Udvarhely Szék, 2000. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
2000-01-05 / 1. szám
Társadalomtudósok és történészek szerint Amerika századában élünk, fast food étteremben eszünk, Coca- Colát vedelünk, és állandóan hollywoodi filmeket nézünk. Ha mi nem is jutunk el az „ígéret földjére", annak mindenféle (vég)terméke eljut hozzánk. Nyújt-e egyebet az Amerikai Egyesült Államok? - erről beszélgettünk Dénes Attila szociológussal. - Létezik-e egyáltalán amerikai kultúra? - Ha európai szemmel nézzük, talán azt lehetne mondani, hogy nem létezik. Viszont, ha próbálunk kissé mélyebbre nézni, akkor el kell ismernünk, hogy van. Tehát az amerikai társadalomban is fellelhetőek azok az értékek, szabályok, amelyek a kultúrára jellemzőek. - Melyek a jellegzetes amerikai értékek? - Különböző tásadalomtudósok megpróbálták összegezni, hogy mi az, ami Amerikában keletkezett, és onnan ered. Ilyen értékek a felhőkarcolók, a futószalagos gyártási technika, a képregény, a T-Fordok, a szappanoperák, a farmer, a póló, a rágógumi, az Internet, a McDonald’s-ok, hollywoodi filmek, de ide sorolhatjuk a Coca-Colát is, amely az egész világon megtalálható. Klasszikus értékként megemlíthetem Mark Twain írásait és Walt Whitman költészetét. Egy teljes listát nem lehet összeállítani addig, amíg a kultúra egy olyan folyamat, amelyben mindig változnak a különböző tényezők. - A felsoroltak közül melyeket tartod pozitív értékeknek? - Pozitív értékeknek tartom azokat a politikai eszméket, amelyek Amerikában táptalajra találtak. Ilyen a szabadság és a szabadságba vetett hit, a demokrácia, liberalizmus, egyenlőség, multikulturalitás és pluralizmus. Ezek olyan értékek, amelyeket a jelenlegi közép-kelet-európai régió is eszmeirányként határoz meg, és amelyekre nagy szükség van. Szükséges az, hogy demokráciában éljünk, hogy a liberális gazdaság működjön, hogy multikulturális egyetemet alapítsunk. De ezen kívül a Coca-Colát és a fast food-ok elterjedését is lehet pozitív értékként említeni, amelyek egy újfajta értékrend velejárójaként alakultak ki. - Rendszered szerint léteznek szükséges és nem szükséges, átvett és át nem vett értékek. - Ez egy teljesen szubjektív megközelítés... A szükséges és átvett értékek közül a nyelvet említeném meg. Az emberek többsége rájött arra, hogy az angol nyelvre szükség van ebben az egyre inkább globalizálódó világban. Szükséges és nem átvett értékek azok a politikai fogalmak, amelyeket fentebb már említettem, de ide tartoznak bizonyos szocializációs képletek, modellek is. A nem szükséges, de átvett kategóriában említeném például a székely fiatalok egyre szélesebb körében jelentkező amerikai zászlóval mintázott fürdőruhát. Különböző kultúrák találkozásánál kialakul egy bizonyos stresszhatás, és hogyha ezen sikerül túllépni, már csak nyerni lehet belőle. Az amerikai társadalom megérte már ezt a pillanatot? - Ez olyan elmélet, amelyet nagyon nehéz kivetíteni adott helyzetre. Mikor az amerikai hitvallásról mint az amerikai társadalom alapjáról beszélünk, akkor megemlítendő az is, hogy bármennyire is kihangsúlyozott az egyenlőség fogalma, a négerek nagyobb hányadát nem úgy ítélik meg, mint a fehéreket. - De ott legalább egy folyamat elindult, és jóval előbbre vannak, mint régiónkban. - Igen, de úgy gondolom, hogy ezt a folyamatot Amerika és egy más társadalom között kell