megvalósításának segí­tése mellett, hathatósabban képvi­selje a dolgozói érdekeket, támo­gassa az új kezdeményezéseket, határozottabb rétegpolitikát foly­tasson, minden szakszervezeti ala­pállás világos legyen. Nem könnyű a növekvő kívánalmaknak, néhol türelmetlenségnek eleget tenni. Ehhez nyújtott segítséget az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i ülésének állás­­foglalása a szakszervezeti munka fejlesztéséről, a párt, s a párttagok ezzel kapcsolatos feladatairól. A párt állásfoglalását feldolgoz­zuk önmagunknak is, hogy irányt mutasson sok-sok teendő elvégzé­séhez. Az állásfoglalás azt kéri és igényli a szakszervezetektől, a tag­ságtól, hogy a nehezedő gazdasági feltételek között is tegyenek meg mindent a szocializmus ügye iránt elkötelezett, önállóan tevékenyke­dő mozgalom erősítése és tovább­fejlesztése érdekében. Tegyünk meg mindent mi is, hogy szakszer­vezeti tagságunk, a szervezett dol­gozók milliói ismerjék, értsék a párt politikáját, és tevőlegesen tá­mogassák azt. Ennek érdekében még önállóbb munkára, nagyobb felelősségvállalásra, következete­sebb érdekképviseletre, politikai tudatformálásra van szükség. Mindehhez különösen a szakszer­vezetekben dolgozó kommunisták vállain nagy a felelősség. Az új év kapujában máris tele a kezünk munkával, feladatokkal. Jogos az optimizmusunk, mert tudjuk, mit akarunk tenni, megva­lósítani, sőt megvédeni. Mert van mit féltenünk! Gazdasági és politi­kai tennivalóinkhoz béke kell, amely most törékeny felhőként bo­rul fölénk. A világ az amerikai ra­­kétatelepítés miatt tele van aggo­dalommal. Jurij Andropov, az SZKP főtitkárának felelősségteljes nyilatkozata az amerikai rakétate­lepítésről, feltárta az esztelen poli­tika lényegét, a szocialista orszá­gok ellen indított kereszteshadjá­rat tarthatatlanságát. Keményen, következetesen kell dolgoznunk a szocialista közösség országaival együtt, hogy ezt a veszedelmes ten­denciát megváltoztassuk. Ehhez van tervünk, erőnk, és van, lesz hozzá kitartásunk is. Bé­kés, boldog új esztendőt megvaló­sításukhoz! Ülésezett szakszervezetünk elnöksége 1983. december 8-án tartotta legutóbbi ülését szakszervezetünk elnöksége. A tanácskozáson részt vett Lakner Kálmán, az Ipari Mi­nisztérium főtanácsosa, valamint dr. Rajz György, a SZOT TB Fő­­igazgatóság Egészségügyi főosz­tályának osztályvezető főorvosa is. A testület első napirendi pontként jelentést vitatott meg a nyomda- és papíripari dolgozók üzemegészség­ügyi helyzetéről, különös tekintet­tel az ártalmas munkakörökben foglalkoztatottakra, és javaslatot fogadott el helyzetük javítására. A napirend előadója Horváth Ist­ván munkavédelmi főfelügyelő volt. Ezt követően a testület Ko­szorú Györgyné, a gazdasági és pénzügyi osztály vezetőjének elő­terjesztésében megvitatta a szak­­szervezet 1984. évi költségvetését, majd Garamvölgyi László nemzet­közi referens jelentését az 1983. évi nemzetközi tevékenységről. A to­vábbiakban az elnökség egyéb be­jelentéseket és tájékoztatókat vett tudomásul. . ............... . . ÁGAZATAINK FŐBB FELADATAI 1984-BEN NYOMDAIPAR A nyomdaipar 1984. évi gaz­dálkodási feladatai a VI. ötéves tervben megfogalmazott célkitűzé­sekre alapozódnak, figyelembe vé­ve a gazdálkodásban bekövetke­zett változásokat. Az új esztendőre reális cél a termelés 2 százalékos növelése. A megvalósításhoz azon­ban szükséges a meglevő kapacitá­sok jobb kihasználása, a nagyobb arányú költségmegtakarítás, a ter­melékenység növelése. Termékfaj­tánként eltérőek az igények. A na­pilap-, folyóiratgyártás nagysága azonos az előző évivel, de tovább­ra is fontos feladat a grammsúly­csökkentés. A könyvnyomtatásban a belső igények kielégítése mellett növelni kell az exportot. A legdi­namikusabb termelésnövelés a csomagolóanyagok előállításában várható. 