Typographia, 1984 (116. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
VILÁGTELETMIÁI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 1,60 Ft1984. JANUÁR 116. ÉVFOLYAM A NYOMDA, A PAPÍRIPAR ÉS A SAJTÓ DOLGOZÓI SZAKSZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA 1. SZÁM Békés, boldog új esztendőt! IRTA: KOVÁCS KLÁRA, SZAKSZERVEZETÜNK ALELNÖKE Új év, új remények, új tervek. Bizakodva tekintünk az előttünk álló hónapok, munkásnapok elé, amelyekben még minden lehetséges, amelyekben — fogadjuk — elkerüljük a buktatókat, tapasztalatainkból csak a jót, az előrevivőt hasznosítjuk. Békés, boldog új évet kívánunk önmagunknak, szeretteinknek, nagyhazánknak. Ennél többet nem kívánhatunk egymásnak a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok közepette és a rakétatelepítéstől hangos, az emberiség békéjét fenyegető időkben. A számadás napjai most következnek. Az óév minden munkáját, tettét megvizsgáljuk, hogy a további megújulást követelő időben állni tudjuk a versenyt. Nehéz évet hagytunk magunk mögött. Mégis, ebben az esztendőben is, annyi új kezdeményezés került napvilágra, annyi új módszer indult útjára, amelyek a nehezebbé vált gazdasági feltételek mellett is elismerést vívtak ki hazánknak. A haladni tudás, a megújulási készség sok-sok összetevője tette lehetővé, hogy az országot ért nagy anyagi veszteségek — az aszály, az exportot, külkereskedelmünket érő megkülönböztetések, a növekvő árak — ellenére megőriztük nemzetközi fizetőképességünket, sőt csökkentettük adósságállományunkat. Azok a jó értelmű változások, amelyek az ország gazdaságának sok területét jellemzik, megtalálhatók a szakszervezetünkhöz tartozó ágazatokban is. A nyomdaipar tizenöt évre tervezett nagy rekonstrukciója ezekben az években érik be teljesen. 1970-től kilencmilliárdos fejlesztés valósult meg. Az óesztendőben is több beruházás fejeződött be. Az országos rekonstrukció során „nyomdagyárak” léptek üzembe, amelyek megváltoztatták a technikát, a technológiát. Tért hódít az elektronika, növekszik a fényszedés aránya. Mindazonáltal még sokat kell tenni az élőmunka nagyobb kiváltására, a gépesítettség növelésére, különösen az előkészítő műveletekben. Feszítő ellentétek jelentkeztek, amelyek hozzájárultak — a nem kiegészítő bérezési politikán kívül — a nyomdaiparban dolgozók számának csökkenéséhez. Ez utóbbi megváltoztatására tett erőfeszítéseinket tavaly — szakszervezetünk szorgalmazására is — eredmény érlelte. Az ország gazdasági nehézségei ellenére az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a SZOT-tal egyetértésben hozzájárult ahhoz, hogy központi bérintézkedés javítsa a nyomdászdolgozók anyagi helyzetét. A létrejött nagy technikai bázison a fejlesztések kezdete óta a nyomdaipar termelése megkétszereződött, a kiadott könyvek példányszáma ugyancsak, míg a napilapoké, folyóiratoké 1,1 milliárdról 1,6 milliárdra nőtt. A nyomdaipar most erre az új technikára és technológiákra támaszkodva, a belső minőségi megújulásokat szorgalmazza. A papíripar programjában első helyen áll a minőségi tendenciák erősítése, a kapacitások jobb kihasználása, az anyagokkal, energiával, segédanyagokkal való takarékoskodás, a tőkés import egy részének hazai termékkel való felváltása. Ide tartozik a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciójának program szerinti megvalósítása is. A Papíripari Vállalat eredménye azt mutatja, hogy célját eddig sikerült megvalósítani. A Szolnoki Papírgyár rekonstrukciójának hatására a vállalat 1985-ben 37,5 ezer tonna finom nyomópapírral és 7,7 ezer tonna műnyomó papírral javítja majd a hazai papírellátást. A papírgyártás nagy része folyamatos üzemmenetet kíván. Ez a tény annak ellenére, hogy a munkakörülmények korszerűsödnek és tovább javulnak, nem kedvez a