Udvarhely Szék, 1999. július-december (2. évfolyam, 27-50. szám)
1999-07-28 / 30. szám
1999. július 28 - augusztus 3. HETI HOROSZKÓP T kos (III. SI.-IV. gQ.) Kivételes helyzetben van, hiszen most ki tudja mutatni érzéseit, vágyait, de a félelmeit sem titkolja. A magánéletében teret enged a romantikának, és ezzel kedvesét is meglepi. E bika (IV. El.-V. gQ.) ~ Komoly próbatétel előtt áll, mert olyasmire kellene vállalkoznia, ami elveivel ellenkezik. Hallgasson lelkiismerete szavára, és döntsön úgy, hogy később ne bánja meg. H ikrek (V.II.-VI. 51.) ~ Szeretetteljes légkörben, szinte játszva ,végzi mindazt, amit önre bíztak, vagy talán még annál is többet, hiszen arról nem mond le, hogy pluszpontokat szerezzen magának. Nem kell tartania veszélyektől, nyugodtan élvezze ezt a laza, kellemes időszakot. gurák (VI. BB.-VII. 22.) ~ Próbálja megvalósítani régi vágyait, terveit. Felesleges ügyekre ne vesztegesse az idejét. De nehogy ebbe a kategóriába sorolja a párkapcsolatát! Még ha olyan biztos is kedvesében, mint saját magában, akkor sem szabad őt elhanyagolnia. f1 oroszlán (VII. 53.-VIH.130 Nem várt sikereket ígérnek a csillagok. Lehet, hogy egy új, első látásra kibontakozó szerelem kezdetét jelzik, bár a már meglévő kapcsolatban is történhetnek kedvező fordulatok: például a veszekedések sorozata után bekövetkezik a nagy kibékülés, vagy régen látott kedvese végre visszatér. Ip. szűz (Vili, B4.IX, g3.~ Eddig felhalmozott tudását, tapasztalatait nemcsak saját maga hasznosíthatja ezekben a napokban, hanem mások is, akik önhöz fordulnak segítségért. A rokonságában is akadnak gyámolításra, biztatásra várakozók. g: mérleg (IX. 54-X. 23) Miközben folyamatosan biztonságra vágyik, egyre-másra kockázatos kalandokba bonyolódik. Ezt az ellentmondásos helyzetet elég nehezen tudja feldolgozni, ezért többet szorong, mint kellene. mn, skorpió (X. 54.-XI. ggj Bűntudata, hogy valamit nem úgy csinált, ahogy helyes lett volna, és kétséges, hogy az ön előtt álló feladatokat nem tudja elvégezni, ezennel véget értek. A magánéletében is érezhető ennek jótékony hatása. ^ nyilas (XI. 53,-XII. 5I~ Szerencsésnek mondhatja magát, még akkor is, ha Fortuna nem éppen az ön lába elé ontja bőségszaruját. Irigylésre méltó helyzetbe kerül hamarosan a szerelemben is. vfc bak (XII. BB.-I. BO.) Nyitott szemmel jár a világban, és minden új információt és tapasztalatot a hasznára tud fordítani. Most viszont önmagán, illetve saját korlátain is képes túllépni. Párkapcsolatában játsszon nyílt lapokkal SS vízöntő (I. Bl.-ll. BO.) . Alkotó fantázia, ötletgazdagság jellemzi, de elképzeléseinek megvalósítása, terveinek kivitelezése még mindig nehézségbe ütközik. Hadilábon áll az idővel is, folyton az az érzése, hogy lekésik valamiről. A halak (II. Sl.-ill. BO.) Többféleképpen értelmezhetők a csillagállások, attól függően, hogy milyen helyzetben van. Ha éppen állást keres, akkor nem túl lelkesen teszi, pedig pozitív kisugárzással sikeresebb lehetne. Próbáljon tudatosan erőt gyűjteni, hogy felnőjön a feladatához. A Hold a Naprendszer hatodik legnagyobb „mellékbolygója", hozzánk a legközelebbi és legkönynyebben megfigyelhető és vizsgálható égitest. Földünk hűséges kísérője volt az első égitest, melyre EMBER látogatott el. A Hold és a Holdat körülvevő tér titkainak feltárásával közelebbi választ kaphatunk nemcsak magának a Holdnak, hanem a Föld keletkezésével kapcsolatban felvetődő kérdésekre is. A tudományos vonatkozáson túl, a Hold a maga fényével és fényváltozásaival nemcsak a hétköznapok emberének figyelmét vonta magára, hanem ihletője a költőknek, festőknek és a zeneszerzőknek is. Az évezred utolsó teljes napfogyatkozására készülve (1999. augusztus 11.) mutatjuk be a Holdat, mint a jelentős csillagászati esemény egyik főszereplőjét. A Hold méretei és főbb adatai A Hold