UVATERV Híradó, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
UVATERV HÍRADÓ VIII. ÉVF. 1.SZ. 1984. JANUÁR A pártbizottság tárgyalta 1984. ÉVI GAZDASÁGI TERVÜNK A beruházások visszafogásából adódóan a műszaki tervező munka iránti kereslet csökkenése, az élesedő hazai konkurrencia, a gazdasági életünket szigorító új szabályozók életbe léptetése az eddigiektől eltérő, szorosabb gazdasági tervezést igényel. Jövő évi tervünk koncepcióját közgazdasági osztályunk összeállította, a kibővített vállalatvezetői értekezlet december 5-én tartott ülésén megvitatta, és kisebb módosításokkal a javaslatot alkalmasnak ítélte arra, hogy megvitatásra a demokratikus fórumok elé terjesszék. Ennek sorában december 6-án kibővített pártbizottsági ülés vitatta meg a javaslatot. A vitát Balázs Ferenc, a pb titkára vezette, jelen voltak pártalapszervezeteink titkárai, igazgatóink, az szb és a KISZ titkára. A tervjavaslatokat Pogány András gazdasági igazgató terjesztette a pártbizottság elé. Bevezetőként azokról a szükségesnek ítélt szervezési intézkedésekről szólt, amelyek szerepet játszanak az önköltség csökkentésében, a vállalati hatékonyság növelésében. 1984. évi önköltségi tervünk új vonása - hangsúlyozta gazdasági igazgatónk -, hogy a költségeket azok felmerülési helyén, tehát irodai, illetve üzemi bontásban tartalmazza. A terv vállalati átlagban az anyagköltségek 13 százalékos csökkentésével számol, jelentősen nagyobb mértékben ott, ahol erre lehetőség mutatkozik. A jövő évi átlaglétszám megállapításánál a terv készítőinek szembe kellett nézniük a realitásokkal, a hazai munkaellátottság jelentős csökkenésével. December első napjaiban az 1984. évi tervezői kapacitásnak csak mintegy 50 százalékát töltötte ki az aláírt szerződésállomány, és a megítélés szerint a kapacitás további lekötésére irányuló kilátásaink eléggé kedvezőtlenek. Mindezt figyelembe véve a jövő évi terv kb. 10 százalékkal kisebb létszám figyelembevételével áll össze. A létszámcsökkentés nagyobb arányú, 15,4 százalékos lesz a központi osztályokon, az irodákon pedig 9,5 százalék a csökkentés mértéke. A nyugdíjas foglalkoztatottak, mellékállásban lévők létszámát az átlagnak megfelelően kell csökkenteni. Mindez jelentős bérköltség-megtakarítást eredményez, de a 310 forint/fő/hó eddigi bérkiegészítés beépítése a bérköltségekbe és a tervezett bérszínvonal-emelés a megtakarítást szinte kiegyenlíti. A tervezés egyik legnagyobb gondosságot, figyelmet és realitást követelő tényezője volt a bérszínvonal-emelés mértékének meghatározása. Tekintettel kellett lenni a fogyasztói árak jövő évi emelkedésére és a nominálbérek országos átlagban 4,7 százalékos növelésére. A jövedelmezőségi mutató 2 százalékos, a létszámcsökkenés további 3 százalékos adómentes emelésre ad lehetőséget, ezért a tervkoncepció összesen 5 százalékos bérszínvonal-emelést irányoz elő. A terv további költségtételei között szerepel eszközeink értékcsökkenési leírása; ezen a rovaton megtakarítást nem tudunk elérni, de az egyéb költségek tekintetében várhatóan 7 millió forintot meg tudunk takarítani. A vállalati általános költségeket a jövő évben valószínűleg nagyobb kötbérkötelezettség fogja terhelni, így ezen a rovaton megtakarítás alig realizálható. A tervezett költségek összesítéséből kitűnik, hogy 1983- hoz képest a jövő évben összesen mintegy 7,6 millió forint megtakarítás érhető el. A jövő évi várható költségek elemzése után Pogány András az 1984. évi nyereségtervet ismertette. Mint mondotta, a nyereségterv összeállításakor a tervezők négy tényezőt vizsgáltak: elsőként a bérek 5 százalékos emelkedésének költségkihatását, utána a részesedési alap ugyancsak 5 százalékkal való emelését, majd a fejlesztési alap képzését 8,6 millió forinttal (1983. évi szinten) és végül a nyereségtartalékolási lehetőséget. Ez utóbbi új szabály, és a nyereség egy részének a következő esztendőre történő adómentes átvitelére hatalmazza fel a vállalatot. A terv készítői javasolták, hogy 1984-ben ilyen tartalékolással még ne számoljunk. Az elemzés eredményeként a terv 106 millió 500 ezer forint nyereséget írna elő 1984-re. A minimális, a feltétlen megkövetelt nyereség matematikailag határozza meg a szükséges árbevételt. Ennek összege (exportkülöndíj nélkül) 436 millió forint. Az árbevétel tartalmazza az 1983. évi szinten tervezett, egyéb vállalati tevékenységekből származó 22 millió forintot és a számítóközpont 15 millió forint bevételét is. Az irodák között mintegy 399 millió forintot osztanak fel bérarányosan, amely szerint 100 forint bérre az irodákon egységesen 438 forint árbevétel esne. Jövő évi tervünk fő mutatóit az 1983. évi várható eredményekkel összehasonlítva megállapítható, hogy az egy főre jutó árbevétel 294 ezer forintról 311 ezer forintra emelkedik. Alacsonyabb lesz viszont a jövedelmezőségi mutató: az idei 19,20 százalékról 17,84 százalékra csökken. Jövő évi tervünk teljesíthető - mondotta (folytatás a 2. oldalon)