munkaerő-forgalomnak. A kieső létszám pótlására számos új intézkedés látott napvilágot, amelynek hatására nagyobb termelékenységgel, kevesebb munkaerővel oldják meg feladataikat. Ezt segíti bérezési politikájuk, közte az 1984-re is lehetővé tett kísérleti jövedelemszabályozási rendszer. Az új munkastílus kialakításáért folytatott erőfeszítések a szakszervezeti mozgalmat sem kerülik el. A szakszervezeti tagság azt várja a tisztségviselőktől, hogy a gazdasági célok megvalósításának segítése mellett, hathatósabban képviselje a dolgozói érdekeket, támogassa az új kezdeményezéseket, határozottabb rétegpolitikát folytasson, minden szakszervezeti alapállás világos legyen. Nem könnyű a növekvő kívánalmaknak, néhol türelmetlenségnek eleget tenni. Ehhez nyújtott segítséget az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i ülésének állásfoglalása a szakszervezeti munka fejlesztéséről, a párt, s a párttagok ezzel kapcsolatos feladatairól. A párt állásfoglalását feldolgozzuk önmagunknak is, hogy irányt mutasson sok-sok teendő elvégzéséhez. Az állásfoglalás azt kéri és igényli a szakszervezetektől, a tagságtól, hogy a nehezedő gazdasági feltételek között is tegyenek meg mindent a szocializmus ügye iránt elkötelezett, önállóan tevékenykedő mozgalom erősítése és továbbfejlesztése érdekében. Tegyünk meg mindent mi is, hogy szakszervezeti tagságunk, a szervezett dolgozók milliói ismerjék, értsék a párt politikáját, és tevőlegesen támogassák azt. Ennek érdekében még önállóbb munkára, nagyobb felelősségvállalásra, következetesebb érdekképviseletre, politikai tudatformálásra van szükség. Mindehhez különösen a szakszervezetekben dolgozó kommunisták vállain nagy a felelősség. Az új év kapujában máris tele a kezünk munkával, feladatokkal. Jogos az optimizmusunk, mert tudjuk, mit akarunk tenni, megvalósítani, sőt megvédeni. Mert van mit féltenünk! Gazdasági és politikai tennivalóinkhoz béke kell, amely most törékeny felhőként borul fölénk. A világ az amerikai rakétatelepítés miatt tele van aggodalommal. Jurij Andropov, az SZKP főtitkárának felelősségteljes nyilatkozata az amerikai rakétatelepítésről, feltárta az esztelen politika lényegét, a szocialista országok ellen indított kereszteshadjárat tarthatatlanságát. Keményen, következetesen kell dolgoznunk a szocialista közösség országaival együtt, hogy ezt a veszedelmes tendenciát megváltoztassuk. Ehhez van tervünk, erőnk, és van, lesz hozzá kitartásunk is. Békés, boldog új esztendőt megvalósításukhoz! Ülésezett szakszervezetünk elnöksége 1983. december 8-án tartotta legutóbbi ülését szakszervezetünk elnöksége. A tanácskozáson részt vett Lakner Kálmán, az Ipari Minisztérium főtanácsosa, valamint dr. Rajz György, a SZOT TB Főigazgatóság Egészségügyi főosztályának osztályvezető főorvosa is. A testület első napirendi pontként jelentést vitatott meg a nyomda- és papíripari dolgozók üzemegészségügyi helyzetéről, különös tekintettel az ártalmas munkakörökben foglalkoztatottakra, és javaslatot fogadott el helyzetük javítására. A napirend előadója Horváth István munkavédelmi főfelügyelő volt. Ezt követően a testület Koszorú Györgyné, a gazdasági és pénzügyi osztály vezetőjének előterjesztésében megvitatta a szakszervezet 1984. évi költségvetését, majd Garamvölgyi László nemzetközi referens jelentését az 1983. évi nemzetközi tevékenységről. A továbbiakban az elnökség egyéb bejelentéseket és tájékoztatókat vett tudomásul. . ............... . . ÁGAZATAINK FŐBB FELADATAI 1984-BEN NYOMDAIPAR A nyomdaipar 1984. évi gazdálkodási feladatai a VI. ötéves tervben megfogalmazott célkitűzésekre alapozódnak, figyelembe véve a gazdálkodásban bekövetkezett változásokat. Az új esztendőre reális cél a termelés 2 százalékos növelése. A megvalósításhoz azonban szükséges a meglevő kapacitások jobb kihasználása, a nagyobb arányú költségmegtakarítás, a termelékenység növelése. Termékfajtánként eltérőek az igények. A napilap-, folyóiratgyártás nagysága azonos az előző évivel, de továbbra is fontos feladat a grammsúlycsökkentés. A könyvnyomtatásban a belső igények kielégítése mellett növelni kell az exportot. A legdinamikusabb termelésnövelés a csomagolóanyagok előállításában várható. 