Udvarhely, 2015. április (2. évfolyam, 263-281. szám)
2015-04-01 / 263. szám
2 Aktuális ITTAS KAMIONOS BALESETEZETT Cukorral borította be a főutat Hétfő este egy ittas sofőr felborította kamionját Újszékelyen. 12 tonna cukrot szállított. Az áru az úton landolt. A balesetnek nem volt komolyabb sérültje. Régi alapszabály, hogy részegen vezetni nem ildomos, már csak a törvény betűi szerint sem ajánlott. Pláne, ha a jármű egy kamion, és a rakterében 12 tonna cukor várja, hogy a célállomásra szállítsák. Nem tudni, mi járhatott a fejében annak a bákói sofőrnek, aki részegen ült a volán mögé, majd kamionjával igyekezett teljesíteni a rábízott fuvart. Az Udvarhely-Segesvár irányban haladt, ám nem ért célba, csak a Székelykeresztúrhoz közeli Újszékelyig jutott el. Március 30-án, vagyis hétfőn a késő esti órákban a bákói 41 éves D. I. által vezetett kamion felborult a faluban, a tehergépjármű információink szerint 12 tonna cukrot szállított. Mint a rendőri ellenőrzés során kiderült, a sofőr ittas állapotban volt, vélhetően ezért veszítette el uralmát a jármű felett, mely keresztbe fordult az úton, majd fel is borult, rakománya pedig az úton landolt. A sofőr leheletében az alkoholszonda 1,37 mg/l-es alkoholszintet mutatott ki. Az incidens miatt a forgalom leállt, hisz az utat cukor borította, ezért egyik sávon sem lehetett közlekedni, több órának kellett eltelnie, mire bár az egyik sávot fel tudták szabadítani. Az útszakaszon csak a délelőtti órákban vált újból zökkenőmentessé a forgalom. Úgy tudjuk, a balesetnek nem volt komolyabb sérültje, mindössze a sofőr szerzett könnyebb sérüléseket, illetve a raktérben fuvarozott cukor bánta a történteket. Meg vélhetően a sofőr is, de ő csak másnap. Az illető ellen gondatlanságból elkövetett testi sértés és ittas vezetés miatt indítanak eljárást. ■ M. L. F. HAÁZ-SAROK Az utolsó Gábor Áron-ágyú Gábor Áron már életében legendává, halála után pedig a székely szabadságharc jelképévé vált. A köztiszteletnek örvendő katona és lelkes hazafi Bereck mezővárosban született 1814. november 27-én székely határőrkatona-családban. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Csíksomlyón a ferencrendieknél folytatta, de középfokú tanulmányait már nem fejezte be. Mint minden katonai szolgálatra kötelezett sorstársa, be kellett vonulnia a kézdivásárhelyi központú, 2. székely határőrezred berecki századába. Tizenkét társával együtt Gyulafehérváron pattantyús (ágyúkezelői) kiképzést és káplári rangot kapott, majd visszatért szülőföldjére ezredéhez. 1840-ben a pesti 5. tüzérezredhez jelentkezett szolgálatra, ahol tökéletesítette addig szerzett tudását, és alkalma nyílt megfordulni a bécsi arzenálban is, itt tett szert az ágyúk öntésével kapcsolatos ismeretekre. Visszatérve Bereczkbe, megnősült, és a jegyzői állást betöltő öccse helyett szolgált 1845-ig. 1849 nyarán az orosz betörés ágyúi mellé szólította. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Székelyföldön öntött ágyúi részben a csatákban jutottak az ellenfél kezébe, másokat a visszavonuló tüzérek ásták el, vagy a fegyverletétel után váltak hadizsákmánynyá. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban is bemutatásra kerülő kézdivásárhelyi ágyúlelet - mai ismereteink szerint az egyetlen megmaradt, az 1849-es kézdivásárhelyi gyárban Gábor Áron által öntött ágyúcső - 1906. augusztus 18-án került elő az óváros területén, az egykori Rudolf Kórház udvarán végzett földmunkák alkalmával. A 156 cm hosszú, 90 milliméteres kaliberű, közel 400 kilogramm súlyú, gyűrűkkel díszített ágyúcső hitelesítése az 1848-as veterán tüzérek által leírt, sajátos gyártási technika alapján vált lehetővé. Megfelelő fúróberendezés hiányában ugyanis az ágyút kezdettől lyukasra öntötték, s az öntési eljárás jellegzetes nyomai megőrződtek a cső felületén. A fegyver azonosítását a Székely Nemzeti Múzeum tudós múzeumőre, László Ferenc végezte el, nem sokkal a felfedezés után. A korabeli közéletben nagy visszhangot keltett ereklyét 1906. augusztus 25-én, Kossuth Lajos névnapján, ünnepélyes tömeg kísérte a kézdivásárhelyi városháza tanácskozótermébe. 1923-ban az ágyú a Székely Nemzeti Múzeumban nyert elhelyezést, majd 1971-ben felsőbb utasításra Bukarestbe, a frissen létrehozott országos román történeti múzeum (Muzeul Naţional de Istorie a României) gyűjteményébe került. Ezt követően, a Székely Nemzeti Múzeumban és a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban csak korhű, kerekes ágyútalpra szerelt másolatai voltak láthatók. 2014 augusztusában meghozott kormányhatározat által az ágyú visszakerült a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonába, melyet a Székely Nemzeti Múzeumban őriznek. A felbecsülhetetlen eszmei értékű ereklyeként számon tartott utolsó Gábor Áron-ágyút április 2-án (csütörtökön) délután 6 órától mutatják be a Haáz Rezső Múzeumban, s mintegy két hétig lesz megtekinthető Székelyudvarhelyen. ■ www.hrmuzeum.ro 2015. ÁPRILISI AZ ANAF ADÓCSALÁS-ELLENES KÖRÚTJA SZÁMOKBAN Negyvenegy udvarhelyi céget büntettek A megbüntetettek számát és a büntetési tételek nagyságát illetően Hargita megye vezeti a listát. Azon belül Udvarhelyen alig pár nap alatt negyvenegy vállalkozást bírságoltak meg az Országos Adó- és Pénzügyi Hivatal Adócsalás-ellenes Főigazgatóságának a nagyszebeni ellenőrei. Ebből kilencet be is zártak egy hónapra, összesen pedig 163 500 lej értékben róttak ki büntetést. Mindössze néhány napot tartózkodtak Udvarhelyen az ANAF adócsalásellenes szakemberei, ám ez elég volt ahhoz, hogy több tucat céget büntessenek. A napokban főhír a sajtóban az Országos Adó- és Pénzügyi Hivatal Adócsalás-ellenes Főigazgatósága által végzett országos szintű ellenőrzések és azok utóhatásai. Időközben az ANAF adócsalás-ellenes részlege öszszesítette ellenőrzései eredményeit. Az már kiderült, hogy Hargita megye listavezető a büntetettek és a büntetési tételek nagyságát illetően. Az igazgatóság fővárosi sajtószóvivője lapunknak a napokban számolt be arról, hogy Székelyudvarhelyen hány céget büntettek, hányat zártak be, és mennyi pénzt gyűjtöttek össze alig pár nap alatt a városból. Mint már közöltük, 3 ezer lejtől 12 ezer lejig terjedő pénzbírságokat szabtak ki, és nem volt ritka a 7 ezer lejes büntetés sem. Akadt olyan egység, ahol alig egy-két lejes könyvelési különbséget állapítottak meg, és azért büntettek. Hét csapat, legkevesebb tizenöt ellenőr járta a várost, és bejelentés nélkül ellenőrizték, főleg a vendéglátóipari egységeket. Alexandru Cristea, az Országos Adó- és Pénzügyi Hivatal Adócsalás-ellenes Főigazgatóságának a sajtófelelőse lapunknak azt mondta el, hogy ellenőreik március 23-a és 26-a között végeztek váratlan, rajtaütésszerű ellenőrzéseket székelyudvarhelyi vállalkozásoknál. Mint a sajtófelelős részletezte, az 1999-es évi 28-as számú kormányrendeletnek az elektronikus pénztárgépek használatára vonatkozó előírásait ellenőrizték. Az ANAF szakemberei udvarhelyi körútjuk során számos kihágást tapasztaltak: negyvenegy esetben róttak ki büntetést, összesen 163 500 lej értékben, és kilenc vállalkozás esetében függesztették fel a tevékenységet egy hónapra - minden olyan cégnél, ahol kihágást tapasztaltak, a bejárati ajtót lepecsételték, és kikerült a felirat is, mely mindenkivel tudatja: ott adócsalás történt. Egyelőre még nem tudni, hány vállalkozás fellebbezte meg az intézkedést, a történteknek tehát lehet még folytatása. ______• Máthé László Ferenc mathe.laszlo.ferenc@udvarhely.ma Rövid mérleg: 41 cég, 163 500 lej pénzbírság FOTÓ: LŐRINCZ CSABA