Typographia, 1992 (124. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
1992. JANUÁR TYPOGRAPHIA Alapítvány a szakemberképzésért (Folytatás az 1. oldalról.) hetnek. Ezért gondoltak az alapítványra. - Milyen volt a kezdeményezés fogadtatása? - Igen kedvező, 10 950 000 forintos induló vagyon gyűlt össze, hatvanhat hazai, néhány külföldi vállalattól és magánszemélyektől. Az Athenaeum, a Szikra és a Zrínyi nyomdák, valamint a nyomdászszakszervezet egyenként egymillió forintot ajánlottak fel. A külföldi cégek is zömében vagyonnal léptek az alapítványba, de néhány közülük, mint a Fuji, a Du Pont, a BASF vagy a Kalle anyagokat is adományoztak. A magánszemélyek között néhány volt hallgatónk is megjelent támogatóként. Idén július 19-én tartottuk alapító közgyűlésünket, lebonyolításához is a Szikra adott nekünk helyet. A közgyűlés héttagú kuratóriumot választott: elnöke dr. Csöndes Zoltán, a Szikra vezérigazgatója, tagjai vállalati igazgatók és a kedvezményezettek részéről a tanszék vezetője, s titkárként én magam lettem. - Mi történt azóta? - Még július végén bejelentkeztünk a Fővárosi Bíróságnál, ahol hivatalosan október 1-jétől vették alapítványunkat nyilvántartásba. Ekkor megnyitottuk alapítványunk betétszámláját a Budapest Bank Rt.-nél, csekkszámlaszámunk 224-12708. Év végén újabb kuratóriumi ülést tartottunk. - Ezen miről számoltak be? - A felajánlások több mint fele meg is érkezett, alapítványunk az utolsó negyedévben így megkezdhette működését - alaptőkénk kamataiból már néhány finanszírozásra is sor került. Támogathattuk néhány oktató és hallgató részvételét nemzetközi konferenciákon. Határozat született arról is, hogy az alapítvány hozzájárul harmadéves hallgatóink bécsi tanulmányi útjához. Úgyszintén az alapítvány teszi lehetővé februárban az Imprima ’92 düsseldorfi nemzetközi vásárra néhány oktatónk és hallgatónk kiküldését, illetőleg fontos nyugati szakkönyvek beszerzését. - Hogyan gazdálkodik az alapítvány? - Azzal kezdeném, hogy alapítványunk nyitott, a közgyűlés óta további tíz csatlakozó adományaival gyarapodtunk. A pénzügyi bizottság a tőkét hosszú és rövid távú befektetésekkel forgatja, kezeli, a működéshez csak a tőke kamatai használhatók fel. Az alapító okirat tíz pontja fogja össze az alapítvány céljait, feladatait, működését. Aki szívén viseli a magyar nyomdaipari szakemberek felsőfokú képzésének továbbfejlesztését és a korszerű nyomdaipari eljárások megismerését, hazai bevezetését, az interjúban közölt 224—12708 csekkszámlaszámmal is kifejezheti áldozatkészségét. gyi.gy. A bizonytalanság feszültséget szül (Folytatás az 1. oldalról.)lemetlen és káros. Felőrli az emberek nyugalmát, sárba tapossa önbizalmát és optimizmusát, elsenyveszti akaraterejét és kitartását. Feszültséggel vannak tele a nappalok, szorongásos álmokkal az éjszakák. Szaporodnak az ideges panaszok, és egyre több fiatal ember kerül szívinfarktussal az intenzív osztályokra. Egyes vezetőknek rég ismert és alkalmazott fogása a beosztottakkal szemben, hogy szándékosan visszatartják az őket érintő információkat. Ezzel bizonytalanságban tartják őket, szorongást keltenek bennük. Hatalmuk ezáltal nő, mert akinek a kezében az információ, annak a kezében a hatalom. A demokratikus vezetők megosztják az információt a tagsággal, sőt az érintettekkel együtt tárgyalják meg a teendőket, és igénylik aktív hozzászólásukat. Előfordul az is, hogy vezetők egyszerűen azért nem nyújtanak betekintést a jelen adataiba és jövő terveibe, mert nincs koncepciójuk, azaz ők maguk sem tudják, mihez is fogjanak a következőkben. Elképzelhető még, hogy információk azért késnek, döntések azért nem születnek, mert kulcspozícióban lévő személyek az időt akarják húzni, hogy valamit leplezzenek, hogy közben visszafordíthatatlan folyamatok befejeződhessenek, hogy saját önző érdekeiket ezalatt a háttérben zavartalanul érvényesíthessék. Az ember igyekszik kiszabadulni a szorongást okozó helyzetből. Vagy támad, vagy elmenekül. Szorongás persze éppen olyankor keletkezik benne, ha úgy ítéli meg a