1984-ben is fokozott figyelmet kell fordítani az anyag- és energiatakarékosságra. Fontos teendő az exportkiváltás. A Szolnoki Papírgyár folyamatos üzembe helyezésével várhatóan javulni fog az író-, nyomópapír ellátottság. Szorosabb együttműködésre van szükség a kiadók, nyomdák, papírgyárak között, a szállítási fegyelem erősítésében is. Minden vonatkozásban nagyobb figyelmet igényel a minőség javítása. Az új esztendőben folytatódik a megyei napilapok ofszetprogramja. A Zala, Somogy, Komárom és Borsod megyei nyomdákban a fejlesztések következtében már az idén korszerűbb napilapot állíthatnak elő. Az Athenaeum Nyomda fényszedő rendszerével tovább modernizálódik a szövegelőállítás. A feladatok sokrétűsége megköveteli a fegyelmezett munkát az irányításban és a végrehajtásban egyaránt. PAPÍRIPAR 1984-ben a népgazdaság fejlődésével szoros összhangban alakul az országos papírfogyasztás. A papírtermékek felhasználásában csak szerény mértékű növekedés várható. A tovább szigorodó közgazdasági ár- és szabályozórendszer ellenére is tervez a Papíripari Vállalat az 1983. évit meghaladó nyereségtöbbletet. A biztonságosabb tervezést és termelést elősegíti, hogy a vállalat 1984-re is megkapta a hozzájárulást a kísérleti jövedelemszabályozáshoz, és ez a tény tovább stabilizálhatja a létszámhelyzetet. A Papíripari Vállalatnak 1984-ben még fokozottabban kell törekednie a hazai ellátás szinten tartása mellett, a külkereskedelmi kötelezettségek teljesítésére és az importhelyettesítő termékek felkutatására. Számottevő feladatuk az anyag- és energiatakarékosság, az e cél érdekében készített racionalizálási programban foglalt feladatok teljesítése. Nagy gondot kell fordítaniuk a termelés gazdaságosságának javítására, a termékek versenyképességének fokozására, és mindennek érdekében a jobb minőségi munkára. Az adott körülmények között kell a célok érdekében tovább emelni a gazdálkodás színvonalát, a szolnoki beruházás üzembe lépő termelőegységeit beilleszteni a vállalat rendszerébe (a teljes rekonstrukció várhatóan 1984. szeptember 30-ig befejeződik). A gyárakban több új beruházás kezdődik meg, így például a Budafoki Papírgyárban a 24-es számú kartongép felállításának kiviteli munkái, a nyíregyházi és a csepeli gyárak hullámdoboz-üzemeinek és a Dunaújvárosi Papírgyár szalmacellulóz-üzemének rekonstrukciója. LAPKIADÁS Az alapvető feladatok a lapkiadásban sem változnak az új esztendőben. A lapkiadó vállalatoknál már elkészültek a kiadványtervek, amelyekben nem szerepel számottevő példányszámemelés és új lapok indításának elképzelése. Ennek az is magyarázata, hogy a sajtó papírellátása nem növekedik, a felhasználható mennyiség 1984-ben is 85 ezer tonna papír. Jelentős cél népgazdasági érdekből is a takarékosság a tőkés országokból érkező papír felhasználásában. Az illetékes sajtóirányító szervek ehhez a kiadó vállalatok és dolgozóik kezdeményezéseit is várják, különösen annak érdekében, hogy minőségi visszaesés a sajtótermékekben ne következzen be. A takarékosság jegyében változatlanul marad az 1983-ban megszigorított remittenda gazdálkodás. De a sikeres takarékosság feltétele az is, hogy ne történjenek nyomdai túlfutások, s hogy minden lap a megállapodás szerinti időre elkészüljön. Másfél esztendős munka után befejeződött a sajtóstruktúra vizsgálata, a szakértői bizottságok elkészítették az előtanulmányokat. Az 1984. esztendő