Typographia, 1991 (123. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) munkát, így „profiltisztítást” hajtottak végre, melynek keretében a másolócéhekhez került a sokszorosítás mestersége... Bekövetkezett a lépéskényszer. Ki kellett találni a megoldást. És akkor jött Gutenberg, akinek sem születése, sem halála pontos idejét nem ismerjük. A római egyház kultúrövezetében a XV. század elejére teljesedtek ki a kézzel írott, gazdagon díszített kódexek, a század közepén pedig Gutenberg találmányával sokszorosított, nyomtatott könyveknek adták át helyüket és szerepüket. Ekkorra megnőtt a könyvek iránti igény, mert sok új egyetem létesült, a régiek fejlődtek, bővültek, s polgárai lettek a könyvek legnagyobb és legbiztosabb fogyasztói... Gutenberg nem ősfeltaláló volt. Szerepe „mindössze” annyi, hogy a szöveg előállításának és nyomtatásának technológiáját dolgozta ki: megalkotta a hangok jegyeinek, a betűknek egyedi darabokban való kiöntését, összeállította a betűk fémötvözetét, megoldotta az ehhez szükséges patricákmatricák valamennyi technikai vonatkozását, kidolgozta az elemi darabokból összeállított nyomtatási alapnak papírra történő lenyomtatását (képátvitelét),kikísérletezte a festékezőanyagot, feltalálta a festékezőlabdát az addig használatos felhordóecset helyébe. Gutenberg érdeme tehát abban nyilvánul meg, hogy a mozgatható, összerakható és szétszedhető betűket feltalálta. . . Gutenberg közvetlen munkatársa, Schöffer Péter néhány év alatt újított a gutenbergi szedéstechnológián: ő a betűköröket szűkítette és tágította. .. Kifejlődött a nyomtatáshoz szükséges részszakmák láncolata... 1462- ben Nassaui Adolf érsek csapatai feldúlták Mainz városát, benne Fust és Schöffer nyomdáját, a tulajdonosokat elkergették a városból, maga Gutenberg is erre a sorsra jutott. A mintegy 30 jól kiképzett szedő-nyomtató szétfutván a világban, mindenütt nyomdákat csinált... Ilyenformán jutott nyomdához Strassburg, Köln, Augsburg, Nürnberg, Ulm, Breslau, Merseburg, Rostock. Itália első állandó nyomdáját a Róma melletti Subiaco bencés kolostorában alapították... Jutott belőlük Párizsba és Lyonba, de fogadta őket Anglia, Hollandia, Belgium és Svájc is. Rendkívül gyorsan terebélyesedett ez a „családfa”, mert az 1470- es, 80-as években már Magyarországon, Spanyolhonban, Portugáliában, Csehországban találni nyomdákat... Parma hercegének Bodoniját meg kell említeni, akinek 144 álló és dőlt betűfélesége, mellette igen sok verzálisa és betűfaja volt. Párizs 66 nyomdájáról tud az 1550. évi statisztikánk. .. A francia nyomdászatot Garamondról és Didotékról ismeri igazán a nyomdászvilág. Anglia nagyjai között első John Baskerwille és William Morris. . . Hollandiát a Plantinok, közöttük a vő, Jan Moretus, az Elzevir csapatot meg Antwerpen és Leydennyomdakultúrája miatt kell megemlíteni. . Németország számolatlanul képezte Európa számára a nyomdászlegényeket... Honi viszonyaink leírását ú£y szokták bevezetni szakíróink, hogy Gutenberg fellépése után alig 30 évvel már nyomda volt Magyarországon... Német legény volt a budai ősnyomdász, de Itáliából szerződtette hozzánk harai prépost... Hess András Rómában tanulta mesterségét, a Gutenberg-tanítványok nyomdájában... Bécsben csak 1500 után telepedett meg nyomda. .. Honterus János, az erdélyi szász reformátor Baselben tanulta ki a tipográfusmesterséget. 