összehasonlítani és értékelni. Az amerikanizáció a meghatározás szerint az a folyamat, amelynek során amerikai értékek, eszmék, modellek terjednek, illetve terjesztik őket az Amerikai Egyesült Államok területén kívül. - Lehet-e valós Amerika-képünk? Tehát az itt élő átlagember mennyire láthat tisztán ebben a médiafüggő világban? Amerika felé irányuló nagy epekedésünknek csupán agyoncicomázott Annak ellenére, hogy mi, magyarok és románok egymás mellett élünk, mi sem látunk tisztán, nem ismerjük egymást, illuzórikus képekben gondolkodunk. Ebből kiindulva, nem tudom milyen esély van arra, hogy egy több ezer kilométerre levő társadalomról valós képet kaphassunk. - Európai szemmel nézve milyen irányba halad az amerikai társadalom? Talán azért is fontos ez, mert az amerikanizációs folyamat régiónkat is nagymértékben befolyásolja. - Abból kiindulva, hogy nincsenek tényleges kapcsolataink - leszámítva a TV-csatornákon érkező néhány információt -, véleményem szerint kevés ember fejében fordul meg, hogy merre is halad az amerikai társadalom. Egy olyan távoli nemzetről van szó, amelynek csak a pillanatnyi állapotát tudjuk megítélni. Ha azt halljuk, hogy Amerikában, ha dolgozol, jól meg lehet élni, házat, autót lehet venni, sőt, a fizetés felét félre lehet tenni, akkor ez mindenképpen pozitív megítélésre ad okot. Tehát jelenleg nem ott tartunk, hogy az amerikai tár-sadalom irányultságát vizsgál- igatjuk, inkább Amerika jelenlegi állapotaihoz próbálunk igazodni és felzárkózni. . -Az amerikanizációs folyamatot meg lehet-e, meg kell-e állítani? - Véleményem szerint, ameddig ennek a folyamatnak pozitív hatásai is vannak, szükségtelen, sőt nem kell megállítani. - Igen, de a befolyásolt nemzetekre nézve komoly veszélyekkel járhat... - Ez így van. A közép-kelet- európai társadalmak sajátos helyzetben, átmeneti állapotban vannak. Átmeneti állapotokban az emberek értékrendje mindig fellazul. Tehát különböző eszközökkel különböző célokat próbálnak elérni, csakhogy az előző állapotban felhasznált eszközök, amelyek esetleg hatékonyak voltak ott és akkor, az új állapotban nem állják meg a helyüket.A befolyásolt nemzetek mennyire veszíthetik el nemzeti sajátosságaikat maguk árnyoldalai is. az amerikanizációs folyamatok során? - Azok a fiatalok, akik állítólag a folyamat célpontjai, ezen hatás következményeként esetleg egy másfajta szocializációs rendben nőnek fel, mint szüleik. Ők azok, akik a szülőktől átvett értékeket tovább kellene vigyék. És akkor érkeznek olyan legújabb kori behatások, amelyek azt sugallják, hogy nem feltétlenül kell követni a szülői példát, már ami a nemzeti és vallási hovatartozást és tudatot illeti. És a tisztességét. Ha amerikai mintára ezek nélkül is meg lehet gazdagodni... Tehát a folyamat nemcsak az etnikai identitás elvesztésének veszélyforrásaként jelenik meg, hanem egy teljesen új szocializációs rend szabályait állítja fel. - Összegyűjtötted néhány kolozsvári egyetemista gondolatait Amerikáról... - Igen, mondok néhányat ízelítőül: Amerikában megvalósult az individualizáció magas foka, amely inkább egoizmusnak nevezhető. A másság jut eszembe, és az a felszínesség, amely a média csatornáin érkezik. Csillogás-villogás... Az iskolarendszer gyakorlatias, fontos az egyén véleménye. Az egyetem ott az életre készít fel, nem úgy, mint itt. Az amerikaiak Európa-képe is eléggé