UVATERV Híradó, 1979 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

A karácsonyi ünnepek előtt, az új év küszöbén pártunk Központi Bizott­sága egész népünk vágyát, reményét fogal­mazta meg december 6-án tarottt ülésén, amikor a Varsói Szerződés tagállamai Poli­tikai Tanácskozó Testületének november 22—23-i, moszkvai üléséről szóló jelentést tárgyalva megállapította: nagyra értékeli és támogatja a szocialista országoknak — köz­tük hazánknak — az európai béke és biz­tonság megszilárdulásáért, a nemzetközi eny­hülés további elmélyítéséért folytatott kö­vetkezetes és konstruktív politikáját. Ez a politika megfelel a magyar nép, a szocia­lista közösség és minden nép érdekeinek, méltán élvezi a haladó, békeszerető erők tá­mogatását. A Központi Bizottság, pártunk, kormányunk, népünk teljes mértékben tá­mogatja a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezését a nemzetközi enyhülés, a leszerelés előmozdítása érdekében. A Köz­ponti Bizottság ez alkalommal is hangsú­lyozta, hogy a Magyar Népköztársaság alap­vetően érdekelt a különböző társadalmi rendszerű országok közötti széles körű és sokoldalú kapcsolatok fejlesztésében, a békés egymás mellett élés politikájának megvaló­sításában. A­z időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót követően a Központi Bi­zottság az 1978. évi népgazdasági terv telje­sítéséről szóló jelentést és az 1979. évi nép­­gazdasági terv és állami költségvetés irány­elveit vitatta meg. A termelés mennyiségi feladatainak az éves tervekhez közel álló teljesítése 1978-ban nem járt együtt a gazdasági egyen­súly javításával, a hatékonyság gyors emel­kedésével, a termelési szerkezet szükséges változtatásával — állapította meg a KB. A fejlődést befolyásoló külső gazdasági körül­mények kedvezőtlenebbek az V. ötéves terv­ben feltételezettnél: a külkereskedelmi cse­rearányok rosszabbak lettek, a tőkés piaco­kon az értékesítés nehezebbé vált. Még erős a mennyiségi szemlélet, a gazdaságosság szempontjai nem egyszer háttérbe szorulnak. A­z 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló határo­zatában a Központi Bizottság a legfontosabb követelményként szabta meg az irányításban és a mindennapi munkában a gazdasági egyensúly helyreállítását. A további munka kulcskérdése, „hogy a minőségi és hatékony­­sági tényezők fokozottabb előtérbe állításá­val biztosítsuk a népgazdasági egyensúly helyzetének javítását. Ennek kell aláren­delni a gazdasági növekedés ütemét és a belföldi felhasználást. Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és népünk élet­­körülményeinek alakulásában, életszínvona­lának emelésében elért eddigi vívmányain­kat megszilárdítsuk, és a jövőbeni fejlő­dés feltételeit megalapozzuk." A­z elért eredmények megszilárdítása és a jövőbeni fejlődésünk feltételeinek meg­alapozása tehát a legfontosabb feladatunk 1979-ben. Mit kell tennünk ennek érdeké­ben? Hogyan foglal állást ebben a Köz­ponti Bizottság határozata? A termelés ott növekedjék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javí­tását eredményezi, máshol mérséklődjék, — olvassuk a KB határozatában. Az ipari ter­melés növelését erőteljes szelekció mellett kell biztosítani. A keresletnek megfelelően növeljük a belföldi értékesítést, tervszerűen fokozzuk a szocialista kivitelt, bővítsük a gazdaságos exportot. Javítani kell a termékek minőségét, gyorsítani kell a műszaki fej­lesztést, a technológia és a gyártmányok korszerűsítését, a folyamatban levő beruhá­zások megvalósítását, ütemesebbé tenni a lakásépítést, a -felújítást és -karbantartást. A munkaszervezés javításával, a munka­­fegyelem erősítésével tartanunk kell a ter­melékenység növekedésének eddigi ütemét. A lakosság életszínvonala csak gazdasági lehetőségeinkkel és eredményeinkkel összhangban emelkedhet, országos átlagban az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalék­kal. Cél, hogy a keresetek jobban kapcsolód­janak a teljesítményekhez és azok foko­zására ösztönözzenek. Emelni kell az ala­csony nyugdíjakat, a szociális segélyek ös­­­szegét A terv alapozza meg a lakosság fogyasz­tásának növekedését a vásárlóerő és az árualap összhangját, a kiegyensúlyozott áru­ellátást, a szolgáltatások javítását. T­ovább kell javítani a lakosság életkö­rülményeit. 