UVATERV Híradó, 1977 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

1.SZÁM 1977. JANUÁR UVATERV HÍRADÓ ŐSZINTE SZÓVAL KÖZÖS DOLGAINKRÓL Hosszú várakozás után vállalati újságunk első számát tarthatja kezében az Olvasó. Jelképes is lehet, hogy a pillanatra sem megálló időben ünnepélyessé váló, és pusz­tán tényével új erőt adó új esztendővel indul útjára lapunk. Feladata nem kevés, szándékai sem lebe­csülendők: tudasson nagy családunk, a válla­lat mindazon eseményeiről, amelyek mánkat és holnapunkat határozzák meg; tájékoz­tasson terveinkről, feladatainkról, szóljon örömeinkről, eredményeinkről — vagyis le­gyen mindennapjaink hírnöke. Ezt a lapot magunk írjuk magunknak. Amikor első számát útjára bocsátom, bízom eredményességében, a gondosan meghatá­rozott a lapprogram megvalósulásában, vagyis abban, hogy vállalatunk dolgozói ma­gukénak vallják majd e törekvéseket, valóra váltásukat segítik és aktív munkatársaivá válnak. írnak majd a közvetlen környeze­tüket foglalkoztató, megoldásra váró kérdé­sekről, érdekesebb eseményekről, munkájuk örömeiről és gondjairól, mert ez kell a szán­dék tetté éréséhez, s csak így válhat az UVATERV Híradó valamennyiünk „szócsö­vévé , hírmondójává. Sokat beszélünk mostanában a tájékoz­tatás fontosságáról, a sajtó közéletiséget fo­kozó és közérzetet hangoló hatásáról. Az UVATERV Híradó legfőbb törekvése sem más, minthogy őszinte szóval, nyíltan tárja fel „mindannyiunk közös dolgait . Bizton mondhatjuk, hogy sikerrel zártuk az V. ötéves terv első esztendejét, és nagy feladatok várnak ránk 1977-ben is. Megoldá­sukhoz sajátos eszközeivel járul majd hozzá az - mint kedves gyermek, máris becézett - UVAHÍR. Lapunk számára remélem a szándék hasz­nos tettekre válását, vállalatunk valamennyi dolgozójának pedig eredményekben, sikerek­ben gazdag, boldog új esztendőt kívánok. Balázs Ferenc az MSZMP UVATERV-Bizottságának titkára BOLDOG ÉS SIKEREKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK! TERVEZŐK ÉS ÉPÍTŐK ÖSSZEFOGÁSÁVAL Elkészült az észak-déli metró első szakasza A jól végzett munka boldog örömével, igazán ünnepi hangulatban búcsúz­hatnak a 76-os év utolsó napjaitól a metrótervezők és velük vállalatunk vala­mennyi dolgozója. Az év során több jelentős, általunk tervezett közlekedési létesítmény valósult meg, de a legnagyobb várakozással és megkülönböztetett figyelemmel kísérte Budapest közönsége a metró újabb 4,7 km-es szakaszának építését. Természetesen nem mérvadó a nagyszabású munkához készített tervdoku­mentáció mennyisége, hogy szétterítve a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér között, a teljes szakaszt befedné. Az viszont már igen, hogy ezekben a tervekben mennyi szellemi energia rejlik, mennyi asztal fölé görnyedéssel, soha nem pihenő gondolat árán születtek, hogy mennyi újszerűt nyújtanak. A metró csak kollektív bölcsességgel érik műszaki alkotássá, s hogy azzá lett, igazolja az alagút- és állomástervezők, a közműves és elektromos szakemberek, statikusok, belsőépítészek remek együttdolgozását. A metrónak nemcsak a technológiája elismerésre méltó, de a szépsége is megkapó. Színek, anyagok, formák harmonikus egysége ez, amely feledteti a szabad térhez szokott emberrel a mélység és zártság nyomasztó érzését. Alkotásról beszélek ez ünnepi hangulatban, mert századnyi pontossággal számított és tervezett itt minden. A jobbat, tökéletesebbet akarás valóra válása. Számolatlan újdonság a világ és hazánk metróépítésében. A tízéves korával is immár klasszikussá lett előregyártott vasbetonelem-alagút, az elektromos rend­szer energiatároló és biztonsági berendezései, az első vonalnál a legtöbb panaszt okozó szellőzőrendszer új­­ra­váltása. A színdinamika. Az új formák. És még so­rolhatnám. Magyarországon nem szokás az elkészült létesít­mények feltűnő helyén megörökíteni a tervezők, az alkotók nevét. Illik ez szerénységünkhöz. De magunk között hadd mondjunk köszönetet, és hadd gratuláljunk a metró sokat akaró és sokat elért tervezőinek e nagyszerű al­kotásért. A metró Felszabadulás téri állomása PRÓBAÜZEMBEN AZ Az UVATERV az elsők között volt a számítógépet a tervezésben alkalma­zó vállalatok sorában. A sok variáns kidolgozásával járó tervezési munkák­ban, ezek ismétlődő feladataiban foko­zódó szerepet kapott a számítógép, így műszaki fejlesztési munkánknak is szerves része lett a számítástechnikai programok kifejlesztése. Jellemzi a fej­lődést, hogy 1971-ben 1750,1975-ben 3500 óra szármítóidőt használtunk fel, bérelt gépidőben. A további rutinszerű felhasználás érdekében a saját számítógép beszerzése R­SO egyre sürgetőbb lett. Erre a vállalat több év alatt fel is készült. A várakozás és a tervszerű felkészü­lés meghozta eredményét: szinte lapunk megjelenésével egy időben indult meg a gép próbaüzeme. Nem kevés a 38 millió forint, amibe a számítógép-üzem beruházása került. Nem kétséges azonban, hogy ez a be­fektetés többszörösen megtérül erköl­csi és anyagi vonatkozásban egyaránt a gyorsabb, pontosabb és feltétlenül korszerűbb tervek révén.

Next