Udvarhelyi Híradó, 1996. április-június (7. évfolyam, 26-51. szám)

1996-04-02 / 26. szám

Bibíio^'íCfl rnuAiiip^ă f> «■'•jffi .'.'' ’W* SZÉLHALOMHABC TOLAIDONUGTBEN Nagyító alatt a Közüzemek öntsön a FÜGGETLEN INFORMÁCIÓS LAP • VII. ÉVFOLYAM • 1996. április 2. KEDD • 26. SZÁM • 300 LEJ Kenyeres megpróbálja befogni... a csőrepedest. (humoros összeállításunk a 4-5 oldalon) Súlyos baleset Lángba borult a/autó Csütörtök este tragikus baleset történt Homoródfürdő köze­lében, amely közlekedési szem­pontból nemcsak megelőzhető lett volna, de tragikumát tekintve sem közlekedési kihágás okozta. Egy otthon gyászba borul, egy asz­­szonynak egyszerre kellett meg­válnia férjétől és fiától... Lőrincz Károly 44 éves Kápol­­násfalusi vállalkozó HR-01-CIH rendszámú Ladáján 200-300 li­ternyi szeszt szállított. Egy ve­szélyes kanyarban, amelyet figyel­meztető tábla előzött meg, a nagy sebesség miatt átlépte a felező­vonalat és összeütközött az ellen­kező irányból szabályosan közle­kedő 06-AG-3454 rendszámú ARO gépkocsival, amelyet Mac­­nasz Albert kőhalmi lakos veze­­:ett. Az ütközés következtében az autó belterében felborult pa­­ackok összetörtek és tartalmuk, a gyúlékony alkohol a gépkocsive­zetőre spriccolt. Egy égő cigaretta miatt az autó pillanatokon belül lángba borult, és a pórul járt Lő­rincz Károlynak annyi ideje sem maradt, hogy kiszabadítsa magát a biztonsági öv fogságából. Fiá­nak, Lőrincz Attilának, aki mellet­te foglalt helyet, sikerült kikászá­lódnia a lángok közül, és a hely­színre érkező mentők 95%-os égési sebekkel szállították a szé­kelyudvarhelyi kórházba. A tragé­dia azonban sajnos ezzel nem ért véget. Pénteken este a 18 éves Lőrincz Attila belehalt a sérülé­sekbe. íme egy eset, amely figyelmeztet arra a veszélyre, amit gyúlékony anyagok személygépkocsikon való szállítása jelent. A kápolnási család tragédiája nem következett volna be, ha a rakományt az előí­rásoknak megfelelően szállítják — hangsúlyozta a megyei rendőr­ség szóvivője, aki az adatokat szolgáltatta. & P. Sándor Dániel Minden rendben, vagy mégsem? Az önkormányzat március 28-i ülésének kezdetén a polgármes­ter azt javasolta, hogy a testület vonuljon le a Művelődési Házba és vegyen részt az Állásbörze megnyitóján. Az ilyenszerű mun­kaerőpiacot városunk polgármes­tere egyféle "modern rabszolga­piacnak" nevezte, a tanácsosok pedig nem tartották fontosnak a megnyitón való részvételt... így hát kezdetét vette a tanácsü­lés, amelynek első napirendi pontjában az URBAN-GOS (Köz­üzemek) múlt évi tevékenységé­nek ismertetése, és a cég 1995-ös pénzügyi mérlegének elfogadása szerepelt. Köztudott, hogy a Köz­üzemeknek két hónapja új veze­tősége van, így a múlt évi tevékeny­ségről a volt igazgató, Kenyeres László számolt be, a cég jelenlegi állapotáról, a jövőbeli kilátások­ról, tervekről pedig a jelenlegi fő­menedzserek egyike, Andorkó mérnök beszélt. Kenyeres úr előterjesztése sze­rint, a pénzügyi nehézségek elle­nére, kielégítően sikerült a szol­gáltatások biztosítása és a lakos­ság részéről egyetlen esetben sem érkezett olyan visszajelzés, amit a cégnek súlyos hibaként kellett volna elkönyvelnie. A Közüze­mek tavaly megvalósított forgal­ma több mint 5 milliárd lej volt, a tiszta haszon viszont mindössze 18 millió lej. Igaz — amint több tanácsos is megjegyezte — az URBAN-GOS nem azért van, hogy hasznot hajtson, hanem azért, hogy szolgálja a lakosságot. A cég tavalyi tevékenysége — a szolgáltatásokon kívül — abban merült ki, hogy megpróbálta mű­ködőképesen megtartani a szinte minden téren elavult technikai felszereléseket. Sajnos, néhány tevékenységi területen vesztesé­gek is voltak. Például a közszállí­tás közel 33 millió lejes veszteség­gel zárta az évet. Ugyanis a