helyzetet, hogy sem támadással nem tud úrrá lenni rajta, sem pedig menekülnie nincs hova. A tehetetlen tétlenség a legroszszabb. Dr. Ignácz Piroska (Megjelent az Alföldi Nyomda lapjában.) Negyvenhárom százalékos bérnövekedés (Folytatás az 1. oldalról.) részvényt. Az OKHB a hitelek fejében öt százalék tulajdonosa. Az igazgatóság tavaly áprilisban huszonötmillió dolláros beruházásról döntött, ebből elsősorban a csomagolóanyag-gyártást finanszírozzuk, ezen belül is a kartondobozgyártást. De szeretnénk a legmodernebb, különleges igényeket kielégítő technológiákat más területeken, így a flexibilis csomagolóanyag-gyártásban bevezetni. Mint a vezérigazgató elmondta, a tulajdonosok nagy szabadságot biztosítanak a vállalat vezetésének, mind a piacpolitikában, mind a termelésben és a műszaki fejlesztési elképzelésekben. Alapkikötésük, és ez természetes és közös érdek, a minél magasabb profit. A részvényesek elégedettek. Az első tizenkét hónapot tavaly szeptemberben harmincöt-harmincnyolcmillió dolláros termelési értékkel zárták, ami négymillió dollár profitot eredményezett. Az eredmények az itt dolgozók helyzetének javulását is maguk után vonták. Áprilistól harmincöt százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, ekkor közel harmincháromezer forintra ugrott az átlagkereset, ám decemberben tizenharmadik havi fizetést is kaptak, ami újabb nyolc százaléknak felelt meg. A tavalyi év összesen negyvenhárom-negyvenöt százalékos bérnövekedésével a kecskemétiek vezetnek az iparágban. Persze a korszerű struktúra azt is szükségessé tette, hogy hat vidéki üzemüket átszervezzék, leválasszák, vegyes vállalattá alakítsák. Az elmúlt évben talán a legnagyobb esemény az volt, hogy az Európai Banktól tízmillió márkás hitelt kaptak, mégpedig kedvező hitelfeltételekkel. - Talán nem is a hitel az, aminek a legjobban örülünk - mondja a vezérigazgató -, hanem az, hogy ezáltal roppantul megnőtt a Petőfi Nyomda tekintélye, érezhető a növekvő érdeklődés a külföldi vállalatok részéről. Ez pedig nagyon fontos dolog, hiszen a fejlesztési program szerint a nyomda termékeinek 40-50 százalékát kemény devizáért nyugatra kívánják eladni. De a kelet-európai, például csehszlovák és lengyel gazdaságok megszilárdulását követően ezekbe az országokba is jelentős exportot szeretnének lebonyolítani. Elképzeléseik között szerepel, hogy a hazai piacon is növelik a részvételüket. Ezen belül legfontosabb céljuk, hogy a Magyarországra belépő multi- és internacionális vállalatok csomagolóanyag-igényét ki tudják szolgálni. A szakszervezet és a gazdasági vezetés sok helyütt komoly csatákat vív a privatizáció során. Vajon miként zajlott ez le Kecskeméten? - A szakszervezettel felhőtlen a kapcsolatunk - folytatja Sebesvári László. - A privatizációt teljes egyetértésben, rendkívül gondos mérlegelés után hajtottak végre. A rendkívül értelmes, mérsékelt és konszolidált szakszervezet ellen a külföldi partner sem emelt kifogást. Deklarálták a kollektív szerződés hatályban maradását, a létszámleépítés ütemét és azt, hogy a termelékenység várt alakulása mellett - minimumként - a reálbérek megmaradnak. Mint láttuk, nemcsak a reálbérek maradtak, hanem növekedés is bekövetkezett. Terveik között szerepel, hogy 1992-ben ötszáz dolgozójuk munkája nyomán negyvenhét-negyvennyolcmillió dolláros bevételre tegyenek szert. - Ez az év nagyon kemény lesz. A tulajdonosok óriási összegeket fektettek a nyomdába és nagyon nagy bizalommal vannak irántunk. Ez jó dolog, ám a kapacitást gazdaságosan lekötni nagyon nehéz, hiszen egyre inkább erősödik a konkurenciaharc. Számolnunk kell nemcsak a hazai, hanem például az olasz és osztrák gyártókkal is. Ez utóbbi miatt is nagyon fontos a minőség javítása, mégpedig olyan mértékben, hogy 1993 januárjától a Közös Piac országaiban se lehessen termékeink ellen kifogást emelni. Ezért ez év decemberében független és nagy tekintélyű szakemberek tesznek majd minket mérlegre, és reméljük kiadják a bizonyítványt a Petőfi Nyomdának, amelyet ezekben az országokban is elfogadnak. P. K.T. T.