Udvarhelyi Híradó, 1996. január-március (7. évfolyam, 5-25. szám)

1996-01-18 / 5. szám

MÉCSÉN VAGYUNK EMBEREM... Román újságírók véleménye az udvarhelyiekről a 3. oldalon lámetországi segítséggel otthont az árváknak! Hí sszú éveken keresztül meg­oldhatatlan feladatnak számí­tott a Csíkszeredái (Somlyói) gyermekotthonból kikerülőárvák sorsának rendezése. A gyerme­kek 18 éves korukig lakhattak az otthonban, utána kötelesek voltak elhagyni az intézményt. Legnagyobb részük az utcára került. A tömbházak alagsorá­ban, pincékben, padlásokon húzták meg magukat, lopásból, betörésből, feketézésből éltek. Évente mintegy 10-15 fiatal ke­rült erre a sorra, elhagyva az árvaházat. 1 902-ben Gergely István csík­­somlyói plébános kezdeménye­zésére jött létre a Csibész Ala­pítvány, mely szállást, munkát, nevelést és szakképesítést biz­tosított a rászorulóknak. Az Alapítvány jelenleg 54 ár­vát foglalkoztat. A fiúk asztalos- és cipőjavítóműhelyben dol­goznak, míg a lányok a varrodá­ban kapnak munkát. A műhe­lyépületet külföldi segítséggel vásárolták. A szakképesítést asztalosmester, textilmérnöknő irányítja. A fiatalok meg tudnak élni saját keresetükből, a beru­házásokra azonban már nem futja a befolyt pénzből. Az árvákon kívül más munka­­nélküli fiatalok számára is biz­tosít munkát az Alapítvány. 1996-ra is említésre méltó ter­veik vannak. Tavasszal egy au­tójavító-műhelyt szeretnének megnyitni. Az épület már elké­szült, a berendezés azonban még hiányzik. Az Alapítvány megvá­sárolt három házat, ezenkívül bé­rel még egyet, amelyben a fiatal lányok laknak. Szálláshiány vi­szont még mindig van: élnek fia­talok a harangozó házában, sőt a plébánia egyik szárnyában is. A lányanyák helyzete még megold­atlan. Jelenleg a csíksomlyói gyer­mekotthonban mintegy 200 gyerek él. Megpróbálják kisebb, családiasabb közösségek kiala­kítását számukra. Az Alapítvány, németországi segítséggel, egy hatalmas udvarral rendelkező házat vásárolt Csíkszépvízen a számukra, amit jelenleg javíta­nak. Szeptembertől 10-15 gyer­mek számára fog otthont bizto­sítani. Az otthont a németorszá­gi Mallersdorfi Szegény Feren­ces Nővérek fogják majd irányí­tani. Amennyiben az elképze­lések beválnak, a közeljövőben újabb tervek valóra válása fogja még otthonosabbá, emberibbé tenni az árva gyermekek életét. jes Kovács László Farkas Antal FÜGGETLEN INFORMÁCIÓS LAP • VII. ÉVFOLYAM • 1996. január 18. CSÜTÖRTÖK • 5. SZÁM • 300 LEJ Tömbházlakások építése 1996-ban n/ Júliusban beköltözhetnek? Teret hódítanak a telkes családi házak y r r jr r Január 16-án, kedden délelőtt, a Városháza tanácstermében az 1996-os évre szóló udvarhelyi tömbházlakás-építési tervek megvi­tatására került sor. A megbeszélé­sen jelen voltak: György István (a Megyei Tanács Gazdasági Igazga­tóságától), Csiszér Andor (a Hargi­ta Tervezőintézettől), Somai Ildikó (a lakásügyieteket lebonyolító Civis Rt-től), Rigó László (a CÍM Hargita Építkezési Vállalattól), Csorna Zsigmond (a helyi építkezé­si vállalattól), valamint a Polgármes­teri Hivatal illetékesei. A megbeszéléseken jelen voltak az ifjú házasok képviselői is, akik már a 19-es kormányrendéi kezés alapján lakásvásárlási szerződést kötöttek. A megbeszélésen min­denekelőtt a Kuvar-negyedi C4- es, C5-ÖS tömbházak befejezési munkálatairól döntöttek. (Ezen lépcsőházak lakrészeit vásárolták meg a 30 évnél fiatalabb, háza­sok.) Az építő vállalta, hogy július végére átadható állapotban , lesznek a lakrészek, viszont a bel­ső munkálatokat, szereléseket tetszésük szerint, ám saját költsé­gükön kell, hogy megoldják a fia­talok. A fiatal házasok képviselői el­mondták, remélik, hogy a tömbház földszintjére üzletet és nem kocsmát nyitanak. György István azonban megje­gyezte, hogy az építési ütem meg­határozója nem az építő ereje lesz, hanem a pénzalapok idejé­ben történő biztosítása. Jelenleg Udvarhelyen az építő­nek még a decemberi pénzössze­get (90 millió lejt) sem fizették ki, azonban rövidesen megtörténik a januári "adagolás" amelyből ki­fizethetők az adósságok és még marad pénz a munkálatok folyta­tására. Ezzel kapcsolatban Fe­­renczy Ferenc polgármester vál­lalta, hogy a pénzügyi zavarok áthidalása érdekében rövid lejá­ratú hitelekért folyamodik a Kincstárbankhoz. A polgármester biztosította a fiatal házasokat, hogy a hitelekért fizetendő kama­tok nem befolyásolják a már meg­kötött szerződéseket. Fotó: Szász Csaba A keddi megbeszélésen szó esett a Csere utcai tömbház befejezé­séről, valamint arról is, hogy a Betlen III. negyedben még az idén 48 új lakrész építését tervezik. Kész Cs. 1996. január 15-én, az RMDSZ színeiben Markó Béla, Szabó Ká­roly, Tokay György, Asztalos Fe­renc és Kötő József folytatott két­órás megbeszélést az EBESZ Ki­sebbségi Főbiztosával, Max van der Stoellal és két munkatársával. A megbeszélés témája kiemel­ten az oktatás kérdéskörére szorít­kozott, de Markó Béla elnök úr politikai felvezetéséből, tényfeltá­ró helyzetjelentéséből, majd az ezt követő párbeszédekből nem maradt el Cseresznyés Pál ügyé­nek megoldatlansága, valamint A rendszerváltás változást ho­zott a lakásépítések terén is. A tömbházlakások építése leszű­kült, hat év alatt még az 1990. előtt megkezdett építkezéseket sem fejezték be. Az állam egyre kevésbé vesz részt a lakásépítés­ben és a fiatal házasok támogatá­sára hozott határozatai is jelenték­telenek, késik a kedvező kölcsö­nök és segélyek folyósítása. Minderről és a székelyudvarhe­lyi építkezési feltételekről beszél­gettünk Kaján Jánossal, a Polgár­­mesteri Hivatal Városrendezési osztályának vezetőjével: — A megváltozott helyzet a magáné­pítkezések fellendülését és a csa­ládi házak építését indokolja. Az európai kis- és közepes városok gyakorlata szerint, ajánlatos, hogy városunkban is nagyobb teret kapjanak a földszintes és emeletes családi házak. Ezen elgondolások­nak megfelelően jelöltük ki a vá­rost körülvevő üres telkek beépí­tését családi házakkal, több mint 150 hektárnyi területen. A beépí­tési gyakorlat szerint ez a kijelölt terület kb. 1.500 családi háznak adna helyet, ami gyakorlatilag tíz évig elegendő a város igényének. — A városunk környékén mely-Kolozsvár polgármesterének újabb magyarellenes tettei: a Má­tyás király szülőházára kerülő pla­kett történelemhamisító szövege, a Magyar Színháznak kirótt bün­tetés a magyarnyelvű reklámszö­veg használatáért, a magyarelle­nes közhangulat felerősítése és mások. A főbiztos úr kezdeményezésé­re megtárgyalták annak a lehető­ségét is, hogy milyen céllal és mi­lyen feltételek mellett kellene, vagy lenne hajlandó a Kisebbségi lyek ezek a területek? — Ezidáig elkészítettük a Csaló­ka, Cserehát, Szászok-tábora, Kútmocsár, és a Sósrét dűlők ur­banisztikai-parcellázási terveit, és 1996-ban sor kerül a betlenfalvi Felsőtök és a kadicsfalvi Rét feltér­képezésére. A tervek tartalmaz­zák az úthálózat kiépítését, a köz­művesítést, a szociális létesítmé­nyek (óvoda, iskola, játszótér) ki­jelölését és a házhelyek felosztá­sát, amelynek nagysága 600-1.200 m2 között változik, az eu-Tanáccsal való együttműködésre az RMDSZ. Nyilván, a megbeszélés 80 %­­ban az oktatás kérdéskörére szo­rítkozott. Tekintettel arra, hogy az 1995. aug. 28-31-i találkozóin­kon e kérdés elvi vetületeit, az elfogadott oktatási törvény anya­nyelvi oktatásunkat korlátozó cik­kelyeinek hatását, várható követ­kezményeit már tisztáztuk, erre nem kellett kitérnünk. (folytatás a 2. oldalon) & Asztalos Ferenc parlamenti képviselő Fotó: Nagy P. Zoltán rópai gyakorlatnak és a város ha­gyományainak megfelelően. Úgy gondoljuk, hogy a kijelölt megol­dások megfelelnek a lakosság igé­nyeinek, más elképzelésekről nem érkeztek visszajelzések, ha­bár ezt több esetben kértük a helyi sajtóban és a kábeltévék révén. — Egyes parcellatulajdonosok attól félnek, hogy a régi gyakorlat szerint ismét erőszakos elbirtok­lásról van szó, elvehetik terüle­teiket... , — Egyáltalán nem ez történik. A területek nagyobb része magántu­lajdon, illetve a földtörvény alap­ján jutott egyéni tulajdonba (pl. Cserehát). így a tervek alapján el­sősorban a tulajdonosok építhet­nek házakat, de ha nincs szüksé­gük erre, eladhatják az igénylő­nek, vagy elcserélhetik. Ez a folya­mat egyébként már beindult, na­ponta lehet olvasni hirdetéseket a kínálatról vagy vásárlási igényről. Folyamatban van magán közvetí­tőügynökség létrehozása is, amely fellendíti ezen ügyletek lebonyo­lítását. A jövő reménye, hogy a nyugati gyakorlat szerint, vállal­kozók felvásárolnak nagyobb te­rületeket és eladásra vagy bérbea­dásra lakásokat építenek rajtuk. (folytatás a 3. oldalon) ts FUlöp D. Dénes HETKOZBEN telefonál Mihály bácsi a szerkesztőség­be, bogy reggel nem lehet tejet kapni az üzletekben, mondom: miért nem szol inkább a Tejgyárnak, mert ugyan megírjuk, de attól az unoka meg nyakalbatja a "gluvilact-ot". Tihamér, a vállalkozó azt mondja, ő mar régóta Keres/túrrol szerzi be a tejet, hetente kétszer a szomszéd városkába utazik és annyi tejet vásárol, hogy a feleségét k’jhcn-vajhan tudja fiiröszteni, és a gyerekek is zsiradékban gazdag természetes nedűvel puhíthatjuk a pocsék kólától felcserepesedett sz.ija« skájukat. Mariska néni ehhez a témához csak annyit fűz hozzá: aki korán kel, tejet lel, az elkényelmesedett naccságák, inkább bújjanak ki korábban az ágyból, ahelyett, hogy furton csak nyafog­nak. Egyszóval, a tej beszerzésének gondja mindennapos téma kis városkánkban. Mindenkinek van egy-kéf használható ötlete, csak a lejgyái illetékesei hallgatnak |_| CTI/A*7«CM HETKOZBEN. ......... Újabb tárgyalások Max van der Stoellal attMMM

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék