UVATERV Híradó, 1980 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1980-11-01 / 11. szám
Meghívó A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulójának ünnepségét november 5-én 15 órai kezdettel tartjuk a központi épület kultúrtermében. Ünnepségünkre minden munkatársunkat szeretettel meghívjuk. Vállalatvezetőség, párt-, szakszervezeti és KISZ-bizottság •-------------------------------------------• EGÉSZSÉGÜNKRŐL VOLT SZÓ Pártszervezetünk végrehajtó bizottságának szervező titkára, Trafnek Antal vezetésével munkabizottság dolgozta ki azt a jelentést, amelyet a pártbizottság október 15-i ülésén tárgyalt. A széles körű áttekintést nyújtó, a vállalati tömegsport helyzetével és továbbfejlesztésének feladataival foglalkozó felmérés kidolgozásában és az ülésen is részt vett a szakszervezet ifjúsági és sportbizottságának vezetője, Jakab György, a KISZ-bizottság sportfelelőse, Jablonkai Zoltán és az MHSZ titkára, Mórocz Gyula is. Az ülésen jelen voltak a pártalapszervezetek titkárai, Pogány András gazdasági igazgató, az UVATERV fő elnöke, Soós Gábor szakszervezeti elnök, Gerszi Gyula, a szakszervezet szervező titkára és Huszár Tibor a sportkör képviseletében. - Az életkörülmények javulásával mind több és kedvezőbb lehetőség nyílik a növekvő szabadidő kulturált felhasználására, és mindent el kell követni, hogy a testedzés igénye általánossá váljék - idézte a párt 1975-ben elfogadott programnyilatkozatát Trafnek Antal a jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítésében. Ennek érdekében hozott 1979 márciusában határozatot a Politikai Bizottság a tömegsport fejlesztésére. A határozat eredményes vállalati megvalósítását szolgálta a munkabizottság felmérése és a pb ülése, valamint határozata. A munkabizottság jelentése megállapítja, hogy a tömegsport-akciók jelentős része a KISZ, a szakszervezet az MHSZ és az SC összefogásával jött létre. Az elmúlt időszak legnagyobb szabású rendezvényei voltak az összetett honvédelmi versenyek, többtusák. 1979-ben ezeken a versenyeken a vállalat dolgozóinak egyharmada vett részt. A lövészeti tömegversenyeken a szocialista brigádok 1560 tagja szerepelt. A házi nagy- és kispályás labdarúgó-bajnokságok hétről-hétre többszáz főt mozgatnak meg, sportolási lehetőséget nyújtottak az MHSZ járőrversenyei, a tartalékos tisztek részére rendezett lövészversenyek, a KISZ által szervezett sportolimpia, munkahelyi spartakiádok, tábori ötpróbák, a tátrai hétvégi sítúrák, a nők és a férfiak részére szervezett egészségügyi torna. A sokakat megmozgató testedzési lehetőségek egyik gátja - állapítja meg a jelentés - a pályák és sporthelyiségek hiánya. Labdarúgó- és röplabdacsapatunk a Ferroglobuspályán tartja edzéseit és versenyeit, a Münnich Ferenc utcai általános iskola tornatermét is kibéreltük heti két alkalomra, dolgozóink tömeges, rendszeres sportolásához azonban mindez nagyon kevés. Kitér a jelentés a vállalati versenysport helyzetére is. Sportklubunkban tizenegy szakosztály működik, mintegy 250 munkatársunk sportol versenyszerűen ezekben a szakosztályokban. Legeredményesebben működik a tenisz szakosztály, első csapata az OB 1/B osztályában játszik. A második csapat a budapesti tartalék 1. osztályban az ötödik. A szakosztályok többsége is teremgondokkal küzd, így nem képes maga mögött jelentős tömegbázist felsorakoztatni. Összefoglalójában a jelentés megállapítja, hogy a tárgyi nehézségek mellett a vállalati sportélet fellendítése érdekében az adottságok jobb kihasználására, a tömegsport hatékonyabb szervezésére, a rendezvények jobb koordinálására van szükség. Az összehangolt munka feltétele a négy szervezet képviselőiből álló operatív bizottság felállítása a programok egyeztetésére, ütemezésére, a lebonyolítás megszervezésére. A vállalati tömegsport fejlesztésén munkálkodó aktivisták tevékenységét társadalompolitikai feladatnak kell tekinteni és végzett munkájuk arányában elismerni - állapítja