Udvarhely Szék, 1999. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1999-01-08 / 1. szám

Elsejétől új, erősebb valuta Január elsejétől az EU tizen­egy országában az euro válik a közös fizetőeszközzé. Az euro csak számlapénzként jelenik meg, hitelkártyával például már elsejétől lehet euróbán fizetni. ÖmzeáBíbísunk a 2. nMakm * Megrendelhető Részietek és űrlap a 15. és a 16. «Walon * A nyertesek névsora az 5. oldalon Milánói találkozó Taizé kis burgundiai falu Cluny közelében, itt alakult meg egy kezdetben protestáns rendi közösség, melynek hatása az egész világra kisugárzik. Riportunk a 4. oldalon Az erdélyi kérdés Román polihisztéria íme, megértük az 1999-es esztendőt is. Magyarok és nem magyarok. Mindazok, akik ezen a vidéken születtünk és éljük ' mindennapjainkat. Az elmúlt év sok tekintetben nem hozott újdonságot. Különösen azoknak, akik azt reméltük: az új kor­mány, az RMDSZ-részvétel, a közelgő Európa és NATO mégiscsak eredményezni fog valamit az erdélyi magyarság politikai és román köznépi megítélésében. Többen gondoltuk úgy, hogy partnereink lehetnek azok. akik történelmi okokból mellénk sodródtak (vagy mi sodród­tunk melléjük?!). Ennek ellenére, a román értelmiség az. aki még azt is elutasítja, hogy egyáltalán beszéljen a számára kényes dolgokról. A bizalmatlanság mintha ki írt hatat lan lenne ezeken a balkáni tájakon. Némelyek úgy vélik, bennük van a hiba. ők meg bennünk látják mindennek az okát. Es a rejtett félelem - egyik részről gőg - másik részről - csapódik ki szinte mindenhol, ahol mi és ők másságunk miatt szembesülünk. Igazán soha nem beszéltünk ki mindent. Sokan azt tartják: ugyan, minek és kivel kell mi beszéljünk. Nos. velük és magunkkal. Mert együtt sodor minket a balkáni ár. hiába robusztusabb és má­­jatrengetően nyugati a mi hajónk. A habok sodornak minket is. mert azok ők. Magas fokú. ha úgy tetszik polihisztéria lebeg mind az ők. mind a mi kéjünkben, fejünk fölött. Sikerül-e a hisztériát hisztóriárává vagy isztoriárává felemelnünk vagy lefokoz­nunk? Tudom, nem én fogalmazom meg először ezeket a kérdé­seket. Azt is tudom, hogy abban is kételkednem kellene, hogy egyáltalán elérkezettem a történelmi ideje ezeknek. Es azt sem cáfolom, hogy hallgatni is lehetne, és csak magunkban beszélgetni (nekik is és nekünk isi). És még azt is tudom, hogy nem elsők vagyunk, akik vál­lalkozunk a magunkkal történő párbeszédre. Kisebbrendűek és fe/sőbbrendűek. Kisebbek és felsőbbek. Rendűek és rendűek... Tisztelt Olvasóink. Önök Az erdélyi kérdés bevezetőjét olvashatták úgy. ahogyan gondoljuk Udvarhelyszéken, az Udvarhely Székben. SZŐKE lAszlÓ ÍZ ERDÉLYI KÉRDÉS Vitaindító, dokumentumértékű tanulmány a 8-10. oldalon. A SZINFO ötödik esztendeje biztosít folyamatos szolgálta­tást a fiatalok számára. Az intézmény népszerűsége folyamatosan növekszik, ezt mutatja a tavalyi adatok alap­ján készített statisztika is, mi­szerint az 1997-es évhez viszo­nyítva közel 20%-kal többen vették igénybe az Iroda szol­gáltatásait, így 7100-an kaptak személyre szóló segítséget. Az érdeklődők 35%-a oktatással kapcsolatos információkért ke­reste fel a SZINFO-t, 21%-a pedig álláskereső volt. Az idei évben a Szinfo a fő hangsúlyt az intézményekkel való infor­mációs kapcsolat kialakításá­ra, a tanácsadások tökéletesíté­sére és a munkatársak szakmai színvonalának emelésére fekteti. usz Befagyott a Szejkc-forrás A város egyik kedvelt kirán­dulóhelye télen-nyáron a Szej­­kefürdő. A gyalogosan is' elér­hető hely elsősorban a sokak ál­tal megszokott és szívesen fo­gyasztott ásványvízforrása miatt is közkedvelt. Ez a forrás az el­múlt hetekben, a rendkívül ala­csony hőmérséklet miatt befa­gyott. Vagy elfagyott. Vagy fel­fagyott. Mindegy, a kellemetlen az, hogy az útmenti forrás átme­netileg használhatatlan. A forrás befagyásának azonban nem csupán az alacsony hőmérséklet volt az oka. Hiszen máskor is volt tél, volt hideg, volt fagy, de ennek ellenére a forrás vizét hordták, itták nap mint nap. A Polgármesteri Hivatal szakem­berei a helyszínre látogatva azt tapasztalták, hogy a forrást védő három vasbetongyűrű födelét illetéktelenek károsították. (folytatás a 3. oldalon) „Vulkánkitörés“ a Szentegyházi Láztu Oktatónak és diáknak egyaránt megterhelő Akadozik a reform A téli szünidő után hétfőn megkezdődött a tanítás vala­mennyi oktatási intézményben. A legközelebbi vakációig mind­össze 15 nap van, ez a periódus az ismétlések és a felmérések időszaka. Kevésnek tűnik ez a pár nap, de annál kimerítőbb lesz mind a tanár, mind a diák szá­mára. Az oktató azt sem tudja hol kezdje a félév alatt leadott hatalmas tananyag visszakérde­zését, a diák pedig csak a fejét kapkodja. Nem tudja, miből ké­szüljön, és az ünnepi kikapcso­lódás után fel sem bírja venni a munkaritmust. Az oktató felada­ta, hogy átismételve elmélyítse a tanultakat, erre viszont kevés esetben maradt idő, hiszen a leg­többen örülnek, ha ezalatt a három hét alatt a végére jutnak az órakeretben előírt tananyag­nak. Tikosi Éva matematika sza­kos tanár: A reformmal kapcso­latos eddigi tapasztalataink nem a legjobbak. Azt vettük észre, hogy minél kisebb a diák, annál nehezebbé válik számára az iskola. (folytatás a 3. oldalon) Ki látott már ma is működő, hazai vulkánt? Aki nem, annak javasolunk' egy újévi téli gya­logtúrát a Szentegyházi Lázra, hogy tekintse meg a tűzhányó­hoz, eredeti vulkánhoz hasonló ásványvíz-kitörést, amely nagy­ban hasonlít a televízióban gyak­ran látható vulkáni tevékeny­séghez. Az élőben megfigyelhető ás­ványvíz-kitörés és jégkúp érde­kes látványt nyújt: egy 8 m ma­gas, közel 5 m átmérőjű, jégből felépülő vulkáni kúp „kráteré­ből“ erős sistergés közepette a kén-dioxid és más gázokkal te­lített langyos sósborvíz folyama­tosan tör a magasba. A látvány körkörösen, minden nézőpontból lenyűgöző. Hihetetlen, hogy mi­lyen hatalmas erővel tódul ki a vulkáni törmelék-fennsík mélyé­ből immáron két hónapja a nagy nyomás alatt porlasztott ásvány­víz. A jégből létrehozott csodá­latos mikroformák sokasága szintén bámulatba ejti a látogató­kat. Ellenfényben a hamuszürke színű lerakódások, kis katarakták a hó és jégrétegekkel keveredve dobostorta formát kölcsönöznek a kúp lábúnál elterülő, mintegy 30 méteres igen változatos tér­színnek. (folytatás az 5. oldalon) Mikor lesz ilyen minden iskolánk?

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék