Udvarhelyi Híradó, 1992 (3. évfolyam, 1-78. szám)

1992-01-09 / 1. szám

Katona Ádámot felfüggesztették ’91. december 27-én a széki RMDSZ vá­lasztmánya felfüggesztette Katona Ádámot alelnöki tisztségéből mindaddig, amíg az etikai bizottság (mely éppen nem létezik!) döntést nem hoz arról, hogy kizárják-e vagy sem a szervezetből. Katona Ádám a szerve­zet legelemibb etikai követelményét szegte meg: mint alelnöki tisztséget betöltő RMDSZ-tag, nem fizette a tagsági díjat. Természetesen, Katona Ádám jogszerűt­lennek minősítette a döntést, ami, persze, nem hatotta meg túlságosan a választmá­nyi tagokat, és a jelenlévő 14-ből 9-en sza­vaztak felfüggesztése mellett. Lehetne elmélkedni arról, hogy Katona félreállításának módja mennyire volt eti­kus. Egy dolog azonban biztos: Katona Ádám politikai pályafutása végéhez köze­leg (legalábbis környékünkön). Mert a Tő­kés Lászlónak küldött segélykérése sem tudja már megakadályozni, hogy a látszólag jelentéktelen banánhéj ne legyen végzetes. & szf Kilóg a lóláb, uraim! Az UH interjúja Katona Ádámmal_______________ RA: Lectori salutem! — Köszöntöm az Olvasót az új esztendő alkalmából! És köszönöm az UH Szerkesztőjének, hogy 45-50 gépelt sor terjedelem­ben kíváncsi a véleményemre. (Nem árt megje­gyezni azonban, hogy az elmúlt hónapokban terje­delmi korlátozás nélkül, azaz ennél tízszer-hússzor bővebben írtak rólam tücsköt-bogarat az UH belső- és külső munkatársai...) UH: Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének melyek a legfontosabb, legsürgősebb feladatai? KA: Hivatalosan szólva — az RMDSZ II. Kong­resszusának Programja és véghatározata, illetve a kongresszusok közötti döntéshozó testület, a Kül­döttek Országos Tanácsa határozatai alapján tevé­kenykedni. Konkrétan: gondoskodni az udvarhelyi magyarság közképviseletéről és érdekvédelméről (például népszámlálás!). Sürgősségi feladat még: 1. Minél előbb jogorvoslatot elérni az oroszhegyi meg a zetelaki elítéltek ügyében. (Erről a kérdésről többet majd legközelebb.) 2. Az esedékes RMDSZ körzeti- majd széki tisz­tújítás, valamint a helyható­sági választások során figyelni az emberi minőség­re. 3. Fölvállalni a civi társadalom építésének szép feladatát A másoddiként említettről szeretnék többet mon­dani, mert alig lehet hallani róla, pedig az erkölcsi megújulás, az egészséges értékrend kialakítása, az emberi minőségre figyelés számunkra, romániai magyarok számára létkérdés. Néhai öreg barátom, Kós Károly mondotta volt egyszer , ,Nekünk különbeknek kell lennünk mások-*­­­nál, mert kevesebben vagyunk!” Ez alapigazság. A neokommunista hazai társadalomban napjaink­ra felerősödött a visszarendeződés: azok az „urak”, akik 1989. december 22-éig még „jó elvtársak” voltak, minden úton-módon igyekeznek megőrizni vagy megszerezni a hatalmat. Nyilvánvaló, hogy nem tartok minden egykori párttagot kommunistának! Nem a tagkönyvük mi­nősítette őket Az ,igazi kommunisták” sincsenek azonban kevesen. Szerintem két fő jellemvonásuk van. Az első: a hatalomért mindenre képesek. Mi­kor volt, van rá módjuk, véres terrorra is. Ismeretes, hogy a kommunista terror világviszonylatban 100 millió ember halálát okozta! A kommunista Szer­bia a szomszédban ma is gyilkol. A második kom­munista jellemvonás: a hamis értékrend ráeről­teté­se a társadalomra. Például: „aranykorszak”-ról beszéltek a tömegnyomor idején, vagy a félanalfa­béta Elena, mint akadémikus stb. Szervezetünk ezekre az igazságokra figyelve, az erkölcsi megújulás érdekében, a kongresszusi zá­róhatározatra hivatkozva kötelezővé tette a széki választmány áprilisi ülésén a politikai önéletrajz elkészítését valamennyi tisztségviselő számára Udvarhelyen. És éppen az erős visszarendeződés veszélye miatt ennek a politikai önéletrajznak elsősorban a szeku­­ritátéhoz fűződő viszonyt kell tartalmaznia. Isme­retes, hogy Romániában a szeku­r ilyen mélyen beépítette hadállásait a társadalomba Pacepa sze­rint minden negyedik-ötödik ember nekik „dolgo­zott”. És nem kétséges, hogy a legnagyobb hazai „ellenzéki” politikai tényező, az RMDSZ iránt fel­fokozódott a szeku utódjának az „érdeklődése”; a régi, jól bevált ügynök- meg besúgógárda újra „munkában” van. A politikai önéletrajz — ami a nyugati fejlett országokban általános­ — segíthet a belső ellensé­geket kiszűrni az RMDSZ politikai döntéseket ho­zó vezető embereinek soraiból. Mert azzal a felté­tellel kell elkészíteni, hogy ha hazugságon, vagy ha fontos tények eltitkolásán rajtakapnak bárkit is az önéletrajz megírói közül, a sajtó útján nyilvános­ságra kerül az illető neve és vétke. (Magam húsvét­­kor tettem le önéletrajzomat az irattárba.) Az RMDSZ udvarhelyszéki választmányának több­ségi szavazással hozott és még két ízben megerősített döntését a politikai önéletrajz kötelező megírására — figyelemre méltó módon — a székelyudvarhelyi RMDSZ-vezetés nemcsak nem volt hajlandó teljesíte­ni, hanem nyíltan, levélben megtagadta A széki vezetés—az RMDSZ tekintélyének óvá­sa érdekében—nem hozta nyilvánosságra a történ­teket, és a felsőbb döntéshozó testület határozata visszautasítóinak nevét, hanem a szelíd „meggyő­zés” eszközeit próbálgatta A székelyudvarhelyi vezetés néhány tagja viszont hatalmi csatározásba kezdett, a ,legyőzésre" törekedve... Nem minden „eredmény” nélkül! Nincs összhang, uraim! Sajnos, nagyon pontos a Tőkés László általános RMDSZ kórisméje udvarhelyi és udvar­helyszéki vonatkozásban is. Amit a nagyváradi püspök fájlal karácsonyi üzenetében (Romániai Magyar Szó, dec. 28-29.), azt láthattuk is lejátszódni épp karácsony körül a Városháza egyik termében az ATV jóvoltából. Nem csupán az a baj, uraim, hogy nincs összhang, egyetértés magunk közt, de tisztánlátás vagy megfelelő színvonal sincs! Nem holmi apró-cseprő dolgokon kell rágódni órák hosszát. Közügyet kell elsősorban szolgál­ni. Még mindig sokan nem tanultak meg közösségi kategóriában gondolkozni, ily módon látni és láttatni a dolgokat. Hagyni kell szóhoz jutni azokat, akik felnőttek már erre a szerepre, és céljuk a közügyek előbbrelendítése, nem pedig az egyéni érdekek hajhászása, viselt dolgaiknak szakszerű ködösítése. Sorsunk fölötti némi aggodalommal, de a bizalom erősödésében is reménykedve is Komoróczy György A választópolgár tanácstalan... Évtizedek óta most nyílik lehetősége az egyszerű kisembernek, a névtelen állampolgárnak arra, hogy tényleg beleszóljon a vezetők, a „fejesek” jelölésébe és megválasztásába. Bár továbbra is kismértékű lesz a helyi tanács és polgármester autonómiája, mégis elvár­hatjuk tőlük mindennapi életünk és környezetünk javu­lását. ’89 decemberének lelkesedését felváltotta újból a közöny, a nyomor és a félelem? Az országos jellegű megosztottság és visszarendeződés Udvarhelyre is vo­natkozik? Kik azok az emberek, akik nemcsak akarják a hatalmat, hanem élni is tudnak vele a közjó érdeké­ben? Kik azok, akik elszámoltak múltjukkal — első­sorban önmaguk előtt —, és képesek eligazodni az újjászülető korrupció szövevényében? A választópol­gár tanácstalan... pedig nem vár sokat, csak kisebb sorokat, gyorsabb és udvariasabb kiszolgálást a hiva­talban, nem pedig hitegetést, kevesebb szemetet, jobb közszállítást, kevesebb bosszúságot és hazugságot! Na, és ki ad tanácsot a szegény állampolgárnak a jelölésben és választásban? A válasz egyszerű: az RMDSZ. Felelősségteljes fel­adat, mert a tulipán felével induló jelöltek nemcsak magukat minősítik majd, hanem azokat az RMDSZ- körzeteket, vezetőket is, akik őket felkérték. Vélemé­nyem szerint a jelenlegi körzeti struktúra—különösen a nagy lakónegyedekben — nem halott még eléggé a civil társadalom kialakulására. Jellemzője a körzeti vezetők magas életkora, tevékenységük pedig jórészt kimerül a tagsági díjak beszedésével. A nyugdíjasok munkája, kitartása megbecsülendő, de nem helyettesít­heti az életerősebb korosztályokét. A választópolgár tanácstalan..., mert most nem ma­gyarságára kell szavaznia, hanem tevékeny, tehetséges és erkölcsileg is megfelelő jelöltet keres. Ez pedig szinte lehetetlen, hiszen az ismert emberek többsége vezető beosztásban volt az előző rendszerben (amely beosztást akkor... csak bizonyos biztonsági szervek, ill. pártszervek segítségével lehetett betölteni). Maradnak a fiatalok? őket ki ismeri? A választópolgár tanácstalan... Maradnak az RMDSZ-vezetők, ők főleg egymással vitáznak. Talán jót tenne egy alapos vérátömlesztés a közelgő tisztújí­táson! De addig is hallgassuk meg tanácsukat, hiszen maradék szabadságunkkal amúgy is számonkérhetjük majd őket. (Pl. az UH hasábjain.) Thamó Csaba Jelölés — lóhalálában Megjelenésünk napja (jan. 9.) volt az utolsó ha­táridő a polgármesterjelöltek, ill. a tanácstagjelöl­tek névsorának leadására. Ezután csak a választá­si kampány és a tulajdonképpeni választás következhet. Mivel hétfőn volt a lapzárta, a végleges névsor­ban szereplőkkel nem foglalkozhatunk ebben a számunkban. Annál inkább a jelölés szervezetlen­ségével. Mint tudjuk, városunkban egypártrendszer van, azaz egyetlen jelentős politikai szervezet az RMDSZ. Természetesen, ennek megfelelően üldö­gélt érdekszervezetünk a babérjain, kivárva az utolsó pillanatokat. Csupán pénteken (jan. 3.) kap­tak fejükhöz az RMDSZ-vezetők, hogy nincsenek, vagy alig vannak jelöltjeik. Ha számolunk egy keveset, rögtön kiderül, hogy mindössze 7 napja maradt az RMDSZ-nek a jelölés megszervezésére. A szervezet 7 nap alatt döntötte el, hogy négy évig kik csücsülnek majd a városvezetésben. Hogy végül kik szerepelnek az összecsapott „lis­tán", hogy kit/kiket támogat az RMDSZ polgár­mesterjelöltként — megtudhatják következő lap­számunkból részletesen. Mint ahogy azt is, hogy független jelöltként kik (és kiknek a támogatásá­val) indulnak. fi szí

Next