meg a jelentés, és a hatásos propaganda, a szélesebb körű tájékoztatás szükségességét hangsúlyozza az egészségünk megóvását szolgáló tömegsport érdekében. A vitában felszólaló Arató Gábor az SC keretein belül működő tömegsport-szakosztály szervezését javasolta. Elégtelennek minősítette a propagandát, fogyatékosnak a szervezést. Több tudatosságra és tervszerűségre van szükség az eredményesebb sporttevékenységhez, mondotta. Pintér László a rendszeres sportolás szükségességét hangsúlyozta az alkalmanként rendezett akciókkal szemben. Jakab György is jobb együttműködést javasolt, felvetette a szakosztályok működésének felülvizsgálatát és szólt a téli sportok iránti igényről. Skoda Lajos a szellemi munkát végzők más irányú, fizikai elfoglaltságának szükségességéről beszélt. Saját érdekében mindenkinek gondoskodnia kell a testedzéséről, mondotta. Megítélése szerint a sportolás fogalmát tágabban kell értelmeznünk: mozgásra, friss levegőre van szükségünk. A testedzés egészségünk megelőző karbantartása. Pogány András értékelése szerint a vállalati sportklub eredményesen működött. Tevékenységének határt szabott, hogy vállalatunk nem rendelkezik megfelelő sportpályákkal, létesítményekkel. A vállalatnak számos kezdeményezése volt tartós bérletek megszerzésére, jelenleg a KÉV-Metró rákosszentmihályi sporttelepének bérletéről folyik tárgyalás. Mindezek mellett - mondotta - az adottságok jobb kihasználására is szükség van. A jelentést a pártbizottság elfogadta, a tennivalókat a sporttevékenység, a rendezvények jobb koordinálásában, az adottságok hatékonyabb kihasználásában, a propaganda jelentős javításában és sportbázist teremtő bérletek szerzésében jelölte meg. Végül a végrehajtó bizottság javaslatára az elhunyt Pécsi András helyébe a pártbizottság egyhangúlag Szuppinger Ferencet kooptálta. Autópálya-avatás az M3-on (folytatás az l. oldalról) közvetlenül a pályán, hanem csomóponti ágon, illetve útkorrekción. Rendkívül magas a teljes hídfelület pályakilométerre vetített fajlagos mutatója: 1128 m^/km. Kivétel nélkül minden híd előregyártott, és autópályán először készült a rendkívül rövid építési idejű acéltartós, ún. kettős betonövű, előregyártott felszerkezetű híd, mint ahogy újszerűek a hazai autópályán először bemutatkozó elegáns, jó kilátást nyújtó, kétnyílású, előregyártott felszerkezetű aluljárók is, amelyek megjelenése az előző hídrendszernek és az EHGT-tartócsalád bővülésének köszönhető. Ezen a szakaszon épült hazánk jelenleg leghosszabb, 256,31 m-es, tizenegy nyílású völgyhídja. 1980-83 között az autópálya ideiglenes végcsomópontja lesz a hatvani, amely a 21. sz. főút keresztezésében Hatvanon kívül Heves, Nógrád és a 32. sz. főúton Szolnok megye felé teremt kapcsolatot, és a később négysávosra szélesedő 21. sz. úton át Salgótarjánt és a nógrádi iparvidéket köti össze az autópálya-hálózattal. Az autópályának forgalmi kapcsolata van a 21. sz. főúttal, Budapest irányába le- és felhajtási lehetőséggel. A Hatvanba tartó járművek a 21. sz. útnál hajthatnak le az autópályáról, a Hatvanból Budapest felé tartók az autópálya 51. km-szelvényben épülő pihenőhelynél, ideiglenes felhajtó-hurokágon keresztül érik el legkedvezőbben az útpályát, de felhajtási lehetőség van a 21. sz. főútnál is. E két lehetőség révén a forgalom megoszlik, így Hatvan belterületén a szintbeni csomópontok és a 30. sz. főút nem lesznek túlterheltek. Két érdekes adat az 1,6 milliárd forint bruttó költségű munkáról: 3,2 millió köbméter földet mozgattak meg és 580 ezer négyzetméter burkolatot készítettek az építők. Az öt évig tartó munka eredményeként újabb autópálya-szakasz könnyíti meg a gépjárművezetők életét, a rendkívül nagy teherforgalmú 3-as főúton ugyanis már a hetvenes évek elején 1750 egységjármű haladt el ezen a szakaszon óránként. Az autópályát október 31-én ünnepélyes keretek között adták át a forgalomnak, erről lapunk decemberi számában számolunk be.