1533-ban jött haza és Brassóban állította fel azt a nyomdát, amelyet tanítójától, Frobeniustól vásárolt meg... A harmadik nyomdánkat Erdősi Sylvester János szorgalmazta... Kolozsvárott a tudós Heltai Gáspár lelkész a szász Hoffgref Györggyel társulva csinálta meg a negyedik tipográfiánkat 1550- ben... Gyulafehérvár nagy nyomdásza a lengyel származású Hoffhalter Raffael volt... Nagyvárad falai közt dolgozott Szenczi Kertész Ábrahám, aki 1660-ban másodjára adta ki Károli Gáspár Bibliáját. .. Erdély főnixe, Tótfalusi Kis Miklós, Amszterdam és Kolozsvár nagy nyomdásza Gutenberg-féle polihisztor volt: betűtervező és -metsző, szedő és nyomó, betűöntő és korrektor, közügyekkel foglalkozó polgár és nyelvészkedő tudós... Pestet és Budát a gondolat sokszorosításának szakmájában — a többi között — a hírneves Landerer család, a Trattauer família, Emich Gusztáv, a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Trattner János Tamással és Bikfálvi Falka Sámuellel segítették abban, hogy a hosszú gúzsbakötöttségből ismét a magyar művelődés központja legyen és európai illetőségű fővárossá alakuljon. .. Petőcz Károly végül felsorolta legújabb korunk meghatározó személyiségű nyomdászait, s emlékezetes előadását így fejezte be: Gutenberg nagy szellem volt. A legnagyobbak közül való. De ő nem tett világraszóló, előzmény nélkül való, hatalmas felfedezést, ő csak lehajolt az utcán heverő témáért: az addig is széltében ismert mesterségeket felhasználta, átalakította, sorrendbe állította, a maga ötleteivel együtt új mesterséggé — ha úgy tetszik — művészetté szervezte. Mennyi bölcs gondolat, nagyszerű eszme terjedt el találmánya révén, egyúttal menynyi átok és bűn forrása is lett a szedőszekrény! Mert Gutenberg egyes betűit tetszés szerint, végtelen sorozatban variálva szedhetjük egymás mellé, ezért vele a haladás motorjául Az emlékülés méltó befejezése volt szakszervezetünk elnökének, Bársony Andrásnak az előadása mozgalmunk eseménydús történetéről, a kezdetektől napjainkig. Az előadó nemcsak az adatok, tények ismertetésére szorítkozott, hanem a nyomdásztörténelem, a hagyományos munkásszolidaritás napjainknak szóló üzeneteit is tolmácsolta. Az előadás bevezető gondolata: A szakma története nemcsak az alkotómunka, hanem a munkás története is. Elválaszthatatlan a szakma története a benne dolgozókétól. Igaz, legnagyobbjai nem intellektuális magasságokból ereszkedtek le, hanem kétkezi munkájukkal... Ez így volt 550 éven át, s remélszolgáló tudás is terjeszthető, de a lelkeket megnyomorító kor röpiratai is ugyanabban a szekrényben vannak, ugyancsak végtelen sorban, végtelenül variálva a bűntjük, így lesz a továbbiakban is... A munkások, dolgozók története a harc története is egyben. Amikor szakszervezetek még nem léteztek, sztrájk már volt: 1782-ben, Nagykárolyban, Károlyi gróf nyomdájában tört ki az első sztrájk — hiszen az ipar alkalmazottainak röghöz kötése még a jobbágyokénál is erősebb volt. Szervezkedésünk története innen egybeforrt Közép-Európa nyomdászainak történetével. 1817- ben már 101 szedő, 140 nyomó, 12 faktor dolgozott 50 nyomdánkban, s ehhez jött Erdély és Fiume további 380 szaktársa. Az első harc a munkaidő rögzítéséért és természetesen a magasabb bérért folyt. Az árszabálymozgó- Gutenberg-emlékülés Lehajolt az utcán heverő témáért Szervezkedésünk története Solymosi György Koszorúzás a székház falánál Petőcz Kálmán Az emlékülés résztvevőinek egy csoportja TYPOGRAPHY 1991- JANUÁR