UVATERV Híradó, 1985 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Az MSZMP KB irányelvei a párt XIII. kongresszusára hasznosítják a szocialista rendszerben levő HATALMAS ERŐFORRÁSOKAT Az MSZMP Központi Bizottsága nyilvánosságra hozta a párt XIII. kongresszusára kidolgozott irányelveit, amelyekben a következő öt esztendő pártpolitikájának, s vele együtt a szocialista társadalom építésének vezérfonalát fogalmazta meg, és bocsátotta nyilvános társadalmi vitára. Az irányelvekről folytatott nyílt vita a legalkalmasabb mód arra, hogy társadalmunk minden alkotó, közös jövőnkért felelősséget érző tagja részt kérjen a politika alakításából. Eredményes munkát akkor végezhetünk, ha mindenekelőtt számolunk a realitásokkal, ha nem légvárakat építünk, hanem teljesíthető követelményeket fogalmazunk meg. A párt programjavaslata tiszta beszéd: „A Х [UNK]. kongresszus feladata, hogy a párt egész tagságának részvételével s a hazáért érzett felelősséget vállaló állampolgárok közreműködésével kidolgozza a nehézségek és az akadályok leküzdésének, a szocialista építés folytatásának világos programját. A következő években az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén következetes munkával feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat, népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével megteremtsük életszínvonalunk emelésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesülésének anyagi feltételeit; demokratikus intézményeink fejlesztésével, a szocialista célok jegyében tovább erősítsük a nemzeti egységet.” A KB az irányelvekben mérleget von a nemzetközi helyzettől, vázolja hazánk külpolitikáját, társadalmi, politikai viszonyainkat, a gazdasági építő munka eredményeit és feladatait, életkörülményeinket és szociálpolitikánkat, a társadalmi tudatformálásban elért eredményeinket, a szocialista életmód kérdéseit, tárgyalja művelődéspolitikánkat, önálló fejezetet szentel a párt és a tömegszervezetek kapcsolatának, és végezetül a párt nemzetközi tevékenységével foglalkozik. Úgy gondoljuk, a legjobb szolgálatot azzal tesszük, ha az irányelvek vállalati vitájának elősegítése érdekében azokra a kérdésekre irányítjuk a figyelmet, amelyekben érdemi tapasztalatokkal rendelkezünk, amelyek tevékenységünk jellegéből adódóan hangsúlyozott érdeklődésre tarthatnak számot, és amelyekben hasznosan tudjuk gazdagítani az irányelvek vitája alapján születő kongresszusi határozatokat: ,,Az értelmiség egyre fontosabb szerepet tölt be társadalmunkban." A társadalmi és politikai viszonyainkkal foglalkozó fejezet egyik bekezdésének indító mondata ez, amely érzékelteti értelmiségünk - s köztük a műszaki pályán dolgozók értékteremtő szerepét és a magas fokú szellemi munka jelentőségét. Mint minden részletében, itt is a realitásoknál marad a párt programjavaslata. Nem szakadhatunk el a lehetőség és a piac formálta igény szerinti valóságtól. A belgazdaságunkra is ható helyzetből adódóan nem számíthatunk hirtelen szárnyalásra, ezt ígérni könnyelműség volna. Pártunk módszere a megfontolt, a magabiztos jövőre tartalékolt gazdagodás: „A társadalom szellemi teljesítőképességét tovább kell gyarapítanunk, és a szellemi erőforrásokkal észszerűbben kell gazdálkodnunk. Növelni kell az értelmiségi munka társadalmi megbecsülését, s elő kell segíteni az értelmiség közéleti aktivitásának és alkotókészségének nagyobb mértékű kibontakozását.” Gazdasági építőmunkánk értékelésében, a jövő útjának, lehetőségeinek feltárásában is a valósághoz szigorúan ragaszkodó pártunk elemzése. Valamennyiünk örömére szolgál, hogy leírhatjuk: a XII. pártkongresszuson kitűzött legfőbb gazdaságpolitikai célok teljesültek. Népgazdaságunk szilárdnak, működőképesnek bizonyult, egyensúlya javult. Nemzeti jövedelmünk növekedése ugyan némileg elmaradt a tervezettől, s ezért csak a belföldi felhasználás visszafogásával tudtuk fizetőképességünket fenntartani, külgazdasági egyensúlyunkat javítani, de mindezek részei voltak annak a küzdelemnek, amelyet a gazdálkodásban országunk talpon maradásáért folytattunk, s ezek az erőfeszítések eredménnyel jártak. Meglévő nehézségeinkkel szembenézve, a felelős gazdálkodás kirekesztésével, az irányítási rendszer ehhez igazodó átalakításával, a munka- és technológiai fegyelem, a szervezettség erősítésével a gazdasági fellendülés új forrásaira lelhetünk. Mindezek alapján pártunk a VII. ötéves tervet a megalapozott gazdasági növekedés és fejlődés programjaként ajánlja, amely lehetővé teszi társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink elérését, az intenzív fejlődést, végső soron a beruházásokra fordított összegek növekedését. Országépítő programunk következő öt esztendejéről márciusban dönt a párt kongresszusa. Határozott igénye a Magyar Szocialista Munkáspártnak, hogy a döntést előkészítő irányelvek kapcsán ehhez a társadalom minden rétege, tagja véleményével hozzájáruljon, s megvalósításának részese legyen. MEGKEZDŐDIK AZ MO AUTÓPÁLYA ÉPÍTÉSE A közlekedés feladatairól, terveiről, lehetőségeiről adott interjút Urbán Lajos közlekedési miniszter a Népszabadság munkatársának a lap november 24-i számában. Érdeklődéssel várjuk azokat az információkat, amelyek a közlekedés fejlesztéséről, az elkövetkező évek beruházásairól szólnak. Vállalatunk sorsát alapvetően a hazai megbízások határozzák meg, ezért érthető, hogy izgatottan figyelünk a VII. ötéves terv mindazon közlekedési fejlesztési feladataira, amelyekből tervezési munkánkkal várhatóan részt kapunk. Tervezőmérnökeink számára ezek az információk az új alkotás lehetőségét, a hasznosat, szépet teremtő munka örömét ígérik. Hogyan nyilatkozott a miniszter a közeljövő várható közlekedési beruházásairól? Az interjú erről szóló részletét az alábbiakban közöljük. „A beruházások megszervezésekor a népgazdaság nyújtotta lehetőségekből kell kiindulnunk. Szükségszerű lesz továbbra is, hogy a selejtezés helyett növeljük a felújítások részarányát, viszont javítanunk kell a karbantartás minőségét is. Rendkívül fontos feladatnak tartjuk, hogy a pályák állapota ne romoljon, sőt lehetőség szerint kisebb mértékben fejlődjön. A közlekedés területén soha nem élhetünk a jövő megalapozása nélkül, ezért új nagyberuházásokat is elkezdünk. Tovább folytatjuk a metró építését. Meg kellene építeni egy újabb közúti Duna-hidat, de hogy melyiket, vagyis hol, az még nincs eldöntve. A Ferihegyi repülőtéren az új utasforgalmi épület átadása után felújítjuk a régi fel- és leszállópályát, megkezdjük a fővárost körülvevő M0 autópálya-gyűrű építését, és kis lépésekkel ugyan, de tovább folytatjuk új területen is autópálya-hálózatunk bővítését. A vasútipálya-hálózat rekonstrukciója keretében most már napirendre kell tűznünk a rendező pályaudvarok fejlesztését." 1985-ben adják át az MS-es autópálya Budapest-Ócsa közötti szakaszát