Udvarhelyi Híradó, 1995. január-június (6. évfolyam, 1-51. szám)
1995-01-05 / 1. szám
Drága fiam! Lassan írom ezt a levelet neked, mert tudom, hogy te soha nem tudtál gyorsan olvasni. Miután te külföldre távoztál, apád megkapta a "forradalom hőse" címet és az a milicista is, akivel együtt bújtak el a pincében '89 decemberében. Öcséd még mindig nem jutott be az egyetemre, pedig egész nyáron tanult a strandon, elköltve a nagyapád csűrjének az árát. A húgodnak a részeges molnár fia udvarolgat. Jó lenne, ha elvenné feleségül, mert akkor nekem lenne lisztem a levesbe való laskához. A CEC-ből kivettük a múlt rendszerben befizetett DACIA-árát, és vásároltam vele a piacon három tojó tyúkot, őket legalább nem tudja megenni az infláció. Amióta apád munkanélkülivé vált, egyre jobban élünk. Jelenleg is Magyarországon dolgozik, egy gazdag ember lovait keféli. Engem is hívtak ki az Egészségügyi Minisztériumba, a konyhára mosogatni, de én nem mentem, mert mosogatni itthon sem szerettem soha. Várom, hogy hazajöjjön apád, mert itthon társadalmi munkát is végez. Ugyanis három hónappal ezelőtt körzeti RMDSZ elnöknek választották egyhangúan, mindhárman, akik a választási gyűlésen megjelentek. Az én látásom nagyon megromlott, hamarosan beállok a vakok szövetségébe. Legalább így nem látom azt a hatalmas áremelkedést. A múlt héten csak kétszer esett az eső, egyszer három napig, egyszer pedig négy napig. Utóirat. A valutát, amelyet már három éve ígértél, még mindig nem kaptuk meg. Én is küldenék neked egy családi fényképet ebben a levélben, de a boríték már le van ragasztva. Csókol a te szerető anyád! — Anna a F.D.D. 5 UDVARHELYI SIKER PÁRIZSBAN December 17-19 között Vajda Levente Párizsban vett részt az Ifjúsági Európa Bajnokság Rapid vetélkedőjén. A Román Sakk Szövetség, a Bukaresti RAT és az udvarhelyi ATI kft. közösen állta annak a négy versenyzőnek az utazási költségeit, akik kiharcolták a párizsi részvétel jogát. A versenyzőket egy szövetségi edző kísérte el. A 25 perces gyors partikat Levente sikeresen vette. Hét győzelemet aratott, és két vereséget szenvedett, ami az ezüstérmet jelentette számára, a holland De Vreugt csak fél ponttal előzte meg. Hazatérése után az UH riporterének nyilatkozott párizsi útjáról. — Voltál még Párizsban? — Voltam még 1993-ban. — Milyennek találtad? — Csodálatosnak, és különösen a városnézés és az európai Disneyland megtekintése marad számomra emlékezetes. — Kik voltak az "áldozataid"? — Sorban a belga Ernst, a későbbi aranyérmes De Vreugt (holland), a lengyel Blohm (a Szegedi VB 2. helyezettje), az angol Mah (a herkulesi E.B. aranyérmesét), az észt Zitin, a finn Kallio, az izlandi Gunnarsson sakkozókat győztem le a 14 éves korcsoportban. Ez 7 pontot jelentett. — Kiktől kaptál ki? — Az ukrán Andreevtől (aki 5. lett), és az utolsó fordulóban az izraeli Kundintól szenvedtem el vereséget. Egy döntetlen is elég lett volna Kundinnal szemben ahhoz, hogy aranyérmes legyek, így az első helyezett a holland De Vreugt lett 7,5 ponttal. — Milyen díjakat vettél át? — A második helyért járó kupát, márkás karórát, Fischer sakkórát és egy zseb sakkszámítógépet. — Sikeres évet zártál! 1995-re is eredményekben gazdag, boldog új évet kívánok a magam és az UH nevében! — Köszönöm. Bartha János EGYSZER VOLT BUDÁN EBBÉ Bizony, nagy volt a hajcihő. Lezárták az utakat, hidakat, elcipelték a kocsikat, a gyerekeknek két napig nem kellett iskolába menni, úgy zümmögtek a helikopterek, mint a legyek a lekváros lepényen. Olyan volt minden, mint amikor Ceauşescu megindult városlátogatni, csak éppen az embereket nem terelték az utcára, hogy kiabálják, például, hogy: "Billy, neked már annyi", avagy "Borisz, te komisz"; no persze, azért a fákat sem festették zöldre, mint a régi szép időkben, ami bajos lett volna már csak azért is, mert december lévén, előbb a leveleket is fel kellett volna ragasztani. Amint a konferencia idején járom az utcákat, egyszercsak egy valahonnan már ismerős alak jön velem szembe: körülötte emberek, ő meg mondogat, mutogat, s mint igazi Mikulás, kinek bonbont, kinek kotont osztogat. Nosza, lépek, hadd nézzem