Udvarhely Szék, 2000. július-december (3. évfolyam, 27-49. szám)

2000-07-05 / 27. szám

------ 2. oldal 122 egyetem hirdet felvételit ebben az évben A román felsőoktatási rendszerben jelenleg 53 olyan állami egye­tem létezik, amely megfelel az akkreditá­­ciós törvényeknek, ezekre bármilyen ag­gály nélkül lehet je­lentkezni. Ebből 1864- 1989 között 43 intéz­mény létesítését hagy­ták jóvá, további tíz­nek pedig 1990-1995 között. Veszélyforrást a magánegye­temek képeznek, hazánkban je­lenleg 69 olyan magánegyetem létezik, amely ideiglenes műkö­dési engedéllyel rendelkezik. Az említett működési engedély meg­teremti azt a jogot, hogy az intéz­mény felvételit hirdethessen. Ezen felsőoktatási intézmények egy része azonban olyan szakok­ra is meghirdeti a felvételi vizs­gát, amelyek nem rendelkeznek még az ideiglenes működési en­gedéllyel sem. Amennyiben ilyen karokra felvételiznek a diá­kok, könnyen megtörténhet, hogy a szélhámosság csapdájába esnek, mert előfordulhat, hogy 2- 3 év után derül ki, hogy fölösle­gesen fizettek - tájékoztatott Asztalos Ferenc parlamenti kép­viselő, az udvarhelyi RMDSZ múlt heti sajtótájékoztatóján. Az említett 69 magánegyetem közül 20 esetben a végleges akkreditáció céljából letették a törvénytervezetet, ám ezidáig még egyikre sem bocsátott ki semmilyen törvényt a parlament. Asztalos Ferenc felhívta a to­vábbtanulni vágyók figyelmét ar­ra, hogy a képviselőirodában tel­jes jegyzékkel rendelkeznek az összes (szám szerint 122), az or­szág határán belül működő felső­­oktatási intézményről, állami és magánegyetemről egyaránt. A nyilvántartásban megtalálhatóak - egyetemekre lebontva - azok a szakok, amelyekre az illető egye­tem rendelkezik működési enge­déllyel, tehát törvényes keretek között egyetemi felvételit hirdet­het. SZÁSZ Emese i média­díj generációja A hétvégén, pénteken és szombaton zajlott a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium végző­seinek záróvizsgája. 49 diák - köztük 20 nappali ta­gozatos, 19 levelező tagozatos általános újságíró és 10 levelező tagozatos olvasó-szerkesztő - in­dult útjára, hogy a szaporodó er­délyi médiumok valamelyikénél szerencsét próbáljon. A vizsgáz­tató bizottság tagjai: Csáp Sán­dor, a MÚRE (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) elnöke, Bényei László, a MÚOSZ (Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­sége) oktatási bizottságának alel­­nöke, Cseke Péter, a MÚRE ok­tatási bizottságának elnöke, Tri­­polszky László, a Népszabadság szerkesztője és Szűcs László, a Sajtókollégium tanulmányi veze­tője voltak. A két napon át zajló tételhúzásos szóbeli felelés mel­lett a vizsgán a bizottság tagjai a dolgozatot és a vizsgariportot is kiértékelték. A diplomaosztásra szombat este került sor a nagyvá­radi Tempo klubban, ahol a diá­kok és tanárok mellett számos meghívott is jelen volt. A Króni­ka két munkatársa, Pap Sándor Zsigmond és Komoróczy Zsolt minden végzősnek egy egyhóna­pos lapelőfizetést ajándékozott, és Dénes László, az Erdélyi Nap­ló főszerkesztője felkérte a diá­kokat, hogy riportjaikat ne hagy­­ják a fiók mélyén porosodni, ha már megírták, mert a riport egyre inkább kezd hiányozni az erdélyi lapokból. A Krónika napilap még állásajánlatot is tett: bárki kipróbálhatja magát, és ha bevá­lik, lehet a munkatársunk - mondta Komoróczy Zsolt lap­szerkesztő. Ez a 49 újságíró utánpótlást és felfrissülést jelent az erdélyi ma­gyar médiában, és reméljük, hogy jövőre is legalább ennyi végzős állhat az írott és kimon­dott szó szolgálatába. PÉTER Attila Egyelőre nem költözik az RMDSZ Az elmúlt héten a Polgármes­teri Hivatal városgazdálkodási osztályának munkatársa levelet küldött a városi RMDSZ még funkcióban levő elnökének, An­tal Istvánnak, amelyben a helyi tanács 1996-os rendelkezése ér­telmében, felszólítja az elnököt, hogy záros határidőn belül köl­töztessék irodáikat a Kossuth ut­ca 20 szám alatt rendelkezésükre bocsátott helyiségekbe.­­ Úgy vélem, hogy bármilyen iroda létezésének lényegét nem az határozza meg, hogy a város melyik utcájában, milyen ház­szám alatt és melyik emeletén­­ működik, h hanem az, hogy meny­nyire hatékonyan tudja szolgálni a közérdeket. Mi szolgálni akar­juk ügyfeleinket, és az ügyinté­­­­zés szempontjából az ideális az lenne, hogy egy fedél alatt meg­találja azokat az irodákat, ahol kellő tájékoztatásban részesül - nyilatkozta Asztalos Ferenc par­lamenti képviselő az RMDSZ­­ pénteki sajtótájékoztatóján. Asztalos Ferenc úgy véli, hogy a Polgármesteri Hivatalt törvé­nyes előírás kötelezi az irodának helyet biztosítani. A Parlament által hozott törvények sem örök érvényűek, folyamatosan módo­sítják, kiegészítik, bővítik, vagy megváltoztatják őket, így egy ta­nácsi határozatot is újra lehet ér­tékelni. Mindenféle módosításnál azt a szempontot kell figyelembe ven­ni, hogy az állampolgár, az ügy­fél érdekét hatékonyabban szol­gáljuk - összegezte a képviselő. Antal István az üggyel kapcso­latosan elmondta, hogy hivatalos válaszát már eljuttatta az illeté­kes hivatalnak. szász 2000. július 5 — 11. Dr. Tóth Attila a Városi Kórház igazgatója a fizioterápiával gyógyítható betegségekről - Melyek az ön szakterü­letéhez tartozó betegsé­gek? - A fizioterápia ma már na­gyon összetett orvosi szakterület. Minket rehabilitációs fiziote­­rápiás balneológusnak titulálnak. Szakterületünkhöz tartozik min­den olyan betegség, mely rövi­­debb vagy hosszabb munkakép­telenséghez vezet, valamint a kü­lönböző reumatikus betegségek. Fő feladatunk visszaadni a meg­betegedett emberek teljes vagy részleges mozgás- és munkaké­pességét, illetve segíteni a meg­maradt munkaképességhez való alkalmazkodást. E betegségek közül először is a különböző ízü­leti és hátgerinckopásokat emlí­tem meg, melyeket főleg a rossz, rázós utakon döcögő járművein­ken lehet beszerezni, vagy éppen a varrógép mellett. E betegségek ismérve főleg a hátgerinc és más apró fájdalmak. A másik gyako­ri betegségcsoport az ízületi, reu­más megbetegedések. Ezek oko­zói az egészségtelen lakás és kedvezőtlen éghajlati viszonyok, valamint a nem megfelelő ruház­kodás, öltözet. Környezetünkben eléggé gyakori - főleg a női la­kosság körében - a csontritkulás, mely főleg a menopauza idején alakul ki. Egy másik kategória a különböző sérülések, törések he­veny kezelése, ahol a csökkent mozgásképesség javítására tö­rekszünk. Szakterületünkön nagy kihívás az agyvérzést szenvedett betegek bénulásból való feloldá­sa. Meg kell tanítani őket újra mozogni, járni. - Hogyan előzhető­k meg, vagy gyógyíthatók ezek a betegségek? - Mindenekelőtt tartózkodni kell a megerőltető munkától, hogy elejét vegyük a korai kopá­­sos betegségeknek. Mindemellett lehetőség szerint évente egyszer gyógyfürdőre kell menni, ajánl? - Szovátát, Tusnádot, Kovász­nál a hargitai mofettát vagy a tá­volabbi Félix fürdőt, a tengerpar­tot. Reumásoknak, érbetegségek­ben, magas vérnyomásban, ér­szűkületben szenvedőknek aján­lom a közeli Kádas-széki fürdő­helyet. Amit nem lehet fürdőkkel megelőzni az a csontritkulás. Ar­ra kell törekedni, hogy gyereke­inket megfelelő kálciumszükség­­lettel lássuk el, hogy 16 éves ko­rukra egészséges, fejlett csont­­rendszerrel rendelkezzenek, hi­szen ezt a felhalmozott kálcium­­mennyiséget viszik a felnőttkor­ba. A csontritkulásra nőknél fő­leg menopauza, férfiaknál andro­­pauza idején kell odafigyelni. Ha jelentkeznek a kínzó, nem nagy erősségű, de nyugtalanító házi fájdalmak, akkor orvoshoz kell fordulni. Ma már vannak gyógy­szereink és módszereink, me­lyekkel elejét lehet venni a vég­zetes csontritkulásnak. Ha észre­vesszük, hogy rapszodikus vér­nyomás ingadozásunk van, akkor mindenképp a családi orvoshoz, szívritmuszavarok esetén pedig a kardiológushoz kell fordulni, és betartani előírásaikat. Soha ne elégedjünk meg azzal, hogy be­kapunk egy-két pirulát - és lám, helyre is állt már a vérnyomá­sunk! Csalóka, pillanatnyi meg­oldás. A vérnyomásingadozást az orvos sem tudja minden eset­ben megszüntetni, de ehelyett - hogy elejét vegye egy esetleges­­ agyvérzésnek - az is