Typographia, 2020 (152. évfolyam, 1-6. szám)
2020-01-01 / 1. szám
2 TYPOGRAPHY 2020. JANUÁR-FEBRUÁR Hol tartanak a 2020. évi bértárgyalások? A nyomdászszakszervezet elnöksége tavaly októberben kibővített elnökségi ülésen foglalkozott a nyomdai bérhelyzettel. A Typographia 2019. IV. negyedévi számában közzétette állásfoglalását „Több mint tíz százalék béremelést a nyomdászoknak" címmel. A 2020. január 24-i elnökségi ülés napirendjének első pontjaként szerepelt a címbeli kérdés, amely a szakszervezet egyik legfrekventáltabb területét, a bérkérdést és annak a nyomdákban történő végrehajtását elemezte. Nagy József elnök, beszámolójában összegezte azokat a megoldásokat, módszereket és gyakorlatot, amelyekkel találkozni lehet a nyomdákban. Ezek általában elsősorban dolgozói-alkalmazotti szempontból negatív eseményként jelentkeznek, amelyekkel a munkáltatók trükköznek a béremelések mértékének annullálására! Előfordult, hogy az igazgatók, a tőke kiszolgálói, olyan javaslatokat tettek béremelés gyanánt, amely kevesebb, mint 10 forintos órabéremelést jelent! Van nyomda, ahol bértárgyalás helyett negyedévenkénti bérfelülvizsgálatot és bérkorrekciót szorgalmaz a vezetés, de előfordult, hogy bérről csak az első félévet követően kívánnak tárgyalni. Vannak nyomdák, ahol csak a minimálbér rendezést végzik, máshol látszatszerű, a 10%-ot meg sem közelítő béremelést adnak a dolgozóknak, és van, ahol csak a „csókosok" bére növekszik. A sor legvégén természetesen azok kullognak, akik csak mozgás szintjén tiltakoznak (még szakszervezeti csoportjuk sincs), ők azok, akiknek abszolút nem nő a jövedelmük. A tárgyalási sikertelenség alól nem menthetők fel az alapszervezeti vezetők, a tagság és a dolgozók sem, mert a Munkatörvénykönyv rendelkezése szerint a szakszervezetek jogosultak a bértárgyalásokra, és a munkáltatók kötelesek a tárgyalási kezdeményezésre tárgyalóasztalhoz ülni! Ha ez nem valósul meg, akkor a dolgozók jogosultak a nyomásgyakorlás hatásos, keményebb eszközeit alkalmazni. Ha nem indul el a bérharc - összegezte az elnökség -, akkor maradnak az alacsony, immár az Európai Unióban legkisebb fizetések. A hozzászólásokban pozitív hírként elhangzott, hogy a kormány alsó bérhatárokra vonatkozó rendelkezését a minimálbér és a garantált bérminimum emelését a cégek a szakszervezetek ellenőrzése mellett végrehajtották (természetesen, csak ott ellenőrizhető, ahol működik szakszervezet). Szintén elhangzott a kollektív szerződések felülvizsgálatának időszerűsége, amelyet a munkahelyhez, a munkahelyi körülményekhez szükséges igazítani. Többen szóvá tették, hogy szükséges megmozgatni az állóvizet, küzdeni kell a kizsákmányolás és annak „magyar módszereinek' megerősödése ellen. Az elnökség javasolja a bértárgyalások folytatását. Napirendként szerepelt az MYDSZ taglétszámának alakulása 2020-ban. Az elnöki beszámolóban elhangzott, hogy a bérkérdés és a taglétszám egymást kiegészítő, szorosan összefüggő dolog, amely meghatározza a szervezet erejét, szervezettségét, hatékonyságát. Külföldi szakszervezeti vezetők szerint nem, vagy alig értelmezhető az a dolgozói kérdés, hogy miért legyen napjaink munkavállalója a szakszervezet tagja? Nálunk, ahol munkarend, a munkahelyi körülmények, a a bérek, a juttatások, a szabadidő, a sztrájktörvény, a túlórák szabályozása a legrendezetlenebb az egész Európai Unióban, érthetetlen a dolgozók elutasító hozzáállása a szakszervezeti tagsághoz. Miközben a megoldatlan, rendezetlen munkahelyi viszonyokat feloldó tárgyalásokat az egész fejlett világban a szakszervezetek koordinálják! A magyar munkavállaló pedig nagyvonalúan, semmi sem számít alapon, szinte nem tesz semmit a jogai gyakorlásáért. Nyilvánvaló, ha ez a rossz vezetés hibája, akkor arra is joga van, hogy fent és lent is a leggyorsabban megváljon a vezetőitől! Képezni, oktatni kell tisztségviselőinket, de az elérni kívánt célokat a tagságnak kell kijelölni szakszervezeti tagként a szervezetben. Nagy József elnök szólt arról is, hogy mélyponton van a taglétszámunk, a kétezres évek legkisebb taglétszámát produkáltuk. Előterjesztésében kiemelte, hogy gazdálkodásunk alapja és forrása továbbra is a tagdíjbevétel. Ahhoz, hogy a szakszervezet anyagi bázisa stabillá váljon, elengedhetetlenül szükséges új alapszervezetek létrehozása, új tagok bevonása a szervezetbe. Ehhez szükséges az alapszervezeti vezetők aktívabb tevékenysége, a vállalati szociális párbeszéd frissítése, a fiatalok fokozottabb bevonása, egy olyan vezetői csapat kialakítása, amely érti és beszéli a fiatalok nyelvét. Harmadik naprendként a Typographia újság jövője, a főszerkesztői szerződés a pályázat szerint kiírás szerepelt. A napirend beterjesztője, Nagy József ismertette, hogy a tavaly szeptemberben kiírt, október végi határidőig Persovits József, a Typographia korábbi (2003 -2011) főszerkesztője nyújtott be pályázatot. A decemberi választmányi ülésen tárgyalták a pályázatot, ahol annak további finomítására született határozat, a választmány a végső döntést az elnökség hatáskörébe utalta. Persovits József átdolgozva a pályázati anyagot, az új koncepciója szerint 2020-ra vonatkozóan (figyelembe véve az internetes erősödő információs igényeket) az utóbbi években történt 3 megjelenéssel szemben évi 6 elektronikus lapmegjelenésre készített anyagot, amely 6 megjelenésből a Typographia 3 számú nyomtatásban is elkészül. Figyelembe vette az elnökség azon külön kívánalmát is, amely a meghatározott költségvetési kereten belül bontásban részletezte a lapkészítést. Az elnökségi ülésen elmondta, hogy eddig, mint korábban is, vállalkozóként végezte az főszerkesztői és újságírói tevékenységet. Azonban a 2020. januárban megjelent pénzügyminiszteri rendeletet figyelembe véve kénytelen úgy dönteni, hogy csak fél évig működik vállalkozóként, ezt követően vállalkozóként nem, csak megbízás alapján tudja a lapot szerkeszteni. Az elnökség határozatot hozott, hogy a 2020. I. félévi betervezett költségvetés mértékéig fél évig a kiírt pályázat alapján szerződést köt Persovits Józseffel a Typographia újság főszerkesztői feladatainak ellátására. A szerkesztő bizottságba delegálja Horváth Józsefet, Mészáros Istvánt, Mogyoródi Gábort és Takács Zoltánt. Az Egyebek napirendben döntés született a május 24-26-án az Agárdon rendezendő tavaszi oktatásról és OSZV ülésről, a június 27-i Kamaraerdei Ifjúsági Parkban tartandó János-ünnepélyről és a Gutenberg Kupa lebonyolításról, valamint tájékoztatás történt az NYDSZ UNI-Europa szakszervezeti rendezvényeken való részvételről. NYDSZ www.nyomdaszszakszervezet.hu