meg közelebbről, hát az állam is majd leesik: hosszú kabátján egy felirat, John Harry, ENSZ megfigyelő, ő pedig ki lenne más, távolba szakadt hazánkfia, Háry János Balambér. — Ez már döfi, de felvitte a jóisten a dolgodat — lapogatom meg Balambér hátát, eszébe juttatva a régi szép időket, mikor még Máréfalvára udvarolt, aztán egyszer úgy megsuhintotta a sötétség, hogy törött orrcsont meg egy zabigyerek maradt utána. — Annyi a barátom, mint a pelyva, te — rikkantja el magát — mindenki ismer az enében, itt is, az ebeén, amelyik elnök nem jattolt le velem, bukott ember. Clinton már Amerikából kérdezte a fiúkat, én itt vagyok-e. — Nofene. És mit mondott még Clinton? — Billy csak néhány órácskát volt itt, amióta a republikánusok oly fölényesen rávertek a demokratákra, és ráadásul dzessz-lemezét is rosszul fogadta a kritika, rossz passzban van szegénykém. Mondták is neki, ne a szaxofont fújja, hanem a bosnyák békemegoldást. Én megkérdeztem tőle: "te Bill, mondd, végülis milyen kormány van most nálatok, republikánus vagy demokrata?". Clinton rávágta: "papucskormány", s azzal az órájára nézett, elnézést kért, mondván, hogy Hillary várja a Fehér Házban, sokat nem késhet. " Helmut Kohlnak bebokszoltam egyet a pocakjába, és arról faggattam, hány a sógor a parlamentben. "Nem értem a kérdésedet", válaszolta. "Ne hamukázz itt nekem", így én, "tudod te jól, kire gondolok. Arra a szőke bombázóra, a képviselőtársadra, aki ezelőtt húsz évvel azt a kemény pornófilmet forgatta, amitől még a berlini fal is szinte szétázott. Csak nem akarod azt mondani, hogy nem láttad a filmet?". Helmut ekkor már kapcsolt, és elnevette magát. "Én ne láttam volna? Hiszen én tartottam a kamerát." Jelcintől megkérdeztem, hogy amikor Böske Moszkvában járt (II. Erzsébetről van szó — P. Sz. megj.), miért sértette meg a királynőt, és miért nem küldte ki a miniszterelnököt a reptérre. "Azért, mert tetszik nekem" — mondta Jelcin. "Kicsoda, Böske?", kérdeztem csodálkozva, mire Jelcin zsebébe nyúlt, és előrántott egy palack Corbatsov vodkát. "Nem ő, hanem Diana", mondta komoran, és akkorát húzott az üvegből, hogy attól egy csődör még a villanypóznát is kancának nézné. Kérdeztem, hogy mi a helyzet Iliescuval, de Balambér hirtelen a fejéhez kap, mondván, hogy rohannia kell, az 52 államelnök vigyorgó versenyt rendez, és őt kérték fel bírónak.. a Páll Szilárd Budapest X. mm apucié, anyucié? —Holnap lesz a válóper, utána megmondom. A KULCS KORSZAKÁT ÉLJÜK Ha a horoszpókuszban a sárkány vagy egyéb állat jegyében telik el egy esztendő, akkor az 1995-ös a kulcs jegyében (no, nem a Demokratikus Konvenció majdnem semmit sem nyitó kulcsáról van szó...) fog eltelni, mert ahány szakma, annyi kulcs... Szoborgyalázó zsarnokok behódolt városok kulcsaira áhítoznak, hogy elhúzhassák a mások nótáját... Az üzletemberek adókulccsal zsonglőrködnek, a műszakiak a franciakulcsra esküsznek (nemhiába "rokonok" a franciák...), a háziasszonyok pedig a régi, jól bevált kulcsszappanért kulcsolják össze a kezüket (nem mindenkinek telik csoda Arielre). Általánosan keresett cikk — még politikusaink is — a siker és a rejtély kulcsa." Az új évben csak reméljük, hogy megtaláljuk az előbbit, az utóbbit viszont még '89 decemberében végképp elveszítettük ... így, az efféle kulcsfontosságú ügyeink kudarca esetén, általában beadják a kulcsot és ... kivonulnak. Az újévben is nagyon ismert lesz az álkulcs (magyarán, a tolvajkulcs), amelyet egyre többen fognak használni. A gond csak az, hogy dicső politikusaink ilyen kulcsokkal próbálják nyitogatni az "európai házat". Csakhogy ezt a fajta kulcsot nem gyártják nyugaton, tehát nincs lemásolható prototípus. Emiatt ez a hazai termék teljes egészében az utóbbi öt esztendő talánya, csak annyi vele a baj, hogy túlságosan átlátszó, törékeny anyagú, formatervezése nem jövőbemutató, sokkal inkább képmutató... a Kész Cs. Levente Tej helyett, sört Szerény kis családi fészkében (kétszobás tömbházlakásukban) kerestem fel azt az ötgyermekes munkáscsaládot amelyről már tavaly is írtam. A házigazdával, Türelmes Jánossal halkan beszélgettünk, mert a gyerekek és édesanyjuk