Udvarhelyi Híradó, 1996. október-december (7. évfolyam, 78-103. szám)

1996-10-01 / 78. szám

J F Fffih».. 4 tii .irJvlpídé ^•WHKSLKSi' LSÍÍ6 A csereháti ügy a Parlamentben A székelyudvarhelyiek — úgymond — nacionalizmusa már az ország Parlamentjében is téma lett. Egyes honatyákat legfőképpen az Udvarhelyi Híradóban megjelent közlemény bosszantja, amely­ben Székelyudvarhely egyes vállalatainak szakszervezetei "kilátás­ba helyezték" a csereháti épület "ingyenes" lebontását. Az lehet, hogy a kifogásolt közlemény kissé elvetette a sulykot, de ennél jobban Petre Sălcudeanu honatya vetette el, aki a minap az ország­­gyűlési felszólalásában alaposan megsértette a Küküllő-parti város önkormányzatát, és nem utolsósorban a lakosságot. Sălcudeanu úr úgy terjesztette az Udvarhelyen épülő csereháti szociális központ ügyét a honatyák és az egész ország elé, hogy azzal teljes egészében félretájékoztatott. A csereháti üggyel kapcsolatban a fővárosi la­pokban megjelent cikkekből szándékosan kiválogatta azokat a mondatokat, amelyeket a szóban forgó lapok cikkírói, az udvarhe­lyi médiában megjelent hírekből, szintén szándékosan válogattak, sőt félrefordítottak. Sălcudeanu úr habzó szájjal próbálta bebizo­nyítani, hogy az udvarhelyiek nem csak sovén nacionalisták, hanem pogányok is, ha egyszer megakadályozták a görög katolikus feleke­zetű Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácáinak az épületbe való beköltözését. Mi több, a honatya összeakasztotta a bajuszát a szé­kelyudvarhelyi igazságszolgáltatással is, azt sugallva, hogy a helyi bírák nacionalista érzelmeket terjesztenek a törvényhozás elé... Sălcudeanu úr megmosta a fejét "Jeno" polgármesternek, de az egész önkormányzati testületnek is, a következőket vetve a szemük­re: megakadályozzák, hogy a romániai árva gyermekek otthonra leljenek a Csereháton. Úgy látszik, a honatya nincs tisztában a földrajzzal, elvégre Székelyudvarhely és vidéke is Romániában van, ahol sajnos sokkal több a gondozásra szoruló gyermek, mint ameny­­nyit a csereháti épületben el lehetne helyezni. Felszólalásába a honatya beleszőtte az alig megkötött román—magyar alapszerző­dés előírásait is, azt olvasva az udvarhelyiek fejére, hogy konok ellenállásukkal máris megszegték a Temesváron szentesített szerző­dés előírásait. Ezzel sajnos az bizonyosodott be, hogy az alapszer­ződés nemhogy a magyarság védelmére volna, de cikkelyei máris támadási lehetőséget biztosítanak egyes túlbuzgó honatyák számá­ra. Ha már így áll a dolog, kár, hogy a csereháti ügyet nem foglalták bele az alapszerződés valamelyik cikkelyébe... Mindenesetre, az elmúlt szerdán a Megyei Törvényszék — ame­lyet aligha lehetne azzal gyanúsítani, hogy Székelyudvarhely felé húz — szintén a Küküllő-parti város önkormányzata csereháti intézkedéseinek adott igazat és elutasította az Aris industries Com­pany követeléseit. A harcnak ezzel persze nincs vége. A mai parlamenti ülésen, Antal István udvarhelyi képviselő fogja visszaverni Sălcudeanu úr minapi vádaskodásait. .e? Kész Cs. Levente , Az ősz ünneps Udvarhelyen v Már hagyományossá vált váro­sunkban a Székelyudvarhelyi őszi Napok ünnepségsorozat megrendezése, azonban a mille­­centenárium évében és a Város­háza fennállásának 100. évfordu­lód, Budapest (I., V. kerület) és Szabadka — önkormányzati kép­viselői is. Amint a Polgármesteri Hivatal illetékeseitől megtudtuk, összeállt a rendezvénysorozat programja, s már csak kisebb mó-A felvétel a tavalyi termékkiállításon készült lóján az idei őszi ünnepek külö­nös jelentőséggel bírnak. Az október közepén kezdődő rendezvény fő szervezői: a Pol­gármesteri Hivatal, a Római Kato­likus Plébánia, valamint a dr. Pal­ló Imre Művészeti Szakközépis­kola. A különböző rendezvények megszervezésében kiveszik ré­szüket a Művelődési Ház, a Haáz Rezső Múzeum, valamint a Sportcsarnok is. A rendezők sok külföldi