várható feladatai közé tartozik az e vizsgálatok tapasztalatainak gondos mérlegelése és néhány indokolt intézkedés megtétele. Szigorúbb gazdálkodási feltételekkel kell számolni a lapkiadókban, szerkesztőségekben, s mégis mindent el kell követniük, hogy szolgálni tudják a fő célt: lapjaink, folyóirataink agitációs és propagandamunkájának további javítását. KÖNYVKIADÁS 1984-re a könyvkiadók — hasonló módon az előző évekhez — időben felkészültek. A kiadványtervek ismeretében határozták meg előkészítő feladataikat, melyek egy része már 1982-ben, más része 1983-ban formálódott ki, s most a végrehajtás nehéz időszakát élik. Hangsúlyt kap a nehéz jelző, három lényeges összetevő miatt is, melyek nagymértékben kihatnak a könyvkiadók kultúrpolitikai céljaira. Az első: a sokat emlegetett könyvkiadók és nyomdák közötti kapcsolat, az együttműködés milyensége. Annak ellenére, hogy különböző szinteken több tárgyalás volt már, mégsem tapasztalható lényeges előrehaladás. Úgy tűnik, addig nem is várható végleges megoldás, amíg az érdekeltségi rendszer összhangja nem teremtődik meg. A második: a könyvkiadók és a könyvterjesztők között jelentkező ellentmondások. Ezek lényege a könyvek példányszámának megállapításával, a könyvek eladásával, illetve a készletek növekedésével kapcsolatosak. A harmadik — s ez bizonyos mértékben kapcsolódik az előbbiekhez — az, hogy a könyvkiadóknak 10 százalékkal csökkenteni szükséges a kiadványaikat. Az egyes kiadókra bízza a felügyeleti szerv, hogy ez a csökkentés műszámot, példányt vagy forintot érintsen. A három gond jelentősen befolyásolja a könyvkiadók 1984. évi tevékenységét. Ezek megoldására közös összefogásra van szükség a könyvkiadók, nyomdák, terjesztők között, amelyekhez szakszervezetünk is megadja a szükséges segítést. Tisztelt olvasóink! Valószínű nagyon sokan meglepődnek a Typographia kézhezvételekor lapunk formátumváltozásán, és az impresszumban olvasható szövegen: „Készült a Szikra Lapnyomdában.” A változásra több ok is késztette szerkesztőségünket. Egyik ezek közül az a sok olvasónk részéről évek óta elhangzó igény volt, hogy a Typographia térjen vissza évszázados hagyományához, és ismét újságformátumban készíttessük. A másik ok: a lépéstartási szándék a változó nyomdaipari technikával. Lapunk a jövőben ofszet nyomtatással, fényszedéssel készül, e technika legnagyobb hazai bázisában olyan nyomógépen, amely erre a 13/3-as formátumot tudja adni. Bízunk abban, hogy az új, korszerű nyomtatás lehetővé teszi azt is, hogy rövidüljön a lap nyomdai átfutási ideje és olvasóinknak időszerűbb írásokkal tudunk szolgálni. Szerkesztőségünk ezúton is köszönetet mond az Athenaeum Nyomdának azért, hogy több mint egy évszázadon át nyomtatta lapunkat. T. Olvasóinkat arra kérjük, hogy a Typographiát új köntösében is fogadják, forgassák és olvassák szívesen. SZERKESZTŐSÉG Új tisztségviselők a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület élén A „félidős” tevékenységet értékelő küldöttközgyűlést tartottak december 14-én a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesületben. A tanácskozáson Gáti Péter főtitkár számolt be a vezető testületek és az egyesület elmúlt időszakban végzett munkájáról. A küldöttközgyűlésen új tisztségviselőket is választottak. A testület dr. Vámos György elnököt és Gáti Péter főtitkárt érdemeik elismerése mellett felmentette tisztségükből, egyben dr. Vámos Györgyöt tiszteletbeli elnökké választotta. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület új elnökévé Juhász Mihályt, a PV vezérigazgatóját, főtitkárává dr. Egyed Bélát, a Pénzjegynyomda műszaki igazgatóját, főtitkárhelyettessé pedig az e tisztségből leköszönő dr. Annus Sándor helyébe dr. Madai Gyulát, a Csomagolóanyaggyár főmérnökét választotta meg a küldöttközgyűlés.