átmérője 3476 km, ami a Föld átmérőjének kb. 1/4 része. Felülete 38 millió km, valamivel kisebb mint Ázsia területe. Anyagának átlagos sűrűsége 3,34 g/cm, lényegesen elmarad a Földétől. A Hold tömege 81,5-ször kisebb, mint a Földé. A rajta levő nehézségi erő sokkal kisebb, mint a Földön. Felszínén a nehézségi gyorsulás a Földinek 1/6-od része. A Hold földkörüli keringése és tengelyforgása A Hold a Föld körül ellipszis alakú pályán kering. Közepes távolsága a földtől 384400 km. A fény sugarának mindössze 1,25 másodpercre van szüksége, hogy megtegye ezt a távolságot. A Hold földközelben 354000 km - re van tőlünk, földtávolban ez a távolság 404000 km. Az első esetben nagyobbnak, a második esetben kisebbnek látjuk a Holdkorongot! A Hold Föld körüli pályáját 27,5 nap alatt teszi meg. Pályáján 1 km/sec átlagos sebességgel halad. A Földről nézve a Hold estéről estére más-más csillagokat takar el. 27,5 nap alatt jut el ismét ugyanahhoz a csillaghoz. Ezt az időt sziderikus keringési időnek vagy sziderikus hónapnak nevezzük. A holdpálya síkja mintegy 5fokos szöget zár be az ekliptika síkjával (a Földpálya síkjával). E két sík metszésvonalát a holdpálya csomóvonalának, azokat a pontokat pedig, ahol ez az egyenes az éggömböt metszi, a holdpálya csomópontjainak nevezzük. Ezek a csomópontok nem stabil helyzetűek, hanem a Hold mozgásával ellenkező irányban lassan körbevándorolnak. Ezek a pontok a fogyatkozási jelenségek létrejöttében fontos szerepet játszanak. Távcső nélkül is megfigyelhető, hogy a Hold - miközben kering a Föld körül - mindig ugyanazt a félgömbjét fordítja felénk. Ez azzal magyarázható, hogy a Hold tengelye körül forog és tengelyforgási, valamint sziderikus keringési ideje megegyezik egymással . Ezt a jelenséget kötött tengelyforgásnak nevezzük. Megjegyezzük, hogy a Hold kötött forgása csak a Földre vonatkozóan áll fenn, a Naphoz képest nem. Ennek következtében a Holdon a nappalok és az éjszakák időtartama változik. Egy holdi nap valamivel hosszabb, mint a sziderikus hónap. Ez kb. 2 napnyi időt jelent, ezért egy holdi nap hossza 29,5 földi nappal egyenlő hosszúságú. Ez a szinodikus keringési idő. Eszerint a Holdon a nappalok és éjszakák időtartama 15-15 földi napnak felel meg! A Hold fázisai A Holdkorong formájának 29,5 napos periodikus változása ősidők óta megfigyelt jelenség. Holdtöltekor a Föld két ellenkező oldalán áll a Hold és a Nap, ezért a Hold egész megvilágított felületét látjuk. Újholdkor a Hold és a Nap a Föld ugyanazon oldalán van. A Hold sötét oldalát fordítja felénk. Újholdtól holdtöltéig mindinkább nő a Hold megvilágított felületének felénk fordított része, a Holdnak a Föld körüli keringése miatt. Első negyedkor a holdtányér felét látjuk fényesnek. (Növekvés közben a Hold alakja hasonlít a D betűhöz , dagad). A holdtölte után bekövetkező fogyás közben utolsó negyedkor már ismét csak a fél holdtányér fényes (alakja C =csökken). Tekintettel arra, hogy a Hold a Naptól kapja megvilágítását, a „sarló domború fele mindig a Nap felé mutat. A Hold ilyen egyhónapos szakaszosságú fényváltozásai az égitestnek a Föld körüli keringése során a Naphoz képest elfoglalt változó helyzetéből adódik. A Hold fényessége Mivel a Holdnak nincs saját fénye, a bolygókhoz hasonlóan a Napról visszavert fénnyel világít. Közelsége miatt a Nap után a III. Hold A Hold-felszín (részlet) Apollo-10 felvétele Hold a legnagyobb fényességű égitest a Föld égboltján. A Hold fényességét csökkenti, hogy felszínét igen rossz fényvisszaverő tulajdonságú anyagok borítják. A Hold fényessége valójában a fázisokkal függően ingadozik. Téves lenne azt hinni, hogy a látható holdfelület alapján kiszámítható a Hold pillanatnyi nagyságrendje. Például a félhold nem félannyi fényt sugároz, hanem kilencszer kevesebbet, mint a telihold... Érdekes