meghí­vott vendég jelenlétére számí­tanak. Összesen 16 külföldi —gö­rögországi, németországi és ma­gyarországi — város képviselőit hívták meg, persze jelen lesznek testvérvárosaink — Barcs, Ceg­dosítások várhatóak azzal kapcsolatban. Október 17-én, csütörtökön egy nagyszabású vásárral egybekötött ipari termékbemutatóval kezdő­dik a négynapos rendezvénysoro­zat. A kiállítást — amelyet a Sportcsarnokban láthat a közön­ség— az Udvarhelyszéki Magán­­vállalkozók Szövetsége rendezi, s a kiállítók között nemcsak hazai, hanem magyarországi cégek is bemutatják termékeiket. Ezzel egyidőben kerül sor az üzletem­berek találkozójára is. (folytatás a 4. oldalon) it. Kész Cs. Levente FÜGGETLEN INFORMÁCIÓS LAP • VII. ÉVFOLYAM • 1996. október 1. KEDD • 78. SZÁM • 400 LEJ Szemtől szemben a gyilkosokkal az 5. oldalon Kampány közben — kampány után HÍRTŐL HÍRIG HÉTRŐL HETRE a 2. oldalon Az igazi küzdelem még hátra van Vasárnap befejeződött az ud­varhelyszéki területi RMDSZ- szervezetek által rendezett elő­választás. Eszerint a november 3-i országos választáson vidékünkről Verestóy Attila szenátorjelölt, Asztalos Ferenc és Antal István képviselőjelöltek indulhatnak a tulipán jegyében. íme az elővá­lasztás részletes eredményei: A leadott szavazatok száma 41.577, ami 50,96%-os részvéte­li arányt jelent az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezetek által 1992- ben összesített 81.594 szavazat­hoz képest. A szenátorjelöltekre összesen 40.809 választópolgár (98,15%) adott le érvényes szavazatot — 768 voksot a szavazóbizottság érvénytelennek nyilvánított. Hosszú Attila 15.879 szavazatot összesített (38,91%), Verestóy Győzött a tapasztalat Attila pedig 24.930-at (61,08%­­ot). Eszerint tehát a Csíkszeredái esélyes mellett a jelenlegi szená­torunk szerezte meg a jogot, hogy Hargita megyei jelöltként a tulipán jegyében indulhasson a parlamenti választásokon. A képviselőjelöltekre leadott 78.447 érvényes szavazat közül 2.354 volt érvénytelen. Az elővá­lasztás alapján az alábbi sorrend született: Asztalos Ferenc 22.930-at (29,25%-ot), Antal Ist­ván 20.659-et (26,33%-ot), dr. Ferenczy Ferenc 14.547-et (18,54%-ot), Szilágyi Edit 9.120- at (11,62%-ot). Katona Ádám 8.051 -et (10,26%-ot), Bunta Le­vente pedig 3.120 szavazatot (3,97%-ot) összesített. Ez azt je­lenti, hogy a november 3-i vá­lasztáson az első két helyezett, vagyis Asztalos Ferenc és Antal István jelenlegi képviselők indul­hatnak vidékünkről az RMDSZ színeiben. A személyes rivalizálás ideje te­hát lejárt, most már nem maradt más tennivalónk mint az, hogy minél nagyobb számban részt vegyünk az országos választáson és az RMDSZ-re adott voksokkal biztosítsunk szervezetünk szá­mára egy előkelő helyezést a par­lamentben. ms P. Sándor Dániel FéíreveztíUék a szakbizoiíságoi Kik ámítják a Tanácsot? Mint köztudott, a Városi Könyv­tárnak mihamarabb költöznie kell a jelenlegi székhelyéről. A szep­tember 25-i önkormányzati ülés­nek is ez volt az egyik napirendi pontja. A tanácsülést megelőző­en, a városrendezési hivatal, Ka­ján János főépítész aláírásával szaktanulmányt készített azokról az épületekről, amelyek megfelel­nének a könyvtár számára. A szaktanulmány szerint a Bethlen Gábor u. 43 sz. alatti ingatlan je­lentené a legjobb megoldást, hi­szen az épület viszonylag jó álla­potban található és kevés pénzzel is rendbehozható. A polgármes­ter és a megyei tanácselnök nyo­mására a Tanács elvetette a szak­­bizottság ilyen irányú javaslatát, és a testület végül a Szabó Károly­­vendéglő épületét jelölte ki a könyvtár számára. A napokban szerkesztőségünk tudomására ju­tott, hogy az urbanisztikai szakta­nulmányban is szereplő, a Beth­len Gábor u. 43 sz. alatt található ingatlannak jogos örököse van, aki igényt tart az épületre... Feltevődik a kérdés, hogy az említett bennvaló miként kerül­hetett a Városgazdálkodási Hiva­tal ajánlatai