Udvarhelyi Híradó, 1995. július-december (6. évfolyam, 52-101. szám)
1995-07-04 / 52. szám
! Dicséret illeti a tervezőt, az EKKO Kft. KÉNYES KÉRDÉS — Vajon valóban perre kerül-e sor az UH és a közüzemek között? Ha igen mi lehet annak a kimenetele? — Ha a mai tanácsülésen senki sem tiltakozott, sőt szóba sem került e téma, ez azt is jelentheti, hogy egyetértünk a cikkíróval... — mondta Szabó József tanácsos a csütörtökön lezajlott tanácsülés után. — Bárkinek joga van pert indítani — véli Dombi Dezső tanácsos, a pénzügyi osztály igazgatója, — a kimenetel pedig attól függ, hogy mennyire hitelesek az adatok, s ha valóban azok... akkora közüzemek válik .— KENYESZ a kész FÜGGETLEN INFORMÁCIÓS LAP • VI. ÉVFOLYAM • 1995. JÚLIUS 4. KEDD • 52. SZÁM • 200 LEJ MAGAS VÁMILLETÉKEK — Bizonyos mezőgazdasági termékekre (élelmiszerek...) vonatkozóan megjelent a 353-as számú kormányhatározat, amely július 1-től lépett életbe, és ez meghatározza az új vámilletékeket — tájékoztatott Weinberger Pálfi István, a vámhivatal vezetője. — Mint várható, meg fog szűnni három kormányhatározat, ami meghatározza bizonyos mezőgazdasági termékek, így a liszt, az olaj, a hús valamint a bor minimálárát. Az új vámilletékek bevezetésével sokkal magasabb lesz a termékek ára az előzőnél, így például a lisztre 145%, a sajtra 171%, az olajra 75%, a tojásra amely ezután otthont biztosít a Román Kereskedelmi Bank székelykeresztúri fiókjának. 100%, a sörre 248%, a borra 144%, valamint a margarinra 184% vámilletéket kell majd fizetni. — Igaz-e, az a hír miszerint nem kell fizetni vámilletéket az új gépjárművekre (személygépkocsi, autóbusz, teherautó...? — Nem igaz. Kell ezután is fizetni, sőt elég magas vámot. Mint ismeretes, tavaly szeptemberben életbe lépett az 580-as kormányhatározat, amely katalógus-árat határoz meg autókategóriánként (köbcenti, évjárat) az illető gépjárműre. (folytatás a 3. oldalon) ne Fekete B. Zoltán többi épületétől, hanem még szebbé varázsolja azt. László Miklós 1995. július 6-án 13 órakor lesz az építkezési vállalatot (vezetője Bustya ünnepélyes átadása a városi múzeum László mérnök) ezért a szép épületért, mellett annak a modern épületnek, amely stílusával nem üt el a központ Gépfegyverrel a Művelődési Házban Úgy látszik, nem mindenki volt elragadtatva az idei Szejke Fesztivállal. Ez kiderült a csütörtöki tanácsülés alkalmával is, ahol Balázs Árpád tanácsos felrótta az idei rendezvény hiányosságait, nehezményezve, hogy a tánccsoportok felvonulási útszakasza rosszul volt megválasztva, és az egész rendezvényt szervezetlenség jellemezte. Ha egyszer Szejke Fesztivál, akkor miért hiányzott annak egyik szimbóluma, az bivalyos-borvizes szekér és az eddig minden évben felvonuló kórus? — tette fel a kérdést a tanácsos, amelyre nem kapott választ. Ugyanakkor igen szegényes volt a helyi résztvétel is. Valójában az idei fesztivál nemcsak a nemzetiségek ünnepe volt, hanem a testvérvárosok (Békéscsaba, Barcs, Törökbálint és Szabadka) ünnepe is, s az onnan érkezetteket aligha lehet nemzetiségeknek nevezni... Ezért a tanácsos úr azt javasolta, hogy a jövőben a nemzetiségi fesztivált "válasszák el" a testvérvárosoktól, és az utóbbiakat más alkalommal hívják meg. A tanácsos továbbá szóvá tette, hogy amint kiderült, a Helyi Tanács tulajdonképpen nem is volt támogatója a rendezvénynek. Ugyanakkor az sem emelte a rendezvény "hangulatát", hogy a Művelődési Ház előcsarnokában gépfegyveres zsandárok vigyáztak fel..., de ugyan mire?! (folytatás a 3. oldalon) Barny Üres [s)üveggel... Régebb, még az átkosban, ha egyebet nem is, de az üres üvegeinket zökkenőmentesen értékesíthettük. Ma, "agyonkáeftézett" és butikokkal teli városunkban nincs ahová beadnunk a lakásunkban, pincénkben felgyülemlett befőttes és más típusú üvegeinket. Az üzletekben, lehet állami vagy magán, csak csereüveget fogadnak el. Ilyés Györgynek, a Kereskedelmi Ellenőrző Testület felügyelőjének véleménye szerint, a többlet üvegtartalékok visszautasításának az az oka, hogy