UVATERV Híradó, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

TAGGYŰLÉSEK A JÓZSEF ATTILA UTCÁBAN Már hosszú ideje az év utolsó hónapjá­ban tartják pártalapszervezeteink a beszá­moló taggyűléseiket. Ezeken adnak számot az elmúlt év alatt végzett pártmunkáról, a határozatok teljesítéséről, és kijelölik a leg­fontosabb tennivalóikat. A számadást ez évben a József Attila utcai épületben dolgozó irodáink pártalap­­szervezetei kezdték meg. A VI., majd né­hány nappal később az V. alapszervezet tag­gyűlésén a vezetőségek által alaposan elő­készített, a fogyatékosságokat elemző beszá­molókat a taggyűlés egyhangúan elfogadta. A beszámolók felölelték a pártmunka min­den területét, áttekintést adtak az év politi­kai és gazdasági eseményeiről, és a Xll. kongresszus határozatainak végrehajtása tük­rében tárgyalták az agitációs és propaganda­­munka eredményeit és fogyatékosságait, a pártélet kérdéseit, a káderpolitika eredmé­nyességét, a párt vezető szerepének érvénye­sülését, a pártfegyelem helyzetét, a pártépí­tést, a tömegszervezetek pártirányításának vetületeit - hogy csak a legfontosabb kér­déseket említsük. Természetesen a beszámolókban­­ és a hozzászólásokban is - a gazdasági munka párt irányítása és a jövő évi feladatok kapták a legtöbb teret. Ez érthető, hiszen a nép­gazdaság minden szintjén ebben az időszak­ban folyik a jövő évi tervek készítése, de érthető abból a szempontból is, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének meg­őrzése érdekében rendkívüli módon vissza­fogták a beruházásokat, s ez érezteti hatását vállalatunk munkaellátottságában. Ez a kö­rülmény, és az ehhez kapcsolódó vállalati intézkedéssorozat váltotta ki a legtöbb vitát a VI. alapszervezet taggyűlésén is. A hozzá­szólók elmondták, hogy az irodának a terv­teljesítéssel már 1983-ban is voltak gondjai (terv- és létszámkorrekciót kértek), de a beruházások visszafogása most még erőseb­ben tükröződik a várt tervezési megbízások elmaradásában. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a gazdálkodás súlypontját az irodákra kell helyezni, ahol közvetlenebbül érzékelhetők és értékelhetők a gazdálkodás eredményei, és eldönthető a szükséges intézkedések leg­hatékonyabb módja. Észrevételezték a párt­tagok azt is, hogy a létszámgazdálkodás fel­adatait kampányszerűen végzi a vállalat, ami kedvezőtlenül hat a folyamatban levő ter­vezési munkákra. Hátrányos, hogy sok eset­ben gyakorlott, rutinos, jó nevű tervezők válnak meg az UVATERV-től. A vállalatért érzett felelősségtől áthatva szükségesnek tartják a központi egységek és a tervezőszer­­vezetek korszerűsítését, az ösztönzőbb bére­zés kidolgozását, a hatékonyabb munkavég­zés feltételeinek megteremtését. Hasonló szenvedélyesség jellemezte az V. pártalapszervezet taggyűlését is, noha itt az 1984. évi vállalati és irodai tervek mellett talán nagyobb hangsúlyt kaptak a tripoli metró tervezésének kérdései. Az alapszerve­zet vezetőségének beszámolója részletesen elemezte az eddigi legjelentősebb export­munkánk előkészítésének feladatait. A be­számoló hangvétele önkritikus volt, hiszen a vita fő célja az 1984-re szóló pártmunka feladatainak megfogalmazása volt. A tripoli metró tervezéséért, a tervezés megszervezéséért, koordinálásáért, irányítá­sáért, a jó minőségben és határidőre történő tervkészítésért érzett felelősség tükröződött a hozzászólásokból. Mindenki egyetértett azzal, hogy rendkívül feszes munkavégzést kíván a feladat végrehajtása valamennyi közreműködőtől. Most a tervezés nagy erő­vel történő megindításán van a sor, s a még hátralevő, hiányzó feltételek megteremtésén kell munkálkodnia az irodának és a megbí­zott létesítményi főmérnökségnek. A pártalapszervezet