megjegyezni, hogy újhold ideje körül a Hold keskeny sarlóján belül halványan látható a Hold többi része is. Ez azzal magyarázható, hogy a Földről visszavert napfény a Holdra jut, és megvilágítja az árnyékban levő félgömbjét is. A Hold felszíne A Hold felszíne nem egyenletes, hanem rendkívül gazdagon tagolt. Távcső nélkül is megfigyelhető, hogy a Hold felszínén kétféle alakzat különböztető meg: A Hold mélyebb térszintű - kör vagy ellipszis alakú - medenceterületei a sötét ún. tengerek, és a világos színűek a magasabb szintű kontinensek, a hegyvidékek. A tengereket latinul nevezték el. A legnagyobb közöttük a Mare Imbrium (Esők tengere), átmérője meghaladja az 1000 km-t. A hegyláncok magas, meredek képződmények, melyek éles tornyokból és meredek oldalú tömbökből állanak. A Hold déli sarka közelében van egy hegy, amely 9 km magasságával felülmúlja a Föld legmagasabb hegycsúcsának magasságát is. A Hold felszínét egyes helyeken igen mély szakadékok szelik át. Szélességük kb. 1 km, hosszuk több ezer km is lehet. Megjegyezzük, hogy a teljes napfogyatkozás idején, amikor a Hold eltakarja a napkorongot, rendkívüli látvány, amikor a Nap fénysugarait csak mély szakadékok engedik át. A holdfelszín jellegzetes képződményei a holdkráterek, számuk a 30.000 -et is meghaladja. Némely holdkráter magassága a 9 km-t is eléri. 1959-ben a Holdnak földünkről láthatatlan félgömbjét a Luna-3 szovjet űrszonda fényképezte le először, 1959-ben. A fényképek tanulsága szerint ennek felszínét nagyrészt hegyes területek borítják. A látható felszínhez viszonyítva az ún. tengerek száma igen csekély. A Holdfelszín szerkezete A Holdfelszín szerkezetéről a Hold körüli pályán mozgó „holdszputnyikok“ és az Apollo-expedíciók adtak megbízható felvilágosítást. A Hold kőzettani vizsgálatai azt mutatják, hogy felszínét erősen koptatott felületű vulkanikus anyagokhoz hasonló anyagok fedik. Ilyen lehet pl. a gránit és a bazalt. A holdfelszínen előforduló másik jellemző kőzettípus a finom, kristályos szerkezetű, tömör vulkanikus anyag, valamint lisztfinomságú holdpor, amely 5-25 cm vastagságban fedi a laposabb területeket. Tekintettel laza szerkezetére és rossz hővezető képességére, ez a porréteg jelentős hőszigetelő tulajdonságú. Földünk hű kísérőjét, az aug. 11-i teljes napfogyatkozás egyik főszereplőjét mutattuk be vázlatosan olvasóinknak. Készüljünk fel erre a ritka és érdekes csillagászati eseményre! PÉTER Attila ulliusimni újhold holdtölte A Hold fényváltozásai____________ Emberi lábnyom a Hold porában - Apollo 11 felvétele A Hold légköre és hőmérséklete Gyakorlati értelemben véve nem beszélhetünk a Hold légköréről. A légkör hiányát több jelenség és megfigyelés bizonyítja. Ezek közül említsünk meg néhányat: Ha a Holdnak légköre lenne, időnként felhők vonulnának felette végig. Ezzel szemben a Hold korongja mindig tiszta és derült. A fellépő fénytörés módosítaná annak a csillagnak a látszólagos helyzetét, amely közel van a holdkoronghoz. A Holdon 2 hétig tart a nappal és 2 hétig az éjszaka. A légkör hiánya miatt nincs szürkület, a nappalból az éjszakába való átmenet igen éles A légkör nélküli Holdon, több , - a földi viszonyoktól eltérő-jelenség tapasztalható: így például a fekete égbolt, a nappal is látható csillagok, a csend (levegő hiányában nincs közvetítő közeg!) A hosszú nappalokat követő éjszakákon - a légkör hiánya miatt - gyors a lehűlés. Míg nappal + 134®C a felszíni hőmérséklet, a holdi éjszakán -160®C-ra hűl le. 9. oldal ___ kft. T€RRA COM Székelyudvarhely, Bethlen G. u. 88.sz. tel: 218144 A TERRA COM kft kizárólagos fagafenazója a DQAYNt8fm6Mmll 91 wnalyak az aurtpal .szabványoknak nwgfeleleak. iJ HnBnwif1»- km -I-----—-----1 LU' .».nlnranl. ronfmpMfi n ponswsn alapanyagú raasgimNgvn, *1 iitpiil UmttL Imnállunk i KWniOK, KaZSnOK, találhatók nálunk.