a nagybani lerakatok és élelmiszeripari termékeket előállító gyárak is csak az elszállított mennyiség függvényében fogadnak el csereüveget. Ezt a véleményét megerősítette a COMAL-HOMOROD állami kereskedelmi részvénytársaság vezetősége is, közölve, hogy üzleteinkben a tele üvegekhez viszonyítva, csak kb. 10%kal több üres üveget vásárolhatnak vissza a fent említett ok miatt, amely mennyiség valószínűleg a törési százalékot fedezi, tehát amíg nem szerveződik újra országos szinten az üvegvisszavásárlás, szállítás és értékesítés hálózata, tovább őrizhetjük, "kerülgethetjük" bosszankodva üvegkészletünket, hacsak a kukába nem dobjuk... te Fülöp D. Dénes 1995. július 4. - ig • Tömeggyilkosság a Néhány nappal ezelőtt a francia kormány elhatározta, hogy a román állampolgárok részére is megszünteti Franciaországban a politikai menekült státust. A hivatalos közlemény szerint azért nem adnak többé politikai menedékjogot, mert úgy ítélik meg, hogy Romániában már igazi demokrácia van... Nos, hogy valójában ez nem egészen így van, az az alábbi interjúból is kiderül. Az elmúlt szerdán Csíkszeredában járt George Vary, Párizs egyik kerületének magyar származású alpolgármestere. — Ön jól beszél még magyarul, mióta él Franciaországban? — kérdeztem Vary urat. — Szüleimmel 1956-ban, hat évesen kerültem Debrecenből Párizsba. Azóta sok víz lefolyt a Szajnán, és én sok mindent végigcsináltam, két éve pedig a Montmartre-i körzetben dolgozom. — Nos, mi a véleménye arról, hogy az önök kormánya eltörölte a románok számára is a politikai menedékjog megszerzésének lehetőségét? — A hivatalos verziót, persze, mindenki ismeri. Az eddig politikai menedékjogot élvező személyek ezután egyszerű rezidensekké — megtűrt egyénekké — válnak. A statisztikák szerint az elmúlt öt évben több mint 2.000 román állam művésznegyedben polgár kapott politikai menedékjogot Franciaországban, csakhogy az utóbbi időben egyre többen használták ki a lehetőségeket, és mindenféle csavargó, kalandor árasztotta el, főleg Párizs utcáit. A legkellemetlenebb látványt a főváros egyes kerületeiben a cigány "sátrak" nyújtják, amelyek parkokban, aluljárókban, sikátorokban tanyáznak. Ezek 70-80%-a romániai cigány, ők sátoros, nomád életmódot folytatnak a világváros szívében. — Az ön körzetében is előfordul ilyesmi? — A Montmartre-on nem nagyon, a cigányok nem kedvelik a szegény művészeket, de sajnos, épp nálunk történt egy szörnyű tömeggyilkosság, amely talán végképp befolyásolta a francia kormányt... Május végén több cigány összeverekedett egy kocsmában, a balhénak késelés lett a vége, aminek 3 cigány és 2 ártatlan francia állampolgár is áldozatul esett. De véleményem szerint a franciákat inkább az zavarja a legjobban, hogy a cigányok elárasztották Párizs luxusnegyedeit is. — A hatóságok nem próbáltak valamilyen megoldást találni? — Megpróbálták kiutasítani őket az országból, vagy áthelyezni Grenoble környékére, csakhogy amíg nem létezett hivatalosan a napokban •• megszületett határozat, addig a kiutasítottak fellebbezhettek, és a bíróság nem dönthetett — úgymond a demokrácia nevében — másként, minthogy maradhatnak... — Van-e tudomása arról, hogy az intézkedés hány erdélyi magyart érint? — Az én körzetemben tartózkodik a legtöbb magyar, köztük kb. 160-170 erdélyi is. A legtöbbjük azonban művész, dolgozik, és ők már annyira párizsiak lettek, hogy, hacsak nem keverednek bele valamilyen komoly zűrbe, akár évtizedekig is kihúzhatják Párizsban, anélkül, hogy valaki megkérdezné, milyen alapon tartózkodnak ott... te Kész Cs. Levente Nem fürdünk tejben-iajban Az elmúlt hét közepén lezajlott kormányülésen újabb áremelésekről döntöttek. Ezzel kapcsolatban a részletekről érdeklődtem Simion D. pénzügyminisztériumi szakembertől. A legkellemetlenebb a lakosság számára az az intézkedés lesz, amely július 1-től emeli a hőenergia gigakalóriájának maximális árát. Eszerint a maximális ár az eddigi 12.000 lej/gigakalória helyett 13.800 lej lesz. Az sem nyugtat meg nagyon, hogy az illetékesek megígérték, ebben az évben nem várható a hőenergia újabb áremelése. A mezőgazdasági termelők számára is hoztak néhány fontos rendeletet. Megállapították a termelőktől felvásárolt disznóhús, a baromfihús és a tej minimális árát. Eszerint a sertés ára élősúlyban 3.000 lej/kg lesz, míg a baromfihús ára 2.650 lej/kg-ra emelkedik. A tejért 1995 október 31.