egészsége­sebb, ha a magas vagy alacsony vérnyomást egy szinten tartja. És végül szólnom kell a reumatikus betegségekről, melyeknek teljes kikezelése nem lehetséges, de egyféle megelőzésnek ajánlhat­juk, hogy ízületi panaszaikkal forduljanak orvosukhoz, aki hoz­zánk irányítja panaszaikkal. Idő­ben kezdve a kezelést le lehet lassítani a betegség előrehala­dását és ezáltal megakadály­ozhatjuk az életminőség romlá­sát. - Nem mulaszthatom el, hogy mint kórházigaz­gatót meg ne kérdezzem a székelyudvarhelyi Vá­rosi Kórház gazdasági, pénzügyi helyzetéről, gyógyszerellátásáról. - Mióta áthelyeztek az egész­ségbiztosítóhoz, kissé enyhültek pénzügyi gondjaink. De ez az in­tézmény se tehet sokat, ha hiány­zik az évi költségvetés. És az még hiányzik. Ebben az évben a tavalyihoz arányított minimális pénzbeni juttatásban részesül­tünk, ami elég kevés, főleg, ami­kor törvény szerint fizetéseme­lést kellene adnunk a kórház al­kalmazottainak. A költségvetés e hónap elejére - ígéret szerint - meg kell hogy érkezzen. Ami a gyógyszerellátást illeti, kivétele­sen egy igazságtalan helyzetbe kerültünk. A romániai kórházak nagy része eladósodott, nem tud fizetni a gyógyszerszállító cé­geknek, és ezért azok országos bojkottot hirdettek a hónap első napjától. Bár mi nem vagyunk adósak ezeknek a cégeknek - jól gazdálkodtunk azzal a kevés pénzzel - minket is sújt az orszá­gos gyógyszerszállító vállalatok bojkottja. Úgy két-három hétre van elegendő gyógyszerünk rak­táron, remélem addig rendeződik ez az áldatlan állapot. Bágyi - Milyen gyógyfürdőket Választási dócíró az SZ­VT-n A Szövetségi Egyezte­tő Tanács és a Szövet­ségi Képviselők Taná­csa szombati,együttes ülésének fő témája a helyhatósági választá­sok kiértékelése volt. Ezen kívül az SZKT elfogadta az Operatív Tanács (OT) döntését, melynek értelmében felfüggesz­tették tisztségéből Kincses Előd Maros megyei elnököt. A kihirdetett időponttal ellen­tétben jóval később kezdődött a SZKT és az SZKT közös ülése hétvégén a marosvásárhelyi Kul­túrpalotában, ám még ekkor sem volt meg a szavazáshoz szükséges jelenléti arány. Markó Béla nyitó­beszédében elmondta, hogy szük­ség van a szövetség megerősítésé­re, és arra, hogy a „hűtlen" pártta­gokat útjukra engedjék. A maros­vásárhelyi és kolozsvári nagy veszteség ellenére is jól szerepelt a szövetség a helyhatósági válasz­tásokon - mondta az elnök. Ez utóbbi, már oly sokszor hangozta­tott véleménnyel nem mindenki ért egyet. Ez derült ki Tőkés Lász­ló leveléből is, aki más elfoglalt­sága miatt nem vehetett részt az ülésen. „Saját magyarjai ellen na­gyobb ellenkampányt folytatott, mint a vásárhelyi román naciona­lista ellenféllel szemben". A püspök úgy véli, hogy az RMDSZ végérvényesen lejáratta belső demokráciáját. Verestóy Attila Szász Jenő pro­fi kampányát dicsérte, de elmond­ta, hogy Udvarhelyen az RMDSZ jelöltjének nem voltak olyan fel­tételei a kampányolásra mint a függetlenként ismét mandátumot nyert városvezetőnek. (Csupán három udvarhelyi média támogat­ta az RMDSZ jelöltjét: D3, Star Rádió, Udvarhelyi Híradó - a szerk. megjegyzése). Takács Csaba ügyvezető elnök a közeledő parlamenti választá­sokra sokkal jobban oda kell fi­gyelni, mint a helyhatósági vá­lasztásokra. Az ülésen testületileg képviselte magát a Reform Tömörülés is. Szász Jenő, Székelyudvarhely pol­gármestere, az RT egyik alelnöke is felszólalt. Beszédében kifejtette, hogy nem a szervezettel van a baj, hanem azokkal a belső tagokkal, akik magukénak akarják tudni az RMDSZ-t. A polgármester szerint Udvarhely is szerepelhet azon a lis­tán, amely az RMDSZ-vezetéssel rendelkező városokat tartalmazza, mert ő is tagja a szövetségnek és az is marad mindaddig, amíg látja, hogy érdemes közösen a fejlődésért dolgozni. Sokak furcsállották, hogy miért nem figyeltek jobban oda Marosvásárhelyre, miért volt oly fontos Székelyudvarhely. Vasárnap nagy port kavart Kin­cses Előd ügye, de végül az SZKT elfogadta az OT döntését, mond­ván, hogy az elnök majdnem min­den szabályt megszegett. györffy

Next