UVATERV Híradó, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

UVATERV HÍRADÓ VIII. ÉVF. 1.SZ. 1984. JANUÁR A pártbizottság tárgyalta 1984. ÉVI GAZDASÁGI TERVÜNK A beruházások visszafogásából adódóan a műszaki tervező­ munka iránti kereslet csökkenése, az élesedő­ hazai konkurrencia, a gazdasági életünket szigorító új szabályo­zók életbe léptetése az eddigiektől eltérő, szorosabb gazdasági tervezést igényel. Jövő évi tervünk koncepcióját közgazdasági osz­tályunk összeállította, a kibővített vállalat­­vezetői értekezlet december 5-én tartott ülésén megvitatta, és kisebb módosítások­kal a javaslatot alkalmasnak ítélte arra, hogy megvitatásra a demokratikus fórumok elé terjesszék. Ennek sorában december 6-án kibővített pártbizottsági ülés vitatta meg a javaslatot. A vitát Balázs Ferenc, a pb titkára ve­zette, jelen voltak pártalapszervezeteink tit­kárai, igazgatóink, az szb és a KISZ titkára. A tervjavaslatokat Pogány András gazdasági igazgató terjesztette a pártbizottság elé. Bevezetőként azokról a szükségesnek ítélt szervezési intézkedésekről szólt, ame­lyek szerepet játszanak az önköltség csök­kentésében, a vállalati hatékonyság növelé­sében. 1984. évi önköltségi tervünk új vonása - hangsúlyozta gazdasági igazgatónk -, hogy a költségeket azok felmerülési helyén, tehát irodai, illetve üzemi bontásban tartal­mazza. A terv vállalati átlagban az anyag­­költségek 13 százalékos csökkentésével szá­mol, jelentősen nagyobb mértékben ott, ahol erre lehetőség mutatkozik. A jövő évi átlaglétszám megállapításánál a terv készítőinek szembe kellett nézniük a realitásokkal, a hazai munkaellátottság jelen­tős csökkenésével. December első napjaiban az 1984. évi tervezői kapacitásnak csak mintegy 50 százalékát töltötte ki az aláírt szerződésállomány, és a megítélés szerint a kapacitás további lekötésére irányuló ki­látásaink eléggé kedvezőtlenek. Mindezt fi­gyelembe véve a jövő évi terv kb. 10 száza­lékkal kisebb létszám figyelembevételével áll össze. A létszámcsökkentés nagyobb arányú, 15,4 százalékos lesz a központi osztályokon, az irodákon pedig 9,5 száza­lék a csökkentés mértéke. A nyugdíjas fog­lalkoztatottak, mellékállásban lévők lét­számát az átlagnak megfelelően kell csök­kenteni. Mindez jelentős bérköltség-megtakarítást eredményez, de a 310 forint/fő/hó eddigi bérkiegészítés beépítése a bérköltségekbe és a tervezett bérszínvonal-emelés a megtaka­rítást szinte kiegyenlíti. A tervezés egyik legnagyobb gondossá­got, figyelmet és realitást követelő ténye­zője volt a bérszínvonal-emelés mértékének meghatározása. Tekintettel kellett lenni a fogyasztói árak jövő évi emelkedésére és a nominálbérek országos átlagban 4,7 száza­lékos növelésére. A jövedelmezőségi mutató 2 százalékos, a létszámcsökkenés további 3 százalékos adómentes emelésre ad lehetőséget, ezért a tervkoncepció összesen 5 százalékos bér­színvonal-emelést irányoz elő. A terv további költségtételei között sze­repel eszközeink értékcsökkenési leírása; ezen a rovaton megtakarítást nem tudunk elérni, de az egyéb költségek tekintetében várhatóan 7 millió forintot meg tudunk takarítani. A vállalati általános költségeket a jövő évben valószínűleg nagyobb kötbérkötele­zettség fogja terhelni, így ezen a rovaton megtakarítás alig realizálható. A tervezett költségek összesítéséből kitűnik, hogy 1983- hoz képest a jövő évben összesen mintegy 7,6 millió forint megtakarítás érhető el. A jövő évi várható költségek elemzése után Pogány András az 1984. évi nyereség­­tervet ismertette. Mint mondotta, a nyere­ségterv összeállításakor a tervezők négy té­nyezőt vizsgáltak: elsőként a bérek 5 száza­lékos emelkedésének költségkihatását, utána a részesedési alap ugyancsak 5 százalékkal való emelését, majd a fejlesztési alap képzé­sét 8,6 millió forinttal (1983. évi szinten) és végül a nyereségtartalékolási lehetőséget. Ez utóbbi új szabály, és a nyereség egy ré­szének a következő esztendőre történő adó­mentes átvitelére hatalmazza fel a vállalatot. A terv készítői javasolták, hogy 1984-ben ilyen tartalékolással még ne számoljunk. Az elemzés eredményeként a terv 106 millió 500 ezer forint nyereséget írna elő 1984-re. A minimális, a feltétlen megköve­telt nyereség matematikailag határozza meg a szükséges árbevételt. Ennek összege (ex­­portkülöndíj nélkül) 436 millió forint. Az árbevétel tartalmazza az 1983. évi szinten tervezett, egyéb vállalati tevékenységekből származó 22 millió forintot és a számító­­központ 15 millió forint bevételét is. Az irodák között mintegy 399 millió forintot osztanak fel bérarányosan, amely szerint 100 forint bérre az irodákon egysé­gesen 438 forint árbevétel esne. Jövő évi tervünk fő mutatóit az 1983. évi várható eredményekkel összehasonlítva megállapítható, hogy az egy főre jutó ár­bevétel 294 ezer forintról 311 ezer forintra emelkedik. Alacsonyabb lesz viszont a jöve­delmezőségi mutató: az idei 19,20 százalék­ról 17,84 százalékra csökken. Jövő évi tervünk teljesíthető - mondotta (folytatás a 2. oldalon)

Next