1984-ben is fokozott figyelmet kell fordítani az anyag- és energia­takarékosságra. Fontos teendő az exportkiváltás. A Szolnoki Papír­gyár folyamatos üzembe helyezé­sével várhatóan javulni fog az író-, nyomópapír ellátottság. Szorosabb együttműködésre van szükség a ki­adók, nyomdák, papírgyárak kö­zött, a szállítási fegyelem erősítésé­ben is. Minden vonatkozásban na­gyobb figyelmet igényel a minőség javítása. Az új esztendőben folytatódik a megyei napilapok ofszetprogram­ja. A Zala, Somogy, Komárom és Borsod megyei nyomdákban a fej­lesztések következtében már az idén korszerűbb napilapot állíthat­nak elő. Az Athenaeum Nyomda fényszedő rendszerével tovább modernizálódik a szövegelőállítás. A feladatok sokrétűsége megköve­teli a fegyelmezett munkát az irá­nyításban és a végrehajtásban egyaránt. PAPÍRIPAR 1984-ben a népgazdaság fejlődé­sével szoros összhangban alakul az országos papírfogyasztás. A papír­termékek felhasználásában csak szerény mértékű növekedés várha­tó. A tovább szigorodó közgazda­­sági ár- és szabályozórendszer elle­nére is tervez a Papíripari Vállalat az 1983. évit meghaladó nyereség­­többletet. A biztonságosabb terve­zést és termelést elősegíti, hogy a vállalat 1984-re is megkapta a hoz­zájárulást a kísérleti jövedelemsza­bályozáshoz, és ez a tény tovább stabilizálhatja a létszámhelyzetet. A Papíripari Vállalatnak 1984-ben még fokozottabban kell törekednie a hazai ellátás szinten tartása mellett, a külkereskedelmi kötelezettségek teljesítésére és az importhelyettesítő termékek felku­tatására. Számottevő feladatuk az anyag- és energiatakarékosság, az e cél érdekében készített racionali­zálási programban foglalt felada­tok teljesítése. Nagy gondot kell fordítaniuk a termelés gazdaságos­ságának javítására, a termékek ver­senyképességének fokozására, és mindennek érdekében a jobb mi­nőségi munkára. Az adott körülmények között kell a célok érdekében tovább emelni a gazdálkodás színvonalát, a szolnoki beruházás üzembe lépő termelőegységeit beilleszteni a vál­lalat rendszerébe (a teljes rekonst­rukció várhatóan 1984. szeptember­­ 30-ig befejeződik). A gyárakban több új beruházás kezdődik meg, így például a Buda­foki Papírgyárban a 24-es számú kartongép felállításának kiviteli munkái, a nyíregyházi és a csepeli gyárak hullámdoboz-üzemeinek és a Dunaújvárosi Papírgyár szalma­­cellulóz-üzemének rekonstrukció­ja. LAPKIADÁS Az alapvető feladatok a lapki­adásban sem változnak az új esz­tendőben. A lapkiadó vállalatok­nál már elkészültek a kiadvány­­tervek, amelyekben nem szerepel számottevő példányszámemelés és új lapok indításának elképzelése. Ennek az is magyarázata, hogy a sajtó papírellátása nem növekedik, a felhasználható mennyiség 1984-ben is 85 ezer tonna papír. Jelentős cél népgazdasági érdek­ből is a takarékosság a tőkés orszá­gokból érkező papír felhasználásá­ban. Az illetékes sajtóirányító szer­vek ehhez a kiadó vállalatok és dolgozóik kezdeményezéseit is várják, különösen annak érdeké­ben, hogy minőségi visszaesés a sajtótermékekben ne következzen be. A takarékosság jegyében válto­zatlanul marad az 1983-ban meg­szigorított remittenda gazdálko­dás. De a sikeres takarékosság fel­tétele az is, hogy ne történjenek nyomdai túlfutások, s hogy min­den lap a megállapodás szerinti időre elkészüljön. Másfél esztendős munka után befejeződött a sajtóstruktúra vizs­gálata, a szakértői bizottságok el­készítették az előtanulmányokat. Az 1984. esztendő várható felada­tai közé tartozik az e vizsgálatok tapasztalatainak gondos mérlege­lése és néhány indokolt intézkedés megtétele. Szigorúbb