sajátságos, és néhol megmosolyogtató. - Szántó András, a New York-i Columbia Egyetem művészeti újságíró programjának igazgatóhelyettese gyűjtött össze egy csokorra valót amerikaiakkal való beszélgetések során. - Európa háborúit általában Amerika fékezi meg. - Európában ellentétes oldalon folyik a hideg és a meleg víz, rossz irányba fordul a kulcs azárban, és erősebb az áram. - Európa fontossági sorrendben a következő fertályokból áll: Anglia, Franciaország, Olaszország és Németország. A fennmaradó részek pontos helye nem ismert a térképen. Ilyenek Skandinávia, a déli államok és Kelet- Európa. Kérdezett: SZABÓ Attila (Győr, 1849. December 16.- Budapest, 1913. április 8.) „A tudomány kincs, melynek párja nincs" (magyar közmondás) ... jómódú kereskedő család sarja. A győri bencés főgimnáziumban érettségizett 1867-ben. Beiratkozott a bécsi egyetem orvosi karára, közben matematikai előadásokat is hallgatott. Másodéves korában már Berlinben, második félévben Heidelbergben tanult. Döntő hatással volt rá a matematikus Leo Königsberger. 1870-ben írta meg doktori értekezését. Újabb félévi berlini tartózkodás után, 1871-ben a budapesti tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett. 1873 -ban a tanárképző intézetnek és 1874-ben a Műegyetemnek is tanára lett. Kutatásaival, tudományos közéleti tevékenységével párhuzamosan mint professzor, dékán, majd rektor, értékes, a Műegyetem jövőjére is kiható munkát fejtett ki. Elnöke volt az 1891-ben megalakított Mathematikai és Psychikai Társulat matematikai osztályának. 1876-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1889-ben rendes tagja . „A másodrendű és két független változót tartalmazó parciális differenciálegyenletek elmélete“ című tanulmányát Bézsán díjjal jutalmazta az Akadémia. König matematikai működésének legismertebb eredményei a halmazelméletbe és a matematikai logika tárgykörébe tartoznak. Munkásságának a teljességre törekvés igénye nélkül jelen bemutatásakor, főbb műveit említem: az 1887-ben Budapesten kiadott „Analízis“ könyve pédát mutatott az analízis legmodernebb módszereire. A két kötetre tervezett műnek csak az első kötete készült el. 1903-ban jelent meg (Budapest -Lipcse) magyarul és németül „Az algebrai mennyiségek általános elméletének alapvonalai“ című műve. Mindkét alapvető könyvével az akadémia nyugdíját érdemelte ki (1890-ben, illetve az utóbbit 1904-ben jutalmazták). 1904-től a Franklin Könyvkiadó vezérigazgatója lett. 1905-ben a Műegyetemtől nyugdíjaztatását kérte. Időrendi sorrendben harmadik főműve és voltaképpen utolsó könyve a „Neue Grundlagen der Logik, Arithmetik und Mengenlehre“ 1914-ben Lipcsében látott napvilágot. A könyv utolsó fejezetének írásakor, 63 éves korában ragadta el halálos szívrohama, így megakadályozva őt további nagyszabású tudományos terveinek megvalósításában. Szénássy Barna írt a kimagasló egyéniségű König Gyuláról (Budapest, 1965). Emlékére két fia: König György, a kiváló irodalomtörténész és König Dénes, az apja nyomdokait követő tehetséges matematikus „König Gula Alapítványt“ létesített. Fosztó Á. Zoltán Az alábbi szelvénnyel megrendelheti az Udvarhely Széket Nyugtaszám: Név:.......... Irányítószám: Helység:..... Utca:......... Szám:........ Telefonszám: Megrendelem az Udvarhelyszék című hetilapot: □ egy évre • 96.000 lej O fél évre • 48.000 lej □ 3 hónapra ? Retie