közé? Tudniillik a Helyi Tanácsnak tudnia kellene arról, hogy az épület tulajdonosá­nak jogutódja 1996. július 26-i keltezéssel visszaigénylési kérést nyújtott be, amelyet az önkor­mányzat 113/26.07.'96-os iktató­számmal látottéi. FerenczCsabá­nak, az ingatlan örökösének a jú­liusban benyújtott kérésére a Megyei Tanács a napokban kell válaszoljon, hiszen hamarosan lejár a törvény által szabott hat­vannapos határidő. Tehát Kolum­­bán Gábor megyei tanácselnök is tudja, hogy az említett ingatlan tulajdonjoga még tisztázatlan; a regionális fejlesztési központot egy olyan épületbe szándékszik telepíteni, amely gyakorlatilag már nem az államé, nem rendel­kezhet fölötte sem a Megyei sem pedig a Helyi Tanács. Az ingatlan egyébként csak az év elejétől ke­rült a Polgármesteri Hivatal álla­gába, amikor az akkori alpolgár­mester közbenjárására PAEM-központot hoztak létre benne, ad­dig, mint államosított lakással, a Közüzemek rendelkezett. — Az illetékesek figyelmébe ajánlom, hogy nem érdemes hosszú távú elképzeléseket szö­vögetniük az említett épület fel­­használásáról, mert az előző tu­lajdonos végrendelkezése értel­mében ez engem illet, és én nem fogok lemondani róla... — nyilat­kozta Ferencz Csaba, székelyud­varhelyi, M. Sadoveanu u. 10. sz. alatti lakos. Megállapítható tehát, hogy a Polgármesteri Hivatal félrevezette a Tanácsot, hiszen nem tüntette fel a tanulmányban, hogy az épü­let visszaigénylése folyamatban van. Másfelől pedig, ugyan meny­nyi esélye lehet Ferencz Csabá­nak, hogy törvényes örökségét visszaszerezze, hogy a Megyei Tanácstól kedvező választ kap­jon, amikor maga a megyei ta­nácselnök vetett szemet az épület­re? Kolumbán Gábor vajon miért nem jelezte egyetlen szóval sem, hogy erre az ingatlanra vonatko­zóan visszaigénylési kérelem he­ver a fiókjában? es Pintér D. István Lesz amiért lobbizni. 4/ Milliárdok helyett milliók Lapunk hasábjain már írtunk ar­ról, hogy Székelyudvarhely ön­­kormányzata 4,8 milliárd lejt igé­nyelt a pótköltségvetésből. Eny­­nyire lett volna szükség ahhoz, hogy az elkezdett beruházásokat folytatni tudják (manapság többe kerül egy elkezdett építkezés be­fejezése, mint az annak idején megszabott teljes beruházás ösz­­szegel), hogy az egészségügy és a tanügy megkaphassa ami őket megilleti, s hogy végre a város infrastrukturális és szociális gondjain is enyhíteni tudjanak. Amint az elmúlt heti tanácsülé­sen kiderült, a 43. számú kormány­határozat értelmében a Me­gyei Tanács leküldte Székelyud­varhelynek a pótköltségvetés kie­gészítésének összegéről szóló dokumentumot, amely szerint városunk a kért milliárdok helyett mindössze 860 millió lejt kap. Ebből az összegből kötelező mó­don 190 milliót a tanügynek, 450 milliót pedig az egészségügynek kell adni, a fennmaradó összeget az önkormányzati, azaz a város­­vezetés belső költségeinek (város­tisztaság, közvilágítás, a hivatal működése, protokoll stb.) tör­lesztésére használják. Az önkor­mányzati ülésen elfogadták a he­lyi költségvetés eddigi felhaszná­lásáról szóló beszámolót, s amint a polgármester elmondta, míg jú­nius 30-án a költségvetési hiány 300 millió lej volt, mostanra ezt sikerült "ledolgozniuk". Ennek ellenére a polgármester úrnak aligha lesz kedve Macarenát tán­colni (miként azt Hosszú Attila kampányzáró ünnepségén tette), hiszen a jövő esztendei költség­­vetés a jelek szerint még az idő­mnél is szegényebb lesz. Ami a helyi bevételeket illeti, örvende­tes módon ez az idén is több lesz, mint amennyire az év elején szá­mítottak. A helyi adókból és egyebekből befolyó összegek az év végéig elérhetik a 400 millió lejt, s ebből harmincmilliót a vá­rosrendezési munkálatok elvég­zésére szánnak. (folytatás a 3. oldalon) & Kész Cs. fAz Ugrott vendégeiként most Ón is a Semper sört, fia a nyoCcadik^oCdaCrót a Semper sortodért Beváltja.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék