Typographia, 2022 (154. évfolyam, 1-4. szám)
2022-01-01 / 1-2. szám
TYPOGRAPHIA 154. ÉVFOLYAM, 1-2. SZÁM A NYOMDÁSZSZAKSZERVEZET LAPJA 2022. JANUÁR - JÚNIUS A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete LVI. Kongresszusa A Nyomdászszakszervezet 2022. május 27-én, 28 kongresszusi küldöttel, valamint meghívottakkal, Agárdon a Viking Hotelben tartotta kongresszusát Mogyoródi Gábor alelnök, levezető elnök köszöntötte a kongresszus résztvevőit, majd felkérte a szakszervezetünk elnökét, hogy nyissa meg a kongresszust. Nagy József elnök megnyitó beszédében a kongresszus nevében kifejezte köszönetét és elismerését a testület valamennyi tagjának nehéz és áldozatos munkájáért, amelyet a két kongresszus közötti időszakban végzett. Külön megköszönte munkáját a leköszönő tisztségviselőknek: Boros József alelnöknek, Balog László elnökségi tagnak, Horváth József GíB-tagnak, Persovits Józsefnek, a Typographia főszerkesztőjének, Demeter Judit alapszervezeti választmányi elnöknek, Kovács Károly alapszervezeti választmányi elnöknek, Pekó László alapszervezeti választmányi elnöknek. A kongresszus előkészítésével kapcsolatosan elmondta, hogy az Országos Szakmai Választmány 2021. decemberi ülésén megválasztotta a NYDSZ LVI. kongresszus munkabizottságait, Beszámoló előkészítő bizottságot, Program bizottságot, Alapszabály és Szervezeti működési szabályzat előkészítő bizottságot, Szervezés- és kommunikációs bizottságot, Jelölő és választási bizottságot, valamint Mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottságot. A bizottságok a munkájukat sikeresen végezték. Az írásos előterjesztéseket, valamint a kongresszus elé terjesztendő dokumentumokat (az Elnökség beszámolóját, a programtervezetet, valamint kibővítve a GEB- jelentéssel, a pénzügyi beszámolót a kongresszus óta eltelt időszakról a küldöttek időben megkapták. Az anyagot nyomtatott formában is biztosította az Elnökség. Az első napirendben az Elnökség beszámolóját az LV. kongresszus óta eltelt munka értékelését és a feladatok megvitatást tárgyalta a kongresszus. Nagy József elnök a beszámoló szóbeli kiegészítésében kiemelte, hogy az elmúlt ciklusra erőteljesen rányomta bélyegét a Covid-19 vírus okozta egészségügyi járványhelyzet. Ez nem csak a nyomdák működésére volt negatív hatással, de nehéz helyzetbe hozta a munkavállalókat is. A védekezésként meghozott intézkedések azonban eredményesek voltak. Nem történtek nyomdabezárások, következésképpen munkahelyek sem szűntek meg, a nyomdászok megélhetése nem került veszélybe. A járványügyi helyzet nem kímélte a szakszervezetet sem. Fontos programjaink (pl. János-ünnepély, Gutenberg-kupa, az agárdi oktatások) maradtak el, hiszen a személyes jelenlétre nem kerülhetett sor. Ennek ellenére a lezárásnak pozitív eredményei is voltak. Sikerült a munkáltatói szövetséggel közösen egy ajánlást kidolgozni, ami nem csak a mostani Covid-helyzetre alkalmazható, hanem bármikor, ehhez hasonló helyzetben is. Megtanultuk használni azokat az internet alapú közösségi felületeket, amelyek támogatták az alapszabálynak megfelelő működésünket. E felületeken továbbra is tanácskozhatott az Elnökség és az Országos Szakmai Választmány. Szintén eze Nagy József elnök és Mogyoródi Gábor alelnök (Folytatás a 2. oldalon) A kritikus pont Az idén 160 éves szakszervezetünk 56. alkalommal tartotta kongresszusát, amely egyúttal tisztújító volt. Ezzel párhuzamosan generációváltás is történik, amely során az elmúlt két-két és fél évtized meghatározó szakszervezeti szereplőinek zöme hátrébb lépve átadta-átadja helyét az utánuk következőknek. Nincs könnyű helyzetben a szervezet, sem személyi feltételek, sem gazdasági, sem politikai oldalról nézve. Úgy is mondhatnánk, hogy elérkeztünk a kritikus ponthoz. A politikai gazdaságtan elmélete gazdaságpolitikáról szól, első helyre téve a gazdaságot, de a valóságban fordítva van. Mindennek az eredője a politika, amely - közhely ide vagy oda, de igaz - mindenre rátenyereld). A rendszerváltás utáni három évtized során elengedte és hagyta elveszni a szakszervezeteket, sőt azok addigi vívmányainak zömét fokozatosan leépítette. Csak a választási években volt érdekes a kormányok számára a szakszervezet, de mindig csak a szavazatok miatt! Utóbb már azért sem. Az elmúlt tizenkét év Fidesz-Kdnp kormányzása szinte lenullázta a szakszervezeteket (lásd új Munka törvénykönyvet, a „rabszolgatörvényt", a sztrájktörvényt stb.) Megszűntek a kerekasztal tárgyalások, a kormány előkelő idegenként kivonta magát és bedobta a gyeplőt a munkaadók és munkavállalók közé, oldjátok meg egymás között. És mivel szinte a semmiről megy a huzavona, időnként becsatlakozik, amikor már az ő körmére is ég, és megmondja a tutit - például mennyi legyen a minimálbér és a garantált bérminimum. És annyi lesz, punktum! Ennyit a demokratikus tárgyalásokról és a konszenzusról. Visszatérve a nyomdászokhoz, a hogyan továbbhoz ajánlom Lux Judit írását, mely gondolatébresztőként is használható. Persovits József