Udvarhely Szék, 2000. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
2000-01-05 / 1. szám
2. oldal Kompromisszum a kereskedelmi felületek magánosításában? Az udvarhelyi önkormányzat tulajdonába visszakerült kereskedelmi felületek bérbeadásakor sokan kiáltottak "farkast". Az Udvarhely Szék annak idején arról cikkezett: azért folyik a nyilvános lejáratás, hogy némelyek minél több felületet nyerhessenek meg. Különösen a városközpontban, valamint a Kossuth utca kereskedelmi felületeinek egykori licitjei ürügyén lángolt fel a vita. Már a bérbeadási szerződések megkötésének idején sejteni lehetett, hogy hamarosan a bérlőknek alkalma nyílik a felületek megvásárlására is, ennek most jött el azideje, az önkormányzati testület pedig elvileg jóvá is hagyta a helyiségek eladását. Ezzel a városvezetés új költségvetési forrásokat remél, amit saját belátása szerint használhat majd az államiból visszaosztott, amúgy fokozatosan csökkenő költségvetés pótlására. Az 1999. december 29-i testületi ülésen arról is döntöttek, hogy az eladást a városi vagyon egyik kezelője, az Urbana Rt. bonyolítsa majd le, azonban az értékesítés módszertanáról egyelőre nem sikerült dönteni. A heves vitákkal tarkított ülésen többen hiányolták, hogy a konkrét döntéshez nincs elég információ. A határozat-tervezetet például nem kísérte a szóban forgó kereskedelmi felületek jegyzéke. A város magánvagyonát képező ingatlanok eladásánál problémát jelent majd az is, hogy az egykori tulajdonosok kezdeményezésére folyik-e már valamilyen szintű visszaigénylési eljárás. Bár az eladást szabályozó I rendelet tartalmaz valamit a pénzbeli kártérítés lehetőségéről, s a volt tulajdonosok (különösen ingatlanok esetében) a ter- mészetbeni visszaszolgáltatást vennék jobb néven. (SZ. L.) Kedden a Haáz Rezső utca és a Budvár étterem közötti útszakaszon csőtörés miatt akadozott a gépjárműforgalom. A szennyvíz feltört az úttestre, felnyomta a kanálisfedeleket, kellemetlen szagot árasztott. A szakemberek szerint a meghibásodást a lakók mulasztása okozta. A csőtörés nem akadályozta a lakosság hideg-, melegvíz-ellátását, csupán a gépkocsik forgalmát. A Makobs Kft., valamint a közüzemek munkatársai folyamatosan dolgoznak a hibák javításán, reményeik szerint mára sikerül a meghibásodás kiküszöbölése. Szász Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete A termeléshez tudás kell Hatermelni akarunk, elsősorban tanulnunk kell - ezt jelentette ki Bodó Géza agrármérnök az Erdélyi Magyar Gazdák Udvarhelyszéki Egyesületének keddi közgyűlésén. A 31 udvarhelyszéki megalakult gazdatársulást csupán 11 község gazdái képviselték. Ez bizonyos fokon érdektelenséget bizonyít - mondotta Bodó Géza, ugyanakkor azzal magyarázható, hogy a gazdakörök még a megalakulás fázisában vannak. A megjelent gazdák kis létszáma már az elmúlt két-három évben is megszokott jelenség volt. Az érdektelenség egyik feltételezhető oka: a gazdaköri mozgalom a 20-as, 30- as években virágzott. A negyvenes években Udvarhelyen és környékén 125 gazdakör tevékenykedett, több mint tízezres létszámmal. De akkor a kormány komoly anyagi segítséget nyújtott a termelőknek... Az elmúlt időszakban anyagi segítséget sehonnan sem kaptak a gazdakörök, elért eredményekről csak az oktatás terén lehet beszélni. Az itt elért eredmények biztatóak, hiszen az elmúlt esztendőkben huszonegy környékbeli település 478 gazdája végzett el szaktanfolyamot és vizsgázott sikeresen. A különböző területeken szervezett tanfolya- I mokhoz a Magyarországi Új kézfogás valamint az Illés Alapítványtól várnak anyagi segítséget. Az oktatási programok mellett az idei célkitűzések közt az úgynevezett bioprogram fejlesztése is szerepel. Ugyanakkor Európai Uniós támogatással a vidékfejlesztési programokat is előnyben részesítik. A 2000. esztendő előreláthatóan nem csak nálunk, de országos és európai szinten jelentős változásokat kell hogy hozzon, és reméljük, hogy fog is hozni, ami a mezőgazdaságban a termelést, feldolgozást és értékesítést illeti - mondotta Bodó Géza. Ebben a munkában a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének mint érdekvédelmi szervezetnek fontos szerepe van. Gáspáry aktuális fórum ----------------------- 2000. január 5-11. ----- A hét kérdése: Mi a véleménye a hótalanításról! Megoszlanak a vélemények az utakjárdák hótalanításáról. Az igazság az, hogy a központban és a főbb útvonalakon tiszta az úttest. A járdákat, a magánházak esetében a felelőtlen lakók, az intézmények esetében az igénytelenség hagyta havasan. PÉTER Attila - Csak a főbb útvonalakon takarították el. A járdák a magánházak előtt le vannak takarítva, de az intézmények előtt nem. Péter István, technikus - A kevésbé forgalmas útvonalakon egyáltalán nem takarították el, a járdákról nem is beszélve. I. Zsolt, munkás - Itt nehéz eltakarítani, mert nappal sok az autó, éjjel azonban kevesebben dolgozhatnak a hótalanítók közül is. László Tibor, állástalan - Nincsen eltakarítva. Nem tudom, ki a felelős, de ha az adót nem fizeted ki, máris kopogtatnak az ajtódon. Bencze Júlia, munkásnő - Nem úgy látom, mintha takarítanák a járdákat, az utakról nem is beszélve. Néhány hóekét láttam, de az semmi. Kovács Dániel, munkás - Takarítani takarítják, csak állandóan havazik, és így nehezebb, meg a gumik sem olyan jók az autón. Lőrinc László, sofőr - Én gyalog járok, és a járdán alig lehet közlekedni. Alul jég van, fölötte az olvadt hó. Kis Mária, munkásnő - Én már öreg vagyok. Mindennap lemenni az üzletbe is alig tudok, mert a járdán nagy a hó. Balási Dezső, nyugdíjas - A takarítást tapasztaltam, mert sokat járok autóval, azonban a járdákon, különösen a lakónegyedekben szinte lehetetlen a közlekedés. Az autósok mellett a gyalogosok is fontosak. Miklós Dénes, ács Ingyenebést helyett pénzt kaptak A téli ünnepekre, december 23-án személyenként 110 ezer lej értékű élelmiszercsomagot osztottak szét az ún. népi konyhán étkezők között - nyilatkozta Csűrös Irén, a Gratis Kft. főkönyvelőnője -, elsősorban amiatt, mert ebben az időszakban szünetelt az intézmény tevékenysége. Az udvarhelyi Gratis Kft. által működtetett ingyenkonyhának 250 rendszeres kosztosa van, ami ritkaság megyei szinten. A rászoruló családok nagy többsége (80%) roma nemzetiségű, csupán 20%-a magyar. Az intézmény működtetése havonta 75 millió lejbe kerül, ennek az összegnek egy része azonban a közhasznú munkák által megtérül, ezt főleg tavasszal és ősszel veszik igénybe. Hótakarításra csak esetenként kérik fel a munkaképes kosztosokat. (SZÁSZ Emese) Beszélgető - olvasói levél -lhtvámítás a Csereháti Napokról Az 1999. december 16-i, csütörtöki Udvarhelyi Híradóban több cikkben is foglalkoznak a Csereháti Napokkal, különösen kiemelten a következő is elhangzott: Asztalos Ferenc képviselő szerint “Egyesek uszításra használták a Csereháti Napokat”. “Parlamenti képviselőink felháborodással