Udvarhelyi Híradó, 1995. július-december (6. évfolyam, 52-101. szám)

1995-07-04 / 52. szám

! Dicséret illeti a tervezőt, az EKKO Kft. KÉNYES KÉRDÉS — Vajon valóban perre kerül-e sor az UH és a közüzemek között? Ha igen mi lehet annak a kimenetele? — Ha a mai tanácsülésen senki sem tiltakozott, sőt szóba sem került e téma, ez azt is jelentheti, hogy egyet­értünk a cikkíróval... — mondta Sza­bó József tanácsos a csütörtökön le­zajlott tanácsülés után. — Bárkinek joga van pert indítani — véli Dombi Dezső tanácsos, a pénzü­gyi osztály igazgatója, — a kimenetel pedig attól függ, hogy mennyire hite­lesek az adatok, s ha valóban azok... akkora közüzemek válik .— KENYES­Z a kész FÜGGETLEN INFORMÁCIÓS LAP • VI. ÉVFOLYAM • 1995. JÚLIUS 4. KEDD • 52. SZÁM • 200 LEJ MAGAS VÁMILLETÉKEK — Bizonyos mezőgazdasági termékek­re (élelmiszerek...) vonatkozóan meg­jelent a 353-as számú kormányhatáro­zat, amely július 1-től lépett életbe, és ez meghatározza az új vámilletékeket — tájékoztatott Weinberger Pálfi Ist­ván, a vámhivatal vezetője. — Mint vár­ható, meg fog szűnni három kormány­­határozat, ami meghatározza bizonyos mezőgazdasági termékek, így a liszt, az olaj, a hús valamint a bor minimálárát. Az új vámilletékek bevezetésével sokkal magasabb lesz a termékek ára az elő­zőnél, így például a lisztre 145%, a sajtra 171%, az olajra 75%, a tojásra amely ezután otthont biztosít a Román Kereskedelmi Bank székelykeresztúri fiókjának. 100%, a sörre 248%, a borra 144%, valamint a margarinra 184% vámilleté­ket kell majd fizetni. — Igaz-e, az a hír miszerint nem kell fizetni vámilletéket az új gépjárművekre (személygépkocsi, autóbusz, teherau­tó...? — Nem igaz. Kell ezután is fizetni, sőt elég magas vámot. Mint ismeretes, tavaly szeptemberben életbe lépett az 580-as kormányhatározat, amely kataló­gus-árat határoz meg autókategóriánként (köbcenti, évjárat) az illető gépjárműre. (folytatás a 3. oldalon) ne Fekete B. Zoltán többi épületétől, hanem még szebbé varázsolja azt. László Miklós 1995. július 6-án 13 órakor lesz az építkezési vállalatot (vezetője Bustya ünnepélyes átadása a városi múzeum László mérnök) ezért a szép épületért, mellett annak a modern épületnek, amely stílusával nem üt el a központ Gépfegyverrel a Művelődési Házban Úgy látszik, nem mindenki volt el­ragadtatva az idei Szejke Fesztivállal. Ez kiderült a csütörtöki tanácsülés al­kalmával is, ahol Balázs Árpád taná­csos felrótta az idei rendezvény hiá­nyosságait, nehezményezve, hogy a tánccsoportok felvonulási útszakasza rosszul volt megválasztva, és az egész rendezvényt szervezetlenség jelle­mezte. Ha egyszer Szejke Fesztivál, akkor miért hiányzott annak egyik szimbó­luma, az bivalyos-borvizes szekér és az eddig minden évben felvonuló kó­rus? — tette fel a kérdést a tanácsos, amelyre nem kapott választ. Ugyan­akkor igen szegényes volt a helyi résztvétel is. Valójában az idei feszti­vál nemcsak a nemzetiségek ünnepe volt, hanem a testvérvárosok (Bé­késcsaba, Barcs, Törökbálint és Sza­badka) ünnepe is, s az onnan érke­zetteket aligha lehet nemzetiségeknek nevezni... Ezért a tanácsos úr azt ja­vasolta, hogy a jövőben a nemzetiségi fesztivált "válasszák el" a testvérvá­rosoktól, és az utóbbiakat más alka­lommal hívják meg. A tanácsos to­vábbá szóvá tette, hogy amint kide­rült, a Helyi Tanács tulajdonképpen nem is volt támogatója a rendezvény­nek. Ugyanakkor az sem emelte a ren­dezvény "hangulatát", hogy a Műve­lődési Ház előcsarnokában gépfegy­veres zsandárok vigyáztak fel..., de ugyan mire?! (folytatás a 3. oldalon) Barny Üres [s)üveggel... Régebb, még az átkosban, ha egye­bet nem is, de az üres üvegeinket zök­kenőmentesen értékesíthettük. Ma, "agyonkáeftézett" és butikokkal teli városunkban nincs ahová beadnunk a lakásunkban, pincénkben felgyü­lemlett befőttes és más típusú üvege­inket. Az üzletekben, lehet állami vagy magán, csak csereüveget fogad­nak el. Ilyés Györgynek, a Kereske­delmi Ellenőrző Testület felügyelőjé­nek véleménye szerint, a többlet üveg­­tartalékok visszautasításának az az oka, hogy a nagybani lerakatok és élel­miszeripari termékeket előállító gyárak is csak az elszállított mennyiség függvé­nyében fogadnak el csereüveget. Ezt a véleményét megerősítette a COMAL-HOMOROD állami kereske­delmi részvénytársaság vezetősége is, közölve, hogy üzleteinkben a tele üvegekhez viszonyítva, csak kb. 10%­­kal több üres üveget vásárolhatnak vissza a fent említett ok miatt, amely mennyiség valószínűleg a törési szá­zalékot fedezi, tehát amíg nem szer­veződik újra országos szinten az üvegvisszavásárlás, szállítás és érté­kesítés hálózata, tovább őrizhetjük, "kerülgethetjük" bosszankodva üveg­készletünket, hacsak a kukába nem dobjuk... te Fülöp D. Dénes 1995. július 4. - ig • Tömeggyilkosság a Néhány nappal ezelőtt a francia kormány el­határozta, hogy a román állampolgárok részére is megszünteti Franciaországban a politikai me­nekült státust. A hivatalos közlemény szerint azért nem adnak többé politikai menedékjogot, mert úgy ítélik meg, hogy Romániában már igazi demokrácia van... Nos, hogy valójában ez nem egészen így van, az az alábbi interjúból is kiderül. Az elmúlt szerdán Csíkszeredában járt George Vary, Párizs egyik kerületének magyar származású alpolgár­mestere. — Ön jól beszél még magyarul, mióta él Fran­ciaországban? — kérdeztem Vary urat. — Szüleimmel 1956-ban, hat évesen kerültem Debrecenből Párizsba. Azóta sok víz lefolyt a Szajnán, és én sok mindent végigcsináltam, két éve pedig a Montmartre-i körzetben dolgozom. — Nos, mi a véleménye arról, hogy az önök kormánya eltörölte a románok számára is a po­litikai menedékjog megszerzésének lehetősé­gét? — A hivatalos verziót, persze, mindenki ismeri. Az eddig politikai menedékjogot élvező szemé­lyek ezután egyszerű rezidensekké — megtűrt egyénekké — válnak. A statisztikák szerint az elmúlt öt évben több mint 2.000 román állam­ művésznegyed­ben polgár kapott politikai menedékjogot Francia­­országban, csakhogy az utóbbi időben egyre többen használták ki a lehetőségeket, és min­denféle csavargó, kalandor árasztotta el, főleg Párizs utcáit. A legkellemetlenebb látványt a főváros egyes kerületeiben a cigány "sátrak" nyújtják, amelyek parkokban, aluljárókban, si­kátorokban tanyáznak. Ezek 70-80%-a romániai cigány, ők sátoros, nomád életmódot folytatnak a világváros szívében. — Az ön körzetében is előfordul ilyesmi? — A Montmartre-on nem nagyon, a cigányok nem kedvelik a szegény művészeket, de sajnos, épp nálunk történt egy szörnyű tömeggyilkos­ság, amely talán végképp befolyásolta a francia kormányt... Május végén több cigány összevere­kedett egy kocsmában, a balhénak késelés lett a vége, aminek 3 cigány és 2 ártatlan francia ál­lampolgár is áldozatul esett. De véleményem szerint a franciákat inkább az zavarja a legjob­ban, hogy a cigányok elárasztották Párizs luxus­negyedeit is. — A hatóságok nem próbáltak valamilyen meg­oldást találni? — Megpróbálták kiutasítani őket az országból, vagy áthelyezni Grenoble környékére, csakhogy amíg nem létezett hivatalosan a napokban •­­• megszületett határozat, addig a kiutasítottak fel­lebbezhettek, és a bíróság nem dönthetett — úgymond a demokrácia nevében — másként, minthogy maradhatnak... — Van-e tudomása arról, hogy az intézkedés hány erdélyi magyart érint? — Az én körzetemben tartózkodik a legtöbb magyar, köztük kb. 160-170 erdélyi is. A leg­többjük azonban művész, dolgozik, és ők már annyira párizsiak lettek, hogy, hacsak nem ke­verednek bele valamilyen komoly zűrbe, akár évtizedekig is kihúzhatják Párizsban, anélkül, hogy valaki megkérdezné, milyen alapon tar­tózkodnak ott... te Kész Cs. Levente Nem fürdünk tejben-i­ajban Az elmúlt hét közepén lezajlott kormányü­lésen újabb áremelésekről döntöttek. Ezzel kapcsolatban a részletekről érdeklődtem Si­­mion D. pénzügyminisztériumi szakembertől. A legkellemetlenebb a lakosság számára az az intézkedés lesz, amely július 1-től emeli a hőenergia gigakalóriájának maximális árát. Eszerint a maximális ár az eddigi 12.000 lej/gigakalória helyett 13.800 lej lesz. Az sem nyugtat meg nagyon, hogy az illetékesek meg­ígérték, ebben az évben nem várható a hőe­nergia újabb áremelése. A mezőgazdasági termelők számára is hoztak néhány fontos rendeletet. Megállapí­tották a termelőktől felvásárolt disznóhús, a baromfihús és a tej minimális árát. Eszerint a sertés ára élősúlyban 3.000 lej/kg lesz, míg a baromfihús ára 2.650 lej/kg-ra emelkedik. A tejért 1995 október 31.-ig 420 lejt fizetnek literenként, a télen pedig a minimális átvételi ár 475 lej/liter lesz. A fenti határozatok követ­keztében az érintett élelmiszertermékek ela­dási áraiban is mintegy 20%-os drágulásra lehet számítani.­­• Kész No nem a tanácsosok maradtak tá­vol betegség miatt a csütörtökön le­zajlott tanácsülésről, hanem a napi­rendi pontok "szenvedő alanyai", azaz az URBANGOL (Közüzemek) és az AGROPRODCOM igazgatói. Míg a Közüzemek részéről senki sem tisztelte meg jelenlétével a tanácsü­lést, addig az Agroprodcom-tól lega­lább eljött annak főmérnöke, Török Sándor úr. Az első napirendi pontban megvitat­ták... volna a közüzemek vagyonálla­­gának megosztásával kapcsolatos problémákat, de mivel az előter­jesztett anyag felületes és hiányos volt, nem lehetet róla tárgyalni... Mi több, az előterjesztett iromány a Polgármesteri Hivatal által láttamo­­zatlan és kézi javításokkal teletűzdelt anyagot tartalmazott. A tanácsos urak ehhez kapcsolódó észrevételeivel a polgármester is egyetértett, megjegyezve, hogy a hi­vatal részéről is történt mulasztás. Summa summárum, a tanácsos urak abban maradtak, hogy a megosztásra váró vagyonállagnak jobban utána kell nézni, de a megosztásra szükség van, hiszen könnyebben lesz kezelhe­tő, és esetleg nem teheti rá a kezét a privatizációs vagyonalap... A második napirendi pontban a he­lyi költségvetés egyes bekezdéseit módosították, mégpedig úgy, hogy a tartalékból 150.000 lejt juttattak a Ta­mási Áron Gimnáziumnak (a Diákna­pok megrendezési költségeire), 1 mil­liót a Bethlen Gábor Általános Iskolának (az Orbán Balázs Nyomdo­kain rendezvény megrendezési költ­ségeire), 4 milliót a kultúrának és 300.000 lejt az Ifjúsági Információs Irodának. A harmadik napirendi pontban az AGROPRODCOM (volt IASE) tevé­kenységi beszámolója következett. A cégről tudni kell, hogy — állítólag — annyira veszteségesen dolgozik, hogy már-már időszerűvé válik a kérdés: lenni vagy nem lenni..? Továbbá beszámoltak a Földtörvény alkalmazásának döcögő "szekeréről" is. A különfélékben megvitatták a Tu­dor Vladimirescu utca lakóinak kéré­sét, akik tisztelik, becsülik a román forradalmárt, de semmi közük sincs hozzá... A tanácsos urak úgy döntöt­tek, hogy az utca kapja vissza a régi Sólymos utca nevet. Továbbá javasol­ták egy bizottság létrehozását, amely az év végéig összegyűjtené az összes utcanév-változtatásra irányuló javas­latot és azt novemberben a tanács elé terjesztené. Általános vélemény, hogy az olyan utcanevek, mint a "Lemnari­lor", "Constructorilor", nem árulkod­nak nagyfokú kulturáltságról... Balázs Árpád tanácsos pedig azt ja­vasolta, hogy az új utcaneveket olyan személyiségekről nevezzék el, — pél­dául Gelu Puteanuról — akiknek volt valami közük a városhoz. Miközben folyik az "utcanévhábo­rú", aközben a Bethlen Gábor utca — bár erről már régóta döntés született — még mindig Beclean utca, legaláb­bis a Törvényszék épületén található tábla szerint... te Kész Cs. Levente Nyári LÁNYOK AZ "Meg akartak erőszakolni..." Forró a nyár, és forró a szerelem is a Brassó — Nagyszeben — Arad műút mentén... Ilyenkor nyáron, a tengerparton és ezen az útszaka­szon talál "munkát" a legtöbb tizen­­, huszonéves lány, de láttam itt har­mincas, negyvenes éveit taposó, gyűrött arcú "éjjeli pillangókat" is. Az útszakasz, főleg az autósok szá­­ miport ÚT SZÉLÉN mára rejteget veszélyeket, mert ha le is mondasz a bájaikat "órabérért" (15.000-30.000 lej) kínálgató höl­gyek szolgáltatásairól, megmene­külve a nemi betegségek széles ská­lájától, egy-egy útmenti pihenőnél könnyen főbe kólinthatnak, és elve­­hetik minden pénzedet... (folytatás a 4. oldalon) te Kész Csaba Levente UDVARHELYI HÍRADÓ - 52/1995

Next