UVATERV Híradó, 1985 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

Az MSZMP KB irányelvei a párt XIII. kongresszusára hasznosítják a szocialista rendszerben levő HATALMAS ERŐFORRÁSOKAT Az MSZMP Központi Bizottsága nyilvá­nosságra hozta a párt XIII. kongresszusára kidolgozott irányelveit, amelyekben a követ­kező öt esztendő pártpolitikájának, s vele együtt a szocialista társadalom építésének vezérfonalát fogalmazta meg, és bocsátotta nyilvános társadalmi vitára. Az irányelvekről folytatott nyílt vita a legalkalmasabb mód arra, hogy társadal­munk minden alkotó, közös jövőnkért fele­lősséget érző tagja részt kérjen a politika alakításából. Eredményes munkát akkor végezhetünk, ha mindenekelőtt számolunk a realitások­kal, ha nem légvárakat építünk, hanem tel­jesíthető követelményeket fogalmazunk meg. A párt programjavaslata tiszta beszéd: „A Х [UNK]. kongresszus feladata, hogy a párt egész tagságának részvételével s a hazáért érzett felelősséget vállaló állampolgárok köz­reműködésével kidolgozza a nehézségek és az akadályok leküzdésének, a szocialista építés folytatásának világos programját. A következő években az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén következetes munkával feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat, népgazdasá­gunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével megteremtsük életszínvonalunk emelésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesülésének anyagi feltételeit; demokratikus intézményeink fej­lesztésével, a szocialista célok jegyében to­vább erősítsük a nemzeti egységet.” A KB az irányelvekben mérleget von a nemzetközi helyzettől, vázolja hazánk kül­politikáját, társadalmi, politikai viszonyain­kat, a gazdasági építő munka eredményeit és feladatait, életkörülményeinket és szo­ciálpolitikánkat, a társadalmi tudatformálás­ban elért eredményeinket, a szocialista élet­mód kérdéseit, tárgyalja művelődéspoliti­kánkat, önálló fejezetet szentel a párt és a tömegszervezetek kapcsolatának, és végeze­tül a párt nemzetközi tevékenységével fog­lalkozik. Úgy gondoljuk, a legjobb szolgálatot azzal tesszük, ha az irányelvek vállalati vitájának elősegítése érdekében azokra a kér­désekre irányítjuk a figyelmet, amelyekben érdemi tapasztalatokkal rendelkezünk, ame­lyek tevékenységünk jellegéből adódóan hangsúlyozott érdeklődésre tarthatnak szá­mot, és amelyekben hasznosan tudjuk gaz­dagítani az irányelvek vitája alapján születő kongresszusi határozatokat: ,,Az értelmiség egyre fontosabb szerepet tölt be társadalmunkban." A társadalmi és politikai viszonyainkkal foglalkozó fejezet egyik bekezdésének indító mondata ez, amely érzékelteti értelmiségünk - s köztük a műszaki pályán dolgozók­­ értékteremtő szerepét és a magas fokú szellemi munka jelentőségét. Mint minden részletében, itt is a reali­tásoknál marad a párt programjavaslata. Nem szakadhatunk el a lehetőség és a piac formálta igény szerinti valóságtól. A bel­gazdaságunkra is ható helyzetből adódóan nem számíthatunk hirtelen szárnyalásra, ezt ígérni könnyelműség volna. Pártunk módszere a megfontolt, a magabiztos jövőre tartalékolt gazdagodás: „A társadalom szel­lemi teljesítőképességét tovább kell gyara­­pítanunk, és a szellemi erőforrásokkal ész­szerűbben kell gazdálkodnunk. Növelni kell az értelmiségi munka társadalmi megbecsü­lését, s elő kell segíteni az értelmiség köz­életi aktivitásának és alkotókészségének nagyobb mértékű kibontakozását.” Gazdasági építőmunkánk értékelésében, a jövő útjának, lehetőségeinek feltárásában is a valósághoz szigorúan ragaszkodó pár­tunk elemzése. Valamennyiünk örömére szolgál, hogy leírhatjuk: a XII. pártkong­resszuson kitűzött legfőbb gazdaságpolitikai célok teljesültek. Népgazdaságunk szilárd­nak, működőképesnek bizonyult, egyen­súlya javult. Nemzeti jövedelmünk növekedése ugyan némileg elmaradt a tervezettől, s ezért csak a belföldi felhasználás visszafogásával tud­tuk fizetőképességünket fenntartani, kül­gazdasági egyensúlyunkat javítani, de mind­ezek részei voltak annak a küzdelemnek, amelyet a gazdálkodásban országunk talpon maradásáért folytattunk, s ezek az erőfeszí­tések eredménnyel jártak. Meglévő nehéz­ségeinkkel szembenézve, a felelős gazdálko­dás kirekesztésével, az irányítási rendszer ehhez igazodó átalakításával, a munka- és technológiai fegyelem, a szervezettség erő­sítésével a gazdasági fellendülés új forrásaira lelhetünk. Mindezek alapján pártunk a VII. ötéves tervet a megalapozott gazdasági nö­vekedés és fejlődés programjaként ajánlja, amely lehetővé teszi társadalmi és gazdaság­­politikai céljaink elérését, az intenzív fejlő­dést, végső soron a beruházásokra fordított összegek növekedését. Országépítő programunk következő öt esztendejéről márciusban dönt a párt kong­resszusa. Határozott igénye a Magyar Szo­­cialista Munkáspártnak, hogy a döntést elő­készítő irányelvek kapcsán ehhez a társada­lom minden rétege, tagja véleményével hozzájáruljon, s megvalósításának részese legyen. MEGKEZDŐDIK AZ MO AUTÓPÁLYA ÉPÍTÉSE A közlekedés feladatairól, terveiről, lehe­tőségeiről adott interjút Urbán Lajos közle­kedési miniszter a Népszabadság munkatár­sának a lap november 24-i számában. Érdeklődéssel várjuk azokat az informá­ciókat, amelyek a közlekedés fejlesztéséről, az elkövetkező évek beruházásairól szólnak. Vállalatunk sorsát alapvetően a hazai meg­bízások határozzák meg, ezért érthető, hogy izgatottan figyelünk a VII. ötéves terv mind­azon közlekedési fejlesztési feladataira, ame­lyekből tervezési munkánkkal várhatóan részt kapunk. Tervezőmérnökeink számára ezek az információk az új alkotás lehetősé­gét, a hasznosat, szépet teremtő munka örö­mét ígérik. Hogyan nyilatkozott a miniszter a közel­jövő várható közlekedési beruházásairól? Az interjú erről szóló részletét az alábbiak­ban közöljük. „A beruházások megszervezésekor a nép­gazdaság nyújtotta lehetőségekből kell ki­indulnunk. Szükségszerű lesz továbbra is, hogy a selejtezés helyett növeljük a felújí­tások részarányát, viszont javítanunk kell a karbantartás minőségét is. Rendkívül fon­tos feladatnak tartjuk, hogy a pályák álla­pota ne romoljon, sőt lehetőség szerint kisebb mértékben fejlődjön. A közlekedés területén soha nem élhe­tünk a jövő megalapozása nélkül, ezért új nagyberuházásokat is elkezdünk. Tovább folytatjuk a metró építését. Meg kellene építeni egy újabb közúti Duna-hidat, de hogy melyiket, vagyis hol, az még nincs eldöntve. A Ferihegyi repülőtéren az új utasfor­galmi épület átadása után felújítjuk a régi fel- és leszállópályát, megkezdjük a fővárost körülvevő M0 autópálya-gyűrű építését, és kis lépésekkel ugyan, de tovább folytatjuk új területen is autópálya-hálózatunk bőví­tését. A vasútipálya-hálózat rekonstrukciója keretében most már napirendre kell tűznünk a rendező pályaudvarok fejlesztését." 1985-ben adják át az MS-es au­tópálya Buda­­pest-Ócsa közötti szakaszát

Next