Új Ludas Matyi, 1990 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1990-11-06 / 35. szám

Heti kérdésünk: LEHET, HOGY A NAGYSZÜLŐKIG FELMENŐEN IGAZOLNI KELL, HOGY A CSALÁDBAN NEM VOLT TAXIS? JoyectA BEGYŰRŰZÖTT PALOTÁS SZAGA A vasárnapi benzincsata hőse kétségkívül Palotás János, a VOSZ elnöke volt. Tevékenységét egy ország szimpátiája kísérte, okos, szellemes és higgadt érvelé­sét az egész kormány megirigyelhette volna. Az ügy­nek egyébként van egy némiképp bizarr oldala is. Palotás ugyanis MDF-es képviselőként jutott a parla­mentbe, s az egyeztető tárgyalásokon éppen a saját pártja által kinevezett miniszterekre mért meggyőző vereséget. Másnap, a parlamenti ülésteremben azután néhány MDF-es képviselőtársa odébb is ült néhány székkel az „ánjló" Palotástól, sőt egyikük még finnyásan meg is jegyezte: szörnyű büdös van itt, azt hiszem, csatorna­­szag. Őszintén szólva még sohasem volt módom közelről megszagolni Palotás Jánost, így nem tudok állást fog­lalni az ügyben. Ha elfogadjuk a jó orrú képviselő megalapítását, akkor viszont nekem is van egy ször­nyű gyanúm. Tessék mondani, lehet a kormánynak mostantól kezdve benzinszaga? is. -Nem mondtam, hogy te tehetsz róla, de újabban mindennek olyan benziníze van... SZABAD ÚR, MIT SZABAD? Szabad György, az Országgyűlés elnöke kijelentette: az Alkotmánybíró­sághoz fordul, hogy Orbán Viktor kije­lentése kapcsán - mint ismeretes, a „narancsosok” frakcióvezetője hazu­dósnak nevezte a kormányt - megtu­dakolja: milyen szavak, illetve kifejezé­sek ildomosak a T. Ház legnagyobb termében? Hogy az ügy kimenetele milyen lesz, egyelőre nem tudni. Annyi azonban va­lószínűsíthető, hogy anyázni ezután sem szabad, s nem ajánlatos a más nézeteket vallókra a f..., a k... és a hülye kifejezéseket használni. Valószínűleg a zsidó és a szónok szavak is törlendők lesznek, ám úgy tűnik, hordozni továbbra is szabad... - Gyorsan az Alkotmánybíróságra! MINISZTERI KÁDERANYAGOKBÓL Horváth Balázs kiválóan tud fenyegetőzni, majd a fenye­getőzést visszavonni. Gyors, határozott döntésre nem ké­pes, de a Parlament ablakából bravúrosan tud integetni. Bod Péter Ákos furfangosan magyarázza a bizo­nyítványát, amikor már régen nem a bizonyítványról van szó. Miniszteri hátránya, hogy biológiai szükségletei is vannak. Rabár Ferenc képes meggyőzően hallgatni és moso­lyogni. Ha megszólal, akkor viszont némileg veszít meg­győző erejéből kiválóan alkalmas a Spenót-ház és az Országház közötti ingázásra, szünetkérésre, időhúzásra. Siklós Csaba bölcsen tud hallgatni, s különösen előnyé­re válik szép, nagy magyar bajsza. Jeszenszky Géza nemzetközi pánikkeltésre hajlamos, a taxisok ügyét csak azért nem vitte a Biztonsági Tanács elé, nehogy megtudja a tokiói tőzsde, s ne kapjunk tőlünk yent. Mi Nagy Sándor, aki­nek - Palotással, Forgáchcsal és Orbán Istvánnal együtt - sikerült elvágnia a gordiuszi csomót. Nagy Sándor e lé­pésével - ki gon­dolta volna? - belopakodott a szakszervezeti tagok szívébe és zsebébe. Budapest vagy Bukarest? Amikor Orbán Viktor a maga kereset­len és sokak által kedvelt szókimondó modorában azt állította a kormányról, hogy hazudik, többen felhördültek az ülésteremben. Hazudnánk, ha azt állíta­nánk, hogy nem volt igaza, mégis, az egyik kereszténydemokrata képviselő annyira felkapta a vizet, hogy a keresz­tényi megbocsájtás szellemében meg­jegyezte: ilyen kifejezéseket legföljebb a bukaresti parlamentben engedhetne meg magának a szónok. Hát... nem tudom. Ha már válasz­tani kell, inkább a szókimondás, mint a románozás... Tisztelt Ismeretlen Kereszténydemokrata Képviselő Úr! Gondolja csak el, mi történne, ha - mondjuk - az angol parlamentben egy honatya így szólna ellenlábasához: „Uram, maga akkora nagy bunkó állat, hogy a magyar parlamentben lenne a helye!” fsp HATALMI TÉNYEZŐ ■ - Én hoztam magának a múltkor azt a forró teát, ugye most bevisz minket a városba forintért... - A Magyar Nemzeti Taxipárt alakuló gyűlését megnyitom! NYUGDÍJASOK A BARIKÁDOKRA?! Mészáros László budapesti olvasónk hívta fel szerkesztősé­günket, és a következőket közöl­te: - Néhány nyugd­íjas barátom­mal megbeszéltük a helyzetün­ket, és arra az elhatározásra ju­tottunk, hogy követjük a taxisok kezdeményezését, amelyet jo­gosnak ismerünk el. A közeli na­pokban kivonulunk a pesti hi­dakra, és addig nem mozdu­lunk, amíg a tej és a kenyér árát a mi zsebünkhöz nem mérete­zik, mert nekünk ez fáj. El­szántságban nálunk sincs hiány... várakozzanak most a taxisok!

Next