értesültek arról, hogy a múlt héten lezajlott Csereháti Napok rendezvénysorozat alkalmával támadások célpontjai voltak - Isten házában mondtak uszító szövegeket felebarátaik ellen akkor, amikor a földtörvényt célbajuttató parlamenti vitán vettünk részt...” - mondták a replika jogán a politikusok az Udvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatóján. A hang meglepő, és hasonlít a román média, s különösen a Transilvania Jurnal, és Adevărul lapok Csereháti Napokról szóló beszámolóihoz. Nyilvánosságra szeretném hozni ezzel kapcsolatban a következőket: A Csereháti Napokról azok nyilatkozzanak, akik részt vettek ezeken a Napokon - kedves főszerkesztő úr!. Ugyancsak a 98-as számban elég tárgyilagosan beszámolt például Fülöp D. Dénes is, aki “Ne hagyjuk, hogy jussunkat elvitassák” címmel írt cikket. Megjegyzem, ha nem volt hajlandóság Önökben arra, hogy a Meghívót teljességében közöljék (ezt a Hargita Népe megyei napilap megtette), akkor miért kell az egyház, a templom és lelkipásztora tisztességét hamis hangokkal bemocskolni? Ne felejtsék, a templomok voltak !népünk megtartói nehéz időkben (10 éve Temesváron is!), s nem a sajtó, a nyilatkozó politikusok!!! Nem replikázni és vitázni akarok, de nincs szükségünk ezekben a veszedelmes időkben “szájról-szájra” szálló mesék hangoztatására, olvasására és hallgatására. Tudom, ha a hírek “szájról-szájra” terjednek, a valóságból mesék lesznek. Sokat meséltek már a tanügyi törvényről és az elkobzott egyházi javak meg egyebek visszaszolgáltatásáról, azonban az idő halad, s minden a régi marad, a szó elszáll, s a tény megmarad Wass Albertet idézve: “a víz halad, a kő marad”. Végül szeretném, ha a mellékelt verset is közölnék, mely a Csereháti Napokon elhangzott, s melyet egyik sajtó sem ismertetett. Mi a templomban az Igékből, a versekből, a kórusok énekszámaiból, az elhangzottakból levontuk a tanulságokat. Kérem, tegyék meg ezt Önök is, országgyűlési képviselők, főszerkesztők és J.A.! Székelyudvarhely, 1999. dec. 26 Hegyi Sándor lelekipásztor Illyés Gyula: A magánszorgalmi kutyák Faluzási emlék - Legtöbbet mégis ők gyötörtek. 4 A magánszorgalmú kutyák! Ámuldozva utáltuk őket. Ez volt mégis a legcsúnyább. Sem a házat és sem urát nem védték. Miért is dühöngtek? Úgy hörögtek, fölhömpölyödtek, hangjukba fúltak, a buták. Aki csak utcájukba ért, szaggatták volna cafatokra, csontját, mindent megropogtatva, külön-külön leszopogatva egy köhejért, egy zörejért. A magánszorgalmú ebek. Ahogy végigfutva a láncot két lábra állva azt a táncot járták: vért, vért, vagy megveszek. Ahogy az éji falun át morse mód híreket csaholtak, messze beadva élőt-holtat, s mert nem téphették le a holdat, zokogtak, szörny-kanok s szukák! Ez volt mégis a legcsúnyább. A magánszorgalmú dögök, a nyírók-sírók, hogy a gazda, ő rúgta őket végre hasba, coki pokolba, ördögök! Udvarhely Szék Kiadja a Príma Press Kft. Igazgató: Molnos Zoltán, Főszerkesztő: Szőke László, Főszerkesztő-helyettes: Derzsy András Szerkesztőbizottság: Csog Éva, Demeter Melinda, Gáspáry Lenke (szerkesztőségi titkár), Gáspáry István, Kovács Ágnes, László Csaba (Szentegyháza), Lukács Zsolt (sport), Péter Attila, Szabó Attila, Szász Emese. A szerkesztőség címe: Kossuth út 6. szám, Székelyudvarhely, Tel/Fax: 066-218316, e-mail: tiszek@kabelkon.ro Nyomda: Palatino, Marosvásárhely, Tel: 065-252281, ISSN 1454-2501 A megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.