Typographia, 1986 (118. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Választások után, kongresszus előtt Szakszervezetünk életének jelentős eseményei voltak a 101 alapszervezetben megtartott választói értekezletek. Milyen tapasztalatokkal szolgáltak ezek mozgalmunk egésze, a kongresszusi előkészületek, a jövőbeni szakszervezeti feladatok kimunkálása és meghatározása szempontjából? — ezekről beszélgettünk Rét Réternény-titkárral, aki elöljáróban néhány fontos és érdekes mozgalmi adatot ismertetett. — A 101 alapszervezetben csaknem két és fél ezer bizalmit és mintegy 2300 bizalmi helyettest, 265 főbizalmit és 271 főbizalmi helyettest, valamint 787 szakszervezeti bizottsági tagot, több mint ezer különböző munkabizottsági és tt-tagot választottak újjá. A szakszervezeti bizottságok titkárai közül harminchárom újonnan választott tisztségviselő. Növekedett a nők száma a titkári funkcióban. A bizalmiak, a főbizalmiak és az szb-tagok harmincöt százaléka cserélődött. A választói fórumok szakszervezetünk kongresszusára 206 küldöttet választottak meg. Új dolog, hogy a Papíripari Vállalatnál a bizalmi küldöttek testülete helyett intézőbizottság jött létre, huszonöt taggal. Valamennyi alapszervezetünknél megválasztották a munkaügyi döntőbizottságokat is. Kérdés: Visszapillantva az elmúlt hónapokra: hogyan ítéli meg az alapszervezeti választások előkészítését, illetve lebonyolítását? Válasz: Általánosítható tapasztalat, hogy alapszervezeteinkben a választásokat gondos előkészítő munka vezette be. Valamennyi alapszervezetben előzőleg bizalmi testületi ülésen vagy taggyűlésen beszélték meg a választási feladatokat, a bekövetkezett változásokat és a folyamat új vonásait. Ezeken az üléseken választották meg a jelölőbizottságok tagjait, valamint a választói értekezlet levezetésének elnökét. A jelölőtagok — a bizalmiak választásánál — és a jelölőbizottságok a tagsággal folytatott széles körű beszélgetések alapján, a párt- és a KISZ-szervezetekkel történt egyeztetés után alakították ki személyi javaslataikat a testületi tagokra. A tagság minden szinten élt a választási szabályzatban foglalt jogaival, több alapszervezetnél kettőshármas jelölések is voltak a bizalmi, a főbizalmi, az szb-tagok és az szbtitkár személyére. Mindvégig érvényesült a széles körű demokrácia, a választás tisztasága és titkossága. Az előkészítés során érezhető volt a pártszervezetek segítőkészsége és felelőssége. Meg kell azonban jegyeznem, hogy néhány esetben egyes párttitkár elvtársak a szükségesnél konkrétabban kívántak részt venni az operatív munkában, például a választás módjának meghatározásában. Kérdés: Melyek voltak a bizalmi választások főbb tapasztalatai? Válasz: A bizalmi választások szeptember 1. és október 15. között voltak, a tagság 80—100 százalékos megjelenése mellett. A bizalmiak nagy többsége önkritikus beszámolót tartott, őszintén tárta fel munkájában a saját és a csoport gyengeségeit, a helyi gazdasági és szociális problémákat. A beszámolókban szó volt a bizalmi jog- és hatáskörével kapcsolatos tevékenységről, a bizalmi testületi ülésen való részvételük jelentőségéről. Több helyen foglalkoztak a munkaversenymozgalommal, a szocialista brigádmozgalom helyi alakulásával, az élet- és munkakörülményeket érintő kérdésekkel, bérkérdésekkel, a csoporton belüli szervezettséggel és tagdíjmorállal. A hozzászólások, vélemények jó kiegészítést nyújtottak a beszámolókhoz. Több helyen határozottabb fellépést, kiállást kért a tagság a bizalmitól. Felmerült a gyorsabb, bővebb információk adásának igénye, elsősorban a testületi ülésekről. Kérdés: És a szakszervezeti bizottságok megválasztásánál. ..? Válasz: Mindenekelőtt a