UVATERV Híradó, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

(folytatás az 1. oldalról) Pogány András reális, figyelembe veszi, hogy a szabályozórendszer változásával ma­gas költségtöbblettel kell számolnunk, a ter­melés volumenét azonban a gazdasági körül­mények miatt aligha tudjuk növelni. Új vonása jövő évi tervünknek a rugal­masság. A terv középpontjában a tervezett nyereség megtermelése áll, és ezen belül az árbevétel emelkedhet, vagy csökkenhet. Az emelkedéssel egy (kisebb mértékű) költség­­növekedés is velejárhat, mint ahogy az ár­bevétel csökkenésének a költségek csökke­nését kell eredményeznie. A gazdálkodást kell szolgálnia az új ösz­tönző bérrendszernek. A vállalatvezetőség elgondolása szerint 1984-ben megszűnik a negyedévi mozgóbérátalány; ennek és min­den más rendelkezésre álló összegnek új felosztására kerül sor, aminek részletes ki­munkálásán most dolgozik a vállalat. Számot adott gazdasági igazgatónk arról is, hogy a terv készítői több változatot mér­legeltek. Ezek közül hármat ismertetett. Az egyik változat a béreknek a fogyasztói ár­színvonalhoz igazodó 7 százalékos emelését tervezi; ez a nyereség 60 százalékos emelését vonja maga után, ami - ismerve a munka­ellátottságot - nyilván elképzelhetetlen; ugyanennek a változatnak másik útja lehet­ne a létszám 18 százalékos csökkentése, ami egyikünk egyetértését sem nyerné el. Egy másik változata a tervnek nem arányoz elő létszámcsökkentést, ez esetben azonban csak 2 százalékos bérszínvonal-emelésre van lehetőségünk. Harmadik változat volt a ré­szesedési és a fejlesztési alap drasztikus csök­kentése az árbevétel növelése mellett. A ter­vezésnek ez az útja sem volt járható. Összefoglalva megállapítható, hogy a részletesen ismertetett tervkoncepció meg­felelő kompromisszumot tükröz, amely fi­gyelembe veszi a népgazdasági követelmé­nyeket, a hazai igények csökkenését, az exporthoz fűződő országos érdekeket és a vállalati kollektíva jogos elvárásait. A terv­koncepció számadataiban még lesznek vál­tozások, de mindenképpen jó alapot teremt a vállalat végleges 1984. évi tervének ki­munkálásához - fejezte be tájékoztatóját Pogány András. Az 1984. évi tervjavaslat ismertetése után a pb-ülés résztvevői több kérdést intéz­tek az előadóhoz, majd a javaslatról és az ülés határozattervezetéről nyitotta meg a vitát Balázs Ferenc. Skoda Lajos igazgató a gazdálkodásunk­ban bekövetkezett merőben új helyzetről beszélt felszólalásának bevezetőjében. Ez ideig - mondotta - olyan helyzetben vol­tunk, hogy ha szükség volt rá, a megbízások nagyobb arányú teljesítésével árbevételt rea­lizált a vállalat. Ez a világ elmúlt, tudomásul kell vennünk, hogy jelentősen kevesebb megrendelésre számíthatunk, egyre nagyobb konkurrenciával kell szembenéznünk. A nyereségérdekeltség a költséggazdálko­dásra irányítja a figyelmet. Rendkívül fon­tossá vált, hogy a bevételeinkből mit kell költségként levonni. Az 1984. évi tervünk jellegzetessége, hogy a felelősséget a költségekért megosztja az irodákkal és a központi osztályokkal. A terv lebontva tartalmazza az árbevételt, a költségeket és az előírt nyereséget. Azt akarjuk, hogy egységeink gazdálkodjanak, biztosítsák a nyereséget, ésszerűen csökkent­sék a költségeiket, egyidőben a minőség fokozásával, a színvonal tartásával, lehetőleg növelésével. A terv az exportmunkák külön­­költségeit és díjait az irodai árbevételből le­választotta, ugyancsak központiag kezeli a licenciadíjakat, a műszaki fejlesztési költsé­geket és a vgm-eknek a vállalat részére tör­ténő befizetéseit. Az export-különköltségek­­nek a hazai munkáknál is nagyobb mértékű elkülönítése nem ösztönzi irodáinkat export­munkák vállalására — figyelmeztetett Skoda Lajos. Ez nem esik egybe sem a népgazda­ság, sem a vállalat érdekeivel. Olyan meg­oldást kell találnunk, hogy az irodák érez­zék: ezekkel a tevékenységekkel érdemes foglalkozni. Ugyanakkor az ellenérdekeltség­nek kell érvényesülnie rendkívüli kiadások, például a kötbérek esetében. Ez ideig ezek viselésében a kollektív felelősség érvényesült, meggondolandó, hogy a jövőben ezeknek a költségeknek jelentős hányadát ne ott szá­moljuk-e el, ahol felmerültek. Ezt követően a vitában felvetett néhány kérdésre tért ki igazgatónk. Mint mondotta, a napi négyórás foglalkoztatás két okból is előnyösnek tűnik. Az egyik, hogy a rövi­­debb munkavégzés mindig hatékonyabb; a másik szociálpolitikai megfontolás, lehetősé­get nyújt a kisgyermekes anyáknak családi gondjaik jobb megoldására. Állást foglalt igazgatónk a tripoli metró tervezése körüli huzavonában. A tervezést késedelem nélkül meg kell kezdeni - mon­dotta -, és az előleg késedelmes átutalásáért vállalatunkat ért kárt követelni kell az ezért felelős külkereskedelmi vállalattól. Végezetül kijelentette, hogy a tárgyalt tervjavaslat végrehajtható, összhangban van a vállalat munkaellátottságával, a közgazda­­sági szabályozókkal, és olyan eredményeket hoz, amely a vállalat egészséges fejlődését lehetővé teszi. A pb határozati javaslatával egyetértett. Pintér László, az V. pártalapszervezet titkára az ösztönző bérrendszer bevezetésé­nek szükségességét húzta alá, figyelmeztet­ve, hogy a magasabb jövedelem végrehajt­ható teljesítményekre ösztönözzön. Веке Imre az export-különköltségek fo­galmának felülbírálatát kérte, iletve közelí­tésüket a hazai különköltségek elszámolá­sához. Csider László, a KISZ-bizott­ság titkára annak a fontosságáról szólt, hogy a tervező egységek érdekeltek legyenek tevékenységük eredményességében. Szervezeti változások szükségességét hangsúlyozta, majd a kam­pányszerű létszámcsökkentések veszélyese hívta fel a figyelmet. Szilágyi Gézáné, a párt vb tagja a gazdál­kodás legfontosabb célkitűzésének az anyag­­költségek csökkentését jelölte meg. Vizsgál­ni szükséges - mondotta -, milyen költség­­igényes tevékenységek válthatók ki a vállalat szervezetéből. Dr. Báthory Gézáné a határozati javas­latban szereplő rövidtávú stratégiai terv fon­tosságát hangsúlyozta. Vályi László, szakszervezeti bizottságunk titkára a létszámcsökkentéssel összefüggő borúlátó hangulatról adott számot. Elmon­dotta, hogy létszámgondjainkkal felkereste szakszervezetünk budapesti bizottságát, ahol tájékoztatták arról, hogy az építőiparban az elkövetkező években 14-16 ezer fő csökke­néssel számolnak. Hallatlanul nagy jelentősége van annak - hangsúlyozta Vályi László -, hogy a lét­számcsökkentést munkajogilag kifogástala­nul, emberségtől áthatva hajtsuk végre. Kény­szerű helyzetünk dolgozóink előtti magya­rázatára kérte a párt aktivistáit. Hangsúlyoz­ta: mindent el kell követnünk, hogy távozó munkatársainkat el tudjuk helyezni. A pb határozati javaslatában foglaltakkal egyet­értett, az 1984-re kimunkált egyéb változa­tokat elfogadhatatlannak minősítette. A tervkészítés további munkájában az össze­hangolt nézetek és lépések szükségességét húzta alá. Balázs Ferenc pb-titkár felszólalásában részletesen foglalkozott az előterjesztett gazdasági terv legfontosabb előirányzataival. (folytatás a 3. oldalon) 1983-BAN ADTÁK ÁT szombathelyi városháza

Next