taggyűlése - átérez­ve ebben saját felelőssége súlyát is — határo­zatot hozott, hogy a munkák állásáról, előre­haladásáról a főmérnökséget időnként beszá­moltatja. Mindkét taggyűlésen részt vettek az iro­dák KISZ-titkárai és a végrehajtó bizottság képviselője, aki ismertette a vb értékelését az alapszervezet 1983. évi munkájáról. A párt valamennyi testülete nagy figye­lemmel kíséri a beszámoló taggyűléseket, hiszen az 1984-ben végzendő pártmunka során kell még teljesíteni a Xll. kongresszus határozatainak hátralevő részét, s fel kell készülni a következő kongresszusra is. Ezt a munkát kedvezőtlen gazdasági környezet­ben kell elvégeznünk, számos gonddal meg­birkózva, akadályokat leküzdve — ezt bizo­nyították a József Attila utcában tartott beszámoló taggyűlések is. Trafnek Antal a párt vb szervező titkára 1983-BAN ADTAK ÁT A Ferihegyi repülőtér új irányítótornya TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL A MINŐSÉGÉRT A fenti jelmondat jegyében rendezték meg 1983. december 8-án a IV. országos minőségügyi konferenciát. A mintegy 900 résztvevő között ott volt az UVATERV kép­viseletében dr. Köröndi Dezső, a műszaki osztály vezetője és e sorok írója. A konferencián dr. Juhász Ádám állam­titkár „A minőség szerepe a magyar gazda­ság fejlődésében és külgazdasági kapcsola­tainkban”, Müller István, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese „Minőség és műszaki fejlesztés” és dr. Med­­gyessy Péter miniszterhelyettes „Minőség és gazdasági szabályozók” címmel tartott elő­adást. Számos korreferátum és hozzászólás egészítette ki a napirendet. Valamennyi előadó hangsúlyozta a minő­ség nagy jelentőségét a termelésben. A minő­ség fogalmába tartozik a termék konstruk­ciója, anyaga, formatervezettsége, megbíz­hatósága, korszerűsége, gazdaságossága, pót­­alkatrésszel és szervizhálózattal való ellátott­sága, csomagolása, szállítása, a szállítási ha­táridő betartása stb. Az elmúlt húsz év alatt a fejlett ipari országokban a termékek minő­sége ugrásszerűen javult. Ma már a világpia­­con gyengébb minőségű árut jó nyereséggel elhelyezni nem lehet. A vizsgálatok szerint a Magyarországot hátrányosan érintő cserearányromlás csak felerészben magyarázható a nyersanyagok és az energia megdrágulásával, felerészben áru­ink nem megfelelő minősége a magyarázat. A konferencián mindenki egyetértett azzal, hogy a termelési kultúra fejlesztése társadalmi érdek, és társadalmi összefogás­sal kell megoldani. E téren a társadalom szemléletváltozásának kell bekövetkeznie. A minőség fontosságára már iskolás korban el kell kezdeni a nevelést. Ma már minőségi áru nem hozható létre úgy, hogy csak a kész termék minőségét ellenőrizzük. A minőségellenőrzést a termék tervezésétől a gyártás teljes folyamatán végig kell vinni. A know-how-vásárlásoknál gyak­ran a minőségellenőrző lánc kialakítása is része a gyártástechnológiának. A minőség­­ellenőrzés elsősorban vállalati feladat. A mi­nőségi munkavégzés mindenkinek elsődleges kötelessége. A jó minőség egyenletes fenn­tartása folyamatos műszaki fejlesztést kíván. A konferencia előadói példáikat az ipar­ból vették, egyes termékek gyártásánál fel­merült minőségi hiányosságokon mutatták be a téma fontosságát. Példáikban tervező­vállalatok nem szerepeltek, de úgy véljük, nekünk is érdemes a konferencián felvetett gondolatokat megfontolnunk. Vállalatunk termékeire - a tervekre - ugyancsak vonat­koznak a piac törvényei. A most következő időszakot kell kihasználni, hogy műszaki fej­lesztéssel, szervezeti változtatásokkal az UVATERV versenyképes, korszerű, gazda­ságos, jó minőségű tervek készítésére alkal­mas vállalatként érkezzen el a fellendülés kezdetéhez. Dr. Gárdonyi Zoltán

Next