1979-ben 90 ezer lakást, 1400 új kórházi ágyat, 4200 új bölcsődei, 18—19 ezer óvodai helyet, 900 új tantermet kell átadni. K­ülkereskedelmi tevékenységünkben na­gyobb figyelmet kell fordítanunk a ki­vitel összetételének, jövedelmezőségének ja­vítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra. A vállalatok a népgazda­ III. ÉVF. I. SZÁM 1979. JANUÁR­sági tervhez igazodva a magasabb követel­mények alapján készítsék el terveiket. Az egyéni és a csoportérdekeket a népgazda­sági tervvel összhangban képviseljék. A­z irányelvek figyelembevételével, az időközben hozott új szabályzatok is­meretében készítettük el az 1979. évi vál­lalati gazdasági tervünk második tervezetét, melyet termelési tanácskozásokon ismertet­tek és vitattak meg munkatársaink. Figye­lemmel a KB határozatára, tervünk elsődle­gesen a tervszerű, ütemes munkavégzést kí­vánja szolgálni, amikor mindössze 1 százalé­kos termelési volumennövekedést irányoz elő. A hangsúlyt a hatékonyabb gazdálko­dásra, a szervezettebb munkára, a legna­gyobb fokú takarékosságra és mindenek­előtt a minőség fokozására helyeztük. M­int ismeretes, a módosított közgazda­­sági szabályozó rendszer 1979. január­jától évenként 4 százalékkal teszi lehetővé a megelőző évben ténylegesen felhasznált bér emelését. Vállalatvezetőségünk a jövő évi lét­szám és ezzel összefüggésben a jövedelem alakulására három változatot dolgozott ki. A párt végrehajtó bizottsága a szakszerve­zeti bizottsággal egyetértésben azt a terv­­változatot minősítette a népgazdaság, a vál­lalat, valamint munkatársaink érdekeivel egyezőnek, melyben az 1978. év átlagos lét­számához képest 1 százalékkal csökkentjük vállalatunk létszámát, ennek következmé­nyeként a bérszínvonalban 5 százalékos emelkedést tudunk elérni, az egy főre jutó teljesítményérték pedig 2 százalékkal fog emelkedni. A termelési terv túlteljesítésével, a tervezettnél hatékonyabb létszám- és bér­­gazdálkodással elérhetjük az átlagbér 5,5— 6 százalékos növekedését és az „R" alap tervezettnél kedvezőbb alakulását. Az „R" alap növekedése biztosíthatja munkatársaink átlagjövedelmének az átlagbérrel közel azo­nos arányú emelkedését. A személyi jövedel­mek jövő évi alakulásában szilárd elhatáro­zásunk a végzett munka szerinti, fokozot­tabb mértékű differenciálás. K­ötelezettségeink általában és egyes iro­dákon lényegesen nőnek. A tervezett létszámcsökkentést ennek figyelembevételé­vel, megfontoltan kell végrehajtanunk. Lét­számcsökkentésről beszélünk, de helyesebb, ha így fogalmazunk: az év folyamán nyug­díjazással, kilépés útján, vagy más — emberi problémákat nem okozó — természetes mó­don csökkent létszámot új felvételekkel nem, vagy csak meghatározott mértékben töltjük fel. Hangsúlyozottabban, nagyobb arányban tervezzük az adminisztratív, ki­segítő tevékenységet végző egységeink, szer­vezeteink létszámának csökkentését — a ve­lük szemben támasztott követelmények és meglevő kapacitások figyelembevételével, szi­gorúan ügyelve arra, hogy ez ne történjen a tervezőmunka hatékonyságának kárára. (folytatás a 2. oldalon) BÉKÉT, BIZTONSÁGOT, GAZDASÁGI FEJLŐDÉST írta: Balázs Ferenc, a pártbizottság titkára UVATERV HÍRADÓ

Next