megválasztásra javasolt személyek kiválasztásának gondosságát, az ezzel kapcsolatos nagyfokú körültekintést emelném ki. Fontos mutató az is, hogy határozatképtelenség miatt sehol sem kellett választást halasztani. Mind a szakszervezeti bizottságok, mind a számvizsgáló bizottságok beszámolói átgondolt és kritikusi-önkritikusi felfogásban adtak képet az elmúlt öt év tevékenységéről, valamint — kapcsolódva az új gazdasági-politikai követelményekhez — sokrétűen vázolták fel az elkövetkező évek feladatait. A választói fórumokon elhangzott felszólalások a szakszervezeti-közéleti aktivitás nagyfokú megnövekedését mutatták. A legtöbb hozzászóló a helyi gondokról és eredményekről beszélt, de sok kritikus megjegyzés is elhangzott. Például: kevés a SZOT-beutalók száma, s ezen belül is különösen a családos beutaló. Javaslatként említették, hogy a tagdíj besorolásánál a vetítési alap a nettó kereset legyen. Elhangzott az is, hogy a folytonos műszakban dolgozók tíz év ledolgozása után kapjanak egy év nyugdíj-korkedvezményt. Intézkedéseket kértek a nyugdíjak reálértékének megőrzésére. A nyomdák részéről fölvetették a bérpreferencia iránti igényeket is. A vidéki lapkiadó vállalatok az erkölcsi és anyagi elismerés hiányát kifogásolták. Ezeket a jelzéseket csak kiragadtam a felszólalásokból. Kérdés: Röviden összefoglalva, miben látja a január 18—19-én megtartandó kongresszus előtti közvetlen mozgalmi feladatokat? Válasz: A választásokat követő időszak legfontosabb és legsürgősebb feladata a tisztségviselők, különösen a most újonnan megválasztottak felkészítése. Az szb-titkárokkal ismertetni kell feladataikat és a bizalmiak felkészítéséhez szükséges tudnivalókat. Az szb-titkárok, az először választott bizalmiak és szbtagok részére felkészítő tanfolyamokat tartottunk, illetve tartunk. Az alapszervezetek fontos feladata, hogy még az év elején a bizalmiakat felkészítsék feladataik ellátására. A szakszervezeti bizottságoknak időben fel kell dolgozniuk a választói értekezleteken elhangzottakat. Természetesen alapvetően fontos az is, hogy a központi vezetőség tagjai ellenőrző munkájukkal segítsék az alapszervezetek kongresszusi felkészítő munkáját. DÉR FERENC Egymilliárd „n”-t szednek évente-Új fényszedő üzem a Zrínyi Nyomdában Háromévi előkészítő munka, számos fényszedő típus megtekintése és tapasztalatcserék után november 15-én ünnepélyesen pontot tettek egy megfontolt fejlesztő, magas szintű technológiát biztosító beruházásra a Zrínyi Nyomdában. Felavatták új fényszedő üzemüket, amelyet az osztrák Rode cég által forgalmazott és az angol Ferranti által gyártott terminálok és számítógépek mellé a Monotype lézerkomppal kiegészített berendezésekkel szereltek fel. Ennek azért van különös jelentősége, mert a rendszer még belső kódját tekintve is azonos a Nyomdaipari Fényszedő Üzemben levővel, azzal táradatátvitel formájában öszszekapcsolható és a kommunikáció szükség esetén mindkét irányban biztosítható. Ezt emelte ki ünnepi átadó-ismertető beszédében Grossely István, a nyomda műszaki igazgatója. A beruházás megvalósításánál az sem közömbös, hogy lízingszerződés keretében jött létre a megállapodás, a gépekért öt év alatt fizetik ki a mintegy 30 millió forintot. Érdemes külön kiemelni, hogy a vállalat műszaki főosztálya és a szedőtermi üzemrész dolgozóinak áldozatos összmunkája eredményeként az eredeti tervnek megfelelően 1985. május végére sikerült a nyomdában a szép, egészséges, kulturált munkakörülményeket biztosító üzemrészt megteremteni. Közben a nyomdaipari fényszedő munkatársainak bevonásával többhetes hazai és külföldi szaktanfolyam indult a nyomda dolgozói közül kiválasztott 35 tehetséges munkás átképzésére, és a tanfolyamot júniusban be is fejezték. Augusztusban már ők kezdhették meg az új fényszedőben a próbaüzemeltetést, amely — mint azt a műszaki igazgató mondotta — lényegében 1985. év végéig tart. — Nemcsak egyszerűen a gépek és emberek próbája ez, hanem próbája annak is, hogy miként tudtuk elfogadtatni partnereinkkel az új technológiát, hogyan alakítjuk ki munkaszervezetünket — hangsúlyozta Grossely István. — El kell mondanom, hogy ez a kollektíva máris jól vizsgázott. Alig néhány hónappal az üzembe helyezés után már több folyóiratot szedtek, az év végéig pedig 13 lap oldalait szedik, tördelik, világítják le az új üzemben. A nyomda úgy tervezi, hogy a jövő év második felétől a műszakszám növelésével tovább bővítheti fényszedő kapacitását. Ennek érdekében nagy előkészítő munkára készültek fel: különböző szakemberek körültekintő kiválasztása szükséges, de egyeztetni kell terveiket a fényszedésre elképzelt folyóiratok kiadóival, szerkesztőivel, s ez újabb szakmai átképzésekkel jár. A Zrínyi Nyomda egyébként eddig is kiválóan megfelelt kiemelt feladatának: termékeik mintegy 70 százalékát a hazai politikai-társadalmi-kulturális élet eseményeiről hírt adó, jelentős lapok, folyóiratok teszik ki, de jelentős a könyvkiadói munkájuk is. Ezek színvonalasabb, esztétikusabb és biztonságosabb megjelentetése érdekében hozta létre a nyomda az új fényszedő üzemet, beleértve azt is, hogy mindig biztosítani tudják a gyors átfutási idejű kiadványok megjelentetését is. — Az ország legnagyobb fényszedő kapacitású vállalata lettünk. Az új üzemmel lehetőségünk van évi egymilliárd „a" szedésére is — mondta Vágó Sándorné, a nyomda vezérigazgatója, aki ünnepi megnyitójában a berendezéseket gyártó és szállító külföldi cégek képviselőit is üdvözölte. — csengeri — Sajtónapi ünnepség A Vörös Újság megjelenésének 67. évfordulójára emlékezve december 6-án ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a MÚOSZ székházában. Pálfy József elnöki megnyitója után Fodor László, a szövetség alelnöke, a Népszava főszerkesztője mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Kékesdi Gyula, az Aranytoll odaítélésére javaslatot tevő bizottság elnöke átnyújtotta a MUOSZ 1985. évi Aranytollát 14 újságírónak, akik több évtizeden keresztül tisztességgel, becsülettel dolgoztak a demokratikus sajtó, a szocializmus szolgálatában, Gajdár Pálnak, Gedeon Pálnak, Hantos Évának, Kelen Bélának, Kovács Imrének, Köves Rózsának, Lévai Bélának, Molnár Aurélnak, Rajna Bélának, Ráthonyi Jánosnak, Reményi-Gyenes Istvánnak, Teszkó Sándornak, Tolnai Erzsébetnek és Vig Istvánnak. Ezután az újságíró-szövetség székházának Rózsa Ferenc termében megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktábláját. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya nevében Lakatos Ernő osztályvezető és Karvalics László osztályvezető-helyettes, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala képviseletében Bányász Rezső államtitkár, a TH elnöke és Gelléri Miklós főosztályvezető, a Népszabadság szerkesztősége nevében Borbély Gábor főszerkesztő és Rényi Péter főszerkesztő-helyettes, szakszervezetünk, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége részéről Hárai Tibor és Simon László, a két szervezet titkára, a MUOSZ nevében Pálfy József és Megyeri Károly főtitkár helyezték el a megemlékezés koszorúját. A magyar sajtó napja alkalmából az országos és megyei lapoknál, kiadóhivataloknál és a sajtó más területein is tartottak megemlékező ünnepségeket. * A magyar sajtó napja alkalmából hosszú időn át végzett eredményes társadalmi munkájukért Lux János, szakszervezetünk főtitkára a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát nyújtotta át Kovácsné Csenkey Hajnalkának, az MTI szb-tagjának, a Szakszervezeti Munkért kitüntetés ezüst fokozatát pedig Rátkai Jánosnak, a Lapkiadó Vállalat volt szb-tagjának. TYPOGRAPHIA Papíripari Vállalat Szakszervezeti intézőbizottságot választottak Öt év munkájáról adott számot november 27-én a Papíripari Vállalat nagyvállalati szakszervezeti bizottsága, amely a bizalmi küldöttek testületével együtt 1980—85 között irányította a szakszervezeti életet. A választói tanácskozás munkájában részt vett és felszólalt Lux János, szakszervezetünk főtitkára is. A beszámolóban Bizják József, az nvszb titkára is megállapította: ebben az időszakban mindkét testület segített és támogatott a nagyvállalati gazdálkodás hatékonyságát növelő minden javaslatot, felelősen és következetesen képviselte a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, az életszínvonal szinten tartását, sőt a gazdasági eredményekkel összhangban annak emelését. Ez időszak alatt teljesebbé vált a munkahelyi demokrácia. Egyik utóbbi jelentős lépése volt a vállalati törvény módosítása nyomán létrejött új vállalatvezetési forma, a vállalati tanács megalakítása. A gyárak szakszervezeti bizottságainak fegyelmezett, jó előkészítő munkájának is köszönhető, hogy ezt a nagy feladatot teljes sikerrel hajtották végre a Papíripari Vállalatnál. A nagyvállalati bizalmi küldöttek testülete éppúgy, mint az nvszb szintén betöltötte hivatását, tagjai az egész vállalatot érintő kérdésekben nagy felelősséggel döntöttek. Az összesen 97 tagú testület azonban bármilyen nagyfokú problémaérzékenységről, mozgékonyságról, a feladatokból részt vállaló tenniakarásról tett is tanúbizonyságot, a változó körülményeknek nem tudott minden esetben megfelelni. Jogosultságaik csak a nagyvállalat egészét érintő kérdésekre szóltak, mint a tervek és egyéb összvállalati érdeket érintő kérdésekre, szabályzatok meghozatalára. Éppen a szakszervezet által erősen támogatott érdekeltségi rendszer változásával egyre nőtt a gyári önállóság, a küldöttek jog- és hatásköre ezekre a kérdésekre már nem terjedt ki, s ez olykor a munka akadályává vált. A Papíripari Vállalat nvszb-je már a beszámolási időszak félidejében jelezte e gondokat, amelyek orvoslására, az új középszervezet kialakításának előkészítésére az új választással mód és lehetőség nyílt. Az nvszb öt évről szóló beszámolója tehát ez alkalommal azt is jelentette: utoljára ült össze a bizalmi küldöttek testülete, hogy átadja helyét az intézőbizottságnak. A két korábbi testület teljes körű jogosultságaival rendelkező, de kisebb létszámmal működő új bizottságtól azt várják, hogy a változó feltételekhez és az új vállalatvezetési formához jobban igazodva képviseljék a mozgalom, a dolgozók legszélesebb rétegeinek érdekeit. A 25 fős bizottság tagjai a gyári szb-titkárok és a gyárak e funkcióra választott 9 tisztségviselője. A beszámolót követően ők választották meg az intézőbizottság titkárát és titkárhelyettesét, Bizják Józsefet és Kriszt Rezsőt. Az alakuló ülés kedves köszöntővel ért véget, a két korábbi testület legaktívabb tagjai közül 32 tisztségviselőt tárgyjutalomban részesítettek és az eredményes öt év tevékenységének elismeréseként mindannyian emléklapot kaptak. (~m~) 1986. JANUÁR Tanácskozott a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület XIII. küldöttközgyűlése A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület 1985. november 22-én tartotta XIII. tisztújító küldöttközgyűlését az MTESZ- székházban. A nagy jelentőségű tanácskozáson Lux János, szakszervezetünk főtitkára mondott elnöki megnyitót, majd dr. Egyed Béla, a műszaki egyesület főtitkára tett szóbeli kiegészítést az országos elnökség és az ellenőrző bizottság írásban kiküldött beszámolójához. A két beszámoló az 1983. évi közgyűlés óta végzett munkáról adott jelentést. Ezt követően dr. Annus Sándor, az alapszabály-szerkesztő bizottság elnöke ismertette a módosítási javaslatokat. Az írásos dokumentumok között szerepelt még, mintegy határozati javaslatként az egyesület cselekvési programja az 1985—1990-es évekre. Az előterjesztések után igen élénk vita alakult ki a beszámolóról, a határozati javaslatról és az alapszabály-módosításról, majd megválasztották a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület vezetőtestületeit, a 90 tagú országos elnökséget, a 15 tagú végrehajtó bizottságot és a 7 tagú ellenőrző bizottságot. Megválasztottak 11 küldöttet is az MTESZ XIII. tisztújító küldöttközgyűlésére. A küldöttközgyűlés a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület végrehajtó bizottsága elnökévé Juhász Mihályt, elnökhelyettesévé Balog Miklóst, főtitkárrá dr. Egyed Bélát, főtitkárhelyettessé pedig dr. Madai Gyulát választották. A végrehajtó bizottság tagja lett Lux János, szakszervezetünk főtitkára, az országos elnökségé pedig Terényi László, szakszervezetünk elnöke és Hárai Tibor, szakszervezetünk kv-titkára is. Kongresszusi küldötteink Az alapszervezeti választások során az szb-kkel, a számvizsgáló bizottságokkal és a munkabizottságokkal egy időben megválasztották szakszervezetünk XLII. kongresszusára a küldötteket is. Általában minden 300 szakszervezeti tag után választottak egy-egy delegáltat, de a kisebb létszámú alapszervezetekben is lehetőség nyílt egy küldött megválasztására, így a kongresszuson minden alapszervezet képviselteti magát. Itt csupán egyetlen javaslat volt: lehetőleg az legyen a küldött, akinek az szb-titkári tisztségre is bizalmat szavaztak, hiszen ha a titkár öt éven keresztül képviseli majd a dolgozó kollektíva érdekeit, akkor a szakszervezet legmagasabb fórumának munkájában is érdemben tud részt venni. A nagyobb létszámú alapszervezetekben 2 és 8 fő között van a küldöttek létszáma. A tagság több helyen megfogalmazta azokat a témákat is, amelyeket küldötteiknek a hozzászólásához javasolnak. Azt várják, hogy a kongresszuson a társadalmi életünkhöz igazodó nyíltsággal és őszinteséggel kerülnek napirendre a szakszervezeti munka eddigi eredményei és a soron levő feladatok. Remélik, hogy a kongresszus szelleme, demokratizmusa, az ott hozott határozatok segíteni fogják az alapszervezet munkáját. Az elvi útmutatás mellett a küldöttek egymástól átvehetik a jó ötleteket, gyakorlati tapasztalatot és azt saját munkahelyükön a kollektíva érdekében hasznosítani tudják. A küldöttek a szakszervezetünkhöz tartozó ágazatok létszámát megfelelő arányban képviselik. A nyomdaipar 82, a papíripar 53, a lapkiadók és szerkesztőségek 39, a könyvkiadók 26 és a vegyes vállalatok 8 küldöttet választottak. Közülük 196 főnek van szakszervezeti tisztsége, tehát az szb-titkárok mellett sok bizalmi és szb-tag is részt vesz a XLII. kongresszus munkájában. A küldöttek egyharmada fizikai munkás. Ez az arány nem rossz, mivel a kiadók és szerkesztőségek delegáltjainak a többsége értelmiségi dolgozó. A fiatalok is kellő arányban képviselhetik korosztályukat, mert a küldöttek egynegyede 35 éven aluli. A szakszervezeti tagság felelősségteljes döntését bizonyítja, hogy a gazdasági és társadalmi munkában élenjárókat delegálták a kongreszszusra, hiszen 50 küldöttnek van kormánykitüntetése, 106-nak miniszteri kitüntetése és 91-nek a szakszervezeti munkáért kitüntetés valamely fokozata. Ez is biztosíték arra, hogy a küldöttek nagy felelősséggel fogják képviselni a tagságot szakszervezetünk XLII. kongresszusán. (TM).