gazdálkodási feltéte­lekkel kell számolni a lapkiadók­ban, szerkesztőségekben, s mégis mindent el kell követniük, hogy szolgálni tudják a fő célt: lapjaink, folyóirataink agitációs és propa­gandamunkájának további javítá­sát. KÖNYVKIADÁS 1984-re a könyvkiadók — ha­sonló módon az előző évekhez — időben felkészültek. A kiadvány­­tervek ismeretében határozták meg előkészítő feladataikat, melyek egy része már 1982-ben, más része 1983-ban formálódott ki, s most a végrehajtás nehéz időszakát élik. Hangsúlyt kap a nehéz jelző, há­rom lényeges összetevő miatt is, melyek nagymértékben kihatnak a könyvkiadók kultúrpolitikai céljai­ra. Az első: a sokat emlegetett könyvkiadók és nyomdák közötti kapcsolat, az együttműködés mi­lyensége. Annak ellenére, hogy kü­lönböző szinteken több tárgyalás volt már, mégsem tapasztalható lé­nyeges előrehaladás. Úgy tűnik, addig nem is várható végleges megoldás, amíg az érdekeltségi rendszer összhangja nem teremtő­dik meg. A második: a könyvkiadók és a könyvterjesztők között jelentkező ellentmondások. Ezek lényege a könyvek példányszámának megál­lapításával, a könyvek eladásával, illetve a készletek növekedésével kapcsolatosak. A harmadik — s ez bizonyos mértékben kapcsolódik az előb­biekhez — az, hogy a könyvki­adóknak 10 százalékkal csökkente­ni szükséges a kiadványaikat. Az egyes kiadókra bízza a felügyeleti szerv, hogy ez a csökkentés műszá­mot, példányt vagy forintot érint­sen. A három gond jelentősen befo­lyásolja a könyvkiadók 1984. évi tevékenységét. Ezek megoldására közös összefogásra van szükség a könyvkiadók, nyomdák, terjesztők között, amelyekhez szakszerveze­tünk is megadja a szükséges segí­tést. Tisztelt olvasóink! Valószínű nagyon sokan meglepődnek a Typographia kézhezvételekor lapunk formátumváltozásán, és az impresszumban olvasható szövegen: „Készült a Szikra Lapnyomdában.” A változásra több ok is késztette szer­kesztőségünket. Egyik ezek közül az a sok olvasónk részéről évek óta el­hangzó igény volt, hogy a Typographia térjen vissza évszázados hagyomá­nyához, és ismét újságformátumban készíttessük. A másik ok: a lépéstar­tási szándék a változó nyomdaipari technikával. Lapunk a jövőben ofszet nyomtatással, fényszedéssel készül, e technika legnagyobb hazai bázisá­ban olyan nyomógépen, amely erre a 13/3-as formátumot tudja adni. Bízunk abban, hogy az új, korszerű nyomtatás lehetővé teszi azt is, hogy rövidüljön a lap nyomdai átfutási ideje és olvasóinknak időszerűbb írások­kal tudunk szolgálni. Szerkesztőségünk ezúton is köszönetet mond az Athe­naeum Nyomdának azért, hogy több mint egy évszázadon át nyomtatta lapunkat. T. Olvasóinkat arra kérjük, hogy a Typographiát új köntösében is fogadják, forgassák és olvassák szívesen. SZERKESZTŐSÉG Új tisztségviselők a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület élén A „félidős” tevékenysé­get értékelő küldöttközgyű­lést tartottak december 14-én a Papír- és Nyomda­ipari Műszaki Egyesület­ben. A tanácskozáson Gáti Péter főtitkár számolt be a vezető testületek és az egye­sület elmúlt időszakban végzett munkájáról. A küldöttközgyűlésen új tisztségviselőket is válasz­tottak. A testület dr. Vámos György elnököt és Gáti Pé­ter főtitkárt érdemeik elis­merése mellett felmentette tisztségükből, egyben dr. Vámos Györgyöt tisztelet­beli elnökké választotta. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület új elnö­kévé Juhász Mihályt, a PV vezérigazgatóját, főtitkárá­vá dr. Egyed Bélát, a Pénz­jegynyomda műszaki igaz­gatóját, főtitkárhelyettessé pedig az e tisztségből lekö­szönő dr. Annus Sándor helyébe dr. Madai Gyulát, a Csomagolóanyaggyár fő­mérnökét választotta meg a küldöttközgyűlés.

Next