mélyen alusznak. — Nem furcsa az, hogy délelőtt 11 órakor még alusznak a gyerekek és a felesége is? — Egyáltalán nem furcsa. Nálunk fordított a program. Ők este kelnek fel, olyankor, amikor a kábeltévén a "Mindent vagy semmit!" című vetélkedőt közvetítik. Egyébként már mindenki megitta a reggeli sörét, így most már nyugodtan aludhatnak. — A gyerekek is sört isznak tej helyett? — Igen. Amióta olyan nehéz a tejet beszerezni ('89 előtt és után is), a gyerekeket rászoktattuk a sörre. Azt mindig és mindenütt könnyen meg lehet vásárolni. Én nem szeretek sorbaállni a tejért, a feleségem sem, de a sör vásárlásával megoldódott ez a kényelmetlen helyzet. — Nem túl drága az üveg sör naponta? — Először úgy tűnik mindenkinek, de miután megmagyarázom, rájön, hogy milyen nagyszerű a mi ötletünk. Ugyanis, ha a gyermekek reggel megisszák a sört, egész nap alusznak, tehát egyáltalán nem esznek, és ez nagy haszon. Azonkívül napközibe sem kell járatni, itta másik haszon. Feleségem is nagyon jól alszik napközben, így sohasem veszekedünk, tehát harmonikus a családi élet. — Nem okozott valamilyen testi elváltozást a gyermekeknél a túlzott sörfogyasztás? ■— Sajnos igen, de ezt is megoldottuk. Belső kiválasztó szerveik nagyon jól működnek, csupán a fejük nőtt aránytalanul nagyra a gyerekeknek. De, amint már említettem, ez nem gond, mert Magyarországon Horn Gyulától elkértük azt a felmerevítő készüléket, és most többet is készítettünk belőle itthon. Már fel is próbálták a fejükre, csak a lányoknak jelentett akadályt a fésülködésben. — Nem említettük, hogy mekkorák a gyerekek... — A legnagyobb kislány már a tavaly iskolába kellett volna menjen, de nem engedhettük, mert nagyon puha még a feje. A többiek kisebbek. A legkisebbik a legaranyosabb, hiszen féléves. Legtöbbször én pelenkázom. — Hogyan készülnek a szilveszterre? — Az év utolsó napján mindenki dupla söradagot kap. Így remélhetőleg az Újév napját is szerencsésen átalusszák. Jó lenne kitakarítani a lakást, de ez nagyon unalmas, ezért januárra halasztjuk. a F.D.D Az összetartás a fontos (folytatás a múlt csütörtöki számunkból) Sebők Margit: — Szeretek edzésekre járni és a mérkőzéseken játszani. Eredményeink jobbak is lehetnének, de idegenben sajnos kisebb a teljesítményünk. Ennek az az oka, hogy a kinti pályák sokkal rosszabbak, mint a miénk. A csapatszellem — egy kivétellel — jó. Annak idején Rozi miatt hagytam abba a játékot, és most nem őmiatta, hanem a csapatért jöttem vissza. Nem vagyok ellensége, mert a csapatnak szüksége van az ő játékára, de a magatartásán mindenképp változtatnia kellene. Ha a régi játékosaink visszatérnének, akkor jobban igyekeznének a fiatalok. A mostani tartalékoknak kevés a rutinjuk. Ami engem illet a tekepályán szeretnék megvénülni, addig szeretnék játszani, amíg az egészségem megengedi. Lukács Ria (Gyöngyi), ifjúsági játékos — Középiskolai tanulmányaimat végzem, és ezért nehezen oldom meg az edzéseken való résztvételt. Nem vagyok megelégedve az eredményeimmel. A csapatszellem nálunk megfelelő. Problémáink vannak, de ezeket közösen oldjuk meg. Jövő évben érettségizem, és Brassóba szeretnék felvételizni a testnevelési szakra. Ha ez nem sikerül, akkor tavasszal is a csapat rendelkezésére állok. Neubauer Marika, (aki a jövőben már nem ifjúsági játékos) Igyekszem részt venni az edzéseket eredményeimmel nem vagyok megengedve, de ami a csapatszellemet ill az szerintem megfelelő. Remélem, avaszi szezonban jobb eredmén lesznek. . (folytatás a 7. oldalon) 1995. január 5. ■ Sportkacsa Pál Anna és Sebők Margit tekézőnők, akik az idei országos bajnokságon ezüstérmet nyertek, ezúton is felszólít-ják a felesleges lakterülettel rendelkező udvarhelyi családokat, hogy bizonyos időre bocsássanak rendelkezésükre néhány szobát,ahol kitűnő teljesítményük elismeréséért kapott nagy mennyiségű ajándékot elraktározhatják. * * * A székelyudvarhelyi Tehnoutilaj tekecsapata ezúton is legmélyebb köszönetét és elismerését fejezi ki az anyagi támogatóknak,akik jelentős anyagi támogatásukkal lehetővé tették a csapat szuperligában való részvételét!? a Kovács László UDVARHELYI HÍRADÓ