Typographia, 2016 (148. évfolyam, 4. szám)

2016-04-01 / 4. szám

148. ÉVFOLYAM • 4. SZÁM A NYOMDÁSZSZAKSZERVEZET LAPJA 2016. IV. NEGYEDÉV PARTNERRE TALÁLTUNK A szakszervezetek javaslatai a 2017. évi minimálbér számaiban 2016. december 1-én 10 órai kezdettel a Nyomdász­szakszervezet Országos Szakmai Választmánya a VDSZ székházában tartotta ülését. A napirendi pontok a munkabérekre vonatkozó változások és a szakszerve­zetünk életét meghatározó feladatkörök meghatározá­sára épült. Nagy József elnökségi tag, mint levezető elnök köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót Aczél János elnöknek, aki az első napirendi pont megtár­gyalásaként a munkavállalók életében fontos eseményről az alábbiakat mondta.­­ A minimálbér és a szakmun­kás bérminimum emelése az el­múlt napokban elhangzott nyi­latkozatok szerint mintegy 1,2 millió embert érint. A statisz­tikában csak azok szerepelnek, akiknek a keresete ma a „pad­lón” van. Nagyon sokan vannak viszont, akik most nem a leg­kisebb adható bért kapják, de jövőre vagy az azt követő évben már elmaradnának a küszöbtől, így számukra is kötelező lesz majd a béremelés. A minimálbér mostani emelése politikai prog­ramként is értelmezhető, egy­fajta „szavazatszerző” lépésként értelmezhető. A bértéma, ami­nek egy része kötelező erejű, de a kicsit többet keresők prob­lémája benn fog ragadni, ha a munkáltatók nem csípnek le a profitból és a munkavállalók türelme még bírja. Tény, hogy a munkaerő-probléma még nem oldódik meg. Egy fiatal nyom­dai szakmunkás szerint: ez a béremelés még egy kis és fon­tos lépés, de senkit nem fog vissza­tartani attól, hogy itthon vagy külföldön akármilyen más munkát vállaljon magasabb bérért. Meglévő gazdasági kényszer­ként most teljesült az a régi szakszervezeti követelés, hogy a minimálbér nettó értéke érje utol a létminimumot, ami jövőre még nem, de 2018-ban valóra válhat. Emlékezzünk Kordás László, az MDSZSZ elnökének tavalyi javaslatára, amit a szak­szervezeti szövetségünk bér­­felzárkóztatási programjában megfogalmazott, (évi 9% mini­málbér-emelés), és ha akkor el is kezdődött volna, most nem ér­né a munkáltatókat sokkhatás. Az a helyzet fog feszültséget okozni, hogy a képzett, akár több szakmával rendelkező dol­gozó azonos vagy alig több munkabérért dolgozik, mint új belépő kollégája, aki még jócs­kán tapasztalatszerzésre, rutinra szorul. A megalázó helyzetet már most tapasztalják kollégáink! Sajnálatos, hogy a vélemé­nyéhez nevét nem szívesen adja a munkavállaló, de még egyes cégek vezetői sem. Az ok ismert, a diktatórikus társadalmi ele­mek a munkahelyeken is ott vannak. Egy termelési vezető véleménye, hogy a bérrende­zéseket ki kell kényszeríteni, mert a járulékcsökkentés az egy meghagyott kiskapu, ami­ben csak az az érdekes, hogy a vezetők is tudják és mi is tudjuk, de akkor most lesz bérváltozás? Vagy marad a mutyi, a fekete­munka, esetleg a „hat órára bejelentelek, nyolcat dolgozol, és kapsz zsebbe is pénzt”. Fel­­tételezéseinknek van régebbről alapjuk, de a versenyszféra ese­tében a politikai veszély ott ér­hető tetten, hogy a járulékcsök­kentés hatását - azaz a két év alatt 7 százalékponttal (5 + 2 összesen 7%) csökkenő szociális hozzájárulási adóból megma­radó költséget­­ otthagyja a cégeknél. (Folytatás a 3. oldalon.) A Nyomdász Támasz Alapítvány adószáma: 1 9673288-1-42 TISZTELT KOLLÉGÁK! Kérjük, a befizetett adó 1 százalékával támogassák a Nyomdász Támasz Alapítványt! Mindenki a befizetett adójának 1 százalékát, az APEH részére tör­ténő rendelkező nyilatkozat kitöltésével, felhasználhatja arra, hogy anyagilag támogassa a Nyomdász Támasz Alapítványt anélkül, hogy ez számára pénzkiadást jelentene. Kérünk minden kollégát, éljen ezzel a lehetőséggel, rendelkezzen adóbevallásával egyidejűleg arról, hogy az 1991 óta működő alapít­ványnál jelentkező munkanélküli, illetve szociálisan rászorult kollé­gáit minél tovább tudja támogatni. Ne hagyja elveszni adója 1%-át! A felajánlás Önnek semmibe sem kerül, csupán két percet ké­rünk, amíg kitölti a rendelkező nyilatkozatot. Viszont ez a két perc sokkal többet jelent a Nyomdász Támasz Alapítvány számára. Köszönjük, hogy segített! Önnek is szüksége lehet ránk! Kérdezze könyvelőjét, bérszámfejtőjét! Budapest, 2016. december 30. Kovács Istvánné, a kuratórium elnöke - Mégis vannak félelmeink. Félünk az ügyeskedőktől, az adótanácsadóktól, az „okosban” megoldóktól, mert nem szeretnénk, ha az adóelkerülésekkel tovább csökkenne a nyugdíj- és táppén alapunk. Nem szeret­nénk a fekete és a szürke, a részmunkaidős, a be nem jelentett foglalkoztatások további térnyerését és növekedését. Nem sze­retnénk az infláció felgyorsulását sem. Szakszervezetünk örül, hogy a bérek elérik a megélhetéshez szükséges minimumot, de minden rendelkezésünkre álló eszközzel küzdünk azok ellen, akik el akarják devalválni, vagy különböző akadályokkal ne­hezítik a jogos béremelést, amely reális erkölcsi és gazdasági megbecsülést jelent a dolgozóknak. A VKF-megállapodás nem fogadott el éves bérajánlást. A Nyomdászszakszervezet Országos Szakmai Választmánya úgy döntött, hogy ágazatunk munkáltatóinak azt ajánlja, hogy a garantált bérminimum feletti bérkategóriákban legalább 7-10%-os béremelést hajtsanak végre. A bérmegállapodások ágazati szinten, a munkahelyeken folytatódnak, a nyomdák­ban el kell kezdeni a bértárgyalásokat! A tárgyalások ered­ményessége meghatározza a szakma fejlődését, a jövő szakember­utánpótlását és az ágazatban dolgozók megtarthatóságát. Más­képpen nem lesz vonzó a nyomdász életpálya, mert ehhez nél­külözhetetlen a biztos megélhetést nyújtó jövedelem, a „jó bér”. Természetesen meg kell újulni a szakképzésnek, hogy a jelen és a jövő munkavállalói a mindenkori feladatoknak magas szinten tudjanak eleget tenni. A két tényező egymás nélkül nem működik, csak együtthatásuk vezet eredményre. A szakszervezetek idén csatát nyertek, de az igazi küzdelmünk most kezdődik az ágazatokban, a munka­helyeken. Még nincs itt a munka vége, a bérharc folytatódik! Budapest, 2016. december. Aczél János Félve örülünk! Egy csatát megnyertünk, de a bérharcot most kell elkezdeni! A szakszervezet már három éve meghirdette a dolgozói szegénység felszámolásának programját, amely szerint három évig, évente 9%-kal emelkedett volna a minimálbér. Ennek a nyomásának, a kitartó munkának is köszönhetően, a kormány meghallotta a szakszervezetek szavát és 2017-ben és 2018-ban összesen 23 százalékkal emeli a kötelező legkisebb munkabér, a minimálbér összegét. A garantált szakmunkás-bérminimum pedig 37 százalékkal nő kettő év alatt. Nyilvánvalóan ennek ára van, vagy lesz, mert a politika szövi át a megállapodást, amelyet kicsit duzzogva a munkáltatók is aláírtak. Végül ők sem távoztak üres kézzel a tárgyalásról, mert a munkáltatók kiengesztelésére jövőre a munkáltatói járulék (szociális hoz­zájárulási adó) 27%-ról 5 százalékponttal csökken és 22% lesz. A társasági adó kissé vitathatóan, 19 illetve 10 százalékról egységesen 9%-ra csökken, és ezzel a profitot realizáló cégek­nek jelentősen kedvez. Politikai szempontból is jelentős béremelés, kellő időben, ha­tásos felvezetéssel a legalacsonyabb kategóriában vitathatatlanul sokat hozhat a konyhára. Újabb sikeres kormányzati döntésnek minősíthető, „csodafegyvernek” tüntethető fel, és a gazdaság helyzetéről azt a képet sugallja, hogy sikerült a gazdaságot helyes pályára állítani, és egyszerre javul a versenyképesség és nö­vekednek a bérek. Több és nagyobb eredményt lehetne elérni, ha növekedne a taglétszám és erősödnének a szakszervezetek. A bérharc viszont most kezdődik: ki kell kényszeríteni a cégeknél, hogy ne csak a minimálbér, és a garantált bérminimum emelését hajtsák végre, hanem az efölötti kategóriákban is legyen emelés, különben összetorlódnak a bérek és munkahelyen belüli feszültségeket okoz. Nem utolsósorban a képzett, kvalifikált dolgozók ösz­tönzésére is szükséges bért emelni. Úgy gondoljuk, a béremelés nem okozhat nagy gondot azokban a nyomdákban, ahol az elmúlt években a szakszervezet éves bér­ajánlását végrehajtották (több ilyen nyomdáról tudunk, mert a jó munkaadó gondoskodik a dolgozóiról), de most mindenkinek segítség és pluszforrást nyújt a járulékcsökkentés, a szociális hozzájárulási adóból megmaradó költség hatása és a társasági adó csökkentése is. A munkáltatók jól felfogott érdeke, hogy a járulékcsökkentés pluszforrását a dolgozók béremelésére for­dítsa. Annál is inkább fontos, egyrészt a a dolgozóik megtartása érdekében, másrészt megállíthatja, vagy legalább lassíthatja a máig kitartó kivándorlási hullámot. Ágazatunkban is egyértelmű hiány mutatkozik szakemberekből, de technikusokat, mérnö­köket sem könnyű találni. Nem értékelődhet le a magasabban képzett törzsgárdadolgozók bére. Teljes körű bérfejlesztésre van szükség! Számos nyomdában emelkednek a bérek, mert kötelező végrehajtani a kormány, a munkáltatók és a szakszervezet által beígért és elfogadott 15 százalékos a minimálbér-, illetve a 25%-os szakmunkás-minimálbérfejlesztést. .........................................­............­......­..................- i ■ -i - i.......................................................................................................................................14

Next