-ig 420 lejt fizetnek literenként, a télen pedig a minimális átvételi ár 475 lej/liter lesz. A fenti határozatok következtében az érintett élelmiszertermékek eladási áraiban is mintegy 20%-os drágulásra lehet számítani.• Kész No nem a tanácsosok maradtak távol betegség miatt a csütörtökön lezajlott tanácsülésről, hanem a napirendi pontok "szenvedő alanyai", azaz az URBANGOL (Közüzemek) és az AGROPRODCOM igazgatói. Míg a Közüzemek részéről senki sem tisztelte meg jelenlétével a tanácsülést, addig az Agroprodcom-tól legalább eljött annak főmérnöke, Török Sándor úr. Az első napirendi pontban megvitatták... volna a közüzemek vagyonállagának megosztásával kapcsolatos problémákat, de mivel az előterjesztett anyag felületes és hiányos volt, nem lehetet róla tárgyalni... Mi több, az előterjesztett iromány a Polgármesteri Hivatal által láttamozatlan és kézi javításokkal teletűzdelt anyagot tartalmazott. A tanácsos urak ehhez kapcsolódó észrevételeivel a polgármester is egyetértett, megjegyezve, hogy a hivatal részéről is történt mulasztás. Summa summárum, a tanácsos urak abban maradtak, hogy a megosztásra váró vagyonállagnak jobban utána kell nézni, de a megosztásra szükség van, hiszen könnyebben lesz kezelhető, és esetleg nem teheti rá a kezét a privatizációs vagyonalap... A második napirendi pontban a helyi költségvetés egyes bekezdéseit módosították, mégpedig úgy, hogy a tartalékból 150.000 lejt juttattak a Tamási Áron Gimnáziumnak (a Diáknapok megrendezési költségeire), 1 milliót a Bethlen Gábor Általános Iskolának (az Orbán Balázs Nyomdokain rendezvény megrendezési költségeire), 4 milliót a kultúrának és 300.000 lejt az Ifjúsági Információs Irodának. A harmadik napirendi pontban az AGROPRODCOM (volt IASE) tevékenységi beszámolója következett. A cégről tudni kell, hogy — állítólag — annyira veszteségesen dolgozik, hogy már-már időszerűvé válik a kérdés: lenni vagy nem lenni..? Továbbá beszámoltak a Földtörvény alkalmazásának döcögő "szekeréről" is. A különfélékben megvitatták a Tudor Vladimirescu utca lakóinak kérését, akik tisztelik, becsülik a román forradalmárt, de semmi közük sincs hozzá... A tanácsos urak úgy döntöttek, hogy az utca kapja vissza a régi Sólymos utca nevet. Továbbá javasolták egy bizottság létrehozását, amely az év végéig összegyűjtené az összes utcanév-változtatásra irányuló javaslatot és azt novemberben a tanács elé terjesztené. Általános vélemény, hogy az olyan utcanevek, mint a "Lemnarilor", "Constructorilor", nem árulkodnak nagyfokú kulturáltságról... Balázs Árpád tanácsos pedig azt javasolta, hogy az új utcaneveket olyan személyiségekről nevezzék el, — például Gelu Puteanuról — akiknek volt valami közük a városhoz. Miközben folyik az "utcanévháború", aközben a Bethlen Gábor utca — bár erről már régóta döntés született — még mindig Beclean utca, legalábbis a Törvényszék épületén található tábla szerint... te Kész Cs. Levente Nyári LÁNYOK AZ "Meg akartak erőszakolni..." Forró a nyár, és forró a szerelem is a Brassó — Nagyszeben — Arad műút mentén... Ilyenkor nyáron, a tengerparton és ezen az útszakaszon talál "munkát" a legtöbb tizen, huszonéves lány, de láttam itt harmincas, negyvenes éveit taposó, gyűrött arcú "éjjeli pillangókat" is. Az útszakasz, főleg az autósok szá miport ÚT SZÉLÉN mára rejteget veszélyeket, mert ha le is mondasz a bájaikat "órabérért" (15.000-30.000 lej) kínálgató hölgyek szolgáltatásairól, megmenekülve a nemi betegségek széles skálájától, egy-egy útmenti pihenőnél könnyen főbe kólinthatnak, és elvehetik minden pénzedet... (folytatás a 4. oldalon) te Kész Csaba Levente UDVARHELYI HÍRADÓ - 52/1995