válla­lat nem csak városi, hanem vidéki járatokat is indít, de mivel a jöve­delmezőbb útvonalakon (pl. Má­­réfalva felé) a magáncégek üze­meltetnek autóbuszokat, neki a veszteséges járatok maradtak... A '96-os elképzelésekről Andor­kó mérnök beszélt, és felsorolta mindazokat a területeket, ahol a jövőben változtatni kell. A legfőbb gondot az elavult fel­szerelések kicserélésének kérdése jelenti. Erre egy sürgősségi tervet dolgoznak ki, hiszen — például — a vízpumpák olyan állapotban vannak, hogy bármikor beadhat­ják a kulcsot, és az egész város víz nélkül maradhat... Elavult a város közel 75 km-es vízvezeték-háló­zata is. A tavaly mindössze 360 méternyi hosszúságban sikerült modernizálni a hálózatot, s ha ez továbbra is ilyen ütemben halad, akkor — Andorkó mérnök véle­ménye szerint — közel 250 évre lesz szükség ahhoz, hogy az egész hálózatot felújítsák. A hozzászólások során a taná­csosok méltatták a vállalat erőfe­szítéseit, aminek köszönhetően a város lakossága tűrhető körülmé­nyek között vészelhette át a telet. (folytatás a 3. oldalon) & Kész Cs. Levente Nem fogadták el az alprefektus lemondását Nagy Sándor elégedetlen Hihetetlen, de igaz: az elmúlt napokban Hargita megye alpre­­fektusa, Nagy Sándor benyújtot­ta a lemondását. Amikor pedig egy kormány által támogatott intézménynél — mint amilyen a Főispáni Hivatal is — ilyen lemondásra kerül sor, akkor ez azt is jelenti, hogy gondok vannak a "cégnél"... Kérdésünkre Nagy Sándor úr el­mondta, hogy személyes okokról van szó, de az általa elmon­dottakból az is leszűrhető, hogy a Főispáni Hivatalban valóban nem rózsás a helyzet. — Lemondásom egyik oka az volt, hogy Udvarhelyről nehéz naponta bejárni a megyeköz­pontba, és annak ellenére, hogy már sok idő eltelt, nem biztosítot­tak számomra lakást Csíkszere­dában — mondta az alprefektus. Ugyanakkor én úgy látom, hogy a Prefektúra belső szervezésében is hibák vannak. Véleményem szerint túl sok ott a demagógia és kevés a haladás, én pedig nem ehhez vagyok szokva. — Melyek a Hivatal főbb hiá­nyosságai? — Rossz az intézmény felépíté­se. Míg a Megyei Tanács több mint 100 emberrel dolgozik, ne­künk 20 emberrel kell megoldjuk a problémákat. És még ezek kö­zül is sokan olyan személyek, akik­nek semmi közük sem volt az ügykezeléshez. — Hogyan fogadta a kormány és a főispán a lemondást? — Mivel engem a kormány ne­vezett ki, így oda nyújtottam be a lemondásomat, de azt nem fo­gadták el. Azt mondták, a vá­lasztásokig maradnom keli. Ami a főispánt illeti, ő bizonyára örült a lemondásomnak, hiszen, ha el­mentem volna, nem lett volna aki esetenként alaposan megmondja a véleményét néhány dologban... — nyilatkozta Nagy Sándor al­prefektus. .sí Kész Cs. L. Prefektúra! A Tábor utca 3. szám alatti tömbház lakóinak kálváriája ak­kor kezdődött, amikor a Városi Tanács 35/95-ös határozata alap­ján, a városi URBAN-GOS (volt EGCL) tulajdonából áthelyezték a 78 lakrészes háztömböt, szo­ciális rendeltetéssel, a Nyugdíja­sok Önsegélyző Pénztárának ügykezelésébe. Az ügyről a lakók egyik képviselője, Mihály Dénes így nyilatkozott: 1988-ban hangzott el először az a kijelentés a NYÖP elnöke, Finta Béla részéről, hogy a mi tömbhá­zunkat a nyugdíjasok otthonává kívánják átalakítani. Akkor még nagyon kevés nyugdíjas élt itt, hisz a lakók különböző vállala­toktól, intézményektől (tanügy, egészségügy, gyárak) kapták a la­kásokat. 1990-ben, amikor meg­jelent a törvény a lakások megvá­sárlásáról, megdöbbenve vettük tudomásul, hogy a megyei Prefek­túra tőlünk megvonta ezt a polgári jogunkat, arra hivatkozva: ebben az épületben szociális otthon lesz. A lakók többségének szán­déka szerint bepereltük a Prefek­­túrát és a pert meg is nyertük a Megyei Bíróságon. A Prefektúra a Legfelsőbb Bíróságon fellebbezett és a fellebbezési határidő (15 nap) lejárta után is elfogadták azt Bu­karestben. Értesüléseink szerint, egy befolyásos személy közben­járásának "köszönhetően" Buka­restben a pert elvesztettük és az Igazságügyi Minisztériumhoz be­nyújtott tiltakozásunknak sem volt eredménye. Januárban, ami­kor bizonyos épületek a helyi ta­nács hatáskörébe kerültek, felszó­lítottak, hogy kössünk új szerző­dést a NYÖP-pel, mert a régi, amelyet a Közüzemekkel kötöt­tünk, már nem érvényes. Február 29-én nem "megrohamoztuk" a Polgármesteri Hivatalt, mint aho­gyan azt rosszindulatúan állítot­ták egyesek, hanem törvény által szentesített jogunkat kívántuk tisztázni. Mivel akkor nem szere­pelt a tanácsülés napirendi pont­jai között a mi problémánk, meg­vitatását a márciusi ülésre ha­lasztották. (folytatás a 3. oldalon) es Fülöp D. Dénes Állásbörze Székelyudvarhelyen HÍRTŐL H í R I G^É T R Ő L HÉTRE... rnrhpli/pn / Hatszáz új munkahely Bolondos április Március 28-án 10 órai kezdet­tel került sor a székelyudvarhelyi Művelődési Ház kiállítótermé­ben az első állásbörzére a Hargita Megyei Munkaügyi és Társada­lomvédelmi Igazgatóság rendezé­sében. Ez alkalommal több mint 30 cég 600 munkahelyet ajánlott az álláskeresőknek. Legtöbb munka­hely a Norada cégnél van (250), a Tectum kft 160 személynek, a Lemn-Metal 70 személynek tud­na még munkahelyet biztosítani. Tíz óra előtt pár perccel több­száz fős tömeg tolongott a ház előcsarnokában a kifüggesztett ál­lásajánlatokat tanulmányozva. 10 után néhány perccel pedig kezde­tét vette az első tényleges mun­kaerővásár városunkban. A rendezvényen részt vettek: Nagy Sándor, Hargita megye al­­prefektusa, Bunta Levente székely­udvarhelyi alpolgármester, Ghe­­orghe Dinescu, a Hargita Megyei Munkaügyi Hivatal igazgatója va­lamint más hivatalos személyek. Az esemény jelentőségét töb­ben is méltatták. Bunta Levente alpolgármester a következőket mondta: — Köszönöm, hogy eljöttek. Tu­dom, hogy a munkanélküliség nem felemelő helyzet és nehéz vállalni. De ugyanakkor ezt nem kell szégyellni. Önök közül sokan saját hibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe. Ezt kell vállalni, de ugyanakkor kell élni az ilyen lehetőségekkel, mint a mai, minél Kinek a tulajdona? A Kossuth utca alsó felén (a központtól haladva balról) a Postahi­vatal előtti műanyagcsőből több vezeték ágazik szét, köztük egy 40-50 milliméter átmérőjű burkoit Kábel, amely a frissen metszett akácfák ágai között, kígyózva nyúlik tovább, egészen az utca végén lévő gyalogátjáróig, ahol "lekonyul" a földre. E vezeték technikai állapota miatt nem tűnik használhatónak, viszont fákat díszítő "dekoratív" elemnek nem számítható, a foszladozó burkolata miatt. A kérdés az, hogy ki ennek a gazdája? Ha régi telefonkábel, akkor ki kell ezt eltakarítsa, ha pedig még használható, akkor miért van levágva és a járdára nyújtóztatva? , * F.D.D. hamarabb újra munkába állni és megtalálni azt a helyet, amelyet az ember be tud tölteni a társada­lomban A munkaerővásáron a munka­kereső választhatott szakképzett­ségének megfelelően a felajánlott állások közül. Volt, aki sikerrel járt, volt, aki nem. Az állásbörze kapcsán kér­deztem Sándor Gábort, a Hargita Megyei Munkaügyi Hivatal he­lyettes vezetőjét: — Ezen az állásbörzén 30 cég több mint 600 munkahelyet kínált. A munkahelyek eloszlása tükrözi a nemzetgazdaság jelenlegi képét is. Természetesen szakképzett mun­kaerőre van a legnagyobb szükség és másodlagos az érdeklődés a szakképzetlen munkások vala­mint a felsőfokú végzettségűek iránt. A székelyudvarhelyi állás­börze eredményessége kb. egy hónap múlva lesz érzékelhető. j* Fekete B. Zoltán □ I

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék