UVATERV Híradó, 1980 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1980-11-01 / 11. szám

Meghívó A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 63. évfordulójának ünnep­ségét november 5-én 15 órai kez­dettel tartjuk a központi épület kul­túrtermében. Ünnepségünkre min­den munkatársunkat szeretettel meghívjuk. Vállalatvezetőség, párt-, szak­­szervezeti és KISZ-bizottság •-------------------------------------------• EGÉSZSÉGÜNKRŐL VOLT SZÓ Pártszervezetünk végrehajtó bizottságá­nak szervező­ titkára, Trafnek Antal vezetésé­vel munkabizottság dolgozta ki azt a jelen­tést, amelyet a pártbizottság október 15-i ülésén tárgyalt. A széles körű áttekintést nyújtó, a vállalati tömegsport helyzetével és továbbfejlesztésének feladataival foglalkozó felmérés kidolgozásában és az ülésen is részt vett a szakszervezet ifjúsági és sportbizottsá­gának vezetője, Jakab György, a KISZ-bi­­zottság sportfelelőse, Jablonkai Zoltán és az MHSZ titkára, Mórocz Gyula is. Az ülésen jelen voltak a pártalapszervezetek titkárai, Pogány András gazdasági igazgató, az UVA­­TERV fő elnöke, Soós Gábor szakszervezeti elnök, Gerszi Gyula, a szakszervezet szerve­ző titkára és Huszár Tibor a sportkör képvi­seletében. - Az életkörülmények javulásával mind több és kedvezőbb lehetőség nyílik a növek­vő szabad­idő kulturált felhasználására, és mindent el kell követni, hogy a testedzés igénye általánossá váljék - idézte a párt 1975-ben elfogadott programnyilatkozatát Trafnek Antal a jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítésében. Ennek érdekében hozott 1979 márciusában határozatot a Politikai Bizottság a tömegsport fejlesztésére. A hatá­rozat eredményes vállalati megvalósítását szolgálta a munkabizottság felmérése és a pb ülése, valamint határozata. A munkabizottság jelentése megállapítja, hogy a tömegsport-akciók jelentős része a KISZ, a szakszervezet az MHSZ és az SC összefogásával jött létre. Az elmúlt időszak legnagyobb szabású rendezvényei voltak az összetett honvédelmi versenyek, többtusák. 1979-ben ezeken a versenyeken a vállalat dolgozóinak egyharmada vett részt. A lövé­szeti tömegversenyeken a szocialista brigá­dok 1560 tagja szerepelt. A házi nagy- és kis­pályás labdarúgó-bajnokságok hétről-hétre többszáz főt mozgatnak meg, sportolási le­hetőséget nyújtottak az MHSZ járőrverse­nyei, a tartalékos tisztek részére rendezett lövészversenyek, a KISZ által szervezett sportolimpia, munkahelyi spartakiádok, tá­bori ötpróbák, a tátrai hétvégi sítúrák, a nők és a férfiak részére szervezett egészségügyi torna. A sokakat megmozgató testedzési lehető­ségek egyik gátja - állapítja meg a jelentés - a pályák és sporthelyiségek hiánya. Labda­rúgó- és röplabdacsapatunk a Ferroglobus­­pályán tartja edzéseit és versenyeit, a Mün­­nich Ferenc utcai általános iskola tornater­mét is kibéreltük heti két alkalomra, dolgo­zóink tömeges, rendszeres sportolásához azonban mindez nagyon kevés. Kitér a jelentés a vállalati versenysport helyzetére is. Sportklubunkban tizenegy szakosztály működik, mintegy 250 munka­társunk sportol versenyszerűen ezekben a szakosztályokban. Legeredményesebben mű­ködik a tenisz szakosztály, első csapata az OB 1/B osztályában játszik. A második csa­pat a budapesti tartalék 1. osztályban az ötödik. A szakosztályok többsége is terem­gondokkal küzd, így nem képes maga mö­gött jelentős tömegbázist felsorakoztatni. Összefoglalójában a jelentés megállapítja, hogy a tárgyi nehézségek mellett a vállalati sportélet fellendítése érdekében az adottsá­gok jobb kihasználására, a tömegsport haté­konyabb szervezésére, a rendezvények jobb koordinálására van szükség. Az összehangolt munka feltétele a négy szervezet képviselői­ből álló operatív bizottság felállítása a prog­ramok egyeztetésére, ütemezésére, a lebo­nyolítás megszervezésére. A vállalati tömegsport fejlesztésén mun­kálkodó aktivisták tevékenységét társadalom­­politikai feladatnak kell tekinteni és végzett munkájuk arányában elismerni - állapítja meg a jelentés, és a hatásos propaganda, a szélesebb körű tájékoztatás szükségességét hangsúlyozza az egészségünk megóvását szol­gáló tömegsport érdekében. A vitában felszólaló Arató Gábor az SC keretein belül működő tömegsport-szakosz­tály szervezését javasolta. Elégtelennek mi­nősítette a propagandát, fogyatékosnak a szervezést. Több tudatosságra és tervszerű­ségre van szükség az eredményesebb sport­­tevékenységhez, mondotta. Pintér László a rendszeres sportolás szükségességét hangsú­lyozta az alkalmanként rendezett akciókkal szemben. Jakab György is jobb együttműködést ja­vasolt, felvetette a szakosztályok működésé­nek felülvizsgálatát és szólt a téli sportok iránti igényről. Skoda Lajos a szellemi munkát végzők más irányú, fizikai elfoglaltságának szüksé­gességéről beszélt. Saját érdekében mindenki­nek gondoskodnia kell a testedzéséről, mon­dotta. Megítélése szerint a sportolás fogal­mát tágabban kell értelmeznünk: mozgásra, friss levegőre van szükségünk. A testedzés egészségünk megelőző karbantartása. Pogány András értékelése szerint a vál­lalati sportklub eredményesen működött. Te­vékenységének határt szabott, hogy vállala­tunk nem rendelkezik megfelelő sportpályák­kal, létesítményekkel. A vállalatnak számos kezdeményezése volt tartós bérletek megszerzésére, jelenleg a KÉV-Metró rákosszentmihályi sporttele­pének bérletéről folyik tárgyalás. Mindezek mellett - mondotta - az adottságok jobb kihasználására is szükség van. A jelentést a pártbizottság elfogadta, a tennivalókat a sporttevékenység, a rendez­vények jobb koordinálásában, az adottságok hatékonyabb kihasználásában, a propaganda jelentős javításában és sportbázist teremtő bérletek szerzésében jelölte meg. Végül a végrehajtó bizottság javaslatára az elhunyt Pécsi András helyébe a pártbi­zottság egyhangúlag Szuppinger Ferencet kooptálta.­­­ Autópálya-avatás az M3-on (folytatás az l. oldalról) közvetlenül a pályán, hanem csomóponti ágon, illetve útkorrekción. Rendkívül magas a teljes hídfelület pályakilométerre vetített fajlagos mutatója: 1128 m^/km. Kivétel nél­kül minden híd előregyártott, és autópályán először készült a rendkívül rövid építési idejű acéltartós, ún. kettős betonövű, előregyár­tott felszerkezetű híd, mint ahogy újszerűek a hazai autópályán először bemutatkozó ele­gáns, jó kilátást nyújtó, kétnyílású, előre­gyártott felszerkezetű aluljárók is, amelyek megjelenése az előző hídrendszernek és az EHGT-tartócsalád bővülésének köszönhető. Ezen a szakaszon épült hazánk jelenleg leg­hosszabb, 256,31 m-es, tizenegy nyílású völgyhídja. 1980-83 között az autópálya ideiglenes végcsomópontja lesz a hatvani, amely a 21. sz. főút keresztezésében Hatvanon kívül Heves, Nógrád és a 32. sz. főúton Szolnok megye felé teremt kapcsolatot, és a később négysávosra szélesedő 21. sz. úton át Salgó­tarjánt és a nógrádi iparvidéket köti össze az autópálya-hálózattal. Az autópályának for­galmi kapcsolata van a 21. sz. főúttal, Buda­pest irányába le- és felhajtási lehetőséggel. A Hatvanba tartó járművek a 21. sz. útnál hajt­hatnak le az autópályáról, a Hatvanból Bu­dapest felé tartók az autópálya 51. km-szel­­vényben épülő pihenőhelynél, ideiglenes fel­­hajtó-hurokágon keresztül érik el legkedve­zőbben az útpályát, de felhajtási lehetőség van a 21. sz. főútnál is. E két lehetőség révén a forgalom megoszlik, így Hatvan belterüle­tén a szintbeni csomópontok és a 30. sz. főút nem lesznek túlterheltek. Két érdekes adat az 1,6 milliárd forint bruttó költségű munkáról: 3,2 millió köbmé­ter földet mozgattak meg és 580 ezer négy­zetméter burkolatot készítettek az építők. Az öt évig tartó munka eredményeként újabb autópálya-szakasz könnyíti meg a gép­­járművezetők életét, a rendkívül nagy teher­­forgalmú 3-as főúton ugyanis már a hetvenes évek elején 1750 egységjármű haladt el ezen a szakaszon óránként. Az autópályát október 31-én ünnepélyes keretek között adták át a forgalomnak, er­ről lapunk decemberi számában számolunk be.

Next